Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (1) all trials (1) alumínium (2) autizmus (5) bárányhimlő (4) BCG (2) bexsero (4) bíróság (1) biztonság (32) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (4) cocooning (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (27) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (1) ipm magazin (1) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (7) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (1) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (3) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (3) minőség (3) MMR (3) morbilli (7) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (7) oltás (103) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (6) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (6) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (3) szükségesség (1) TBC (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (104) varicella (3) védőoltás (104) zoster (1) Címkefelhő

Tartalomjegyzék gyanánt

2012.09.04. 22:40 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Lectori salutem!

Aki először jár itt, az kérem, hogy kezdje a Beköszöntő ponttal – ebből kiderül, hogy mi a célom, mit és miért akarok elérni ezekkel az írásokkal. Az is ki fog derülni belőle, hogy ez nem egy szokásos blog: nem időrendben kell olvasni – ennél a bejegyzésnél érdemes indulni, innen minden írásom elérhető.

Úgyhogy, azoknak, akik már tudják, hogy mire számíthatnak: Lectori salutem! Vágjunk bele.

A Beköszöntőben mondottakkal összhangban itt nem a védőoltások, és különösen nem a fertőző betegségek általános bemutatása a célom, ezért mindössze egy rövid összefoglalót adok (I. rész és II. rész) általában a védőoltásokról, és a védőoltással megelőzhető fertőző betegségekről.

Egy dolgot viszont mindenképpen ki szeretnék emelni már a legelején: azt a kérdést, hogy miért adunk védőoltásokat. Látszólag értelmetlenül nyilvánvaló kérdés, amire mindenki tudja a választ ("hogy a beoltott személy később ne betegedjen meg"), de valójában kicsit bonyolultabb a helyzet – ezt érdemes már a legelején megbeszélni, megismerkedve a nyájimmunitás fogalmával.

Szintén bevezetés gyanánt érdemes áttekinteni a legfontosabb epidemiológiai adatokat és azok forrásait.

Rátérve most már a központi témánkra, nagyon fontosnak tartom a témakör strukturálását: ez lesz ennek a bejegyzésnek a célja. Mint minden gyógyszer esetében, a védőoltásoknál is három (+1) kérdés merül fel az alkalmazás kapcsán:

  1. Hatásosság: alkalmas-e a védőoltás a főhatás elérésére, azaz a betegség megelőzésére?
  2. Biztonság: jól ismertek-e, és súlyosságukban az elérendő cél fényében elfogadhatóak-e a mellékhatások?
  3. Minőség: a fentieket csak papíron tudja a védőoltás, vagy a gyártási technológia révén a tényleges termék is elfogadható, stabil minőségű-e?

Ha egy gyógyszer nem hat, akkor nincs is miről beszélni. Ha hat, de közben több kárt okoz, mint amennyit a hatással elér, akkor szintén nem alkalmazzuk. És azzal se megyünk sokra, ha hat is és biztonságos is, de ezeket csak "elméletben tudja". Csak az nevezhető gyógyszernek, ami mindhárom feltételt teljesíti. A ma használatos védőoltások ilyenek – ezt fogom a következőkben bemutatni.

(Azért írtam oda zárójelben, hogy "+1", mert manapság egyre inkább előtérbe kerül egy negyedik szempont ("fourth hurdle") is: a gazdaságosság. Az, hogy a gyógyszer, még ha biztonságos, hatásos és állandó minőségű is, azaz tisztán orvosi szempontból pozitív az eredménye, milyen költségek mellett éri el ezt az eredményt.)

Mivel a védőoltások egy része – a gyógyszerek között meglehetősen egyedi módon – kötelező, így etikai és jogi kérdések is felmerülnek.

Ez a bejegyzés egyfajta tartalomjegyzékként szolgál, ahol összegyűjtöm – a fenti csoportosításban – a megjelent írásaimat. Ahogy a Beköszöntőben is utaltam rá, az a célom, hogy a kérdést strukturált mederben tartsam, ezért ebből a bejegyzésből indulva minden további írásom elérhető, de ennek köszönhetően áttekinthető, logikus rendben.

