Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (5) bíróság (1) biztonság (36) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (31) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (4) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (116) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (117) varicella (5) védőoltás (117) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Kiegészítés a kockázat-haszon mérlegelés egy kérdéséhez: pár gondolat az abszolút és relatív kockázatról

2014.12.30. 19:30 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Mindig szoktam hangsúlyozni, hogy a védőoltásokat nem azért alkalmazzuk, mert valamiféle csodaszert (tökéletesen hatásos és/vagy tökéletesen biztonságos) megelőző módszert jelentenek, hanem azért, mert – elsöprően – pozitív a kockázat-haszon mérlegük. Azaz egyszerű józan paraszti ész diktálta logika miatt: az alkalmazásukkal a fertőző betegségek megelőzése révén elért egészségi haszon összességében fölényesen meghaladja a mellékhatásaik révén jelentkező egészségi kockázatot.

Erre hoztam is egy konkrét példát az erről szóló írásomban, a kanyaró kapcsán, ahol bemutattam egy táblázat két oszlopában az oltás és a betegség potenciális szövődményeit, bekövetkezési valószínűségeikkel együtt. Ez alapján elvégezhető a kockázat-haszon mérlegelés. Pontosabban szólva, elvégezhető mivel... és itt szerepelt egy félmondatos megjegyzésem: mivel a kanyarón az oltás bevezetése előtt minden gyermek átesett (azaz az elkapásának a valószínűsége oltás híján 100%), így a két oszlop tényleg közvetlenül összevethető egymással, hiszen a betegség elkapásának valószínűsége nem bonyolítja a képet.

Erről a félmondatos megjegyzésről azt hiszem tanulságos lehet kicsit részletesebben is beszélni. Ha ugyanis érdemi valószínűsége van annak, hogy a betegséget el sem kapja az ember, akkor a kockázat-haszon mérlegelés bonyolódik, hiszen ezt az eshetőséget is tekintetbe kell venni. Ez különösen éles lehet ritka betegségek esetén.

Ennek kapcsán számos félreértéssel találkozni, aminek talán legfontosabb oka, hogy sokak számára nem világos az abszolút kockázat(különbség) és a relatív kockázat(arány) közti fogalmi eltérés. Hadd illusztráljam ezt egy konkrét, és témába vágó példán. A BCG vakcina jó hatásfokkal véd a gyermekkori meningitis basilaris ellen; egy friss metaanalízis szerint az oltás hatásossága ez ellen 73%. Magyarországon elvétve fordul elő ilyen eset, az egyszerűség kedvéért kerekítsünk felfelé, és mondjuk, hogy évente 1 az esetszám a 0-14 éves korosztályban. Feltételezve, hogy hazánkban mindenki részesült BCG-ben, ami elég jó közelítés, ez azt jelenti, hogy oltás híján 4 esetre kellene számítanunk. Mivel e korosztály létszáma kb. 1,5 millió, így az oltás nélküli kockázat a korcsoport egészében nagyjából 2,7/év/millió fő, oltással 0,7/év/millió fő. (Annak a kockázata, hogy egy újszülött a 14 éves kor eléréséig valamikor megbetegszik, természetesen jóval nagyobb, hiszen e kockázatot kell sok éven keresztül kumulálni, de ezzel most nem törődök, hogy a példát egyszerűen tartsam.)

Ez azt jelenti, hogy a BCG-vel oltottak relatív kockázata lényegesen kisebb, mint az oltatlanoké (nagyjából egynegyede), viszont az abszolút kockázatkülönbség oltottak és oltatlanok között még így is roppant kicsiny (mindössze 2/év/millió fő), egész egyszerűen azért, mert e betegség kockázata még az oltatlan csoportban is nagyon alacsony. Hogy ez miért lényeges? Azért, mert bár első ránézésre mondhatjuk, hogy az oltás évente 3 gyermeket ment meg ettől az – egyébként borzasztó, és igen rossz prognózisú – betegségtől, valójában azonban kicsit bonyolultabb a kép. Igaz, hogy a 1,5 millió gyermekből évente 3 specifikusan az oltás miatt nem lesz TB meningitis-es (az esetükben nyilván egy pillanatig nem kérdés, hogy az oltást megérte beadni), viszont 1-et hiába oltunk be (mert az oltás ellenére is meg fog betegedni), 1 499 996-ot pedig feleslegesen oltunk be (mert oltás nélkül sem betegedne meg) – csakhogy az oltás mellékhatásainak őket is kitesszük!

