Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (1) all trials (1) alumínium (2) autizmus (5) bárányhimlő (5) BCG (2) bexsero (5) bíróság (1) biztonság (32) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (4) cocooning (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (28) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (1) ipm magazin (1) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (7) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (3) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (4) minőség (3) MMR (3) morbilli (7) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (7) oltás (105) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (6) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (6) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (3) szükségesség (1) TBC (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (106) varicella (4) védőoltás (106) zoster (1) Címkefelhő

Jogi szempontok a magyar védőoltási rendszer kapcsán

2013.03.20. 11:46 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Ez a fejezet csak kiegészítő jellegű: én alapvetően tudományos kérdéseket szeretnék vizsgálni, így a különböző jogi dolgok szinte irrelevánsak a mostani megközelítésben. Két apróságra mégis szeretnék kitérni, ezekre is csak azért, mert a védőoltás-ellenesek néha szeretnek ezek kapcsán (is…) dezinformációkat terjeszteni.

Az Oviedói Egyezmény és az egészségügyi beavatkozások visszautasíthatósága

Mivel nem vagyok jogász, ezért egyetlen, konkrétabbnak minősíthető dolgot említenék most meg – azt is csak azért, mert a védőoltás-ellenesek több-kevesebb gyakorisággal szokták emlegetni. (És még számomra, nem jogászként is azonnal nyilvánvaló az alaptalansága.)

Szóval, ez a hivatkozási "alap" az szokott lenni, hogy az Oviedói Egyezmény (Magyarországon kihirdetve, mint 2002. évi VI. törvény) lehetővé teszi bármilyen egészségügyi beavatkozás visszautasítását, illetve kimondja, hogy egészségügyi beavatkozás csak akkor hajtható végre, ha ahhoz az érintett személy teljes tájékoztatás alapján beleegyezését adta.

Első ránézésre valóban, a hivatkozott törvény 5. cikke kimondja, hogy

Egészségügyi beavatkozás csak azután hajtható végre, ha abba az érintett személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezését adta. Ennek a személynek előzetesen megfelelő tájékoztatást kell kapnia a beavatkozás céljáról és természetéről, valamint következményeiről és kockázatairól. Az érintett személy beleegyezését bármikor szabadon visszavonhatja.

Azért mondtam, hogy nem jogászként is azonnal nyilvánvaló az erre való hivatkozás alaptalansága, mert szerintem bárki számára, józan paraszti ésszel belátható, hogy ez a paragrafus nem értelmezhető univerzálisan – és ennek megmutatásához nem is szükséges semmiféle védőoltásra hivatkozni. Csak annyit kérdeznék: ha valaki ezt tényleg, betű szerint így akarja értelmezni, akkor ugye egyúttal ahhoz is ragaszkodik, hogy ha egy ember pszichózisos roham közben egy konyhakéssel a kezében rohangál a Nagykörúton, akkor az illetőt is csak teljes, részletes tájékoztatás után szabad gyógyszerelni, és természetesen csak akkor, ha ebbe szabadon, a tájékoztatás alapján beleegyezését adta…?

Tehát nem, nyilvánvaló, hogy ez nem értelmezhető ilyen módon. Jól is néznénk ki.

És tényleg, ez olyannyira így van, hogy az egyezmény később (26. cikk) egyértelműen kimondja, hogy

A jelen Egyezményben foglalt jogok gyakorlása és a védelmi rendelkezések nem képezhetik más korlátozások tárgyát, mint amelyek törvényben meghatározott esetekben, egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a bűncselekmények megelőzése, a közegészség védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.

Ezt persze a nagy jogászkodó védőoltás-ellenesek általában már "elfelejtik" idézni…

A magyar kötelező védőoltási rendszer jogi alapjai

Itt – a fent már vázolt okokból – ismét csak nagyon rövidre szeretném fogni magam. Meg sem próbálkozom azzal, hogy a magyar védőoltási rendszer teljes jogi hátterének bemutatását adjam, inkább csak az alapokat foglalnám össze. Ezt is pusztán azzal a céllal, hogy megmutassam: a magyar kötelező védőoltási rendszer jogi alapjai megnyugtatóan tisztázottak.

A kiindulási pont az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény. Ez a III. fejezetben (Népegészségügy) a 6. cím (Járványügy) alatt foglalkozik a védőoltásokkal. Az 56. § rögzíti, hogy

(1) A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozása.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében
a) az egészségügyi államigazgatási szerv
aa) az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja,
ab) a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja,
ac) a természetes és jogi személyeket, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket az e törvényben meghatározott intézkedések tűrésére, illetve megtételére kötelezheti;
b) a kötelező járványügyi intézkedést foganatosító egészségügyi szolgáltató a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.
(3) Kötelező járványügyi intézkedés foganatosításához nincs szükség a beteg beleegyezésére, azonban a beteget – az eset körülményeihez képest – ekkor is megilleti a tájékoztatáshoz való jog.

