Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (1) all trials (1) alumínium (2) autizmus (5) bárányhimlő (4) BCG (2) bexsero (5) bíróság (1) biztonság (32) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (4) cocooning (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (27) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (1) ipm magazin (1) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (7) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (2) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (3) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (4) minőség (3) MMR (3) morbilli (7) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (7) oltás (104) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (6) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (6) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (3) szükségesség (1) TBC (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (105) varicella (3) védőoltás (105) zoster (1) Címkefelhő

Miért van Nyugat-Európában a magas átoltottságú országokban is sokkal több fertőző megbetegedés mint hazánkban?

2015.12.03. 16:45 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Aki olvasta az írásomat, amelyben a szigorú hazai és a lazább oltási rendű nyugati országok járványügyi adatait vetettem össze, láthatta, hogy milyen drámai a különbség. (Amiből persze önmagában nem következik, hogy ez az oltási fegyelem hatása is (ugyanúgy, ahogy egy másik betegség itthoni gyakoribb előfordulása sem jelentené azt, hogy az meg az oltástól van): az országok számos más tényezőben is eltérhetnek, eltérnek. Az idézett írásom végén részletesen diszkuttáltam azt a kérdést, hogy ennek figyelembevételével mennyire erősen következtethetünk ezekből az adatokból az oltás hatásosságára. Természetesen, ha a többi bizonyíték alapján már elfogadottnak vesszük azt a tényt, hogy e betegségek ellen védő oltások hatásosak, akkor e hatás szemléltetésére tökéletesen megfelelnek ezek a térképek.)

Van azonban egy érdekes aspektusa a kérdéskörnek, amire a fenti írásom nem ad választ.

Védőoltás-ellenes körökben gyakran hallani, hogy Nyugat-Európában – ahol tehát nincs, vagy nem ilyen szigorú az oltási kötelezettség – ugyanúgy magas az átoltottság, mint nálunk. Értsd: tulajdonképpen szükség sincs a szigorú kötelezésre, ez lényeges konzekvencia nélkül elhagyható lenne, hiszen a védelem szempontjából úgyis az átoltottság számít, nem az, hogy kötelezően vagy választhatóan adják-e be az oltást. Csakugyan, ha megnézzük – akár épp ugyanabban a CISID adatbázisban, amiből az idézett írásom adatai is kikerültek – akkor azt látjuk, hogy a legtöbb nyugat-európai országban tényleg 90% körüli vagy akár fölötti például az MMR-rel való átoltottság. (Bár azért valójában vannak kivételek, például Ausztria vagy Franciaország.)

Ez első ránézésre igencsak furcsa lehet – a védelem szempontjából természetesen tényleg az oltás beadása számít, akkor viszont, ha az átoltottság így áll, hogyan lehet mégis ennyivel rosszabb a járványügyi helyzet Nyugat-Európában?

A magyarázat egyik része, hogy az átoltottság és az esetszám közti összefüggés nem lineáris. A nyájimmunitási határ – akár számszerűen is meg lehet határozni, hogy milyen átoltottságot kell elérni ahhoz, hogy fennálljon a nyájimmunitás – ilyen értelemben éles: ha kicsit alá megyünk, akkor nem „kicsit” lesz több megbetegedés, hanem egyáltalán, ki tudnak törni járványok, márpedig ha ez bekövetkezik, akkor akár sokan is megbetegedhetnek – míg, ha fennáll a nyájimmunitás, erre nem kerülhet sor.

Van azonban egy másik magyarázat is, ami manapság ennél is fontosabb. Erre hamar rájöhetünk, ha beleolvasgatunk, akár hasraütés-szerűen, a nagyobb európai járványok leírásaiba (ezeket a Eurosurveillance rendszeresen közli), következzen pár példa a kanyaró kapcsán:

