Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (6) bíróság (1) biztonság (37) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (32) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (5) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (117) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (118) varicella (5) védőoltás (118) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Érvelési hibák II: Mi a különbség az "után" és a "következtében" között...?

2013.03.18. 14:28 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

(Megjegyzés: ez a bejegyzés a régi Mi a különbség az "után" és a "következtében" között...? és a  Kis kitérő az anekdotikus bizonyítékokhoz bejegyzések egybeszerkesztett változata. A tartalom nem változott, csak a két írást – mivel logikailag összetartoznak, hasonló témát tárgyalnak – összeszerkesztettem egy posztba.)

Ez a pont tulajdonképpen a 'korreláció nem implikál kauzalitást' egy újabb körüljárása lesz – ám más, de a gyakorlatban nagyon is fontos szempontok alapján.

A mellékhatások megítélésekor, ez általában is így van minden gyógyszernél, állandó problémát jelent annak eldöntése, hogy egy adott, gyógyszerbevitelt követő – nemkívánatos – esemény a gyógyszer miatt következett-e be (mert nyilván csak ekkor nevezhetjük egyáltalán "mellékhatásnak", hiszen különben már a "hatás" szó használata sem jogos), vagy csak véletlenül lépett fel pont a gyógyszer bevitele után. Különösen, ha ez az esemény nem az alany halálozása volt (azaz egyrészt nincs mód felboncolni, másrészt a motiváció is kisebb, hogy nagyon alaposan utánajárjunk az esetnek), akkor nagyon nehéz, néha pedig egyenesen lehetetlen feladat egyes esetekben nyilatkozni arról, hogy volt-e ok-okozati összefüggés a gyógyszer bevitele és az esemény között. Bevettem egy aszpirint és három órára rá megfájdult a fejem – ugyan ki a fene tudja megmondani (és hogyan?), hogy az aszpirin váltotta ki a fejfájásomat, vagy az akkor is bekövetkezett volna, ha be sem veszem…? Sokszor az ilyen kérdések egyetlen megbízható vizsgálati módszere az időgép alkalmazása: visszamegyünk az időben, nem vesszük be a gyógyszert, és megnézzük mi történik. Ha viszont véletlenül pont nincs kéznél időgép, akkor egyetlen lehetőség marad: epidemiológiai adatokra támaszkodni. Például egy kontrollált klinikai kísérletre, ahol alanyokat (lehetőleg elég nagy számút) lehetőleg véletlenszerűen két csoportba sorolunk úgy, hogy az egyik aszpirint kap, a másik ugyanolyan tablettát aszpirin nélkül (lehetőleg úgy, hogy sem az orvosok, sem a betegek nem tudják, hogy ki mit kap), majd feljegyezzük, hogy az egyes csoportokban milyen arányban jelentkezett fejfájás. Ez a legjobb módszer; csak sajnos a konkrét esetek megválaszolásában nem segít – legalábbis közvetlenül. Közvetetten nyilván igen, mert ha a fenti kísérletek azt az eredményt hozták, hogy a gyógyszert kapó csoportban nem gyakoribb a fejfájás, akkor joggal mondhatom, hogy minden bizonnyal konkrétan az én fejfájásom sem a gyógyszer miatt volt. Ez viszont egy fontos gondolat! Sokan kevésbé hajlandóak elfogadni egy ilyen okfejtést, pedig az előzőek értelmében teljesen racionális, és gyakran csak ilyenekre lehet támaszkodni egy olyan kérdés megválaszolásában, hogy vajon adott eseményt a gyógyszer okozott-e.

A problémát épp az jelenti, hogy ilyen események, a fejfájástól a halálozásig minden, természetesen bekövetkeznek gyógyszerbevitel nélkül is, így egyes, konkrét esetekben nehéz elkülöníteni a véletlen egybeesést az okozatiságtól. Bizonyos esetekben lehetséges ugyan orvosi alapon eldönteni a kérdést (pl. a kanyaró oltás után jelentkező agyvelőgyulladásról kiderül, hogy kullancsterjesztette encephalitis – ez egy konkrét magyarországi eset), ám erre sokszor nem lehet számítani. Ettől még tény, hogy az epidemiológiai adatokon kívül érdemes lehet a kérdést orvosi szempontból is megvizsgálni, olyan szemmel, hogy egyáltalán elképzelhető-e, hogy a vakcina adott hatást váltson ki, létezhet-e mechanizmus, ami révén az oltás beadása egyáltalán tud olyan mellékhatást okozni, mint amit vizsgálunk. Ezt a kérdést szokták biológiai plauzibilitásnak nevezni, az ilyen vizsgálatokat pedig – megkülönböztetésül az epidemiológiai vizsgálatoktól – mechanisztikus vizsgálatnak. Ezzel a továbbiakban nem foglalkozom, mert orvosi szakismereteket igénylő kérdésről van szó. Az egyetlen nem-orvosi jellegű fogódzkodót az időbeli egybeesés (szép szóval: temporális asszociáció) szorossága jelentheti: sokkal gyanúsabb a helyzet, ha az aszpirin bevétele után negyedórával fájdult meg a fejem, mint ha két hétre rá.

De még ezzel együtt is: 'korreláció nem implikál kauzalitást' elve – erre az esetre alkalmazva – épp azt mondja ki, hogy az, hogy az esemény a gyógyszer bevitele után következett be, önmagában nem igazolja, hogy az egy mellékhatás (azaz hogy a gyógyszer okozta is). Ezt az – általában is megfogalmazható – logikai tévedést szokás "post hoc ergo propter hoc" ("utána volt tehát miatta volt") típusú következtetési hibának nevezni.

Ez a probléma különösen gyakran kerülhet elő olyan készítményeknél, melyeket széleskörben alkalmaznak, hiszen ez a véletlen egybeesések valószínűségét is megnöveli. Márpedig a védőoltásokra ez a feltétel ugyancsak megvalósul. Kissé extrém példaként azt mondhatom, hogy ha 1 hónapos intervallumot tekintünk "gyanúsnak", akkor minden magyar gyermek minden első élethónapban bekövetkezett nemkívánatos eseményéért lehetne a BCG-oltást okolni...

Részben emiatt is ez a kérdéskör számos manipulációra ad lehetőséget, amit a védőoltás-ellenesek – természetesen – ki is használnak. Itt néhány ilyet szeretnék kicsit részletesebben is megnézni több a védőoltásokkal kapcsolatos konkrét példán keresztül.

Mielőtt igazából belevágunk, könnyedebb hangvételű felvezetésként hadd kezdjek egy – félig valós – párbeszéddel, amely köztem (FT) és egy védőoltás-ellenes (VE) között zajlott:

- VE [Gúnyosan] Na jó, de akkor ha ezeket nem hiszed el, hadd kérdezzelek meg: szerinted mennyi annak a valószínűsége, hogy valaki meghal a DTP-oltás beadása után?
- FT 100%.
- VE Na ugye, megm… ööö… hogy mit mondtál?
- FT Azt, hogy 100%.
- VE Tessék?? Hány százalék?
- FT 100.
- VE Huh. Hát… Szóval megtörtél! Bevallod?!
- FT Igen, álláspontom szerint 100% a halálozás valószínűsége a DTP-oltás után.
- VE És hát… ez pontosan amúgy mire alapozva jött ki?
- FT Nagyon egyszerű. A tudomány jelenlegi állása szerint (előbb vagy utóbb) de minden ember meghal. A halálozás valószínűsége tehát minden emberre nézve 100%. Jelenlegi ismereteink szerint ez alól a DTP-oltottak csoportja sem képez kivételt – így annak a valószínűsége, hogy valaki a DTP-oltásban részesülés után meg fog halni, 100%...

Nem tudom megállni, hogy le ne írjak egy másik esetet is, amibe nemrég futottam bele. Interneten láttam egy védőoltás-ellenes képet, ami azt állította, hogy az egyik HPV elleni védőoltás esetében már a vakcina klinikai kísérlete során is 21-en haltak bele az oltásba. Amikor ezt láttam, fogtam magam, és megkerestem az oltás tájékoztatóját (ami volt vagy 30 másodperc – filozófiai kérdés: vajon ezt hányan tették meg a képet megnézők közül? hányan háborodtak fel anélkül, hogy akár csak megpróbálták volna az állítást ellenőrizni? és közülük hányan küldték tovább minden ismerősüknek...?), és – figyelem! – kiderült, hogy az állítás tökéletesen helytálló. Valóban így történt, az oltott csoportban pontosan 21 haláleset fordult elő, feketén-fehéren ez volt leírva a hivatalos tájékoztatóban is.

...esetleg talán csak annyival érdemes a fenti információt árnyalni, hogy ha tovább olvasunk, akkor az is kiderül, hogy mibe haltak bele. Íme a három leggyakoribb halálok: 1) gépjármű-baleset 2) kábítószer-túladagolás/szándékos önártalom 3) lőfegyver okozta sérülés...

Remélem ezek a példák is jól mutatják, hogy mennyire nem mindegy, hogy egy esemény a védőoltás beadása után történik, vagy a védőoltás beadásának következtében történik…

Vágjunk akkor bele!