Kimondottan a védőoltásokkal foglalkozik az 58. és 59. §. Ezek kimondják, hogy

(1) A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.
(2) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében
a) életkorhoz kötötten,
b) megbetegedési veszély esetén, illetőleg
c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén kötelező védőoltás elrendelésének van helye.
(3) A miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő.

továbbá meghatároznak bizonyos technikai részleteket: megadják, hogy milyen feltételek esetén halasztható átmenetileg vagy véglegesen egy védőoltás beadása, illetve rögzítik a szó köznapi értelmében vett ,,kötelezőség'' pontos tartalmát:

(5) A védőoltásra kötelezett és a védőoltásban részesített személyekről nyilvántartást kell vezetni.
(6) A védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes képviselő köteles gondoskodni.
(7) Ha a védőoltás igénybevételére köteles személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a védőoltást elrendeli. Az egészségügyi államigazgatási szerv közvetlen járványveszély fennállása esetén – a veszélyhelyzet szerint meghatározott védőoltások köre tekintetében – a határozatot fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(8) A védőoltás megtörténtéről igazolást kell adni.
(9) A védőoltás hatékonyságának megállapítása céljából a beoltott személy orvosi vizsgálata és vizsgálati anyag szolgáltatása rendelhető el.

Látható tehát, hogy a kötelezőség törvényi szinten rögzített.

A törvény intézkedik a védőoltással kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségről, a védőoltással kapcsolatos tájékoztatás megadásáról, és kimondja, hogy a hatóságilag elrendelt védőoltás kizárólag közvetlen járványveszély esetén hajható végre a fellebbezésre tekintet nélkül.

Fontos még kiemelni a következőt:

(10) Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

Tehát ha az ember bármilyen gyógyszer mellékhatásába belehal, az az "így járt" kategória (feltéve természetesen, hogy az alkalmazásánál az orvos megfelelő gondossággal járt el és a gyógyszergyártó megfelelő minőségű terméket gyártott)… kivéve a védőoltásokat. Szemben minden más gyógyszerrel, kivételesen a védőoltások esetében még akkor is kártalanítást kap az ember egy esetleges súlyos mellékhatás esetén, ha az alkalmazásánál az orvos megfelelő gondossággal járt el, a gyógyszergyártó megfelelő minőségű terméket gyártott stb. Ezt a kártalanítást az állam vállalja magára; ez semmilyen más esetben nincs így, kizárólag a védőoltásoknál. Ez a különbségtétel a kötelezőség miatt áll fenn, és valóban így fair: más gyógyszerek alkalmazását ugyanis az állam általában nem is teszi kötelezővé egészséges emberen, ezt viszont igen, így valóban elvárható, hogy cserében vállalja is a felelősséget az esetleges mellékhatásokért, bármilyen kicsi is legyen a valószínűségük. Ez így korrekt.

Azt, hogy a fenti törvényi szabályozás megfelel-e az egyetlen felette lévő jogforrási szintnek (azaz az alkotmánynak) az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és döntést hozott az ügyben. A 39/2007 (VI. 20.) AB határozat bizonyos eljárási szabályok és garanciális elemek alkotmányellenességét ugyan megállapította és azokat megsemmisítette, illetve új szabályozás megalkotására kötelezte a jogalkotót, de egyrészt a fent idézett részek ezeket a módosításokat már tükrözik, másrészt az AB egyebekben viszont megerősítette a szabályozás alkotmányosságát. Ami az új Alaptörvényt illeti, erre tekintettel egy védőoltás-ellenes egyesület vizsgálatot indított az Alapvető Jogok Biztosánál, ő azonban ismét csak megerősítette a fenti törvényi szabályozás alkotmányosságát (AJB-6224-4/2012), és nem kezdeményezett AB-eljárást. (Megjegyzendő, hogy már az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is foglalkozott egyszer a kérdéssel (OBH 5199/2004), és szintén arra az eredményre jutott, hogy a fenti szabályozás kapcsán semmilyen alkotmányos visszásság nem állapítható meg.)

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a jelenlegi magyar szabályozás jogi alapjait valamennyi, ennek véleményezésére jogosult szerv egységesen és töretlenül alkotmányosnak ítélte meg.