  • Hollandia, 2013: „1 226 eset fordult elő… a megbetegedettek 96,5%-a oltatlan volt… az oltatlanok 93,6% ortodox protestáns nézeteit jelölte meg az oltatlanság okaként”;
  • Spanyolország, 2012: „109 eset került jelentésre… 66 egyáltalán nem részesült oltásban, a teljes oltási sorozatot mindössze 2 fő kapta meg… a járvány kitörésére egy olyan környéken került sor, ahol a romák jelentik a legnagyobb létszámú kisebbséget, akik közül sokan visszautasítják az oltást kulturális okokból”;
  • Ausztria, 2008: „a jelenlegi járvány 202 embert érintett Ausztriában… a közös kapcsolódási pont köztük egy salzburgi antropozófiai iskola és óvoda volt… az ide járó gyerekek túlnyomó többsége nincsen oltva”;
  • Svájc, 2011: „219 esetet jelentettek… a túlnyomó többségük (81%) egyáltalán nem volt oltva… a helyszínen gyűjtött adatok szerint az oltás visszautasításának a fő oka a mellékhatásoktól való félelem, és az a meggyőződés volt, hogy a természetes betegségen átesés jobban szolgálja a gyermek egészségét, mint az oltás [megj.: a 219-ből végeredményben csakugyan mindenki felépült, csak épp 11 gyerek tüdőgyulladást kapott a kanyaró miatt, 3 egyéb alsó légúti megbetegedést, 1 agyvelőgyulladást, 1 szaruhártya-gyulladást, összesen 17-et kellett hospitalizálni, köztük egynek az életét intenzív osztályon mentették meg, ahová akut légzési elégtelenséggel került – FT]”;
  • Egyesült Királyság, 2013: „több mint ezer esetet (n=1073) jelentettek… a megerősített eseteknek mindössze 12%-a kapta meg a teljes oltási sorozatot… a többség vagy csecsemő volt, aki még túl fiatal volt ahhoz, hogy oltást kaphasson, vagy 10 és 19 év közötti gyermek, akiknek a szülei az MMR-oltás és az autizmus közti megalapozatlan kapcsolatról szóló híresztelések miatt nem oltatta be a gyermekét”;
  • és így tovább, és így tovább...

Már ennyiből is sejthető, hogy miről van szó, de ez még egyértelműbbé tehető, ha a fenti oltottsági adatok mellé tesszük az országos átoltottságokat MMR-ből: Hollandia 2013-ban 96% 1 oltásból, 92% 2 oltásból; Spanyolország 2012-ben 97% és 90%; Ausztria 2008-ban 83% és 62%; Svájc 2011-ben 92% és 82%; Egyesült Királyság 2013-ban 95% és 91%. Természetesen a pontos elemzéshez a megelőző évek adataira is szükség lenne, de a lényeg már ebből is világosan látható: sok esetben az országos átoltottság nem is rossz, annyira legalábbis semmiképp, mint a járványok kitörésének a helyén.

Így már világos, hogy mi a probléma: a járványok nem azért törtek ki, mert az (országos) átoltottság alacsony volt, hanem azért, mert – a fenti leírásokból kivilágló, nagyon eltérő okokból, de – lokálisan alacsony volt!

Emlékezzünk vissza: a nyájimmunitási határról szóló okfejtésnél is megemlítettem, hogy mindez akkor érvényes, ha az oltatlanok egyenletesen el vannak keveredve az oltottak között. Mint látjuk, a problémát épp az jelenti, amikor ez nem valósul meg. A konkrét okok nem fontosak számunkra, csak maga a jelenség: ott törtek ki a járványok, ahol az oltatlanok valamilyen oknál fogva térben csoportosultak (klasztereződtek). Az országos átoltottság ugyan nem rossz, vagy épp kifejezetten jó, de helyileg, például egy iskolai diákjainak körében rossz. A nem kötelező oltási rendszerekben tehát sokszor nem önmagában az okozza a problémát, hogy az átoltottság rossz, hanem az, hogy az oltást visszautasító szülők térben is koncentrálódnak!

Ezek miatt tehát az – országosan számolt – átoltottság nem túl jó mutató. Jobban belegondolva ez józan ésszel is világos: ha egy 10 darab, egyenként 1 millió lakosú megyéből álló ország minden megyéjében van 900 ezer oltott és 100 ezer oltatlan, akkor lehet, hogy megbetegedés sem lesz egy olyan betegségből, ahol a küszöb mondjuk 80% (feltételezzük, hogy megyén belül már megvalósul a keveredés), míg ha van 9 megye, ami tökéletesen oltott, és 1, ami semennyire sem, akkor akár 1 millió beteg is lehet – holott az országos átoltottság mindkét esetben pontosan ugyanúgy 90%! Épp emiatt sok járványügyi adatszolgáltató rendszer az átoltottság mellett külön is megadja, hogy az ország területi egységeinek mekkora része teljesít egy adott minimális, például 80%-os átoltottságot, hogy ezzel is enyhítsék a fenti problémát.