Időbeli egybeesés és ok-okozatiság

Első konkrét példánk a HPV-oltáshoz kapcsolódik. (Ez ugyan nem életkorhoz kötött kötelező oltás, de mostani mondanivalóm illusztrációjaként tökéletesen megfelel.) Ennek kapcsán ugyanis kering a neten egy lista, amelyet egyes védőoltás-ellenes oldalak úgy mutatnak be, mint az oltás mellékhatásainak "hivatalos" felsorolását. Íme:

hpv-vaccine-reactions_0_resize.jpg

Azt gondolom, hogy akadémiai tagság nélkül, pusztán józan paraszti ésszel is adódik két kérdés a derék védőoltás-ellenesekhez, akik fapofával kirakják ezt, mint a "mellékhatások" (ráadásul "hivatalos") listája:

  1. Nem gyanús egy egész leheletnyit, hogy ugyanaz a szer képes lényegében az összes szervrendszerünkben a legkülönfélébb, egymással semmilyen hasonlóságot nem mutató jelenségeket kiváltani…? Egy hangyányit sem furcsa, hogy egyszerre okozhat vakságot, pánikrohamot, fényérzékenységet, kiütéseket, személyiségváltozást, húgyúti fertőzést, fogfájást, elmosott beszédet, vérhányást, diszlexiát, hátfájást, korai menopauzát, szürke (nem is más színű!) bevonatot a fogakon és puffadást?! Ezt mind?! Ugyanaz a szer?! Hát könyörgöm. Ha szándékosan kellene gyártani valamit, ami ezeket mind tudja okozni, az is lehetetlen lenne… Ismétlem, ennek a csillagászati abszurditása szerintem józan paraszti ésszel is tökéletesen belátható; inkább az a felfoghatatlan számomra, hogy bárki komolyan vesz egy ilyen listát, és a felénél nem röhögi el magát.
  2. Egész picit sem furcsa a védőoltás-elleneseknek, hogy a listán szerepelnek egymással teljesen ellentétes hatások is?! Egyszerre okozhat súlyvesztést és súlynövekedést, hasmenést és székrekedést? Ez sem gyanús egy egész kicsit sem?

Gondolom a fentiek fényében nem árulok el nagy meglepetést: ez természetesen nem a HPV-oltás mellékhatásainak a listája. Aki ilyet állít, az egész egyszerűen hazudik.

A valóságban ez a lista azt tartalmazza, hogy milyen eseményeket jelentettek a HPV-oltás után. (Ráadásul egy egy önkéntes, a bejelentéseket nem ellenőrző jelentőrendszeren, a VAERS-en keresztül. Ez tovább árnyalja a képet, hiszen az egész most következő okfejtésem akkor is helytálló, ha az ilyen jelentések teljesen hitelesek, de itt ráadásul ez is megkérdőjelezhető: jelentést akár a beteg is beküldhet, mindenféle ellenőrzés nélkül. Ennek elég jól látható az eredménye a listán, gondolok az olyan leírásokra, mint "véletlenszerű rángatózás a végtagokban", "vegyi érzékenység", "agyi köd", de a személyes kedvencem az "érzékenység a kereskedelmileg feldolgozott citromsavra" (a nem-kereskedelmileg feldolgozott citromsavra tehát nyilván nem tesz érzékenyebbé a HPV-oltás, ügyes!). Márpedig az, hogy egyesek szerint a HPV-oltás, mint általában minden oltás, a halálozásig bezárólag kb. akármit okozhat, nem jelenthet semmiféle újdonságot azoknak, akik valaha láttak védőoltás-ellenes weboldalt… Ilyen szempontból tehát a listán nem sok meglepetés van.

A kérdés tehát, hogy ezek közül melyik az, amelyik valóban mellékhatásnak nevezhető. Nem azt mondom, hogy egyik se, csak azt, hogy erről a fenti lista semmit nem mond – még akár az is lehet, hogy az összes valóban mellékhatás, de ez a fajta adatgyűjtés ezt akkor sem bizonyítja. Ilyen események, hasmenéstől a halálozásig, ugyanis bekövetkeznek akkor is, ha az ember nem HPV-oltást kapott éppen (ezt talán senki nem vitatja…), innentől kezdve pedig nem tudhatjuk, hogy a fentiekből melyik az, ami amúgy is bekövetkezett volna, és melyik az, ami valóban ok-okozati kapcsolatba hozható az oltással.

Hiszen ne feledjük: az oltásnak (vagy egyáltalán: bármilyen beavatkozásnak) nem akkor van kockázata, ha utána bekövetkeznek nemkívánatos események, hanem akkor, ha több következik be, mint amennyi az oltás nélkül bekövetkezett volna! Nem a kockázat a kérdés, hanem az – esetleges – kockázatnövekedés.

Itt érünk el ahhoz a ponthoz, ahol – ismét – kibukik, hogy miért vannak a védőoltás-ellenesek manipulációi komoly lépéselőnyben az igazsággal szemben a média mai szemlélete mellett. Mert mi lenne a racionális reakció a fenti listára? Természetesen nem az, hogy dobjuk ki a kukába, mert nem ér semmit! (Nyilván, különben nem működtetnék a VAERS-t…) Egy ilyen adatgyűjtés egyáltalán nem felesleges, sőt, nagyon is szükséges – mégpedig "tippadó" adatbázisként! Az oltás utáni nemkívánatos eseményeket igenis szükséges a lehető legalaposabban, átlátható módon gyűjteni (ez az ún. posztmarketing vizsgálat, avagy farmakovigilancia, "fázis-IV"), hiszen a törzskönyvezés során ki nem derült, esetleges valódi mellékhatások gyanúját ez vetheti fel. Amennyiben ilyen felmerül, akkor az – például a fejfájós esetben említett kontrollált kísérlettel, vagy más, alkalmas módon, ahogy arról még lesz szó – célirányosan vizsgálható, hogy eldöntsük, valóban mellékhatásról van-e szó.  E kérdésekről a védőoltások biztonságának valódi vizsgálati módszerei kapcsán fogok részletesebben beszélni. Na de ezt követelik a védőoltás-ellenesek a listát látva? Ugyan már, sokkal egyszerűbb célra használják ezt: az emberek ijesztgetésére. Rosszabb verziójában: lehet menni turnézni a tévébe, rádióba, mutogatni, hogy Pistike agyi ködöt kapott, vért hány és érzékeny lett a kereskedelmileg feldolgozott citromsavra az oltás következtében. Ezzel a stratégiával rettenetesen nehéz felvenni a versenyt. Kínos alapossággal be lehet mutatni Pistike szerencsétlen életét, sírdogáló anyuka stb., és a végén csak annyit kell mondani: mindez a védőoltás beadása után 3 nappal történt. A hatás – sajnos – szinte garantálható; tudják is ezt az érzelmekre apelláló manipulátorok.

Pedig aránylag könnyen belátható ennek a hozzáállásnak ("utána volt, tehát miatta volt") az abszurditása. Mondok egy kevésbé drámai példát: a listán szerepel a súlygyarapodás. Namármost, valószínűleg mindenki egyetért, hogy ez az esemény hébe-hóba, de előfordul az emberrel akkor is, ha éppen nem kapott HPV-oltást. Kérdés ennek a valószínűsége, igen szolidan ez mondjuk legyen 1 ezrelék / fő / hó. (Tehát minden embernek minden hónapban 1 ezrelék valószínűséggel fog a súlya – általa már nemkívánatosnak minősített módon – gyarapodni.) Hangsúlyozom, ez a súlygyarapodás kockázata HPV-oltás nélkül; az ún. baseline rizikó vagy háttérráta, tehát az esemény "magától" (beavatkozás nélkül) történő bekövetkezésének valószínűsége. Igen ám, de ez másként megfogalmazva azt jelenti, hogy ha veszek 1000 embert, akkor köztük 1 hónap múlva várhatóan 1-et találni fogok, akinek nőtt a súlya – mindenféle HPV-oltás nélkül. Tízezer ember között ez már 10. Ha viszont én most ezt a tízezer embert beoltom a HPV-vakcinával, akkor természetesen nem tudom megmondani (időgép hiányában), hogy hánynak gyarapodott volna a súlya oltás nélkül az oltás követő 1 hónapon belül… de azt meg tudom mondani, hogy várhatóan 10-nek. Ha tehát az oltást követő hónapban (megint csaljunk a védőoltás-ellenesek javára, és szabjuk meg ilyen szűken az intervallumot) 10 bejelentés érkezik súlygyarapodásról, akkor az tökéletesen megfelel annak a helyzetnek, hogy az oltásnak nincs hatása a súlygyarapodás rizikójára. Talán már mindenki érti a fonákságot, amit a védőoltás-ellenesek kihasználnak: ha mondjuk ez a szám ténylegesen 5 a 10 helyett, akkor lehet turnéztatni a tévében 5 embert, hogy ők bezzeg az oltás hatására így jártak – miközben ez a helyzet, ha jobban megnézzük, a valóságban azt jelenti, hogy az oltás véd a súlygyarapodás ellen! Hiszen a várható 10 helyett csak 5 ilyen eset volt. De ezzel a mai médiában nagyon nehéz harcolni, hiszen ha egy oltásból sokat adnak be (az ominózus HPV-oltásból a világon már több mint 100 milliót!), akkor bármilyen marginális valószínűségű eseményből tekintélyes számú alany lesz még akkor is, ha a valóságban nincs többletrizikó (tehát csak "véletlen egybeesések" történtek, a szónak a fenti értelmében). Ez az, amik sokak számára – egyénileg szerintem teljesen érthető módon – nehezen emészthető: "itt van a beteg gyerekem, úgyhogy ne gyere nekem ezzel a véletlen egybeeséssel, mégis mennyi ennek a valószínűsége?!". És csakugyan, az ilyen véletlen egybeesés (tehát a háttérrátába tartozó esemény előfordulása épp az oltás után) lehet igen valószínűtlen is, pláne ha a betegség általában is ritka, vagy ha nagyon szoros az időbeli egybeesés – épp ezért mondtam, hogy a logika érthető. A probléma, amit ez az okfejtés figyelmen kívül hagy, hogy viszont nagyon sok oltást is adunk be, márpedig nagyon sok megfigyelésből nagyon kis valószínűségű esemény is elő fog fordulni. Ha ezt valaki nem hajlandó elfogadni, az olyan, mintha azt mondaná, hogy nem hiszi el, hogy a lottóötöst megnyerte valaki, hiszen ennek igen kicsi az esélye (pedig ennek aztán tényleg nagyon kicsi, kevesebb mint 1 per 40 millió!). Valóban, az, hogy én megnyerem a lottóötöst tényleg nagyon valószínűtlen, de hogy valaki megnyeri, már egyáltalán nem az! – épp azért, mert nagyon sokan lottóznak. És csakugyan, rendszeresen el is viszik a főnyereményt, a győztes pedig joggal mondhatná, hogy "itt van ez a rengeteg pénz, úgyhogy ne gyere nekem ezzel a véletlenséggel, mégis mennyi ennek a valószínűsége?!"...