Visszatérve a törvény szövegére, látható, hogy az a részletszabályokat rendeleti szintre delegálja. Ez jelenleg a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet. Ez a rendelet többek között kimondja, hogy

4. § (1) Az oltás végrehajthatóságának megítéléséről a kezelőorvos dönt. Orvosi felügyelet mellett egészségügyi szakdolgozók is végezhetnek védőoltást.
(2) Az adott évi védőoltási tevékenységre vonatkozó, az 5-13. §-ban, valamint a 15. és 16. §-ban felsorolt feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) által évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levele (a továbbiakban: VML) határozza meg.
5. § (1) A magyar állampolgárt, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személyt, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekültet és menedékest életkorhoz kötötten
a) gümőkór (tuberculosis),
b) torokgyík (diphtheria),
c) szamárköhögés (pertussis),
d) merevgörcs (tetanus),
e) gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta),
f) kanyaró (morbilli),
g) rózsahimlő (rubeola),
h) mumpsz (parotitis epidemica),
i) b típusú Haemophilus influenzae (Hib),
j) hepatitis B
k) Streptococcus pneumoniae (pneumococcus)
ellen védőoltásban kell részesíteni.

A rendelet szövegében hivatkozott még alacsonyabb szintű (már konkrét technikai kérdéseket tárgyaló) szabályozás az OEK évente kiadott, védőoltásokról szóló módszertani levele. (Ez természetesen nem szó szerint levél, a "módszertani levél" kifejezés alatt az erre feljogosított szerv által kiadott szakmai útmutatót értik az orvosok.) Jelenleg a legfrissebb a 2015. évi védőoltási módszertani levél (Epinfo, 22. évfolyam, 1. különszám), mely rögzíti, hogy

A Védőoltási Módszertani Levél a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben kapott felhatalmazás alapján az Országos Epidemiológiai Központ által meghatározott, a 2015. évi védőoltási tevékenységre vonatkozó ismereteket, hazai gyakorlati feladatokat, továbbá az oltásokkal kapcsolatos általános és specifikus indikációkat, kontraindikációkat, az oltóanyagok beszerzésére, tárolására, felhasználására, az oltási nyilvántartásokra, jelentésekre vonatkozó kötelezettségeket, szakmai ismereteket, előírásokat illetve ajánlásokat foglalja össze.
A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított oltási rend érvényesülését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény járványügyre vonatkozó rendelkezései, továbbá a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet biztosítják.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a magyar kötelező védőoltási rendszer jogi háttere megnyugtatóan tisztázott.

12 komment

Címkék: jog vakcina oltás védőoltás

A bejegyzés trackback címe:

http://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr345149917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fordulo_bogyo 2013.04.17. 02:53:56

@Karinthy-paradoxon:
Kell-e kötelező védőoltás? -- igen

És fel lehet tenni ezt a kérdést? -- igen, barmit kerdezhetsz. Legfeljebb nem kapsz valaszt, ha hulye a kerdesed. (mi a kerdes?)

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.04.17. 08:27:21

@Karinthy-paradoxon: Alapvetően egyetértek. Az ETT ominózus lépését én is elítéltem a februári előadásomban (amit ha minden igaz te is hallottál). Illetve nem csak elítéltem, de jeleztem, hogy szerintem jó esetben felesleges, rossz esetben teljesen kontraproduktív akció (ezt a véleményemet fenntartom).

A TASZ jogi eszmefuttatásával szinte teljes egészében egyetértek (vagy, mivel nem vagyok jogász, talán helyesebb ha azt mondom: logikusnak és érthetőnek tartom), két kivétellel. Egy szakmai hibát vétenek, és egy helyen adósak maradnak némi magyarázattal.

Az első bajom: "A magyarországi átoltottsági arányok 99 % körüliek, a németországi arányok szintén 90 % fölöttiek."

És ezzel akarják azt sugallni, hogy igazából nem is nagy baj, ha nincs kötelezőség, hiszen alig kisebb az átoltottság. Ez - amellett, hogy epidemiológiailag is alapjaiban hibás okfejtés - végpontjában sem stimmel.
Ami a végpontot illeti: meg lehet nézni Németország (és a hasonló, nem kötelező rendszer működtető országok) megbetegedési adatait ( vedooltas.blog.hu/2012/09/05/orszagok_kozti_kulonbsegek_a_vedooltasi_rendszer_fenyeben ), azonnal ki fog bukni, hogy bizony, átoltottság ide vagy oda, de az egész biztosan nem igaz, hogy tessék, nincs is különbség...