Mindennek egy szemléletes, jól értelmezhető mérőszámát kapjuk, ha kiszámítjuk, hogy hány embert kell beoltani ahhoz, hogy megelőzzünk egy megbetegedést. Könnyű észrevenni, és az előző bekezdés végének számításából is látható, hogy ez nem más, mint az abszolút kockázatkülönbség reciproka; példámban 500 ezer fő. Megjegyzem, hogy ez a mutató nem más, mint a jól ismert ’number needed to treat’ mérőszám alkalmazása védőoltásokra; szokás néha ezt a number needed to vaccinate (NNV) névvel is illetni. Világos a fenti levezetésből, hogy az NNV nem csak a védőoltás hatásosságától függ (ami a relatív kockázatot határozza meg), hanem a betegség incindenciájától is (ami „átváltja” a relatív kockázatot abszolútra). Pontosan ez az oka annak is, hogy a nemzetközi ajánlások is a TBC-vel való fertőződés kockázatától teszik függővé azt, hogy az univerzális vagy a szelektív BCG-oltási stratégia célravezetőbb-e egy országban.

Hiába igaz tehát, hogy az oltás mellékhatás-kockázata elhanyagolható a meningitis basilaris „mellékhatás”-kockázata mellett, valójában nem ezt a kettőt kell egybevetni: a korrekt összehasonlítás az, ha a BCG mellékhatás-kockázatát 500 ezerrel (!) felszorozzuk, és ezt hasonlítjuk a meningitis basilaris kockázatához! Ez a különbség az említett írásomban szereplő táblázathoz képest: itt nem a két oszlopot kell egymáshoz hasonlítani, hanem az egyik oszlop 500 ezerszeresét a másikhoz. Az nem kérdés, hogy a BCG mellékhatásainak kockázata elhanyagolható a TB meningitishez képest, de hogy az 500 ezerszeresük is elhanyagolható-e, az már egyáltalán nem nyilvánvaló ránézésre. Az összehasonlítás tényleges elvégzését komplikálja az a kérdés, hogy milyen módon lehet teljesen különböző jellegű eseményeket összevetni. Példának okáért, ha a BCG lymphadenitis kockázatát – az alkalmazási előirattal, a hazai tapasztalatokkal és a nemzetközi szakirodalommal összhangban – kereken 2 per 10 ezernek vesszük, akkor az 500 ezerrel való beszorzás után azzal a kérdéssel szembesülünk, hogy 100 okozott lymphadenitis hogyan viszonyul 1 megelőzött meningitis basilarishoz? Vegyük figyelembe, hogy a nem suppuralo lymphadenitis általában jóindulatú, mely kezelés nélkül is spontán, konzekvencia nélkül gyógyul. (Természetesen a pontos összehasonlításban a lymphadenitis mellett fel kell sorolni a többi mellékhatást, és hasonlóan a TB meningitis mellett a többi megelőzött betegséget, például a miliaris tuberculosist.) E kérdésekre nem könnyű válaszolni, de ez már egy más írás témája lehetne.

17 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás kockázat-haszon mérlegelés

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr257023607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Uf 2015.01.01. 12:55:58

"100 okozott lymphadenitis hogyan viszonyul 1 megelőzött meningitis basilarishoz?"