Ez lehetőséget ad turnézni a tévéstúdiókban akkor is, ha a védőoltás a valóságban nem növeli, vagy – extrém esetben – akár kimondottan csökkenti a szóban forgó esemény kockázatát. Ki fog ugyanis utánaszámolni a fentieknek az átlag tévénézők közül…? Holott jól látható, visszatérve az előbbi példára, hogy amíg a védőoltás-ellenesek nem tudnak minden ezer oltott után 1 súlygyarapodást felmutatni (egyetlen hónapon belül, természetesen, ha nagyobb intervallumot nézünk, akkor még többet!), addig a védőoltás nem növelte ennek a rizikóját! Csak hát ezt nehéz a mai média viszonyai mellett bemutatni: enyhén szólva is hatásosabb a stúdióban tíz, gyermeke – például – rákja miatt sírdogáló szülő, mint egy olyan megjegyzés, hogy már elnézést, de amíg nem találnak húszat, addig az oltás pont hogy csökkentette a rák kockázatát… Kellően sok oltás után még a ritka eseményekből is bőven lesz "oltáskárosodott" gyerek – a háttérnek meg ugyan ki fog utánagondolni. (Most arról nem is beszélve, hogy a VAERS egy passzív jelentőrendszer, így a bejelentett események gyakorisága – mivel ismeretlen nagyságú háttérpopulációból származnak – meg sem határozható.) A dolognak egyébként az a gyomorforgató része etikai szempontból, hogy míg nekem, értelemszerűen, eszembe sem jutna, hogy ezeket a tragédiákat mondjuk kisebbítsem (magától értetődő, hogy például egy gyermekrák leírhatatlan tragédia a családnak, akármi (!) is okozta), addig a védőoltás-ellenesek egy része láthatóan tizedmásodpercnyi gondolkodás nélkül csinál az ilyen esetekből cirkuszi látványosságot (elsősorban épp a tragédiát átélteket megalázva!), csak azért, hogy kihasználják ezt önös céljaikra.

A fenti számok, 1 ezrelékkel meg 10 beteggel nyilván csak illusztratívak voltak, de meg lehet ezeket, tehát a háttérrátát, valódi adatok alapján, pontosan is határozni. Az oltásbiztonságról szóló részben mutatom be részletesebben ennek a módszerét, a lényeg most a végeredmény, egy példát említve: hogy 1 millió oltás beadása után 4,94 esetben várható 1-es típusú cukorbeteg fellépése az oltás beadását követő egy héten belül ha az oltás és a betegség között nincs összefüggés. Ennyi a véletlen egybeesések száma, ilyen értelemben; és ez a 4,94 már nem illusztratív szám, hanem egy adott ország adatai alapján kiszámolt pontos érték. Ha ennél több fordul elő, akkor felmerül, hogy az oltás okozza a betegséget, ha ennél kevesebb, akkor felmerül, hogy az oltás véd ellene – miközben még így is van kit mutogatni a weboldalon (és nem hazugság!), mint aki az oltás beadása után egy héten belül cukorbeteg lett, ugyan már, senki ne magyarázza, hogy itt nincs összefüggés...

Zárásként hadd mutassak még egy, meglehetősen látványos demonstrációt a háttérráta problematikájára. A következő ábrát az oltásbiztonságról szóló részben fogom részletesen ismertetni, most elég róla annyit tudni, hogy egy bizonyos betegség előfordulását mutatja (a piros vonallal egyelőre ne törődjünk) az év egyes heteiben egy nagyvárosban. A 33. és 34. hetén a város gyermekeit beoltották egy vakcinával, jó részüket ráadásul egyetlen napon, az ábrán külön is megjelölt augusztus 16-án.


asepticmeningitismmrdourado2000_hatterrata_1.png
Az ábra erős bizonyíték amellett, hogy az oltás tényleg okozza a betegséget, de most nem is ez az igazán fontos. Ha megnézzük az oltás beadása előtti, az ábrán fehér oszlopokkal jelölt adatokat, akkor azt látjuk, hogy a betegség abban az időszakban, tehát az oltás hiányában is előfordult – ez tehát nem más, mint a háttérráta. Hogy jobban látható legyen, piros vonallal be is jelöltem. Igen ám, de gondoljuk csak végig: ez azt jelenti, hogy miközben ez az oltás nagyon is okozta a betegséget, miközben nem is kevés eset fordult elő, még a következő heti (!) betegáradatban is volt, aki nem az oltástól betegedett meg! (Ugyebár aki a piros vonal alatt van!) Amit valószínűleg – és ezt meg is értem – nem lenne könnyű elmagyarázni az érintettek szüleinek, pedig az ábra félreérthetetlenül mutatja mi a helyzet.

Megfordítva, ha az oltásnak semmilyen köze nem lenne a betegséghez, akkor a fekete oszlopok is ugyanúgy a piros vonal körül ingadoznának. A piros vonal körül, nem a nullában! Újra visszaérünk ugyanoda: ebben az esetben is lenne megbetegedés, akár közvetlenül az oltás után is, pedig az oltásnak köze nem volt a betegséghez – és ez most biztos, hiszen láttuk a helyzetet abból az időszakból, amikor még csak be sem adták az oltást. De tényleg ugyanoda érünk vissza: mennyi esély van elmagyarázni egy ilyen ábrát, és a mögötte lévő megfontolásokat, amikor a másik oldalon az oltás után kórházba került gyerekek képeit mutogatják...

Visszatérve az alapkérdésre, a korábbi okfejtés azért volt különösen egyértelmű, mert az mindenféle mélyebb megfontolás nélkül, bárki számára érzékelhető, hogy a "súlygyarapodás" egyáltalán nem olyan ritka esemény, így elég könnyen érezhető, hogy mi a különbség az "után" és a "következtében" között. Nem kell azonban magyaráznom, hogy ez milyen hatásos taktika a súlygyarapodásnál drámaibb esetekben, ahol ráadásul ez a különbség sem olyan egyértelmű. Erre szolgál részletesebb példával a következő eset.

Egy konkrét (és tipikus…) példa

Nemrég olvastam egy védőoltás-ellenes honlapon, hogy a gyártó cég "kiszivárgott" "bizalmas" dokumentumai szerint a vizsgált kétéves periódusban 36 csecsemő halt meg röviddel az Infanrix hexa nevű védőoltás beadását követően. Irgalom atyja ne hagyj el! Micsoda elképesztő tömeggyilkosság! – mondhatja az egyszeri olvasó; mi azonban gondolkozzunk egy kicsit.

(Az egész hír egyébként David Icke weboldalán jelent meg, aki szerint a Földet emberi formát öltött alakváltó hüllők irányítják – nem viccelek! aki nem hiszi nézze meg az illető weboldalát! –; a cikk szerzője Christina England, aki abban utazik többek között, hogy saját gyermeküket megölő szülőket próbál felmentetni arra hivatkozva, hogy a gyermek sérüléseit vakcinák okozták (!), és nem a bántalmazás. Sajnos ez sem vicc. Láthatjuk tehát, hogy morálisan és intellektuálisan is rendkívül kifinomult társasággal van dolgunk, de legalább mi tartsuk magunkat a korrekt vitamódszerekhez, és ne genetikusan érveljünk, hanem nézzük magát az állítást.)

Az első kérdés, hogy egyáltalán hiteles-e ez a hír. Ezt nem álltam neki tételesen ellenőrizni, elfogadom, hogy az – annál is inkább, mert mint majd hamarosan látni fogjuk, ezek a számok nem aggodalomra adnak okot, hanem épp ellenkezőleg, kimondottan megnyugtatóak.