Ami a dolog epidemiológiai hátterét illeti, az se túl bonyolult (és ezért sajnálatos, hogy a TASZ nem vette a fáradságot, hogy megkérdezzen egy infektológust; és szemmel láthatóan kizárólag jogi szempontokból gondolta végig a kérdést): arról van szó, hogy a járványok kitörése és terjedése szempontjából nem csak az *országos* szintű átoltottáság számít, hanem az átoltatlanok *országon belüli eloszlása* is. Részletezés helyett inkább hozok egy egyszerű példát. Vegyünk két képzeletbeli országot, mindegyik azonosan 10 millió lakosú, és mindegyikben azonosan 90% az átoltottság. Namármost, ha az egyikben az 1 millió oltatlan egyenletesen oszlik meg az oltottak között, akkor okkal várjuk, hogy szinte ne legyen beteg - a 90% kb. elég a nyájimmunitás fenntartásához pl. kanyarónál. Viszont, ha a másik országban térben koncentrálódnak az oltatlanok, pl. úgy jött ki a 90%-os átlag, hogy egy 1 milliós megye teljesen oltatlan, a maradék 9 pedig tökéletesen oltott, akkor vidáman lehet 1 millió (!!!) megbetegedés is, hiszen az a megye lényegében tökéletesen védtelen! Pedig a két ország mindkét fenti jellemzőjében azonos volt! A dolog nem csak elvi fejtegetés, ha megnézed a német vagy svájci járványok adatait, állandóan az fog szembejönni, hogy a kitörés helye Waldorf-iskola, antropozófus óvoda meg hasonlók...

A másik bajom: "mi úgy gondoljuk, hogy ahogyan a német példa mutatja, megvalósítható volna egy az alkotmányos alapjogokat jobban tiszteletben tartó, de hasonlóan hatékony megoldás."

A német példa HAJSZÁLPONTOSAN ennek ez *ELLENKEZŐJÉT* mutatja meg, az ugyanis közel sem olyan hatékony. Lásd mint fent ( vedooltas.blog.hu/2012/09/05/orszagok_kozti_kulonbsegek_a_vedooltasi_rendszer_fenyeben ). De nem is ez az igazán érdekes, ezt már fent is kifejtettem, hanem az, hogy amúgy lehet-e *tényleg* hasonlóan hatékony rendszert működtetni kötelezőség nélkül. Erre én sem tudok válaszolni, ezt a másik bejegyzésemben kifejtettem bővebben, de annyi bizonyos, hogy a nemzetközi példák elég vegyesek, úgyhogy ezt a dolgot nem lehet egyetlen félmondattal elintézni, mint a TASZ tette.

gybencsko 2013.06.10. 18:54:53

@maycontainnuts:

A cikk utolsó mondata a legérdekesebb:

"A similar law implemented in Washington state in 2011 reduced by 25 percent the rate of kindergartners with at least one religious exemption from immunization, officials said."

Tehát, ha nem is tökéletes, azért nagyon hasznos ez a fajta tájékoztatás.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.06.22. 21:57:47

@gybencsko: Ez azért nagyon érdekes (köszönöm az eredeti hírt is!), mert én azt olvastam valamikor (amikor nem is ehhez a bejegyzéshez, hanem a kötelezőségről szólóhoz kutattam), hogy az ilyen intézkedéseknek az a hátrányuk "pszichológiai" szempontból, hogy az alanyok az oktatást büntetésként fogják megélni. (Hiszen nem arról van szó, hogy minden szülőt ilyenben részesítenek (ami amúgy nem lenne hülyeség!), hanem hogy ők specifikusan arra tekintettel kapják, hogy nem akartak oltást.) És hogy az ilyen kényszerített(ként megélt) oktatás már kiindulástól kudarcra van ítélve, hiszen aki így felfogva érkezik rá, az kb. 0 valószínűséggel fogja befogadni, amit hall.

Namost, én nem vagyok pszichológus, de nekem ez abszolút racionálisan és logikusan hangzik. Ez a washingtoni dolog pedig némileg ellent mond ennek, szóval nem tudom, érdekes :)

gybencsko 2013.06.22. 22:14:49

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

Az esetek nagy részében talán igazad van, de lehet, hogy egy semleges szülő csak hallotta a játszótéren, hogy az oltásokban higany van, vagy cián, vagy valami, és talán éppen úgy döntene, hogy nem adatja be az oltást, mert "biztos, ami biztos", meg "nem rezeg a haraszt, ha nem fújja a szél" alapon kihagyná az oltásokat, de a video eloszlatja azt a nem sok aggályt.