A strukturálást, navigációt tovább próbálom segíteni azzal, hogy minden írás elején egy rövid "útjelző" található "[ Tartalomjegyzék gyanánt > Fejezetcím > Alfejezetcím > ... > Konkrét írás címe ]" formátumban.

A lenti lista tehát folyamatosan frissül, ahogy újabb és újabb anyagok kerülnek ki.

 

  1. Hatásosság
    Magyarországra is igaz, hogy az idősebb korosztály – de a fiatalabbak nem – láthatott poliomyelitisben (járványos gyermekbénulásban) lebénult embereket, veszíthetett el osztálytársakat olyan betegségekben, amilyeneket ma már hírből sem ismerünk, így meglepő lehet, hogy van olyan ember, aki azt terjeszti, hogy a védőoltások valójában nem is hatnak. Pedig vannak ilyenek.

    Ebben a pontban azzal fogok tehát foglalkozni, honnan tudhatjuk, hogy a védőoltások tényleg védenek.

    Két dolgot szeretnék hangsúlyozni mielőtt belevágunk. Az egyik, hogy a lenti eredmények mindegyike empirikus bizonyíték – tényleges tapasztalatokon, tényeken alapulnak (melyeket mindenhol ismertetni is fogok), nem például elméleti spekulációk. A másik, hogy természetesen nem mindegyik védőoltásra vonatkoztatható mindegyik pont; erre majd az egyes pontoknál utalni is fogok.

    A legfontosabb érvek tehát a következők (a felsorolás mindegyik pontjához tartozik egy link, melyen a részletes tárgyalás elérhető) – azaz honnan is tudhatjuk, hogy a védőoltások tényleg hatásosak:

    A) Abból a tényből, hogy a védőoltások által megcélzott fertőző betegségek a védőoltások bevezetése után drasztikusan visszaszorultak, sokszor nagyon rövid időn belül.
    B) Abból a tényből, hogy sok fertőző betegség esetén a kevésbé szigorú oltási rendet alkalmazó országokban van több megbetegedés (akár nagyságrendileg is több!) a szigorúbb oltási rendű országokkal összevetve (adott esetben még akkor is, ha az előbbiek a fejlettebbek).
    C) Abból a tényből, hogy a manapság lezajló járványok aránytalan többségben érintik az oltatlanokat.
    D) Az előbbi három, epidemiológiai jellegű bizonyítékon túl bizonyos védőoltások esetében klinikai kísérletek adatai is igazolják a hatásosságot.

    Érdemes felfigyelni arra is, hogyan erősítik meg egymást is kölcsönösen ezek a bizonyítékok. Például a kanyaró gyorsan eltűnt az ellene adott védőoltás bevezetése után és a fegyelmezettebb oltási rendű országokban még akkor is kevesebb kanyaró van, ha egyébként társadalmi-gazdasági helyzetük kedvezőtlenebb és a kanyaró-járványokban elsősorban oltatlanok betegszenek meg.

  2. Biztonság
    Mint minden gyógyszernek, így a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, hiszen, ahogy a klasszikus gyógyszerészmondás tartja: az egyetlen típusú gyógyszer, amelynek nincs mellékhatása, az amelynek főhatása sincs... E mellékhatásokat illetően semmiféle titok nincsen, a védőoltások alkalmazási előirata részletesen (becsült bekövetkezési valószínűséggel együtt) tartalmazza azokat.

    Abban egyetértés van, hogy ezek szinte elhanyagolhatók (olyan értelemben, hogy az említésre méltó gyakorisággal bekövetkezők nem súlyosak, a súlyosabbak nagyon ritkák, az igazán súlyos, maradandó károsodással járók pedig annyira ritkán fordulnak elő, hogy azoknál még az oltóhelyre utazás is kockázatosabb...). A kérdés tehát már csak az, hogy ezek az adatok megfelelnek-e a valóságnak. A védőoltás-ellenesek szerint nem; ebben a pontban tematikusan csoportosítva cáfolom állításaikat.