Szerintem itt már nem lehet kockázatról beszélni. A kockázat általában olyan dolgot takar, ami ismert és mérhető és bizonyos megelőző intézkedéssel részben vagy egészben elhárítható. Ami nem mérhető az nem kockázat. Szerintem 1 ember egészsége 100 másikhoz hasonlítva nem számszerűsíthető. Nincs egyértelműen jobb vagy rosszabb, mert adott helyzetben egy kis közösségnek a létét fenyegetheti 100 ember kisebb egészségügyi problémája, míg 1 halála nagyjából elfogadható.

Az összes mellékhatás szerinti összegzéséről még nem is beszéltem. Mert ha így járunk el, akkor sem kaphatnánk megfelelő képet. Ugyanis nem ismert minden összefüggés, ezért ez bizonytalanság nem pedig kockázat. Ha hiányosak az ismereteink nem hozhatunk megalapozottan optimális döntést, mert korlátozottan döntünk.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2015.01.01. 13:22:02

@Uf: Igen, épp ezért írtam, hogy "e kérdésekre nem könnyű válaszolni".

Azzal is egyetértek, hogy a fő kérdés, hogy hogyan lehet ilyen különböző dolgokat _közös nevezőre_ hozni. Anélkül, hogy ebbe mélyebben belemennénk (pláne, hogy én se vagyok nagy szakértője a témának :) ), annyit azért hozzáteszek, hogy erre vannak módszerek, pl. a minőséggel korrigált életévek (QALY, en.wikipedia.org/wiki/Quality-adjusted_life_year ) használata, ami nagyjából arról szól, hogy mindent átszámítasz arra, hogy az alany hány életévet nyer/veszít, de azt is figyelembe véve, hogy ez milyen életminőségű (mert azért az nem mindegy, hogy valaki él ugyan, de ágyhoz kötve, vagy kutya baja stb.). Persze ennek is van millió problémája, ami már kevésbé tartozik ide, csak arra akartam utalni, hogy ezt is meg lehet próbálni kezelni (mégha nem is egyszerű).

A bizonytalanság szintén elkerülhetetlen - eleve, már az sem egy biztos adat, hogy mondjuk milyen gyakori a lymphadenitis -, de erre megint csak vannak módszerek, pl. valamiféle érzékenység-vizsgálat. (Többféle szcenárió elemzése, tehát megnézed, hogy mi van, ha kisebb a valós értéke, mi van, ha nagyobb, vagy annak feltételezése, hogy a paraméter nem egy szám, hanem eloszlása van, és így a végeredménynek is eloszlása lesz stb. stb.) Ennek megint csak milliónyi technikai részlete van, de a fentiekben inkább az alapelvre akartam rámutatni. De maximálisan egyetértek veled, hogy egy valós vizsgálatban ezzel is kezdeni kell valamit.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2015.01.16. 23:58:34

most Influenza Védőoltás Paradoxon a téma a Kanadai újságokban - lehetne erről egy cikk, mielőtt felveszi a témát a magyar sajtó ..

Vajon mi lehet a megfejtés?

"During the 2009 H1N1 pandemic, researchers at the B.C. Centre for Disease Control originally thought seasonal flu shots from 2008 might offer extra protection against the new pandemic strain. They were puzzled to find instead, seasonal flu vaccination almost doubled the risk of infection with pandemic flu."

"Rate My Hospital
Flu vaccine paradox adds to public health debate"
www.cbc.ca/news/health/flu-vaccine-paradox-adds-to-public-health-debate-1.2912790
CBC News Posted: Jan 16, 2015 2:46 PM ET
www.cbc.ca/news/health/flu-shot-linked-to-higher-incidence-of-flu-in-pandemic-year-1.1287363

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2015.01.17. 11:56:31

@Karinthy-paradoxon: "lehetne erről egy cikk, mielőtt felveszi a témát a magyar sajtó .."

Akarsz egy jót nevetni? :) A témát már felvették Magyarországon, egy bizonyos vedooltas.blog.hu már egy 2 évvel ezelőtti (!) cikkében megemlítette: vedooltas.blog.hu/2013/02/05/ez_nem_vedooltas .