Aki meg egy kicsit jobban belemerült már az "autizmust okoz" témába, arra meg tényleg nem hat pont úgy, ahogy írtad.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.06.22. 22:28:20

@gybencsko: Hm. Mondasz valamit. Nem tudom, hogy pontosan mik az arányok, de ez elég jó magyarázat lehet :) Bár ez inkább már egy pszichológusnak releváns kérdésfelvetés, azt hiszem :)

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.07.21. 20:31:40

@gybencsko: Így most jobban belegondolva (és aludva rá párat) arra jutottam, hogy igazad lehet :) Egy ilyen alap-videó összerakása lehet, hogy magyarul sem lenne hülyeség, sőt (mert persze, mondanom sem kell, ilyen sem létezik, semmilyen hivatalos szerv nem csinálta meg - vagy javítsatok ki, ha tévedek...). Mondjuk ez a feladat másra vár, mert én már attól is irtózom, ha videót néznem kell, és nem szövegben kapom az információt :D másrészt nyilván semmilyen vágási/szerkesztési/YouTube meg egyéb tudásom nincs hozzá :)

Uridin 2017.06.22. 20:42:28

Ugyan a magyar védőoltási rendszerhez nem kapcsolódik közvetlenül, de a jog szempontjából érdekes hír:444.hu/2017/06/22/az-europai-unio-birosaga-szerint-a-birosagok-akkor-is-megallapithatjak-hogy-valaki-oltastol-betegedett-meg-ha-erre-nincsen-tudomanyos-bizonyitek

Remélem, csak kacsa.

pounderstibbons 2017.06.23. 09:34:03

@Uridin:
A dolog nem teljesen kacsa, de nem is teljesen igaz.

A 444.hu-s cikk szerint:
"A bíróság kimondta, hogy elég bizonyíték:
- ha a betegség kialakulása időben akkor történt, amikor az illető megkapott egy oltást,
- ha az illető korábban az adott betegségtől mentes volt, és a családjában sem fordult elő,
- és ha jelentős számú betegségről számoltak be az adott oltóanyagot megkapó emberek között."

Ilyet nem mondott ki az EU bíróság, mert ez az adott ügy eldöntése lenne, azt meg ha akarná se tehetné ebben az előzetes döntéshozatali eljárásban.
Itt csak azt vizsgálhatta, hogy milyen bizonyíték elfogadását írhatja elő nemzeti jogszabály, hogy megfeleljen az EU-jognak.
Az EUB-n csak annyit mondtak, hogy ha az oltás és károsodás oksági kapcsolatára nincs tudományos kutatás, egyéb érveket is vizsgálhat a bíróság, amelyeket az oltóanyaggyártó meg igyekezhet cáfolni és nem veszít a felperes okságot igazoló kutatás hiányában automatikusan. Okságot kizáró kutatás miatt (bár nem tudom ilyen lehetséges-e) meg nem nyer automatice a gyártó.

Tény, hogy az adott ügyben a fenti három bizonyíték van az oltás okozta kárra, csak pont a legutolsó ítéletben azokat nem fogadta el a francia bíróság, mert
"Ebben az ítéletben e bíróság megjegyezte először is, hogy nincs tudományos konszenzus a hepatitis B elleni oltás és a szklerózis multiplex közötti okozati összefüggés fennállását illetően, illetve hogy valamennyi nemzeti és nemzetközi egészségügyi hatóság is elvetette a kapcsolat fennállását a (szklerózis multiplexre jellemző) központi vagy perifériás demielinizáció kockázata és ezen oltás között. Másodszor megállapította, hogy számos orvosi tanulmányból kitűnik, hogy a szklerózis multiplex kialakulásának oka jelenleg ismeretlen. Harmadszor, egy közelmúltbeli orvosi cikk rámutatott arra, hogy a szklerózis multiplex első tüneteinek megjelenésekor a fiziopatológiás folyamat valószínűleg már több hónappal, sőt több évvel korábban megkezdődött. Negyedszer és végül, az említett bíróság megjegyezte, hogy az epidemiológiai tanulmányokból az tűnik ki, hogy az e betegségben szenvedő betegek 92–95%‑a esetében nincs semmilyen családi előzmény. E különböző tényezőkre tekintettel a cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság) megállapította, hogy az oltás beadása és az első tünetek megjelenésének időbeli közelsége, valamint a W.‑ék által hivatkozott személyes és családi előzmények hiánya – sem együttesen, sem pedig külön‑külön – nem alapozhatja meg az olyan komoly, pontos és egybehangzó vélelmet, amely az oltás beadása és az adott betegség közötti okozati összefüggés fennállására enged következtetni.""
blank