Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (1) all trials (1) alumínium (2) autizmus (5) bárányhimlő (4) BCG (2) bexsero (5) bíróság (1) biztonság (32) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (4) cocooning (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (27) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (1) ipm magazin (1) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (7) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (2) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (3) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (4) minőség (3) MMR (3) morbilli (7) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (7) oltás (104) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (6) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (6) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (3) szükségesség (1) TBC (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (105) varicella (3) védőoltás (105) zoster (1) Címkefelhő

Védőoltások hatásossága II: Országok közötti különbségek a védőoltási rendszer fényében

2012.09.05. 10:33 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Ha a betegségek védőoltások bevezetése utáni visszaszorulására (adott országban) azt mondtuk, hogy longitudinális vizsgálatot jelentenek, akkor ez most egy keresztmetszeti elemzés lesz: azt fogjuk vizsgálni, hogy ugyanabban az időpontban, de különböző országokban hogyan alakul a megbetegedések száma néhány nevezetes, védőoltással megelőzhető fertőző betegség vonatkozásában.

Az eredmények magukért fognak beszélni; úgyhogy először lássuk is őket, aztán következzen némi elemzés. A kiválasztott országok: Egyesült Királyság, Svájc, Németország, Franciaország, Ausztria (mint lazább oltási fegyelmű, de fejlett, nyugat-európai országok) és Magyarország; a választott betegségek pedig: kanyaró, mumpsz, szamárköhögés és rubeola. A választásom azért esett ezekre a betegségekre, mert érdemi esetszámban fordulnak elő európai országokban (szemben mondjuk a polio-val vagy a diftériával), így lényeges népegészségügyi jelentőségük van, de egyúttal az is igaz rájuk, hogy az előfordulásukra vonatkozóan megbízható adatok érhetőek el (szemben mondjuk az invazív pneumococcalis megbetegedésekkel vagy a hepatitis B hordozással). A felnőttkori pertusiss és a mumpsz illetve rubeola enyhe gyermekkori esetei elképzelhető, hogy nem kerülnek diagnosztizálásra és így jelentésre, ezért az ezekhez tartozó számok alábecsültek lehetnek, viszont ennek az aránya nem várható, hogy lényegesen eltérjen az egyes országokban, így ez a jelenség az országok közti összehasonlítást nem befolyásolja.

Sajnos nem mindegyik ország gyűjt adatokat minden betegségről, így ha egy grafikonon nem jelenik meg egy ország, akkor az azt jelenti, hogy az adott országban az adott betegségről nincsenek átfogó adatok. Mivel itt több országot kell összehasonlítani, így nagyon fontos, hogy egységes adatforrást használjunk, én ezért mindenhol a CISID adatait (lásd az epidemiológiai kiskönyvtárnál) vettem alapul. Ezek a teljes jelentett esetszámot (nem feltétlenül a laboratóriumilag megerősítetteket, ahogy az az ECDC publikációkban szokásos) tartalmazzák. A fontos persze nem is az, hogy konkrétan mit használunk, hanem az, hogy ez minden országra vonatkozóan azonos legyen; márpedig ezt a CISID megvalósítja.

Lássuk tehát az eredményeket! Az ábrákon az oszlop magassága a lakosságszámra vetített évi betegségszámot jelenti, a fölé írt szám a megbetegedettek abszolút száma.

Kanyaró:
Kanyaró járványügyi helyzete egyes európai országokban, 2009-2013

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Mumpsz:
Mumpsz járványügyi helyzete egyes európai országokban, 2009-2013

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Rubeola:
Rubeola járványügyi helyzete egyes európai országokban, 2009-2013

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Szamárköhögés:
Szamárköhögés járványügyi helyzete egyes európai országokban, 2009-2013

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

A fentiek nem sok kommentárt igényelnek: Magyarország lényegében kenterbe veri az összes, összehasonlításban szereplő országot, az összes vizsgált betegség esetében.