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2015.01.17. 15:42:42

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

>Akarsz egy jót nevetni?

félreértettél
én most nem kiparodizálásra gondoltam :(

pounderstibbons 2015.01.27. 15:51:11

@Karinthy-paradoxon:

Ha elolvasod Tamás linkjének utolsó három bekezdését, akkor rájössz mire gondolt.

pounderstibbons 2015.02.13. 09:51:19

Elég sokszor használtam védúőoltásokra a biztonsági öv analógiát, de lehet, hogy a fék még jobb.

jalopnik.com/the-best-mockery-of-anti-vaxxers-is-this-car-based-anal-1684745617

Tamás, ha van rá igényed lefordítom.
(persze lehet, hogy valahol én is Ferenci Tamás vagyok :D )

pounderstibbons 2015.02.25. 00:32:25

Labant Csaba újra száguld:
www.facebook.com/320566067971075/photos/a.334131753281173.88827.320566067971075/972894699404872/?type=1&theater

"A múlt héti hamis vakcina-kampánycikkben kitalált szívszorító történet lelepleződéséért még meg sem tették az érintett médiumok a helyreigazítást, máris újabb hamis hírrel hülyítik a népet! A hazai sajtó is tele van azzal, hogy Berlinben meghalt egy kanyarós kisfiú. Azt állítják, hogy oltatlan volt. Az igazság azonban ezzel szemben az, hogy 2 hónappal ezelőtt kapott MMR vakcinát, s feltehetőleg az okozhatta a halálát! A német hatóságok egyébként még vizsgálják az ügyet, az sem igazolt, hogy valóban kanyaróba halt-e.

Azzal az arcátlan trükkel tévesztik meg a világot a vakcinalobbi csatlós tollnokai, hogy azért mondják oltatlannak a 15 hónapos(!) babát, mert még nem kapta meg a 12 éves(!) korban esedékes emlékeztető oltását!

Az ismétlőt azzal az ürüggyel adják, hogy a korábbi vakcina által kiprovokált titerszint az évek során visszaáll, lecsökken. Az éppen aktuális "tudományos" álláspont szerint 12 éves koráig védett a kanyaróval szemben az, aki megkapta a 15 hós MMR vakcinát. Tehát a kisfiú oltott volt, s erős a gyanúnk, hogy pont az oltás okozta a halálát - persze, ezt nyilvánosan sosem fogják beismerni, még Németországban sem! Magyarországon egy évvel ezelőtt hunyt el MMR ismétlőoltás következtében egy 12 éves bajai kislány, az ügy a legfőbb ügyész asztalán (vagy fiókja mélyén?) hever....

Az egész hisztériakampány célja az, hogy szigoríthassanak az oltási szabályozáson, s ehhez a közvélemény támogatását megnyerjék. Ugyanis egyre többen döbbentek rá a temérdek súlyos oltási szövődmény kapcsán, hogy a vakcinázás körül egyáltalán nem stimmel semmi...

Nagyon komoly társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a hazai, példátlanul drákói oltási terror önkényes jogi hátterét megtörhessük, s méltó helyére, a történelem szemétdombjára juttassuk. Csatlakozz hozzánk! Vigyázz, az oldalunkat is hamisítják!"

https://www.facebook.com/pages/Oltáskritikus-Életvédők-Szövetsége-Vaccine-Critics-Life-Protection-Ass/320566067971075

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2015.03.06. 07:26:56

@pounderstibbons: "Elég sokszor használtam védúőoltásokra a biztonsági öv analógiát, de lehet, hogy a fék még jobb."