    A) Általános érvelési hibák. A védőoltás-ellenesek legerősebb "érvei" valójában szép példái a klasszikus, már a bevezető statisztika kurzusokon is oktatott gondolkodási hibáknak. Itt ezeket mutatom be, természetesen mindenütt a védőoltások szempontjából releváns példákon.
    1. Érvelési hibák I: a korreláció nem implikál kauzalitást, tehát az a statisztikai alapelv, hogy két dolog együttjárásából nem következik az, hogy az egyik okozza a másikat.
    2. Érvelési hibák II: mi a különbség az "után" és a "következtében" között...?.

    B) A védőoltások biztonságosságának valós vizsgálati módszerei. Az előbbi után logikusan adódik a kérdés, hogy akkor hogyan lehet a védőoltások mellékhatásait – a fenti hibás okfejtésekkel szemben – valóságos alapon, megbízhatóan vizsgálni; itt ezeket a módszereket mutatom be (I. rész és II. rész).

    C) Konkrét gyanúsítások. Bizonyos szempontból ez a "jobbik eset". Az itt következő kérdésfeltevések, noha számomra teljesen nyilvánvaló, hogy nem valamiféle tudományos kutatás eredményeként adódtak, hanem előre eldöntött prekoncepció konkretizálásai, vitathatatlanul valid kérdések. Bár a legtöbb esetben kilométerekről kilóg a lóláb – különösen az olyan esetekben miszerint "az 'A' komponens autizmust okoz" (empirikus vizsgálat eredménye: nem okoz), ,,hát jó, akkor a 'B' komponens okoz autizmust'' (természetesen pont ugyanazt a betegséget okozza, pont ugyanolyan mértékben; véletlenül sem arról van szó, hogy előre eldöntötték, hogy mi az, amit valaminek kell okoznia...) –, de ettől még maguk a kérdések jól definiáltak: okozhat az MMR autizmust? A DTP cukorbetegséget? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megvizsgálhatóak empirikus alapon – most, hogy ennek a módszereit már láttuk, itt bemutatom a legfontosabb konkrét eredményeket.

    Elsőként egy nagyon átfogó képet adok arról, hogy a gyakoribb vádak közül mi az, amiről szigorú tudományos alapon is lehet véleményt mondani (akár pro, akár kontra); ezután a legtöbbet emlegetett betegségeket közelebbről is megvizsgálom:
    1. Autizmus.
    2. Cukorbetegség.
    3. Gyermekkori rákos megbetegedések.
    Az itt szereplő ismertetések során használom a biztonság klinikai vizsgálatai kapcsán bevezetett fogalmakat a különböző vizsgálati elrendezésekre.

    D) "Veszélyes" "összetevők" a védőoltásokban. A védőoltás-ellenesek egyik klasszikus trükkje, hogy olyanokkal riogatják a témában nem jártas érdeklődőket, miszerint a védőoltásokban veszélyes/rákkeltő/mérgező stb. összetevők vannak. A valóságban már az "összetevő" szó használata is erős, hiszen az esetek túlnyomó részében olyan anyagokat sorolnak itt fel, melyeket valójában nem magához a védőoltáshoz adnak hozzá, hanem az oltóanyag-termelés folyamatában valamikor felhasználnak, és nem teljesen zárható ki, hogy reziduális mennyiségben – gyakran szinte a kimutathatóság határán – a végtermékben is marad belőlük. Innentől kezdve előjön egy egyszerű probléma ezen érvelés kapcsán: a 'sola dosis facit venenum'. Ez a toxikológia talán legalapvetőbb megállapítása, Paracelsus felismerésének rövid latin megfogalmazása: csak a dózis teszi a mérget. Olyan, hogy egy anyag veszélyes/rákkeltő/mérgező fogalmilag nem létezik: a közhiedelemmel ellentétben a kálium-cianid nem mérgező, és fordítva, a víz sem nem-mérgező. Így általánosságban nem: meg lehet mondani, hogy mekkora az a mennyiség, amit elfogyasztva az embernek semmi baja nem lesz a kálium-cianidtól, és mekkora az a mennyiség, amelyet elfogyasztva a víz is halált okoz. Erről szól a 'sola dosis facit venenum' elve – csak a dózis teszi a mérget. Ez itt, mivel a legtöbb esetben minimális mennyiségben jelenlévő anyagokról van szó, nagyon fontos: a védőoltás-ellenesek ilyenekre mutogatnak "veszélyes összetevők a vakcinákban" címen. A legtöbb esetben ráadásul nincs is szükség semmiféle komoly tudományra, hogy meggyőződjünk ezeknek az "összetevőknek" a veszélytelenségéről: egy sor esetben olyan anyagokról van szó, amelyekkel nap mint nap találkozunk, ráadásul sokszor a vakcinákban lévőt többszörösen meghaladó mennyiségben. (Sőt, néha nemcsak mint környezetszennyező anyagok, hanem mint testünk, természetes táplálékaink alkotói.) Ám ha valaki ezekről még nem hallott, akkor kitűnően lehet a "mérgező anyagok a vakcinákban" szöveggel manipulálni.