(Természetesen már itt, tehát a hír forrásának megadásánál is jön a szokásos összeesküvés-elmélet mánia, illetve a modern médiához passzoló, ezt sajnos jól csinálják, bombasztikus címadás: "bizalmas" "kiszivárgott" dokumentumok, hű. No hát, elárulom, hogy a szupertitkos kiszivárgott dokumentum nem más, mint az Infanrix ún. PSUR-ja (Periodic Safety Update Report, nagyjából időszakos biztonsági felülvizsgálati jelentés) amelyet minden centralizáltan törzskönyvezett gyógyszerre hat havonta el kell készítenie a gyártónak, és be kell küldenie az európai gyógyszerhatóságnak. A PSUR-nak tartalmaznia kell a vizsgált időszakban történt, gyógyszerbiztonságilag releváns fejleményeket, részletes értékeléssel, szükség esetén intézkedési javaslattal és így tovább. Egyébként ezeket az Infanrix-es PSUR-okat feltétlenül érdemes mindenkinek megnéznie! Több mint 1200 oldalnyi (!) hihetetlen részletességű dokumentálása minden jelentett nemkívánatos eseménynek, rengeteg statisztika, kiértékelés, "nyomozások" a felmerült gyanús halmozódások vonatkozásában… Úgyhogy én személy szerint nagyon örülök annak, hogy ez a szupertitkos dokumentum "kiszivárgott", így a jövőben lesz hová irányítani a védőoltás-elleneseket, amikor azzal jönnek, hogy a mellékhatásokkal a kutya sem törődik, a gyártók letagadják a hatóság előtt, stb.)

Szóval, ott tartunk, hogy két év alatt 36 gyermek meghalt röviddel a védőoltás beadását követően. Gyanús ez? A dolog ott kezdődik, hogy a cikk szerzője szerint azért az, mert eszerint minden hónapra másfél halálozás jut. Erre már nehéz mit mondani: eszerint akkor a kockázat nem attól függ, hogy hány beadott vakcinára jutott 36 halálozás, hanem attól, hogy azokat mennyi idő alatt adták be? Akkor a szerző szerint ha ugyanezeket az oltásokat tizedannyi idő alatt adnának be, akkor tízszer rosszabb lenne a vakcina statisztikája? (Ha meg 100 év alatt, akkor szinte tökéletessé válna?) Nem semmi…

Tehát – természetesen… – ezt a számot a beadott vakcinák számához kell viszonyítani. A dokumentum ezt is pontosan tartalmazza: az utolsó PSUR időpontjáig (azaz 2000. október 23. és 2011. október 22. között) összesen 72 931 338 dózist adtak el. Ebben az időszakban a jelentett halálozások száma 74 volt, ami más szóval azt jelenti, hogy a halálozás kockázata jó közelítéssel 0,1 per 100 ezer oltás. (Még más szóval, kb. minden 1 milliomodik oltásra jutott egy halálozás. Az összehasonlítás kedvéért, nemzetközi felmérések szerint nagyjából ugyanekkora halálozási kockázata van 15 km kerékpározásnak, vagy fél liter bor megivásának…)

Így máris máshogy hangzik a dolog, de a kutya valójában nem is itt van elásva! Én ugyanis nem egyszerűen azt akarom állítani, hogy ez a kockázat kicsi – erre még mindig lehetne, bár az előzőek fényében félig-meddig manipulatív módon, azt mondani, hogy azt az egy szülőt ez nem vigasztalja. Itt azonban többről van szó, és aki végigolvasta az eddigieket, az minden bizonnyal sejti is, hogy mi fog következni. Ez a számítás ugyanis még mindig nem korrekt, hiszen azzal, hogy egyszerűen ráosztottuk a halálozások számát a beadott oltások számára, azt mondtuk, hogy kivétel nélkül minden halálozást a vakcina okozott – ezt talán még a legelszántabb védőoltás-ellenes sem gondolja komolyan, már pusztán azért sem, mert csecsemők halnak meg Infanrix hexa oltás nélkül is. (Megint csak: a halálozásnak van egy háttérkockázata.) Ezeket a halálozásokat nyilván nem számíthatjuk bele az oltás kockázatába: minket nem a kockázat, hanem az oltás miatti többletkockázat, az ún. oltásnak tulajdonítható kockázat (angol irodalomban: attributable risk) érdekel. Az ezt figyelembe nem vevő számítás az emberek manipulálására ugyan kitűnő (36 vagy épp 74 csecsemőhalál, ennél aligha kell drámaibb!), de a valósághoz nem sok köze van.

A kérdés már csak az, hogy mégis, hogyan tudjuk elkülöníteni az esetleges vakcina következtében fellépő halálozásokat a vakcina után fellépő halálozásoktól. (Kiegészítésként teszem hozzá, hogy most kizárólag az epidemiológiai adatok oldaláról közelítek, azzal nem is foglalkozom, hogy mechanizmusát tekintve mennyire hihető egy adott halálozásról, hogy köze volt az oltáshoz – pedig ez adott esetben nagyon nem mindegy: ha a gyermeket a védőoltás beadása utáni napon elgázolja egy autó, akkor van okunk feltételezni, hogy ez csak az oltás után, de nem annak következtében történt. (Bár elnézve egyes védőoltás-elleneseket, ennek nyilvánvalóságában sem vagyok teljesen biztos…) Én most azonban ezzel nem foglalkozom, minden egyes jelentett halálozást, akár még ezt is, ha volt ilyen potenciálisan a védőoltás által okozottnak veszek, azaz: nem vizsgálom a biológiai plauzibilitását annak, hogy az oltás egyáltalán halált tud-e okozni.) A megoldás kézenfekvő: próbáljuk meghatározni ezt a háttérrátát!

Jelenleg a csecsemőhalandóságban a világ élvonalába tartozó országok 2-4 per 1000 élveszületés halandóságnál tartanak, újszülöttkori halandóságban (28 nap alatti halálozási ráta) pedig 0,5-3 per 1000 körül. Számoljunk tehát 3 per 1000 csecsemőhalandósággal, és 2 per 1000 újszülöttkori halandósággal – ez nagyjából ma a világon a legjobb amit el lehet érni, így jó összehasonlítási alap lesz, nem érhet az a vád, hogy szándékosan magas értéket választottam... Összevetve a kettőt, azt kapjuk, hogy annak a kockázata, hogy egy élve született csecsemő 1 hónapos és 1 éves kora között meghal, nagyjából 1/1000. (Azért ezt a korosztályt választottam, mert az Infanrix hexa-k túlnyomó többségének a beadására ebben az intervallumban kerül sor szinte minden országban. Azért lehet csak ilyen óvatosan fogalmazni, mert az egyes országok immunizációs tervei, így a beadott oltások darabszáma és ütemezése eltérhet egymástól.) Ez más szóval azt jelenti, hogy közelítésünk szerint Infanrix hexa nélkül egy csecsemő minden egyes nap \( \left(1/1000\right) / \left(365-28\right)=2,\!97\cdot 10^{-6}\) valószínűséggel hal meg 1 hónapos és 1 éves kora között. (Az egyszerűség kedvéért feltételeztem, hogy ezen az intervallumon belül konstans rátájú a halálozás.) És ne felejtsük el, hogy ez a közelítés igencsak kedvez a védőoltás-elleneseknek, hiszen a csecsemőhalandóság elkerülésében világélvonalban lévő országok átlagát vettem a számításhoz alapul.

Ez valóban roppant kicsi szám, és első ránézésre a védőoltás-elleneseket erősíti meg: ha az oltás beadása utáni napon meghal egy gyermek, az tényleg rendkívül kis valószínűségű esemény, úgyhogy joggal lehet "gyanús". Mi ebben a mondatban a hiba? Az, hogy kimaradt egy szó: ha az oltás beadása utáni napon meghal egy gyermek, az önmagában tényleg rendkívül kis valószínűségű esemény. Valóban, ha 1 oltást adunk be, akkor a halálozások várható száma \(2,\!97\cdot 10^{-6}\), ha ehhez képest 1 lesz, az felettébb gyanús. Igen ám, de ha 2 oltást adunk be, akkor a halálozások várható száma máris \(2\cdot2,\!97\cdot 10^{-6}\), ha 10-et akkor \(2\cdot2,\!97\cdot 10^{-5}\) és így tovább. És ezen a ponton emlékezzünk vissza arra, hogy az Infanrix hexa-ból több mint 70 milliót (!) adtak el! Ez tehát azt jelenti, hogy a beadás utáni napon várható halálozások száma annak feltételezése mellett, hogy az oltásnak semmilyen hatása nincs a halálozásra \(70\cdot 10^{6} \cdot 2,\!97 \cdot 10^{-6}=207,\!7\)! Tehát ha a védőoltás-ellenes oldalon lobogtatott papíron szereplő összes halálozás kivétel nélkül az oltás beadását követő egy napon belül történt volna, még akkor is elmondható, hogy a 74 halálozás nem hogy több, hanem épp ellenkezőleg: kevesebb annál, mint amit akkor várnánk, ha az oltásnak semmilyen hatása nem volna a halálozásra! Ha az oltás valóban növelné a halálozást, akkor az ott kezdődne, hogy nem 74, hanem több mint 208 esetet kellett volna látnunk… a legelső napon! Ha az oltást követő második napi halálozásokat is számoljuk, akkor a gyanú felvetéséhez szükséges halálozások száma 416, ha egy egész hét a gyanús periódus akkor 1456 és így tovább. Természetesen itt be kell kalkulálnunk az esetleges "underreporting"-ot (azaz, hogy nem minden esetet jelentenek), de egyrészt egy olyan drasztikus eseményre, mint az oltást követő napon történő halálozás, ez vélhetően csekély, másrészt látszik, hogy még ezzel együtt is többszörös a különbség, úgyhogy ennek – és persze a szokásos mintavételi ingadozásnak, hiszen itt egy mintáról van szó – bőven van hely. És ismétlem: mindezt a gyermekhalandóságban világélvonalbeli országok adataihoz viszonyítva. (Másként megfogalmazva ugyanezt: az adatok szerint az Infanrix hexa oltást követő nap halálozási kockázata – minden országból összevonva! – még a világ ilyen szempontból vezető országainak szintjét sem éri el.)