Köszönöm, hogy megosztottad! (Én nem láttam korábban.) Gondolkozom rajta, hogy megbotlik-e valahol az analógia, de nekem elég jónak tűnik :D

Igazából egy érvet tudok említeni a biztonsági öv példának hozása mellett (amit amúgy én is többször tettem eddig): hogy az sokkal inkább személyes döntés, ráadásul ott is igaz, hogy a veszélyesebb opció az, ami valaminek a NEM megtételét igényli, az oltásokhoz hasonlóan (szemben a fékkel, ahol a veszélyes helyzet előállításához van szükség aktív tevékenységre).

Ettől függetlenül nagyon jó, szóval ha van időd és lefordítod, én személy szerint örülnék neki! Itt egy egész posztot nem szánnék ilyen jellegű dologra, de ha valahol megvolna, akkor lehetne hivatkozni :)

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2015.03.06. 07:31:53

@Caenorhabditis elegans: Egész őszintén megmondom, hogy jelentősen megcsappant a más fórumokon való vitatkozási lelkesedésem... (Jórészt - sajnos - "színvonal" okokból, helyenként - sajnos a négyzeten - ráadásul mindkét oldalnak betudhatóan :( )

Szóval sokszor úgy érzem, hogy mindenkinek jobb, ha én inkább arra fókuszálok, hogy itt jól legyen leírva, ami alapján - többek között - mások tudnak vitatkozni egyéb helyeken (ha van elég kötélidegzetük hozzá) :)

Egyébként konkrétan e cikk kapcsán, beleolvasgatva a kommentekbe, nem is érzem úgy, hogy elsöprő szükség lett volna erre (nincs olyan, hogy megjelent egy védőoltás-ellenes, aki aztán lesöpört mindenkit az érveivel, vagy bármi ilyesmi :) ).

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2015.03.06. 07:49:02

Az eredeti bejegyzésemhez kapcsolódóan (egy vicces dolog): *teljesen véletlenül* olvastam az alábbi cikket; ha valakit érdekel a fenti írásom témája, akkor feltétlenül ajánlom:
www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/hogyan_dizajnoltak_a_klinikai_vizsgalatok_eredmenyeit
De még inkább ajánlom az eredeti közleményt:
www.researchgate.net/profile/Uffe_Ravnskov/publication/272189007_How_statistical_deception_created_the_appearance_that_statins_are_safe_and_effective_in_primary_and_secondary_prevention_of_cardiovascular_disease/links/54e5d10d0cf2bff5a4f1c6e8.pdf

(Vicces, mert a magyar összefoglaló teljesen rossz: a százalékpontot is úgy fordították le, hogy százalék, emiatt a félrefordítás miatt viszont az egész kritikájuk értelmét veszti. Hiszen, ha valami nem 2%, hanem 1%, akkor az *TÉNYLEG* 50% csökkenés.)

Amúgy ez nehéz témakör, érdemes alaposan - és kritikusan - végiggondolni, ha valakit érdekel ez.
Az egyik fő probléma (szerintem), hogy az, hogy a nagy relatív különbség kis abszolút különbségnek felel meg, értelemszerűen annak a következménye, hogy a betegség (a végpont előfordulása) ritka - csakhogy ezt aligha lehet felróni a gyógyszernek. Ilyen szempontból vitatkoznék, hiszen igenis jogos lehet a relatív kockázat használata.

Más kérdés, és ebben viszont teljesen igazuk van, hogy a *népegészségügyi haszon*, a populációs szemlélet szempontjából igenis tényleg az abszolút különbség a fontos.

