Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (5) bíróság (1) biztonság (36) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (31) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (4) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (116) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (117) varicella (5) védőoltás (117) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Minőség

2013.04.19. 13:17 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

[ Tartalomjegyzék gyanánt > Minőség ]

Ez egy nagyon rövid fejezet lesz – nem azért, mert a téma, a védőoltások állandó előállítási minőségének biztosítása ne lenne fontos (enélkül ugye, hiába is hatásos és biztonságos az oltóanyag, nem beszélhetünk jó gyógyszerről!), hanem azért, mert egy rendkívül speciális kérdésről van szó, ami mélységében vélhetően csak a gyártástechnológusokat érdekli… Itt nincs több célom, mint hogy rámutassak arra, mennyire alaptalan ezzel kapcsolatban egyes védőoltás-ellenesek beállítása, ti. miszerint nagyjából úgy zajlik a védőoltások gyártása, hogy összeöntenek mindenfélét amit a polcon találnak, hogy valójában "5%-nyi szennyeződés megengedett, ami bármi lehet" (ilyet konkrétan olvastam, ez nem ironikus túlzás!) stb..

Aki már hallott bármit a mai gyógyszergyártásról, az tudja, hogy pont ez az, ami aztán – már-már idiotikusan szőrszálhasogató módon – szabályozva van (de erre, már csak a közbizalom fenntartása miatt is, valóban nagy szükség van). Nem nagyon emlékszem olyan botrányra az utóbbi időkből a fejlett világban, amikor egy egyébként hatásos és biztonságos gyógyszerrel specifikusan azért lett volna baj, mert rossz minőségben gyártották le… (Ezzel szemben vontak már vissza vakcinát azért, mert bár az oltóanyagnak semmilyen kimutatható baja nem volt, de áthaladt a gyártási folyamat során egy olyan szobán, aminek a falából levett mintából kitenyészthető volt egy baktérium – ezért aztán visszahívták az összes, szobán áthaladt sarzsot, noha semmilyen szennyeződés nem volt sem az alapanyagokban, sem a végtermékben, de a szobának elvileg sterilnek kellett volna lennie…) De, ahogy mondtam is, ez így helyes.