Mielőtt a részletesebb értékelésbe belemegyünk, érdemes – a mostani témánktól függetlenül – megfigyelni, hogy az infektológiában mennyire nem lehet "elégedetten hátradőlni": Svájcban 2006-ban 71 kanyarós megbetegedés volt, egyetlen évre rá pedig 1040... Ilyen könnyen berobbanhat egy járvány, ha az átoltottság nem éri el a megfelelő szintet a nyájimmunitás fenntartásához!

Ezeket az adatokat máshogy is vizualizálhatjuk: sok országot vizsgálva az oszlopdiagramok ugyan hamar áttekinthetetlenek lennének, de ilyenkor a térkép nagyon látványos ábrázolási módszer. Terjesszük ki tehát a vizsgálódásunk körét az összes európai országra, legalábbis azokra, amelyek gyűjtenek az adott betegségre adatokat, és ábrázoljuk az eredményt térképen! Ilyenkor persze minden évhez tartozna egy külön térkép; ezeket vagy megvizsgálhatjuk egyesével, vagy célszerűbben – különösen ha általánosabb érvényű tanulságok levonása a célunk – több évre vonatkozóan kiátlagolhatjuk. (Így ugyanis az egyes évek közötti véletlenszerű ingadozások hatása is lecsökken; persze túl sok évet sem célszerű használni, mert akkor az esetleges hosszabb távú tendenciák is egybemosódnak.) A következő térképek ezt valósítják meg, a 2009 és 2013 közötti 5 éves intervallumot használva. Amire nagyon fontos felhívni a figyelmet, hogy a színezés, mely a megbetegedéseket jelzi, logaritmikus beosztású, azaz egy ugráshoz tízszer több (!) megbetegedés tartozik, ahogy azt a térképek melletti skála is mutatja. A szürke szín azt jelzi, hogy az adott ország az adott betegséget nem jelentette (vagy legfeljebb egyszer az öt év alatt – a robusztusság kedvéért az ilyen eseteket szintén nem rajzoltam ki). Ha valamelyik országnál pontosan 0 volt az átlagos incidencia, ami logaritmikus színezésnél nem lenne kirajzolható, akkor azt a legkisebb pozitív incidencia felével helyettesítettem, hogy ilyen módon a kérdéses ország is ábrázolható legyen.

Kanyaró:
Kanyaró járványügyi helyzete Európában, 2009-2013

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Mumpsz:
Mumpsz járványügyi helyzete Európában, 2009-2013

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Rubeola:
Rubeola járványügyi helyzete Európában, 2009-2013

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Szamárköhögés:
Szamárköhögés járványügyi helyzete Európában, 2009-2013

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

(Itt érdemes megjegyezni, hogy az országok közötti pontos összehasonlításhoz igazából illene életkor és nem szerint standardizálni, de ehhez egyrészt nem álltak rendelkezésre a szükséges adatok, másrészt, bár ez precízebb lenne, de alapvető változást nyilván nem jelentene európai viszonyok között.)

Érdekes megjegyezni, hogy a megbetegedési adatokat csak lazább és szigorúbb oltási rendszerű országok között érdemes összevetni, a számszerű átoltottsággal nem – hogy miért, arról később külön írok.

Mindezzel nyilván azt akarom sugallni, hogy ez a különbség a mi szigorúbb védőoltási rendszerünknek köszönhető. Ahogy az idősoros vizsgálat esetében, itt is teljesen jogos ellenvetés a jelenségek együttjárásából nem következik az okozatiság elvére történő hivatkozás: ezek korrelációs adatok, önmagában ebből nem következtethetünk arra, hogy a különbséget a védőoltási rendszerek eltérése okozza. Ez valóban így van!