Természetesen a fentiekből magukat a numerikus végeredményeket nem szabad túl komolyan venni, ezért nem is akarom kijelenteni, hogy az oltás látványosan csökkenti a halálozás kockázatát, de az alapvető helyzetet jól mutatja (és nem akartam technikai részletekkel bonyolítani a gondolatmenetet).

Összefoglalva: ezek az adatok nem ijesztőek, hanem kimondottan megnyugtatóak!

Két dolog látható ebből. Az egyik, hogy a fenti számolás jól láthatóan a temporális asszociáció szorosságát is figyelembe vette, magyarán arra sem hivatkozhatnak a védőoltás-ellenesek, hogy "de hát ez egy napon belül történt!". Másrészt látszik, hogy a baseline kockázat maga valóban nagyon kicsi… viszont rengeteg oltást is adtak be. (Egy kicsit visszajutottunk oda, amit az elején mondtam: ha nem 207, csak 206 haláleset van, az azt jelenti, hogy az oltás nemhogy bajt nem okoz, hanem épp ellenkezőleg, véd a halálozás ellen – de mégis, ki az, aki ilyenekre gondolna, ha a tévében egymás után látna 206 (!) síró anyukát, akik elmesélnék, hogyan halt meg az oltás másnapján a kicsi csecsemőjük… ezért is mondtam, hogy ezzel nehéz felvenni a versenyt.)

Egy még konkrétabb példa

Most egy az előzőhöz rendkívül hasonló példát szeretnék mutatni, csak még "közelebbről" megvizsgálva.

Ott venném fel újra a fonalat, hogy gyerekek halnak meg védőoltásoktól függetlenül is, tehát a védőoltások veszélyességére nem következtethetünk önmagában abból a tényből, hogy egy gyerek a védőoltás után valahány nappal meghalt. Viszont ezen a nyomvonalon kicsit tovább is mehetünk, és tehetünk más érdekes észrevételeket is. Az eset, amit most közelebbről meg fogok vizsgálni, arról szól, hogy egy másfél éves belga gyermek meghalt az MMR oltása után. Az erről beszámoló védőoltás-ellenes oldal minden szükséges eszközt felvonultat: drámai cím (nem "meghalt az MMR-oltás után" vagy ilyesmi, még csak nem is "meghalt a következtében", nem, dehogy: "az MMR oltás gyermeket ölt [!]", így), fénykép a gyerekről, hogy mindenki közel érezze magához a tragédiáját stb.

Vizsgáljuk azonban meg közelebbről a történetet! Az igazán érdekes ugyanis, hogy a szerzője semmilyen orvosi kapcsolatot nem állított fel az oltás és a halálozás között, egész konkrétan egyetlen szót nem vesztegetett arra, hogy pontosan miért "állt meg a szíve" az oltás után. Az egyetlen és kizárólagos ok, amire az oltás meggyanúsítását alapozta (és ebben persze nem fogta vissza magát...), az az időbeli közelség. Hát akkor piszkáljuk meg ezt egy kicsit!

A konkrét esetben 9 nappal az oltás után következett be a tragédia. Azt fogjuk megvizsgálni, hogy valóban "gyanús" egybeesésnek minősül-e a 9 nap múlva történő halálozás. Vajon jogos ez alapján olyanokat írni, hogy az oltás "ölte meg" a gyereket...?

A módszerünk nagyon egyszerű lesz: kiszámoljuk, hogy azon feltételezés mellett, hogy az MMR és a halálozás között nincs összefüggés, mekkora a valószínűsége annak, hogy valaki az oltástól számított 9 napon belül meghal. Nyilván nem nulla, ez a kulcsgondolat, hiszen ha van egyáltalán halálozás 12 hónapos kor környékén, márpedig van, akkor az a puszta vakvéletlennek köszönhetően is bekövetkezhet a 9 napos időablakon belül. Ha ez a valószínűség nagyon alacsony, akkor valóban elgondolkodtató az eset, ha nem, akkor nincs okunk feltételezni, hogy a fenti esemény a véletlen egybeesésen túl máson is múlt volna. Hangsúlyozom, hogy a következőkben nem nyilatkozom arról, hogy hihető-e az ilyen összefüggés – egyszerűen kiszámolom, hogy ha nincs ilyen összefüggés, akkor mi várható (ha-akkor!); hiszen ha ez egybeesik a konkrét eset adataival, akkor nincs okunk összefüggést feltételezni.

Belgiumban az MMR-t 12 hónapos korban adják. Annak a valószínűsége, hogy egy olyan gyermek esetében, aki 1 és 2 éves kora között hal meg, ez a halálozás teljesen véletlenül az oltást követő 9 napon belülre esik, nyilván 9 / 365 = 0,0247. (Hiszen ha függetlenek egymástól, akkor a halálozás nem "sűrűsödik" az oltás beadását követő 9 napban bármely más 9 naphoz képest. Ha viszont az oltásnak valóban van ilyen hatása, akkor nagyobb ez a valószínűség.) Az egyszerűség kedvéért itt is azt feltételeztem, hogy 1 és 2 éves kor között a halálozás intenzitása állandó, amivel történetesen az oltás ellen csalok, a valóságban ugyanis ez csökkenő tendenciájú, így természetes és várt, hogy 1 éves kor környékén, beleértve az 1 év és 1 év plusz 9 nap közti ablakot is, több halálozás van, mint más 9 napokban.

Belgium legfrissebb hivatalos mortalitási táblázatából látható, hogy 1 és 2 éves életkor között 37 halálozás van évente. Ez azt jelenti, hogy a teljesen véletlen egybeesések várható száma \(0,0247 \cdot 37 = 0,\!91\). (Annak a valószínűsége, hogy egyetlen ilyen egybeesés sincs, nyilván \(\left(1-0,\!0247\right)^{37} = 0,\!397\). Annak a valószínűsége, hogy 1 egybeesés van, tehát, hogy az oltás utáni 9 napon belül egy haláleset következik be mindenféle összefüggés nélkül: \(37 \cdot 0,\!0247 \cdot \left(1-0,\!0247\right)^{36} = 0,\!371\); annak, hogy 2: \(\left(37\cdot36/2\right) \cdot 0,\!0247^{2} \cdot \left(1-0,\!0247\right)^{35} = 0,\!169\) és így tovább.)

Összefoglalva: ha az oltás nem növeli a halálozás valószínűségét, akkor évi átlag 0,91 esetben várhatjuk, hogy az oltás beadását követően (9 napon belül), de attól teljesen függetlenül, puszta véletlen egybeesésből, meghal egy gyerek. Ha az oltásnak van halálozási valószínűséget növelő hatása, akkor ez a szám nagyobb. Annak az esélye, hogy egyetlen ilyen eset sincs egy évben, 40%, annak, hogy 1 vagy annál több van, 60%, ha feltesszük, hogy az oltás nincs semmilyen hatással a halálozásra.

Következésképp évi 1 ilyen eset tökéletesen megfelel annak, amit akkor várhatunk, ha az oltások és a halálozás között semmilyen összefüggés nincs.

Ezt a példát azért szeretem egyébként különösen, mert jól mutatja, hogy miért fontos a kritikus gondolkodásmód, egyszerűbben megfogalmazva: hogy végiggondoljuk, amit olvasunk. Amikor először láttam ezt a cikket, elgondolkodtam, utánanéztem és a fentire jutottam. Ami a legfontosabb, hogy ehhez semmilyen szupertitkos eszköz nem kellett: Google, negyedóra-félóra és egy kis józan ész. Ennek ellenére büszke voltam, hogy ez eszembe jutott, főként azért, mert láthatóan senki más nem gondolkozott el a többi olvasó közül ilyeneken – mindenki átkozta az MMR-t. Pontosan ahogy a védőoltás-ellenesek azt meg is tervezték...

Utóirat: az ominózus védőoltás-ellenes oldalról a fenti szövegű hozzászólásomat fél órán belül kimoderálták. Hiszen mint tudjuk, a védőoltás-ellenesek a nyílt vita hívei...

Záró gondolatok (az anekdotikus bizonyítékokról)

Számtalanszor utaltam már rá a korábbiakban is, hogy az ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos problémák nem is igazán tudományosak, sokkal inkább pszichológiaiak.

