(Remélem a cím humoros oldalát mindenki érzékeli, tekintetbe véve, hogy a vedooltas.blog.hu praktikusan engem jelent, legalábbis ami a megírását illeti, így a fenti cím elég jó közelítéssel lefordítható arra, hogy én támogatom... de a fenti formában sokkal menőbben hangzik!)

Szóval, ezt már régebb óta le akarom írni, de mindig halasztódott... most viszont kaptam egy remek apropót, hogy végre ezzel is foglalkozzak.

Tehát: a vedooltas.blog.hu hivatalosan :) is támogatja az "All Trials Registered | All Results Reported" kezdeményezést. Ennek jeleként ma aláírtam a petíciójukat, aminek hivatalos magyar szövege (egyúttal az olvasóknak is bemutatandó, hogy miről szól a kezdeményezés):

Legfőbb ideje, hogy minden klinikai kísérleti eredmény nyilvánosságra kerüljön. A világ minden táján betegeknek, kutatóknak, gyógyszerészeknek, orvosoknak és döntéshozóknak egyaránt hasznára fog válni a klinikai kísérletek eredményeinek publikálása. Kérjük Önt – bárhol is legyen a világon – támogassa aláírásával a petíciót:

Mind a mai napig ezer és ezer klinikai vizsgálat eredménye nem került a nyilvánosség elé, sokuk még csak nem is lett regisztrálva.

A vizsgálatok tárgyáról, mikéntjéről, és tapasztalatairól szóló információk így örökre elveszhetnek az orvosok és kutatók számára, ami hibás terápiás döntésekhez, egy jobb orvoslás lehetőségének elmulasztásához, feleslegesen megismételt vizsgálatokhoz vezet.

Ezért szükséges minden múltbéli és jelen kutatás regisztrálása, a módszerek és eredmények teljeskörű publikálása.

Felhívjuk a kormányokat, döntéshozó szerveket és kutatási intézményeket, vezessék be a szükséges intézkedéseket ennek megvalósulása érdekében.

Egy kis háttér azoknak, akik kevésbé jártasak a gyógyszeripar sötét bugyraiban. Létezik egy olyan jelenség (ma már talán kevésbé van így, ez régebben volt nagyobb divat, de tökéletesnek még most sem mondható a helyzet), hogy egyes klinikai kísérleteket "fű alatt" végeznek el. A "fű alatt" nem azt jelenti, hogy Kazahsztánban, bányászból 3 hetes tanfolyamon átképezett orvosok ásványvizes üvegből kiöntött gyógyszerekkel kezelik a betegeket, a kísérlet maga tökéletesen ugyanolyan mint bármilyen más gyógyszervizsgálat (sőt, mint majd látni fogjuk, nagyon is lényeges, hogy ha közlik az eredményét az minél jobb minőségű legyen), csak épp az eredmény közlését attól teszik függővé, hogy mi jött ki. (Jobb esetben úgy, hogy beregisztrálják a kutatást, csak "elfelejtődik" az eredmény publikálódni, rosszabb esetben nem is regisztrálják.) Ez nem is azért marha nagy gáz, mert kevesebb eredményünk van (ha véletlenszerű lenne, hogy mit nem publikálnak, akkor maximum annyi gondot jelenthetne, hogy nagyobb a bizonytalanságunk az eredményekben), hanem leginkább azért, mert sejthető módon nem véletlenszerű lesz a dolog: azt fogják inkább publikálni, ami a szponzornak kedvezőbb. Ez viszont már borzasztó nagy baj, mert innentől kezdve szisztematikusan torzított képünk lesz. (Ha még csak én nem tudnám, az egy dolog, de a legszebb, hogy néha azt is eljátsszák, hogy az engedélyező hatóságot sem tájékoztatják.) A jelenség maga persze minden egyetemi oktatónak ismerős, amikor a hallgató az első ZH eredményének megírása után, és természetesen annak ismeretében jön rá, hogy ő mégis inkább kérné a tavalyi eredményének áthozatalát, de nem lenne rossz, ha gyógyszerek terén nem ezt játszanák a gyártók... (És nem statisztikailag kellene ezt nyomozni.)