Két tényezőt kell azonban megfontolni. Az egyik már ismert a longitudinális elemzésből: az az észrevétel, hogy a hatás a legkülönbözőbb időpontokban (években) és a legkülönbözőbb betegségeknél egyöntetűen jelentkezik. (Konkrétan: az összes fent szereplő év és betegség esetében...)

A másik valamivel több megfontolást igényel, de szintén könnyen átlátható. A jelenségek együttjárásából nem következik az okozatiság elve mögött az van, hogy két változó hiába mozog együtt, nem tudhatjuk, hogy valójában mik az igazi oki tényezők, elképzelhető például, hogy egy harmadik tényező okozza mindkettőt (és ez még a legegyszerűbb eset). Pontosan emiatt, itt sem mondhatunk többet: nem tudhatjuk, hogy a különbség oka valójában nem valamilyen más eltérés-e az országok között (ami közvetlenül, vagy akár szövevényesebb formában, az átoltottságot is befolyásolja). Elvileg ugyan minden további nélkül elképzelhető ez, de gondoljunk csak jobban bele: szándékosan olyan országokat választottam összehasonlításként, amelyek gazdasági fejlettségben, higiéniás viszonyokban stb. megelőzik Magyarországot, némelyik sokkal. Emiatt egyrészt általában is furcsa, ha valamilyen egészségügyi mutatót tekintve mi állunk jobban, különösen, ha ennyire drasztikusan, hiszen e tényezők általában jobb egészségi állapottal, kisebb morbiditással járnak együtt. Tehát bár elvileg valóban nagyon sok olyan tényezőben lehetne különbség az országok között (az oltási rendszeren kívül), amelyeket a jobb magyar statisztikák valódi okaként jelölhetnénk meg, de ezek túlnyomó többségét gyakorlatilag semlegesíti az a tény, hogy fejlettebb országokat választottam összehasonlításnak, ahol ezek a tényezők éppen hogy javítanák a megbetegedési statisztikákat, és nem rontanák.

Feltétlenül megállapíthatjuk tehát, hogy ezek a tények azokat a védőoltás-ellenes állításokat teljesen egyértelműen cáfolják, miszerint a betegségek visszaszorulásában a megfelelő tápláltság, a jó higiénia és a jó szociális körülmények a meghatározóak. (Miközben valamekkora – betegségtől függő mértékű – szerepük természetesen tényleg van.) Tényleg azt kellene gondolnunk, hogy Svájcban azért több tízszeres, ha nem épp százszoros például a kanyaró morbiditása, mert az ottani gyerekek rosszabbul tápláltak, mint a magyarok, egyébként is rosszabb szociális körülmények között élnek, és persze a svájci higiéniás viszonyok is legendás mértékű elmaradásban vannak a magyarországihoz képest...?! Hát persze.

Az összehasonlítás kedvéért megjegyzem, hogy az ilyen jellegű vizsgálatokat szokták keresztmetszeti ecological elemzésnek nevezni az az epidemiológiában. Keresztmetszeti, mert azt nézzük, hogy ugyanazon időpontban, de különböző országokban hogyan alakulnak a megbetegedések, tekintettel az oltottságra, és ecological jellegű, mert nem egyéni, hanem aggregált, jelen esetben ország szinten aggregált adatokat vizsgálunk.

11 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás szamárköhögés rubeola mumpsz kanyaró hatásosság pertussis morbilli rózsahimlő

A bejegyzés trackback címe:

http://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr224756369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ropcsike 2012.10.31. 19:06:05

"hogy mi állunk, néha több nagyságrenddel is, jobban.."

Akár úgy mint másban! Hát persze!
Mert Ők nem hazudnak, nem tagadják le!
Talán ők nem más kárán akarnak meggazdagodni?