Az oltás után meghaló, megbetegedő gyermekek történeteinek a médiában történő megjelenése szükségképp egy torzított kép: akinek a gyerekével a világon semmi nem történt az oltás után, nem fog betelefonálni a rádióműsorba vagy weboldalon hozzászólni, hogy ezt elmondja, mindenesetre sokkal kevésbé, mint akinek baja lett. Így aztán aki a média hírei alapján próbálja ezt megbecsülni, egy egészen eltorzított arányt fog látni, hiszen olyan hírt nem fog olvasni a címlapon, hogy "Pistikével semmi különös nem történt az oltás után", de az, hogy "Pistike (2) az intenzív osztályon az oltása után! Megrázó képek!" nagyon is címlapra esélyes. Ezért az előbbi esetekről szinte soha nem kap hírt, az utóbbiakról ellenben sokkal inkább.

Márpedig, mint azt remélem az előbbiekben sikerült kellően alátámasztanom, az arányok jelentik a kérdést. A kérdés nem az, hogy van-e aki oltás után lesz beteg (nyilván igen), hanem az, hogy több van-e, mint anélkül lenne. Példát tehát mindig lehet hozni ilyenre, és pontosan emiatt nem megyünk sokra ezekkel az egyedi példákkal. Ez az anekdotikus bizonyítékok igazi problémája: nem is elsősorban az, amit az anekdota szó sugall, hogy ti. igaz-e egyáltalán, persze, sokszor az is kérdés, de a legnagyobb gond, hogy – még ha igaz is – nem tudunk ez alapján arányt számolni. Ahhoz ismernünk kellene az összes esetet, mégpedig minden kimenetre vonatkozóan – csakhogy az anekdoták (nagyon) nem ugyanolyan arányban terjednek el az egyes kimenetek esetén...

Az, hogy valaki – például – autista lett egy oltás után, egyénileg természetesen megrendítő dráma és én mélységesen együtt is érzek a családdal, de ez epidemiológiailag nem sokat jelent. A konkrét családnak ez persze valószínűleg édesmindegy, de a népegészségügynek nem az. Ha azt kérdezik, hogy én személy szerint együttérzek-e egy ilyen családdal, akkor a válaszom természetesen az, hogy maximálisan (mint ahogy valószínűleg minden ember ugyanezt válaszolná, hiszen az együttérzés nem annak szól, hogy oltástól, genetikától, valamilyen még ismeretlen toxintól vagy épp a csillagok szerencsétlen állásától lett autista a gyerek), de mint az oltás biztonságossága kapcsán felhozott érv, nem tudom elfogadni. Ugyanúgy, mint ahogy azt sem tekintem érvnek ellentétes előjellel, hogy én meg nem lettem autista! Erről ugyanis nem lehet "személyes tapasztalatok", egyes példák alapján dönteni. Aki tehát gyerekeket mutogat azzal, hogy íme ők is egy oltás után lettek autisták (/haltak meg /stb.), az valójában nem érvel, hanem egyszerűen manipulálni akar – ez ugyanis nem érv, csak akkor lenne az, ha valaki azt állította volna, hogy az oltottak között nincs autista... csakhogy ilyet senki nem mondott. Az ilyen ember tehát valójában nem a mutogatott betegek érdekeit szolgálja, épp ellenkezőleg: gátlástalanul kihasználja tragédiájukat egyéni céljai elérésére (amelyek, nem mellesleg, végeredményben éppen ahhoz vezetnének, hogy még több beteg legyen).

Végül megjegyzem, hogy a fentiek szerintem olyannyira nyilvánvalóak, hogy ezeket valószínűleg a védőoltás-ellenesek is tudják, és egész más miatt ragaszkodnak mégis az ilyen példák perverz részletességű, fényképekkel illusztrált alapos bemutatásához. Pontosan tudják, hogy az emberek érzékenyek a gyermekhalálokra és súlyos betegségekre, ha pedig ezt megfelelő körítéssel tálalják (könnyeikkel küszködő szülők a YouTube-videón, kép a gyerekről, amint vidáman játszik a nagy piros labdával, majd kép a gyerekről, amint csövek lógnak ki belőle az intenzív osztályon, utána kép a temetésről fekete keretben stb., stb.), akkor olyan érzelmeket tudnak felkorbácsolni az olvasókban, hogy azokat – immár a racionalitás teljes kikapcsolása után – szinte bármi ellen tudják fordítani. Például a védőoltások ellen. Nem kell sok: pár mondatban felvázolni, hogy ez egy héttel egy oltás megkapása után történt, és kész is. Ez egy gyomorforgató, primitív – de sajnos nagyon is hatásos – manipuláció, ami azért különösen visszataszító számomra, mert ilyenkor a védőoltás-ellenesek (teljesen tudatosan) a gyermek fájdalmát, egy család fájdalmát nem enyhíteni akarják, hanem egész egyszerűen csatasorba állítják céljaik elérésére.

Szóval: gyomorforgató, primitív manipuláció, de sajnos működik. Ráadásul nagyon nehéz ellene védekezni, hiszen arról nem lehet látványos anyagokat összerakni, hogy Pisti megkapta az oltást, aztán egy hét múlva... nem történt semmi. Arról könnyű látványos videót készíteni, hogy Pisti hogyan halt meg valamiben, arról már jóval nehezebb, hogy hogyan nem halt meg valamiben (mondjuk kanyaróban).

(A dolog annál is inkább felháborító, mert ha valaki esetleg elpisszenti magát, hogy kanyaróban is halnak meg emberek, még napjainkban is, akkor persze abban a tizedmásodpercben a nyakába kapja a védőoltás-ellenesektől, hogy ne riogasson ilyen halálesetekkel, micsoda túlkapás ilyen ritkaságokat kiragadni, felháborító...)

Tehát bár nehéz ez ellen védekezni, de hiszek abban, hogy nem lehetetlen. Ismeretterjesztéssel, felvilágosítással el lehet érni, hogy minél kevesebb embert tudjanak félrevezetni. Az igazság terjesztése sajnos szerintem ugyan hátrányban van a valótlanságok terjesztésével szemben, de hiszek abban, hogy hosszú távon az igazságnak kell felülkerekednie.

15 komment

Címkék: biztonság vakcina oltás védőoltás

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr175141375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2013.03.18. 19:50:48

Egy aporosag:

"ez a közelítés igencsak kedvez a védőoltás-elleneseknek, hiszen egy csecsemőhalandóságban világélvonalban (konkrétan: első tízben) lévő ország adatait vettem"

Ertheto, csak kicsit fura a fogalmazas a csecsemohalandosag nem az egyik legmagasabb, hanem a legalacsonyabbak kozott van, azaz a csecsemohalndosag elkeruleben vannak az elvonalban.

Ha valami ilyet irnal helyette: itt az egyik legalacsonyabb a scecsemohalndosag a vilagon...

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.03.19. 07:40:19

@fordulo_bogyo: Van benne valami; át is írtam! Köszönöm a hibajelzést!

vomit 2013.12.04. 11:56:06

akkor tehat ez a kislany csak szimulal, kepzelodnek a szakertok, es a birosag is tevesen fog milliokat megitelni neki
preventdisease.com/news/13/120113_Charges-Filed-Experts-Conclude-Gardasil-Injection-Caused-MS-Immune-Mediated-Disease.shtml

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.12.04. 13:17:34

@vomit: Kettéválasztanám a hozzászólásodban felvetett dolgokat.

Ami az első felét, a "szimulációt" illeti, azt igazából nem is értem. Amennyire magyarul tudok, ez azt jelenti, hogy a lánynak nincs is valójában betegsége. Ezt nem tudom miből olvastad ki; a cikk nem állítja, hogy az oltás után senki nem betegszik meg - azt állítja, hogy aki az oltás után betegszik meg az nem szükségképp az oltás következtében betegszik meg. De ettől még megbetegedett. Könyörgöm, már a cím is ez!

Ami a második felét, a szakértők "képzelődését" és a bíróság "tévedését" illeti, arra ennyi információ alapján nyilván nem tudok válaszolni. Akkor lenne a dolog alaptalan, ha a lány tényleg csak az oltás után, de nem annak következtében betegedett volna meg. Ezt természetesen nem tudom Interneten keresztül megítélni. Az írásom annyit mond, hogy nem *szükségszerű* az okozati összefüggés... de ettől még lehet. Ezt nyilván nem tudom egy ilyen cikk (benne egyetlen mondattal az ítéletből) alapján megítélni.

pounderstibbons 2013.12.06. 10:47:47

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

Még messze nincs ítélet. A kislány és családja még csak most kezdi perelni az egészségügyi hatóságokat meg a Gardasilt gyártó Sanofit.
AZ oltásellenes cikk szerint egy (nem beazonosítható) szakértőkből álló csoport lát (állítólag) közvetlen kapcsolatot az oltás és a 2-4 hónappal később fellépő tünetekkel kezdődő betegség között.

@vomit:
"akkor tehat ez a kislany csak szimulal, kepzelodnek a szakertok, es a birosag is tevesen fog milliokat megitelni neki"

Egy jog- (vagy bármilyen más) vitában, általában érdemes meghallgatni a másik felet is, mielőtt ítéletet hirdetnénk.

A linkelt cikkel szöges ellentétben a Sanofi közleménye szerint a hivatkozott "szakértők" messze nem arról nyilatkoztak, mint amit az oltásellenes forrás állít, a betegség fajtájáról is vita van köztük, a Gardasil közvetlen felelősségéről pedig kifejezetten azt nyilatkozták, hogy lehetetlen megállapítani.