5 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás epidemiológia hatásosság nyájimmunitás

A bejegyzés trackback címe:

http://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr618136004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fordulo_bogyo 2015.12.03. 18:40:24

Nagyon szemleletes leiras, es igy utolag, nagyon nyilvanvalo is az igazsaga. Koszi!
Jol ertelek, hogy a magyaroknak az a szerencsejuk, hogy az oltasellenzok nem a valos, hanem a virtualis terben gyulekeznek?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2015.12.03. 18:56:48

@fordulo_bogyo: Azt gondolom, hogy olyan rettentő kevesen vannak (már úgy értem, aki ténylegesen nem oltat, nem az, hogy facebook-on írogat), hogy ők nem igen tudnak annyira csoportosulni, hogy abból - legalábbis e pillanatban - komoly veszély adódjon. (És persze nyilván nincsenek is tökéletesen csoportosulva.)

Himpled 2015.12.05. 12:16:54

Ez érthető, de az embereknek jogukban áll megválasztani a gyermekük iskoláját, és oltottsági státusz alapján szétosztani őket ugyanúgy jogi korlátozás. Elképzelhető, hogy az oltatlanok általános visszautasítottsága miatt csoportosulnak egy helyen. Pl.: mivel a legtöbb helyről visszautasítják őket, így nem szándékosan de összeterelik őket egy helyre. Viszont ezek a járványoknak negatív visszacsatolásként kéne működniük az oltatlanok körében, szóval ez megváltoztathatja a hozzáállásukat.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2015.12.05. 13:16:51

@Himpled: "Ez érthető, de az embereknek jogukban áll megválasztani a gyermekük iskoláját, és oltottsági státusz alapján szétosztani őket ugyanúgy jogi korlátozás."

Persze, de ez egy teljesen külön kérdés ( vedooltas.blog.hu/2013/04/04/megfontolasok_a_kotelezoseg_kapcsan ), itt most nem a jogi aspektusáról akartam beszélni, hanem az orvosiról: arról, hogy ha nincs ilyen korlát, akkor mi várható.

"Elképzelhető, hogy az oltatlanok általános visszautasítottsága miatt csoportosulnak egy helyen. Pl.: mivel a legtöbb helyről visszautasítják őket, így nem szándékosan de összeterelik őket egy helyre."

Fején találtad a szöget: legtöbbször pontosan ez a helyzet nyugaton! A védőoltás-ellenesek itthon nagy hangon mondják, hogy ott nincsen kötelezőség, de azt már nem annyira sietnek hozzátenni, hogy bár ez papíron valóban így van, de a *gyakorlatban* azért nem olyan könnyű nem oltatni ott sem. (Azért szőrmentén, de néha kibukik a dolog, például amikor arra panaszkodnak, hogy hányadik orvoshoz kellett elmenniük, még végre valaki fogadta őket úgy is, hogy a gyerek nem volt oltva.) És így persze rögtön érthető, hogy ha van egy úgymond megértő orvos, vagy iskola, vagy óvoda, akkor ott persze, hogy rögtön koncentrálódnak, mert oda megy mindenki. Tehát teljesen így van, ahogy mondtad.

"Viszont ezek a járványoknak negatív visszacsatolásként kéne működniük az oltatlanok körében, szóval ez megváltoztathatja a hozzáállásukat."

Igen, ez teljesen logikus. Szisztematikus kutatásról nem tudok az ügyben, de szájhagyomány útján azért hallottam olyanokat, amik ezt megerősítik. (Nem oltásmegtagadás, de analóg példa: magyar falu, ahol kb. 100% a meningococcus C elleni átoltottság. 100%? Egy faluban? Igen, mert pont meghalt egy gyerek ebben. Másnap szinte mindenki ott állt a rendelő előtt... Persze, ez se teljesen racionális viselkedés, ugye jól látszik, hogy az emberekre mennyire hatnak ezek a partikuláris, nem feltétlenül általánosítható, viszont személyesen átélt esetek - mindkét irányban.)

Himpled 2015.12.05. 21:13:42

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

"És így persze rögtön érthető, hogy ha van egy úgymond megértő orvos, vagy iskola, vagy óvoda, akkor ott persze, hogy rögtön koncentrálódnak, mert oda megy mindenki. Tehát teljesen így van, ahogy mondtad."

Én ezt csak feltételeztem, viszont érdekes abból a szempontból, hogy egyszerűen nem hoznak kollektív döntést. Nincsen kötelezőség és az oltatlanok kezelése is egyéni szinten dől el. Mindkettő rosszabb eredményt ad, mintha egyszerűen egyformán döntenének.
blank