NemTomi 2012.10.31. 21:15:19

Érdekes dolog a Demográfiai évkönyv adatai.
Mármint a Te állításaiddal szemben.
Ez egy tanulmány, amit nem Én írtam, mielőtt belekötnél, mint vasoszlop a betonba.
www.behsci.sote.hu/2-egallmeres.pdf
Az 1. számú melléklet már egy kicsivel másképpen adja elő a mortalitási adatokat (HALÁLOZÁSI).
Ezek szerint Magyarországon egy kicsit nagyobb, mint az EU tagállamaiban összesen.
Ugye nem kevered a morbiditási adatokkal!?(MEGBETEGEDÉS)
Továbbá a várható élettartam is rövidebb, mint máshol.
Hogy a büdös nyavalyában, mikor oltunk orrba-szájba?
Azt is be kell látni, hogy ugye teljesen más statisztikai adatokat kapunk, ha a két végletet nézzük, azaz ki fizeti a révészt?
Miért kell hazudni állandóan, s ráadásul olyan nagy hévvel?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2012.11.01. 01:28:27

@ropcsike: " "hogy mi állunk, néha több nagyságrenddel is, jobban.."

Akár úgy mint másban! Hát persze! "

Szerintem, ha gúnyolódni próbálsz egy íráson, akkor legalább kísérletet tegyél rá, hogy figyelmesen elolvasod. Különben kicsit kellemetlen lehet, ha olyan dolgon ironizálsz, amit a cikk nem állít. Az meg pláne, ha az ellenkezőjét állítja. Az meg aztán végképp, ha az ellenkezője a cikk egyik központi gondolata.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2012.11.01. 01:53:03

@NemTomi: "Érdekes dolog a Demográfiai évkönyv adatai.
Mármint a Te állításaiddal szemben."

Megtennéd, hogy _konkrétan_ _idézed_ azt az állításomat ebből a bejegyzésből (vagy bármelyik másikból a blogon), amelyet cáfol az általad adott link?

"Az 1. számú melléklet már egy kicsivel másképpen adja elő a mortalitási adatokat (HALÁLOZÁSI).
Ezek szerint Magyarországon egy kicsit nagyobb, mint az EU tagállamaiban összesen.
Ugye nem kevered a morbiditási adatokkal!?(MEGBETEGEDÉS)"

Valamennyi grafikon címe az, hogy "<betegség neve> megbetegedések egyes európai országokban az elmúlt években", a függőleges tengely felirata: Morbiditás. Ennél többet mit tehettem volna még, hogy világos legyen, hogy morbiditás vagy mortalitás van-e a grafikonokon?! Arra gondolni sem merek, hogy meg sem nézted, hogy mi van egyáltalán rajtuk...

"Továbbá a várható élettartam is rövidebb, mint máshol.
Hogy a büdös nyavalyában, mikor oltunk orrba-szájba?"

Mert az oltás nyilván ellensúlyozza az elfogyasztott alkohol mennyiségét, az elszívott cigaretták számát, a nem sportolással töltött órákat, a stresszt, az étrendet, a levegőminőséget. Magától értetődően.

gybencsko 2014.01.26. 17:15:18

Érdemes lenne a szamárköhögésnél a 2012-es adatokat is berakni, kicsit drasztikusabb lenne az ábra :D

gybencsko 2014.01.26. 17:55:20

@gybencsko:
Á, nem jók a linkek. Mindegy, a lényeg, hogy az UK-ban és Svájcban elég durva szamárköhögés-járvány volt 2012-ben.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2014.01.30. 16:01:14

@gybencsko: Igen, nekem is épp ez jutott eszembe, mindjárt megcsinálom egységesen a CISID alapján és 2012-ig ahol lehet :) És akkor a térképeket is.

A linkeket nem te rontottad el, szerintem valahogy dinamikusan generálja, vagy lement valamit a gépedre hozzá vagy ilyesmi.

(Ami azért bosszantó, mert ha lenne valami olyan normális interfész, hogy paraméterben átadod a lekérdezést, és válaszként visszadob egy CSV-t, akkor tudnék írni R-ben hozzá egy dinamikus plottoló programot... :) )
blank