Finally, Slate.fr , Jean -Yves Nau Announces below the Conciliation Commission and compensation for medical accidents Aquitaine region and show that in the case of Marie -Oceans "experts" proved to be much less clear-cut than is implied in the press earlier this week. It stresses that the first two medical experts were unable to agree , particularly on whether the young woman suffers from multiple sclerosis or a pediatric form of acute disseminated encephalomyelitis . Both doctors also conclude that we are dealing with an " immune decompensation of a previous state " decompensation that could interfere " with another type of vaccine ," noted one . Both experts ultimately find it impossible "to establish direct accountability of Gardasil ." Conclusions can be seen, quite nuanced .
translate.google.hu/translate?sl=fr&tl=en&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&u=http://www.jim.fr/en_direct/pro_societe/e-docs/00/02/2B/E8/document_actu_pro.phtml

Majd a bíróság eldönti, melyik fél hazudik, de előre ne akarjuk eldönteni, pláne kizárólag az egyik fél álláspontja alapján.

A kislány persze ettől még biztos lehet súlyos beteg, csak kérdés, hogy van-e ennek köze az oltáshoz.

Bizonyára nem 0 számú gyermek kap hasonló betegségeket, X hónappal az oltás beadása után vagy akár előtt is. Egy esetből az oksági kapcsolatot megállapítani nem hinném, hogy lehetséges.

vomit 2014.03.31. 10:10:45

ez egy masik szimulans, a jo kis oltas befeketitesere ugy tesz, mintha lebenult volna.
Gardasil Victim Speaks Out After 2 Years
www.youtube.com/watch?v=0gCVCP8BFrU

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2014.03.31. 10:15:17

@vomit: Bár pontosan ugyanebben a topikban, és pontosan ugyanúgy neked írtam le, de szívesen megismétlem újra: a helyzet az... sőt, tudod mit, inkább bemásolom, úgy még egyszerűbb:
"Kettéválasztanám a hozzászólásodban felvetett dolgokat.

Ami az első felét, a "szimulációt" illeti, azt igazából nem is értem. Amennyire magyarul tudok, ez azt jelenti, hogy a lánynak nincs is valójában betegsége. Ezt nem tudom miből olvastad ki; a cikk nem állítja, hogy az oltás után senki nem betegszik meg - azt állítja, hogy aki az oltás után betegszik meg az nem szükségképp az oltás következtében betegszik meg. De ettől még megbetegedett. Könyörgöm, már a cím is ez!

Ami a második felét, a szakértők "képzelődését" és a bíróság "tévedését" illeti, arra ennyi információ alapján nyilván nem tudok válaszolni. Akkor lenne a dolog alaptalan, ha a lány tényleg csak az oltás után, de nem annak következtében betegedett volna meg. Ezt természetesen nem tudom Interneten keresztül megítélni. Az írásom annyit mond, hogy nem *szükségszerű* az okozati összefüggés... de ettől még lehet. Ezt nyilván nem tudom egy ilyen cikk (benne egyetlen mondattal az ítéletből) alapján megítélni."

klebsiella · http://zsofiadel.blog.hu 2014.05.24. 22:15:20

Erről két dolog jut eszembe. Az első egy vicc.

A tudós a legyet tanulmányozza. Utasítja: repülj! A légy repül. Majd kitépi az egyik szárnyát és újra utasítja: repülj! A légy nehezen, de repül. Ezután kitépi a másik szárnyát és utasítja: repülj! Nem történik semmi. Ismét utasítja: repülj! De semmi. A tudós lejegyezi: ha a légynek mindkét szárnyát kitépjük, akkor megsüketül.

A másik az én valós sztorim. A gyereket elvittem oltásra reggel, és délutánra piszokul fájt a fejem. Tehát az oltott gyerek anyjának is mellékhatást okozott az oltás. Nekem csak a fejem fájt, de ki tudja hány anyának lett komolyabban baja...

halmaju 2014.07.29. 04:49:20

@vomit: szia! ne erőlködj, felesleges. A Ferenci meg a trolljai azt is megmagyaráznák hogy a döglött ló alszik.

@klebsiella: „ha a légynek mindkét szárnyát kitépjük, akkor megsüketül”
az az autós aki lejegyezte ezt a világraszóló megállapítást, szerintem te voltál! egyébként a légy akkor is repül ha mindkét szárnyát kitéped. (ha nem hiszed, próbáld ki!)
„Tehát az oltott gyerek anyjának is mellékhatást okozott az oltás. Nekem csak a fejem fájt, de ki tudja hány anyának lett komolyabban baja...”
szerintem mindnek. de a bajotokat nem az oltás okozta..., nektek már akkor komoly bajotok volt amielőtt evittétek a gyereketeket oltásra!

veled ellentétben nekem nem vicc jut az eszembe, hanem az ahogyan valamennyien a nyelveteket köszörülitek a védőoltás-blog minden oldalán az idetévedt kétkedőkön. valahogy mindig az az érzésem támad amikor titeket olvaslak, hogy ha a dróton a köpet is közlekedni tudna, akkor ti mind szemközt köpnétek aki nem ért egyet veletek.
az idő azonban nem áll meg, mind többeknek esik le hogy a védőoltás fabatkát sem ér.
de csak így tovább! ez a blog a védőoltásért van, terjesszétek hát az eszmét szaporán, mert már inognak a gyenge lábak.

áldás, békesség! (de az áldást nehogy mellre szívjátok! sejtem hogy nem kellemes ezt a szót hallani nektek, ezért módosítom is rögtön, áldomásra. bár abban meg én nem osztoznék veletek. na mindegy.)

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.12.25. 04:33:49

oknyomozó cikk a HPV-s mellékhatások vizsgálatáról.

"What the Gardasil Testing May Have Missed
There’s no evidence that the HPV vaccine causes serious harm, but an investigation shows the trials weren’t designed to properly assess safety."
Dec. 17, 2017 Cover Story
slate.com/health-and-science/2017/12/flaws-in-the-clinical-trials-for-gardasil-made-it-harder-to-properly-assess-safety.html

"An eight-month investigation by Slate found the major Gardasil trials were flawed from the outset, however, and that regulators allowed unreliable methods to be used to test the vaccine’s safety. While these flaws do not mean Gardasil caused the rare crippling illnesses reported by the media, they are troubling. Public health officials use trials like these both to determine safety and, as evidenced by Merck’s statement above, to reassure the public when concerns like the ones about Gardasil arise. A flawed study design can complicate both tasks.

What is special about Lyng’s case is that she got sick during a clinical test—indeed, the largest-ever randomized placebo-controlled trial of Gardasil—years before the vaccine was approved (which it was, in 2006, in both Europe and the U.S.). Drug regulators tend to look much more seriously at potential side effects that surface during a pre-licensure study, which is what Lyng participated in, rather than after a product has already been found to be safe and been put on the market. But regulators never learned of Lyng’s plight. In fact, her repeated complaints of debilitating symptoms were not even registered in the study as potential side effects (“adverse events,” in medical parlance).
....
"

fordulo_bogyo 2017.12.25. 05:40:16

@Karinthy-paradoxon: "oknyomozó cikk a HPV-s mellékhatások vizsgálatáról"

Nem, nem oknyomozo. Nem okot keres.
Lenyegeben egy esettanulmany, kis kitekintessel.

Osszefoglalnad, hogy szerinted mi a mondanivaloja szamunkra ennek a nagyon hosszu ujsagcikknek, ujsagiroi velemenynek?

"It’s also true that more than 80 million girls and women have been vaccinated against HPV, and the vast majority have suffered no more than temporary discomfort at the injection site. " - tehet az oltas OK.

"Gardasil trials were flawed from the outset, however, and that regulators allowed unreliable methods to be used to test the vaccine’s safety" - errol erdeklodve olvasnek konkretumokat. Mi volt a baj a tesztelessel, es milyen megbizhatatlan modszereket engedelyeztek?

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.12.25. 08:16:56

>Osszefoglalnad, hogy szerinted mi a mondanivaloja szamunkra
>ennek a nagyon hosszu ujsagcikknek, ujsagiroi velemenynek?