Érdemes még egy szempontot végiggondolni, ami úgy nézem teljesen kimaradt a cikkekből: hogy ez mitől ritka betegség. (Ez fontos: ha *tényleg* ritka betegség lenne, akkor lehetne azt mondani, hogy nem is olyan rettentő fontos védekezni ellene.) Na de álljunk már meg! A kardiovaszkuláris betegségek ritkák lennének?? Mi az, hogy 1% meg 3%? Itt van a kutya elásva, és nagyon sajnálom, hogy ezt senki nem említette meg, a magyar oldal hozzászólói sem. Természetesen azért csak néhány százaléknyi ezen események előfordulása - amik amúgy VEZETŐ halálokok!! -, mert az utánkövetés nagyon is korlátozott volt! Tipikusan néhány év. (Emögött nyilván nem csalás van, furcsa is lenne, ha 40 év utánkövetés után állnának neki törzskönyvezni egy gyógyszert....) Itt van a lényeg! Azért lett ilyen kevés a CV események aránya, mert relatíve kis időszeleten belül néztük. Ha tovább tartott volna a vizsgálat, akkor ezek aránya - értelemszerűen - emelkedett volna. És itt jön egy kritikus _feltételezés_: az, hogy a hosszabb időre is arányosan lehet extrapolálni a rövidebb idő eredményeit. **EZ** a kritikus kérdés szerintem, ahogy mondtam, gáz, hogy senki meg sem említette. Hiszen ha _tényleg_ igaz ez, akkor *adott, állandó* relatív kockázat idővel egyre nagyobb abszolút kockázatba fordult volna le!

Abban viszont abszolút igazuk van, hogy az *masszívan* inkorrekt, hogy a mellékhatásokat abszolút, a hatásokat relatív mutatóval adják meg.

pounderstibbons 2015.03.10. 09:21:13

@klebsiella:
Ez azért nem olyan új szó, lásd MTK.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2015.03.18. 10:30:45

@klebsiella: Hogy én mennyit gondolkoztam azon, hogy hogyan jött ide a "testgyakorlás" szó, mire leesett :D

pounderstibbons 2015.03.20. 19:52:28

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

Kicsit kibővítettem és átírtam, hogy jobban lefedje a magyar viszonyokat, de az alap maradt ez:
jalopnik.com/the-best-mockery-of-anti-vaxxers-is-this-car-based-anal-1684745617

Fék Kritikus Autóvédők Szövetsége
(Break Critics - Car Protection Ass.)

A Fék-kritikusok mozgalmát ifj. Tömény Róbert alapította, aki ráébredt, hogy a balesetek túlnyomó többsége fékezéskor történik, de senki még csak nem is beszél arról, hogy milyen egyértelmű és nyilvánvaló összefüggés lehet a fékezés és a súlyos autószerencsétlenségek között.

Robi így mesélt nekem mozgalma indulásáról: „Úgy döntöttem, hogy saját kutatásokat fogok végezni és amit találtam, az megdöbbentett. Hihetetlennek hangzik, de évente többszáz ember sérül meg súlyosan a felesleges fékezések miatt! Egyszer éppen egy behavazott úton vezettem, és csak finoman ráléptem a fékre, mégis azonnal ELVESZTETTEM A KOCSIM FELETT AZ IRÁNYÍTÁST! A saját fékem miatt majdnem meghaltam! Még megdöbbentőbb az a szintén elhallgatott tény, hogy a fékbetétek milyen gyakran deformálódnak és eltorzíthatják a féktárcsákat, ami folyamatos rázkódáshoz és nyikorgó alkatrészekhez is vezethet.

És tudod mit? Azt is megállapították, hogy évtizedekkel ezelőtt nem is használtak fékeket! Az emberek ha irányítani akarták a jármű sebességét, csak visszaváltottak és a motorféket használták. Lehet, hogy csak véletlen egybeesés, de abban az időben, amikor csak a motorféket használták, alig voltak halálesetek az utakon. És főleg SOHA nem voltak fék okozta autóbalesetek!
Vajon miért halt meg sokkal kevesebb ember közlekedési balesetben a fékek XX. századi elterjedése előtt? Miért volt sokkal kevesebb rákos és autista? Nem könnyű ezekre a kérdésekre válaszolni, de nem is lehetetlen.

Ezért még mélyebbre ástam magam, és egy ördögi terv nyomaira bukkantam.

AZ AUTÓSZERELŐK!