Éppen ezért fontos, hogy minden klinikai kísérlet már a megkezdésekor, vagy legkésőbb a megkezdése után három hónapon belül be legyen regisztrálva (valamilyen erre szolgáló repozitóriumban, legtipikusabban a ClinicalTrials.gov-on), így legalább már az esetleges "eltűnések" nyomonkövethetőek, és hogy lehetőség szerint minden regisztrált kutatásnak azt kellő részletességgel dokumentáló publikációja is legyen. Ezt kéri a fenti petíció, és ezt támogatom én is.

Ide kapcsolódik az is, hogy a kutatások eredményei – noha azt nyilván senki nem kéri, hogy páciens-szintű adatok nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek –, de legalább annyiban legyenek mégis nyilvánosan elérhetőek (pl. anonimizálva), hogy az eredeti szerzőktől független kutatók is tudják elemezni az adatbázist.

Adódik a kérdés, hogy ebből mi az, ami a védőoltásokhoz kötődik? A jó hír, hogy szinte semmi, egész egyszerűen azért, mert a blogom tárgyát képező oltások (a magyar kötelező gyermekkori védőoltások) jellemzően évtizedek óta használatban vannak. Mindazonáltal a blogom tárgyát nem képező, új védőoltások (meningococcus, pneumococcus, egyes influenza elleni oltások, rotavírus, HPV) kapcsán nem lehet kizárni ugyanezt a jelenséget. És itt jutunk el az apropóhoz: felhívták rá a figyelmemet, hogy nemrég a BMJ-ben megjelent egy cikk, ami épp ezt a kérdést vizsgálta! Az eredmények szerint a 384 kísérletből (a fenti típusú védőoltásokból, 2006 és 2012 között) 355-öt regisztráltak, ebből 176-ot lektorált folyóiratban közöltek, további 42-t ugyan nem publikáltak, de a ClinicalTrials-re feltöltötték az eredményeket. Az eltűnő kutatásokat is figyelembe véve azt lehet mondani, hogy a vizsgálatok 73%-át publikálják a befejezéstől számított 48 hónapon belül, a nem publikált de közölt eredményűeket is tekintetve ez az arány 82% (amely kutatások az alanyok 90%-át tartalmazták). A medián idő a befejezéstől a publikálásig 26,4 hónap volt.

Összességében az mondható, hogy az eredmények publikálási aránya más területekhez képest nem rossz, sőt, de a megjelenésig tartó késleltetés tetemes. (Ami most minden gyógyszeriparral szembeni rosszmájúságomat félretéve is baj, mert így a valós információk is csak késve jutnak el az orvosokhoz, döntéshozókhoz.)

Végezetül megismétlem, hogy ennek relevanciája inkább csak azoknak van, akik a modern oltásokkal foglalkoznak (én maradok a "régi jól beváltaknál"...), de az elv maga szerintem mindenki számára lényeges.

Nem akarok ennél sokkal részletesebben foglalkozni a témával, nem azért, mert ne lenne érdekes, épp ellenkezőleg, nagyon is az – de ez már (szerencsére) kevéssé védőoltás-specifikus kérdés; arról pedig, hogy néhány esetben milyen trükköket és csalásokat vetnek be, úgy általában, a gyógyszergyárak (sajnos) egy külön blogot lehetne írni... Azonban épp a fontossága miatt mégis belinkelném Ben Goldacre egy remek előadását a témában, egyrészt, mert remek, másrészt mert jó kiindulópont azoknak akik tovább akarnak olvasni a témában, harmadrészt, mert több általam fent felvetett témát ő is érint (még tölcsérábra is van! wow!):