Azt írtam, az "utóbbi időkből", ez természetesen jó hír, de ne menjünk el amellett, hogy történelmi példákat viszont igenis lehet hozni minőségbiztosítási hibákra, sajnos tragikus végűekre is. Jim ló esetét már említettem korábban, időben hozzá közeli a lübecki katasztrófa: 1930-ban Lübeck városában 256 gyermek olyan BCG-oltást kapott, amelyben gyengítetlen (virulens) Mycobacterium tuberculosis is volt. Ennek következtében 131 gyermek megbetegedett, és sajnos 77 meg is halt. Eredetileg az is fokozta az ijedelmet, hogy felmerült, hogy a tragédia oka az volt, hogy a BCG-oltás visszanyerte a virulenciáját. Az utólagos vizsgálatok kiderítették, hogy szerencsére legalább nem erről volt szó – ma már tudjuk, hogy ez lehetetlen is, a BCG gyengítése irreverzibilis, de ez akkoriban nem volt ennyire nyilvánvaló –, tehát nem az oltásnak magának volt baja, hanem az okozta a tragédiát, hogy egy olyan laboratóriumban állították elő, ahol a gyengített törzs mellett a gyengítetlennel is végeztek kutatásokat, és az utóbbival valahogyan beszennyezték az oltásba szánt törzseket is. Az ezt követő "Calmette-per" során az oltóanyag (és a gyártója) tisztázódott, viszont a lübeckiek közül több embert is börtönbüntetésre ítéltek a laboratóriumi hanyagságért, köztük Georg Dycke-t, a korszak ismert TBC-kutatóját. Számára minden bizonnyal a börtönbüntetésnél is rosszabb volt az önvád, ugyanis ő ötlete volt a lübecki oltási kampány; öt évvel az eset után megtört emberként halt meg. Annak ellenére, hogy az oltóanyag szerepét kizárták, a tragédia évekre, évtizedekre vetette vissza, különösen Németországban, a BCG-oltás használatát. Kissé hasonló eset történt 1955-ben az Egyesült Államokban, amikor az IPV-oltás előállítása során az egyik gyártó, a Cutter Laboratories olyan oltást hozott forgalomba, melyben élő poliovírus is volt. Hogy egész pontosan mi történt, azt soha nem sikerült egyértelműen kideríteni, csak spekulációk vannak; minden bizonnyal szerepet játszott a dologban a Cutter Laboratories relatív gyakorlatlansága ilyen oltóanyag termelésében. A hiba több mint 200 ezer oltást érintett, az ilyennekkel beoltott gyerekek közül 40 ezer poliós is lett, de szerencsére csak enyhe, idegrendszert nem érintő betegséget éltek át. 200-nál lépett fel bénulás és 10 gyermek halt meg. Amerikáról lévén szó, itt aztán még inkább beindultak a pereskedések; a Cutter Laboratories-t – érthető módon, mivel ki sem derült, hogy mi volt a probléma – végül nem találták hanyagságban bűnösnek, de ezzel együtt is több perben kártérítés megfizetésére kötelezték, számos per peren kívüli egyezséggel zárult. Ugyanezen okból büntető jellegű felelősségre vonásra sem került sor, de több érintettet – mind a Cutter Laboratories-on belül, mind a felügyelőszervek köréből – informális eszközökkel félreállítottak, vagy magától lemondott. Az eset évtizedekig éreztette hatását az Egyesült Államokban. (Kevesen tudják, de Magyarországon is volt egy hasonló incidens az '50-es években, amikor tetanusz oltásba került toxoid helyett élő baktérium, de annak szerencsére nem lettek drámai következményei.) Összességében ezek az esetek két dologra is felhívják a figyelmet, egyrészt, hogy ebben a műfajban tényleg rendkívüli óvatossággal és körültekintéssel kell eljárni, mert a hibáknak nagyon súlyos következményeik lehetnek, másrészt, hogy óvatossággal és körültekintéssel még ennél is tovább kell menni, mégpedig a közbizalom fenntartása miatt, az ugyanis aszimmetrikus: az ilyen esetek akkor is képesek megrendíteni a bizalmat az oltásokban, ha egyébként egy száraz kockázat/haszon mérlegelésben mit sem módosítanának az oltás alkalmazásáról való döntésben.

Még egy történelmi eset van, amit feltétlenül érdemes megemlíteni a minőségbiztosítás kérdéskörén belül: a polio-oltások SV40 vírussal való szennyeződése az '50-es évek végén, '60-as évek elején. Az SV40 egy majmokat megbetegítő vírus, ami észrevétlenül – ugyanis a vírust magát csak 1960-ban fedezték fel – bekerült az 1955-től gyártott polio-oltásokba. A probléma mind a gyengített, mind az elölt típusú oltást érinthette, ugyanis a formaldehides inaktiváció az SV40-et nem pusztította el. Amerikában 1963-től biztosan mentesek a polio-oltások az SV40-től, de a volt szovjet blokk országaira nincs megbízható adat, egyes vélemények szerint bizonyos területeken akár a '80-as évekig használhattak SV40-nel szennyezett oltásokat. Hogy ez miért probléma? Mivel ez egy majmokat megbetegítő vírus, így első ránézésre legfeljebb nem megnyugtató a jelenléte, de sajnos a valóságban rosszabb a helyzet. Már a '60-as években felfedezték, hogy kimutatható a jelenléte bizonyos emberi tumorokban; ez persze még nem sokat jelent, hiszen ebből nem tudhatjuk, hogy a tumor amúgy is kialakult volna, vagy az SV40 oka is volt annak. E kettőt nagy bizonyítóerővel csak kísérletes úton lehet elkülöníteni, tehát SV40-nel való szándékos megfertőzéssel. Érthető okokból ilyet csak állatokon végeztek el, és itt jött a második, még rosszabb hír: bizonyos állatmodellekben tényleg rákkeltőnek bizonyult (és ez már valódi okozatiság!). Persze kérdés, hogy ez emberekre igaz-e, hiszen ilyen szempontból az állatkísérletek nem mindig perdöntőek. Itt nyilván csak megfigyeléses, epidemiológiai jellegű bizonyítékokra támaszkodhatunk; ilyenre viszont nem nehéz: össze kell hasonlítani – jellemzően kohorsz vagy eset-kontroll vizsgálattal –, hogy az SV40-nel szennyezett oltással oltottak körében magasabb-e a rákkockázat, mint az SV40-nek ki nem tett személyek körében. E vizsgálatokat elvégezték, és ha nem is tökéletesen egységesen, de meggyőző többségben negatívak lettek. Jelenlegi tudásunk szerint tehát, ha van is ilyen rákkockázat-növelő hatás, az olyan extrém kicsi, hogy még sok tízmillió fős mintákon sem mutatható ki egyértelműen. Meg kell azonban hagyni, hogy a dolognak volt egy kis "ez csak a mázlin múlt, hogy megúsztuk" jellege, ami újabb intő példa a minőségbiztosítás fontosságának aláhúzására.