    A továbbiakban lássuk tehát azokat a komponenseket, amelyek ilyen értelemben, vagyis "veszélyes összetevőként" felmerültek:
    1. Formaldehid.
    2. Abortált emberi magzatok szövetei.
    3. Alumínium.
    4. És a maradék.

    E) Bad Statistics. Itt külön csokorba gyűjtöm a legbotrányosabb metodikájú "tanulmányokat", azok elemzésével együtt. Félig-meddig a statisztikát tanulók számára is tanulságul, avagy hogyan olvassunk védőoltás-ellenes cikkeket. (Mivel ez egy gyorsan változó, konkrét írásokra reagáló rovat, így csak itt, a blogban érhető el, a "könyv" változatban nem.)
    1. A német KiGGS-tanulmány és az oltatlanok egészségi állapota az oltottakhoz képest.
    2. Egy új-zélandi vélemény: ha megszűnnének az oltások.
    3. Az amerikai bíróság ítéletei az oltások és az autizmus kapcsán.
    4. Ez nem védőoltás.
    5. Egy védőoltás-ellenes szervezet döbbenetes tapasztalatai a védőoltásokról.
    6. Gondolatok a gyermekoltásokról szóló gondolatokról.
    7. Reakció Szendi Gábor IPM-ben megjelent cikkére.
    8. Az Infanrix hexa megölt 69 gyereket (már megint!).
    9. Tűnődések jóhiszeműség és rosszhiszeműség ügyében.
    10. Az oltatlan gyerekek diszkriminációjának értelmességéről szóló írás értelmességéről.
    11. Válasz Kürti Katalin Népszavában megjelent cikkére.

  3. Minőség
    A védőoltásokat ugyanolyan körülmények között gyártják, mint bármely más gyógyszert. Aki ismeri ezt a világot, az tudja, hogy ez mit jelent – mégis, néha hallani a védőoltás-ellenesektől olyanokat, hogy a vakcinák "könnyen szennyezettek lehetnek" és hasonlóak; így ebben a pontban arról fogok röviden szólni, hogy milyen minőségbiztosítási eljárásoknak van alávetve az oltóanyag-termelés.

Mindezek után röviden kitérek a magyar kötelező védőoltási rendszer jogi hátterére is, majd ejtek pár szót arról is, hogy – a fenti általánosságokon túl – milyen konkrét előnyökkel jár a védőoltások alkalmazása. Külön foglalom össze azt is, hogy mik a kockázat-haszon mérlegelés szempontjai – akár általában, bármely gyógyszerre vagy orvosi eljárásra vonatkozóan; persze ennek a védőoltások kapcsán is hatalmas jelentősége van.

Mindezek fényében érdemes rátérni az utolsó nagy témára: a kötelezőség kérdésére.

Végezetül pedig egy kis összefoglaló értékelés következik a védőoltásokról, minden fent tárgyalt szempontot figyelembe véve.

Email-es elérhetőségem:

 

A blog teljes tartalma (a fent említett Bad Statistics rovattól eltekintve), összesítve, amolyan "könyv" formában is elérhető: Védőoltásokról – a tények alapján. Sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni.

Címkék: biztonság minőség vakcina oltás védőoltás hatásosság

A bejegyzés trackback címe:

http://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr324755658
blank