Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (5) bíróság (1) biztonság (36) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (31) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (4) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (116) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (117) varicella (5) védőoltás (117) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Járványügyi adatok és forrásaik

2012.09.05. 09:57 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

A szakirodalmi hivatkozásokat mindig az adott írás tartalmazza; itt most az epidemiológiai (morbiditási, mortalitási stb.) adatok forrásait gyűjtöm össze, hogy meglegyen minden ilyen egy helyen, országok szerinti bontásban.

Mindenhol megadom az eredeti forrásra mutató linket is, de a biztonság kedvéért hivatkozok egy általam lementett helyi másolatra is ("tükör"), ha netán az eredeti forrás valamiért elérhetetlen volna.

Amerikai Egyesült Államok

Az Egyesült Államokra vonatkozó megbetegedési és halálozási adatok legjobb forrása a Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR) című hetilap. Szerencsére nem kell 52-t végigolvasni egy egész éves kép megismeréséhez, ugyanis minden év végén megjelenik egy Summary of Notifiable Diseases című kiadás, amely az éves összesítéseket tartalmazza. Sőt, ezen kívül mindegyik ilyen Summary tartalmaz visszatekintést is, mostanában 20 év körüli időtávra. Összefoglalva, a legtöbb célra két MMWR elég: az 1993. évi Summary, amely 1944-1993-ra tartalmazza az adatokat, és a legfrissebb (ez még egy jó ideig tartalmazni fogja az 1993-tól kezdődő időszakot, hiszen például a legfrissebb 2010-es visszatekintése is 1979-től indul). A következő linken érhetőek el a Summary-k:

http://www.cdc.gov/mmwr/mmwr_nd/index.html

A következő kettőből rekonstruálható tehát minden 1944 és 2010 közötti adat:

http://www.cdc.gov/mmwr/PDF/wk/mm5953.pdf (tükör)
http://www.cdc.gov/mmwr/PDF/wk/mm4253.pdf (tükör)

Ezek egyetlen problémája, hogy a táblázatok 10 évente meg vannak törve, és csak szöveges formában érhetők el, így továbbfeldolgozásra nem a legalkalmasabbak. Erre tekintettel én belefektettem egy kis munkát, és összemásolgattam mindent 1993-ig egy Excel táblába, íme: mmwr1.xls. Ha valaki saját maga akar megnézni valamit, akkor ez már nagyon könnyen kezelhető, mindenféle programba beimportálható stb.

Az 1944 előtti adatok kicsit nehézkesebbek. A nagyon kezdeti időszakról a Public Health Reports ad információt, később a Vital Statistics, Special Reports nevű kiadvány tartalmazta a szükséges statisztikákat. Szerencsére az amerikai népszámlálási hivatal felvette ezeket a történeti statisztikák (Historical Statistics) sorozatba 18-as sorszámon, így végeredményben ezek is könnyen elérhetők bárki számára online:

No. HS-18. Specified Reportable Diseases—Cases per 100,000 Population: 1912 to 2001 (tükör)

(Ez nem olyan részletezettségű, mint az MMWR, de a legtöbb feladathoz jó, különösen, mert egy sor betegség azért hiányzik, mert nem is volt jelentésköteles abban az időszakban.) A fent említett Excel tábla (mmwr1.xls) ezeket az adatokat is tartalmazza!

Ezekből a forrásokból tehát 1912-től a legtöbb fertőző betegség alakulásáról megbízható információkat szerezhetünk az Egyesült Államokra nézvést. Ez szinte páratlan lehetőség, különösen a hosszú visszatekintés miatt.

A dolog egyetlen korlátja, hogy mióta jelentéskötelesek az egyes betegségek, azaz mióta szerepelnek egyáltalán a kimutatásokban. Az alábbiakban látható, hogy az egyes fertőző betegségeket mikortól regisztrálták:

  • Tuberkulózis: 1930
  • Diftéria: 1912
  • Pertussis: 1922
  • Tetanusz: 1947
  • Mumpsz: 1968
  • Kanyaró: 1912
  • Rubeola: 1966
  • Haemophilus influenzae b: 1991
  • Poliomyelitis: 1912

Európa

Az európai adatok sokkal-sokkal vegyesebbek. Amit publikus forrásból találtam (sok országra vonatkozóan), az kb. 10-20 évre visszamenőleg megbízható, így elsősorban országok közötti keresztmetszeti összehasonlításra (és a trendek minimális vizsgálatára) alkalmas, nem hosszú idősoros elemzésre.