Pont azok az emberek, akikre autóink gondozását bízzuk, PÉNZT kapnak a fékek beszereléséért és cseréléséért! Azt HIHETNÉD, hogy törődnek autóinkkal vagy a biztonságunkkal, pedig nekik csak a 9990,- forintos fékbetétcsere-díj lebeg a szemük előtt!”

Független kutatásai alapján Robi kérte, hogy távolítsák el a nem kívánt fékeket a kocsijából, de csak falakba ütközött.

„Megpróbáltam rávenni az autószerelőmet arra, hogy szedje ki a fékeket a kocsimból, és elborzadtam attól, hogy milyen rosszul reagált a kérésemre. Azzal vádolt, hogy nem értek hozzá, pedig alaposan utánanéztem, hogy mekkora forgatónyomatékkal hat egy fék a féktárcsára! Azt ő se merte a képembe hazudni, hogy SOHA nem lesz semmi bajom a fékhasználat miatt (tehát ELŐBB UTÓBB LESZ!), de szerinte „ez a kölcsönhatás a fék normális működésének része”, és minden érvemre kész válasszal állt elő, ami roppant gyanús, már önmagában is! Szerintem valahol, valakik titokban képzik őket, hogy elnyomhassák a kételkedőket, persze csak a fékgyárak profitja érdekében!

Aztán volt KÉPE azt mondani, hogy az én személyes döntésem akár halálos következményekkel járhatna másokra nézve is. Elegem is lett belőle, most éppen egy új szerelőt keresek. A probléma az, hogy olyan sok szerelőt megtévesztett és lefizetett az autóipar, hogy MINDEGYIK ragaszkodik hozzá, hogy az autómon legyenek fékek. Legtöbbjük nem is hajlandó foglalkozni a kocsim féktelenítésével, mondván, hogy egy fék nélküli autó veszélyt jelentene másokra vagy akár a műhelyükre. Micsoda eszeveszett baromság! Egyszerűen lenézik azokat, akik hisznek az alternatív fékezési technikákban!

Most persze már az állam különféle szervei (FÉKEK és ellensúlyok, ugye!) is azt próbálják előírni nekem, hogy KÖTELEZŐEN KELL a fék a kocsimba. Ez az egész már nem is csak rólam szól, vagy arról, hogy baj lehet-e belőle, ha fék nélkül megyek az autópályán (ugyan mi baj lehetne?). Mégis mi történt a személyes szabadságjogokkal? Mi történt a szabadsággal?

Pontosan.

MI TÖRTÉNT A SZABADSÁGGAL, BIRKÁK?

MI LENNE, HA A TI GYEREKETEK ÜLNE EGY ALBÁN SZERPENTINEN SZÁGULDÓ KOCSIBAN? SZERETNÉD HA LENNE BENNE A KORMÁNY ÁLTAL BELEKÉNYSZERÍTETT FÉK, NOHA TUDJUK, HOGY A FÉKEZÉSKOR FELLÉPŐ ERŐHATÁS AKÁR SOKKOT IS OKOZHAT?

Tényleg ezt akarjuk?
Mert én ugyan nem.

Én tökéletesen elégedett vagyok vele, hogy amikor hazaérek a kocsimmal, nem használom a féket, hanem finoman nekikoccanok a garázsajtónak, ami ugyanúgy megállítja a kocsit, mint a természetellenes fékek. Hiszen sehol a természetben nincs egyetlen állat se, amelyik rendelkezne dob- vagy tárcsafékkel.

És ha ez a fék tényleg annyira hatásos mint állítják (amit kötve hiszek!), akkor miért nem elég, ha mások autójában van? Miért kellene kötelezően az enyémbe is? Vagy a gyerekemébe? Ugyan mi bajt okozhatna néhány féktelenül közlekedő jármű a többi között, amelyek (állítólag!) mindig időben tudnak fékezni?”

Igazán elgondolkodtató. Most még ki kell derítenem, hogy Labant Csaba kocsiján vannak-e fékek. Az ő fejében szerintem szintén féktelenül áradnak a gondolatok.”
blank