E történelmi példák után térjünk vissza a jelenbe, és nézzük meg, hogy manapság milyen előírások igyekeznek megakadályozni, hogy ilyen vagy ehhez hasonló eset valaha újra előfordulhasson! (Legalábbis a fejlett világban – tegyük hozzá. Sajnos más országokban, például a Távol-Keleten még mindig sok gond van a gyógyszeripar minőségbiztosításával.) A termelési minőségbiztosítás központi irányelve az ún. helyes gyártási gyakorlat (Good Manufacturing Practice, GMP) irányelv. Ennek használatát Magyarszágon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről szóló 44/2005. (X. 19.) EüM rendelet írja elő; egységes európai változata az EudraLex kódex 4. kötete. (Most nem beszélve az ezernyi kapcsolódó irányelvről, rendeletről és egyéb szabályozásról, pl. WHO követelményekről.) Ez részletesen szabályozza a termelés során követendő gyakorlatokat, 241 oldalban, 19 melléklettel… Szabályozza a minőségirányítást, a személyzetet, a helyiségeket és berendezéseket, a dokumentációt, a gyártást, a minőség-ellenőrzést, a szerződésen alapuló gyártást és analízist (bérmunkat) a panaszok kezelését és forgalomból való kivonást, valamint az önellenőrzést. Mindenkit megkímélek attól, hogy részletesen ismertessem, hogy milyen szabályok vonatkoznak az elsődleges csomagolóanyagokat tároló helyiségek padlózatának illeszkedésére, a tartályokon alkalmazott feliratok formájára, és arra, hogy a felhasznált kromatográfokat mikor kell fertőtleníteni…

Ezen felül az egyes védőoltásokhoz a törzskönyvezés során saját minőségbiztosítási tervet is le kell adni, melyekről a centralizáltan törzskönyvezett gyógyszerek ún. Scientific Discussion-jében olvasni is lehet, teljesen nyilvánosan. Érdemes megnézni egy ilyet: összetevőről-összetevőre (legyen szó akár segéd- akár hatóanyagról) tartalmazza a gyártás részleteit, a felhasznált összetevő pontos karakterizációját és specifikációját, a stabilitásvizsgálatát, továbbá a végtermék gyártásának részleteit (odáig lemenően, hogy milyen osztályú laminár flow-ban liofilizálják a megfelelő komponenst), a végtermék specifikációját, az elvégzett biztonsági ellenőrzéseket és a végtermék stabilitásvizsgálatát.

12 komment

Címkék: minőség vakcina oltás védőoltás

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr25234612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2013.04.29. 18:24:07

A 2010-es botrányt is meg lehet említeni, amikor is elkezdték vizsgálni az oltóanyagok tisztaságát és oda nem való DNS darabokat találtak.

azóta szigorítottak.