Az egyik legfontosabb forrás az EUVAC (ma már az ECDC része) által a népegészségügyileg fontos fertőző betegségekre készített ún. Surveillance Annual Reportok. Ezek betegségenként, tipikusan évi bontásban (de néha több évre összevonva) tartalmazzák a legfontosabb epidemiológiai adatokat. A fő hátrány, hogy meglehetősen változó az, hogy hány ország jelentett az EUVAC-nak adatokat, részben azért is, mert egészen meglepő hiányosságok vannak már az adatgyűjtésben is. (A pertussis például Németországban csak 5 megyében jelentésköteles, Svájcban és Franciaországban pedig egyáltalán nem az, csak meghatározott orvosok és egészségügyi intézmények, az ún. sentinel surveillance jelenti.)

A következő adatok érhetőek el az EUVAC-ból:

Ezen kívül az Európai Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) által évente kiadott Annual Epidemiological Report on Communicable Diseases in Europe jelentés tartalmaz releváns információkat (a fent fel nem sorolt betegségekre is). Ezekben ugyanis külön rovat van a vakcinációval megelőzhető fertőző betegségekre; tipikusan pár évre visszamenőleg tartalmazzák az adatokat.

(Sajnos néha a fenti két forrás egymással, valamint a nemzeti adatokkal nem egyezik tökéletesen. Ez nyilván az eltérő esetdefinícióknak, adatrevízióknak stb. tudható be; itt kibukik, hogy nehezebb az élet, ha nem központilag van megszervezve a rendszer, mint az USA-ban. Ráadásul néhol nyers esetszám, néhol – lakosságszámra vetített – incidencia szerepel, egyszóval ezekkel az adatokkal több a kényelmetlenség.)

Végül pedig két betegségre, a kanyaróra és a rubeolára van nagyon részletes (havi) statisztikai adatszolgáltatása az ECDC-nek, a neve Measles and rubella monitoring.

Egyesült Királyság

A fentiek közül azért emelném ki az Egyesült Királyságot, mert a Health Protection Agency (HPA) jóvoltából az EUVAC-nál sokkal jobb (hosszabb idősorú, részletesebb) adatok is elérhetők; egészen az amerikaira hasonlító módon. Ezek a HPA honlapján az egyes betegségeknél találhatók meg, a következő linkről indulva:

https://www.gov.uk/topic/health-protection/infectious-diseases

(A betegségeken belül általában az Epidemiology pontra kell kattintani.)

A HPA-nak ráadásul van egy hetente jelentkező kiadványa is, ami még sokkal részletesebb adatokat tartalmaz, így az éppen vizsgált időszakba tartozóakat átlapozva nagyon sokféle adatsor összerakható belőle. Ezt a kiadványt 1991 és 2006 között CDR Weekly-nek hívták, 2007 óta az elnevezése Health Protection Report. Az aktuális számok elérhetőek ezen a linken:
https://www.gov.uk/government/collections/health-protection-report-latest-infection-reports
Az egyszerűség kedvéért – hogy ne kelljen sok számot kézzel letöltögetni – a régebbieket (az 1991 és 2015 közöttieket) mind letöltöttem és összecsomagoltam, így már ezek is kényelmesen elérhetőek egy helyen, az alábbi linken:
http://medstat.hu/vakcina/CDR_HPR__1991_2015.zip

Nemzetközi adatok

Végezetül pedig, jó nemzetközi adatokat lehet szerezni az Egészségügyi Világszervezet Centralized Information System for Infectious Diseases (CISID) rendszeréből. Ennek nagy előnye, hogy nem csak a szokásos epidemiológiai adatokat tartalmazza (esetszám, halálozások száma, lakosságra vetített adatok, laboratóriumilag megerősített esetek stb.), hanem átoltottságra vonatkozó statisztikákat is, továbbá sok más hasznos linket; mindezt 1980-tól napjainkig, a világ számos országára, melyek csoportosítva is lekérhetők (pl. WHO Európai Régiójának országait szeretném látni). Az elérhetősége:

http://data.euro.who.int/cisid/

A fentiek közül az átoltottság kiemelkedő jelentőségű, mert ez az adat más forrásokból nem, vagy csak nehezen érhető el (pl. az ECDC is ezt használja a saját elemzéseiben). Erre tekintettel – hogy ha valaki otthon akarna elemzéseket készíteni, akkor ne kelljen egyesével letöltögetnie a táblákat a CISID-ről – összeraktam egy Excel táblát, amely a WHO Európai Régiójának országaira tartalmazza az átoltottsági adatokat, egyelőre két típusból: kanyaró komponenst tartalmazó oltás (lényegében az MMR) és DTP. Innen tölthető le: CISID_Coverage_WHOEuropeanRegion.xls.

Néha még jól jöhet a WHO-HFA adatbázisa is; ennek elérhetősége: http://data.euro.who.int/hfadb/.