A szerzők összefoglalták.

slate.com/health-and-science/2017/12/why-slate-is-questioning-gardasil.html?wpsrc=fordulobogyo
"What Joelving’s story does suggest, thanks to its remarkable and thorough reporting, is that the clinical trials in which Gardasil was tested may have been inadequately designed, and that this failure in design likely rendered the trial incapable of accurately assessing whether the vaccine causes autoimmune disorders in a very small number of genetically predisposed young women who receive it. This flaw doesn’t really change the calculation on whether or not people should receive Gardasil, in my opinion—even if the vaccine does cause autoimmune disorders in a very small number of genetically predisposed women, and that’s a huge if, the benefits of the vaccine are still likely to outweigh the potential harms."

twitter.com/joelving/status/943390163148984321
"If collection=flawed then data=flawed. Eg, severe recurrent headache might look like mild headache when regist as new medical history"

vagy a dilemmáról, hogy publikálják-e.
twitter.com/lindy2350/status/944247717232041984
Scientists & doctors are attacking @joelving and @Slate for exposing flaws in the clinical trials conducted on Gardasil. They're saying he's a terrible journalist, that he's causing people to not get vaccinated. 1/6
That is unfair. Fred writes repeatedly throughout the piece that the vaccine is safe, that women should get vaccinated. 2/6
Vaccine safety is paramount. We can all agree on that. So uncovering ways in which the system is flawed might cause short-term hiccups, yes, but in the long-term will move us towards our shared goal is to ensure that today's and tomorrow's vaccines are as safe as possible. 3/6
If @slate's investigation changes the way clinical trials are conducted on vaccines in ways that further improve their safety profile, that is a win. 4/6
The researchers who uncovered efficacy issues with the flu vaccine, particularly among the elderly, were ostracized for it, too. But their work led to the development of a higher dose, more effective vaccine for older people. Their work made vaccines better. 5/6
I think the best way to win the public's trust on vaccines is to show that we as journalists and scientists are transparent and honest and take vaccine safety extremely seriously. Censoring is not the answer. 6/6"

vagy ebben

pbs.twimg.com/media/DRwcuFWWAAEj9Vy.jpg

> "Gardasil trials were flawed from the outset, however,
> and that regulators allowed unreliable methods to be used to test the vaccine’s safety" -
> errol erdeklodve olvasnek konkretumokat.
> Mi volt a baj a tesztelessel, es milyen megbizhatatlan modszereket engedelyeztek?

benne van a cikkben.
"This study design put the cart before the horse, asking investigators to decide which symptoms might be side effects, rather than tracking everything in the same way."

pl.: 51/52 oldal
www.scribd.com/document/367386169/Day-150-JRAR-Clinical-Bortredigerad?secret_password=xeOaPPIdg5yEMz4SK7x0

"European health regulators worried about Merck’s methods during a review of the company’s marketing application for Gardasil 9, the latest version of the vaccine, but have not made their concerns public. In an internal 2014 EMA report about Gardasil 9 obtained through a freedom-of-information request, senior experts called the company’s approach “unconventional and suboptimal” and said it left some “uncertainty” about the safety results. EMA trial inspectors made similar observations in another report, noting that Merck’s procedure was “not an optimal method of collecting safety data, especially not systemic side effects that could appear long after the vaccinations were given.”"

fordulo_bogyo 2017.12.25. 15:14:50

@Karinthy-paradoxon: koszonom. Ezek szerint abban a hosszu cikkben nem volt benne a lenyeg, mashonnan kellett elovadasznod nekem.

Sokkal hatekonyabb lenne a kommunikaciod, ha hosszu cikkekbol kiragadott tobb bekezdeses hozzaszolas helyett az utobb mashonnankigyujtott lenyeget irtad volna le, valahogy igy:
A Gardasil (melyik valtozat, vagy mindegyik) vizsgalatanal (konkretan melyik fazisban) a vizsgalatot vegzo orvosra?, kutatora? bizta annak eldonteset, hogy egy adott panasz lehet-e az oltas mellekhatasa vagy sem, es igy bizonyos mellekhatasok kimaradhattak a vizsgalatbol.
Emiatt nem lehet eldonteni, hogy nehany ritka esteben az oltas okozott sulyos autoimmun betegseget, vagy sulyosbitott meglevo autoimmun betegseget, vagy csak idobeli egybeesesrol volt szo?

Ezt kritizaljak nyilvanosan, es ennek megvaltoztatast javasoljak. (?)

Ennek elenere a Gardasilt a tesztelest kritizalok is biztonsagosnak tartjak, es hangsulyozottan javasoljak az alkalmazasat.

Hasonlo kulso, ujsagiroi kritikak hatasara lett az influenza oltas hatekonyabb az idosek szamara.

Ezt szandekoztal irni?

fordulo_bogyo 2017.12.25. 15:28:34

A teszteles kritikaja jogos, ugyanakkor az is igaz, hogy a szerzo pocsek ujsagiro, nem tud a lenyegre koncentralni, hosszu erzelgos, sztorizo cikkebol nem derul ki a mondanivaloja. Ez sajnalatos, mert nagyon fontos az amit talalt, vagy amit neki tulajdonitanak.

Ujraolvasva utoso valaszodat, az idezetek egyike azt irja, hogy

"If collection=flawed then data=flawed. Eg, severe recurrent headache might look like mild headache when regist as new medical history"

a masik meg ezt irja

"asking investigators to decide which symptoms might be side effects"

Ez a ketto nagyon nem ugyanaz... tanulsagos lenne egy rovid attekintes, hogy mi is volt tulajdonkeppen a problema, ha nem kene twitter hozzaszolasokbol osszevadaszni...

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.01.02. 23:56:59

@Karinthy-paradoxon: Szerintem ezt a kérdést ketté kell választani.

Az egyik az a rész, hogy "...in a very small number of genetically predisposed young women who receive it". Ez abszolút így van, egy klinikai kísérlet erre tényleg alkalmatlan, de ez nem tervezési "hiba", hanem a klinikai kísérletek inherens jellemzője. Én magam is évekkel ezelőtt leírtam a blogomon a klinikai kísérletekről szóló írásomban ( vedooltas.blog.hu/2014/03/22/a_vedooltasok_biztonsagossaganak_valos_vizsgalati_modszerei ), idézem magam: "A negyedik, és sok szempontból talán legnagyobb probléma, hogy a randomizált kontrollált kísérletek mind időben, mind a résztvevők számában korlátozottak. [...] Az időbeli korlát behatárolja, hogy mekkora késleltetéssel jelentkező mellékhatásokat észlelhetünk. A mintaméretre vonatkozó korlát azt limitálja, hogy milyen nagyságú hatást (azaz mekkora különbséget a nemkívánatos esemény gyakoriságában a kezelt- és a kontrollcsoport között) tudunk kimutatni. [...] Egy fontos általános tanulság, hogy az epidemiológiában nincs olyan, hogy "biztos" meg "kizárt". [...] Zárásként még egy ide tartozó megjegyzés. Védőoltás-ellenesektől néha hallani – különösen, ha a vizsgálatok nem találtak összefüggést az oltás és vizsgált betegség között –, hogy "jó, akkor csak a gyerek egy kisebb, erre érzékeny csoportjában okozza a betegséget". Ez nem irreális okfejtés. Ha kimutattuk, hogy nincs kockázat vagy ha van is, legfeljebb 1 per 1 millió (azaz minden egymilliomodik beadott oltás okoz egy adott betegséget mint mellékhatást), az nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden gyerek kockázata 1 per 1 millió. Tényleg elképzelhető az is, hogy a gyerekek 90%-ának egyáltalán nincs kockázata, de egy 10%-nyi csoportnál 1 per 100 ezer – azaz tényleg lényegesen magasabb érték. Azonban hiába is jogos ilyen értelemben az okfejtés, egy dolgot nem szabad szem elől tévesztenünk: hogy az egész populáció össz-kockázatára akkor is van limitünk! Tehát bár ad abszurdum akár az is lehet, hogy van gyerekek egy olyan csoportja, akik körében kivétel nélkül mindenkinél mellékhatást okoz az oltás – csakhogy akkor e csoport legfeljebb minden egymilliomodik gyermeket tartalmazhatja! (Természetesen ettől még fontos az esetleges ilyen csoportok azonosítása, többek között épp azért, mert náluk a kockázat-haszon mérleg más lehet, még az is elképzelhető, hogy ez más döntéshez vezet az oltás alkalmazásáról. Példának okáért látni fogunk olyan kutatást, mely az oltások cukorbetegséggel való összefüggését a már cukorbeteg gyerekek testvéreinek körére leszűkítve is megvizsgálta, mondván, hogy ők azok akik eleve prediszponáltak a betegségre, hátha náluk okoz inkább cukorbetegséget az oltás.)"

Ebben tehát nincs igaza a cikknek.

A másik rész, hogy konkrétan az adott klinikai kísérletben rossz volt a mellékhatások gyűjtése (pl. hogy a form sajátosságai miatt új események is medical history-ként kerültek adminisztrálásra). Ezt ilyen távolságból - és ennyi információból - nyilván nem tudom megítélni, különösen, mert az adott kísérletet nem ismerem részleteiben. A területről szerzett általános ismereteim alapján el tudom hinni (és a cikk is elég meggyőzően érvel). Azért megvárnám az EMA/gyártó részletesebb válaszát a cikkre, felteszem fog születni.

A történet tanulsága? Nem először látjuk, hogy a megfigyeléses vizsgálatoknak milyen előnyeik vannak... (még ha a confounding mindig ott is lebeg problémaként).

(Megjegyzem, hogy a cikk csak nagyon szőrmentén említi, de erre a konkrét oltás/mellékhatás párra nagyon is van ilyen, nagymintás kutatás - negatív eredménnyel...)

Még annyit hozzátennék, hogy nekem rettentő szimpatikus volt a cikkhez írt editorial. Egyrészt teljesen megértem a dilemmájukat a közlés kapcsán, másrészt az is nagyon jogos észrevétel, hogy életveszélyes helyzethez vezethet, ha igazi kutatók igazi kritikát sem mernek gyakorolni, attól félvén, hogy majd a védőoltás-elleneseknek adnak muníciót. Persze, nyilván arról a védőoltás-ellenesek is vastagon tehetnek, hogy ez a helyzet, de ettől még ebbe az irányba nem szabad elmenni (épp a védőoltások érdekében sem!), mint ahogy én magam is mindig megírom a blogon a kritikus észrevételeimet is ugyanúgy.
blank
süti beállítások módosítása