" In addition to pig viral DNA found in Rotarix vaccine, low levels of DNA fragments from avian (bird) leukosis virus (a retrovirus) was found in measles vaccine and DNA fragments of a virus similar to simian (monkey) retrovirus was found in RotaTeq vaccine. "

van még szó:
- "Déjà Vu: Monkey Viruses Contaminated Polio Vaccines"
- "Using Cancer Cells to Produce Vaccines?"
- "New Influenza Vaccines: Is Contamination Possible?"

www.nvic.org/NVIC-Vaccine-News/April-2010/Vaccine-Contamination-Pig-Virus-DNA-Found-in-Rota.aspx

articles.mercola.com/sites/articles/archive/2010/04/17/major-vaccine-suspended-due-to-contamination-with-pig-virus.aspx

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.04.29. 18:58:37

@Karinthy-paradoxon: Értem amit mondasz, de ez félreértés. Én ebben a bejegyzésben nem azt akartam állítani (ezt egyértelműen le is írtam: első bekezdés utolsó mondata), hogy "lehetetlen", hogy szennyeződés előforduljon, hanem azt, hogy nem igaz az, hogy "ááá, ez játszi könnyedséggel megtörténhet" (sőt, hogy mindegyik vakcina szennyezett, és ez hivatalosan engedélyezett (sic!) - mert ilyet is olvastam ám védőoltás-ellenes oldalon!). Azt pedig igazán nem állíthatod, hogy azt a tényt, hogy szennyeződések előfordulhatnak, le akartam tagadni, tekintetbe véve, hogy a *következő mondatban* én magam hoztam erre egy példát... (És, mellesleg, minősítettem helyesnek az ennek kapcsán végrehajtott visszahívást!)

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.04.29. 19:11:07

@Karinthy-paradoxon: Azért ez egy kicsit más történet.

A Bacillus cereus legalábbis elvileg humán patogén (azért mondom, hogy "legalábbis elvileg", mert egyébként ételmérgezések egy banális okozója, azaz nem valamiféle tömegeket kipusztító horror baktérium), tehát okkal vigyázunk arra, hogy egy oltóanyagba nehogy bekerüljön.

A PCV1/2 ezzel szemben *NEM* humán patogén, egy kimondottan széleskörben elterjedt, disznókat megfertőző vírus, mellyel a többségünk *rendszeresen érintkezik* disznóételek fogyasztása révén, székletből sokaknál bármikor kimutatható. Innen kezdve érthető, hogy az közel nem kelt akkora aggodalmat, ha az merül fel, hogy egy ilyen DNS-ének a részlete (!) megtalálható az oltóanyagban.

Olyannyira, hogy az eredeti cikk (amit gondosan nem idéztél, noha az lett volna a primer forrás...) végkonklúziója is így hangzott, idézek egy részletet:
"Given that live-attenuated viral vaccines are safe, effective, and relatively inexpensive, their use against human and animal pathogens should be encouraged."

Én, veled szemben, megadom az elérhetőséget is, hogy mindenki el tudja teljes egészében olvasni: jvi.asm.org/content/84/12/6033.full

Azzal viszont maximálisan egyetértek, hogy maga az ötlet fontos és jó, hiszen eszközt jelent a védőoltások még szigorúbb minőségbiztosításának megvalósítására.
Még ha ez konkrétan nem is jelentett nagy bajt, más elvileg jelenthetne, így jó hír, hogy ezek ellen egy újabb eszköz van a kezünkben.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2013.04.29. 22:02:51

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

mivel ezt irtad: "nem nagyon emlékszem olyan botrányra, "

csak fel akartam frissíteni az emlékezetedet.

és most már át kell valamit fogalmazni ...

- javaslom, hogy a "nem nagyon emlékszem" - et módosítsd.

Javaslom beletenni az SV40-et - mivel minden jelentős oltásbiztonságot kritizáló
valamint az oltás történelmet historizáló tudományos műben megemlítik - mint "lesson learned" eseményt.

hitelességi okokból -én- beleraknám.
scholar.google.hu/scholar?q=history+of+vaccination+sv40

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.04.29. 22:09:03

@Karinthy-paradoxon: Ezzel viszont egyetértek, az SV40-ről valóban tervezek írni külön is.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2013.04.29. 22:32:56

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

> az eredeti cikk (amit gondosan nem idéztél,
>noha az lett volna a primer forrás...)
> végkonklúziója is így hangzott, ...

:)
és a szakirodalomban már így hivatkoznak rá ..
" A recent study by Victoria et al. [30] searched for back-mutation of attenuating mutations in lots of eight live-attenuated virus vaccines strains, including OPV, using deep sequencing, and found none. However previous studies of the OPV have detected variants lacking particular attenuating mutations in vaccine lots [25]."