4 komment

Címkék: forrás epidemiológia adatforrás

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr734756279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gybencsko 2013.03.09. 11:44:36

Nagyon koszonjuk, ennel jobb forrasgyujtemenyt nem is kivanhatunk. Az excel tabla nagyon jo.

Egy kerdesem lenne:

Az excel tabla megadja, hogy a csecsemok hany szazalekat oltottak be abban az adott evben (% of infants vaccinated against), de ebbol hogy kapjuk meg az atoltottsagot? Hiszen az atoltottsag nem attol fugg, hogy abban az evben mennyit oltottak, hanem hogy az elmult mondjuk tiz evben (vagy hany evben?, ez a betegsegtol fugg, hogy hany eves korban kapjak el az emberek leggyakrabban, nem?) mennyit oltottak. Meg az is osszezavar, hogy "% of infants vaccinated against" van odairva akkor is, ha az oltast mondjuk negy evesen kapjak, amikor mar nem igazan csecsemok. Szoval hogyan kell ezekkel az oltasi adatokkal szamolni? Vegyuk ugy, hogy a "% of infants vaccinated against" egyenlo az atoltottsaggal?

Meg egy megjegyzes:

nem mukodik nehany link:

-mwwr1.xls
-www.medstat.hu/vakcina/HS-18.pdf (a tukor sem)
-az europai kanyaroadatok 2002-bol (a tukor sem)
-az europai mumpsz es pertussis adatokbol a legelsoknek a tukre.

U.i.: Bocs az ekezetekert, most csak ilyen gep volt a kezem ugyeben.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.03.11. 17:34:48

@gybencsko: "Nagyon koszonjuk, ennel jobb forrasgyujtemenyt nem is kivanhatunk. Az excel tabla nagyon jo."

Köszönöm szépen!

"Egy kerdesem lenne:

Az excel tabla megadja, hogy a csecsemok hany szazalekat oltottak be abban az adott evben (% of infants vaccinated against), de ebbol hogy kapjuk meg az atoltottsagot? Hiszen az atoltottsag nem attol fugg, hogy abban az evben mennyit oltottak, hanem hogy az elmult mondjuk tiz evben (vagy hany evben?, ez a betegsegtol fugg, hogy hany eves korban kapjak el az emberek leggyakrabban, nem?) mennyit oltottak. Meg az is osszezavar, hogy "% of infants vaccinated against" van odairva akkor is, ha az oltast mondjuk negy evesen kapjak, amikor mar nem igazan csecsemok. Szoval hogyan kell ezekkel az oltasi adatokkal szamolni? Vegyuk ugy, hogy a "% of infants vaccinated against" egyenlo az atoltottsaggal?"

Az átoltottságot alapvetően úgy értik, hogy az immunizációs terv szerint kijelölt célcsoport mekkora hányada részesül ténylegesen vakcinációban a terv szerint. Ha tehát X oltásból egyet kell kapni minden gyermeknek 3,5 éves korában, akkor az átoltottság adott évre azt jelenti, hogy az abban az évben 3,5-edik életévüket betöltött gyermekek mekkora hányada részesült ténylegesen oltásban.
(Értem amúgy, hogy mire akarsz kilyukadni, de az egy külön statisztikai kérdés - az átoltottság *pusztán* az immunizációs terv *tartásának hatásosságát* akarja mérni.)
A "% of infants" is így értendő (bár valóban kicsit megtévesztő): azon újszülöttek aránya, akik megérik a célcsoportba kerülést (=akiket oltani kell) ÉS ténylegesen részesülnek is oltásban. Itt van erről egy bővebb leírás, belerakom a cikkbe is: www.who.int/immunization_monitoring/routine/WHO_UNICEF_best_estimates.pdf .

"Meg egy megjegyzes:

nem mukodik nehany link:"

Köszönöm, hogy mondtad!

"-mwwr1.xls"

Javítottam! (A neve volt rossz, azért is nem működött.)

"-www.medstat.hu/vakcina/HS-18.pdf (a tukor sem)"

Javítottam mindkettőt! (Itt teljesen rossz volt az eredeti hivatkozás.)

"-az europai kanyaroadatok 2002-bol (a tukor sem)"

Javítottam!

"-az europai mumpsz es pertussis adatokbol a legelsoknek a tukre."

Javítottam!

Mégegyszer nagyon köszönöm ezeket a hibajelzéseket, ha bármi ilyen volna még, csak szóljál!

gybencsko 2013.03.13. 17:25:06

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

Kösz a javítást.
Abba a módszertanos WHO cuccba pedig mindenképpen belenézek (ha lesz végre egy kis időm).

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.03.15. 13:18:47

@gybencsko: Én köszönöm a hibajelzéseket! Ha bármit ilyet látnál, akár máshol is, csak szóljál!
blank