"The double-edged sword: How evolution can make or break a live-attenuated virus vaccine"
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3314307/

a tanulság?

élővírus-vakcináknál az evolúció miatt nehéz garantálni a minőséget.
és ez az ellenőrzéseket is megnehezíti.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2013.04.29. 22:39:05

ha jól látom az élő-vírus vakcinák kockázatossága jól ismert és oktatják is:

"Követelmények a vírusvakcinákkal szemben
...
biztonság
-az új és a jelenleg használt vakcinák biztonságosságát is folyamatosan vizsgálni kell
elsősorban az élő attenuált vakcináknál lehet probléma
- ezek véletlenszerűen visszamutálódhatnak vad típussá

stabilitás
- ez is elsősorban az élő vakcináknál probléma
- szükséges lehet a vakcina hűtése
"

hu.wikibooks.org/wiki/Jegyzetek_medikusoknak/Mikrobiol%C3%B3gia/%C3%81ltal%C3%A1nos_virol%C3%B3gia/Antivir%C3%A1lis_immunit%C3%A1s

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.04.30. 08:18:36

@Karinthy-paradoxon: Na, ez viszont teljesen jogos észrevétel! Valóban, az élő ágenst tartalmazó vakcinák egyik komoly kérdésköre az, amit te is körülírtál fent, azaz - szép nevén - a standardizáció.
Ezek ugye élő kórokozók, amiket fenn kell tartani a vakcina-termeléshez, csakhogy miközben szaporodnak, közben változhatnak is, tehát egyáltalán nem triviális kérdés annak elérése, hogy tényleg minden egyes gyártási tételben ugyanaz az (ismert tulajdonságú) ágens legyen. Persze, nyilván a helyzet nem az, hogy ez ilyen lottózás, erre vannak módszerek (kezdve azzal, hogy stabil törzseket használnak oltótörzsként, melyek tipikusan meg vannak szekvenálva, ezt vissza is mérik stb. stb. stb., most nem beszélve a többi egymillió előírásról, ami ezt szabályozza, ld. pl. www.who.int/biologicals/publications/trs/areas/vaccines/mmr/WHO_TRS_840_A3.pdf ), de itt ez tényleg fontos kérdés.

Ennek kapcsán érdekességként megemlítem, hogy én hallottam olyat, hogy a WHO-nak még nagyon régen volt olyan terve, hogy az élő ágenses vakcinákat ki kéne vezetni (épp a fenti miatt), de itt még nem tartunk - nyilván azért, mert mindeközben viszont az élő vakcinák hosszabban tartó immunstimulust jelentenek, általában is közelebb állnak a valós fertőzéshez, így tipikusan sokkal-sokkal robusztusabb immunitást adnak. Ráadásul pl. pont a kanyaró esetén - kicsit paradox módon - a tapasztalatok szerint még biztonságosabbak is, mint az elölt vírusos oltóanyag.

fordulo_bogyo 2013.04.30. 18:55:05

Tamas, ezt is csak most vettem eszre, es csak azert mert oldalt a kommenteknel volt ra hivatkozas.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.04.30. 19:19:35

@fordulo_bogyo: Dettó ugyanaz a helyzet mint előbb :)
A megoldás: néha egyszerre több posztot teszek fel, tehát érdemes nem csak a legfelső, hanem a legfelső néhány címét megnézni.

gybencsko 2014.01.15. 11:01:02

Többszöri kérdésre Labant elárulta, hogy az OGYI igazgatója állította, hogy lehet 5%-nyi szennyeződés lehet az oltásban (ezt Labant úton útfélen hangoztatja), és hogy ez megtalálható a nebáncsék honlapján, persze be már nem linkelte a lapot.

Hát én most ezt véletlenül megtaláltam, majdnem halálra röhögtem magam, nem tudok másra gondolni, csak hogy Labant tényleg analfabéta.

5. oldal 6. bekezdés
www.nebancs.hu/az-egyesuelet/egyesuleti-hireink/102-ogyi-valaszlevel.html

Egyébként utóbbi levelet szerintem érdemes lenne belinkelni a cikkbe, nagyon tanulságos, és nagy részben szól a minőség témakörről.
blank