Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (5) bíróság (1) biztonság (36) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (31) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (4) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (116) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (117) varicella (5) védőoltás (117) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Félig off: még pár gondolat az abszolút és relatív kockázat kérdésköréhez

2016.01.14. 12:12 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Nagyjából egy évvel ezelőtt írtam egy hosszabb bejegyzést arról a kérdésről, hogy miért fontos az abszolút kockázat (ha 2% helyett 1% valami, akkor a különbség 1%pont) és a relatív kockázat (ha 2% helyett 1% valami, akkor a különbség 50%) fogalmának a megkülönböztetése. Megelőző beavatkozásoknál, ahol a megelőzni kívánt betegség ritka, kritikusan fontos, hogy világosan lássuk ezt a különbséget... így aztán ez a kérdéskör bizonyos védőoltásoknál is jelentkezik. Én a BCG-oltás példáján mutattam ezt be annak idején.

Amint az a bejegyzés kommentjei közül is kiderült, történt egy vicces esemény: pár hónappal azután, hogy én erről írtam, megjelent egy cikk, amelyik pontosan ugyanezt a témát járta körül, csak épp a sztatinok kapcsán. Sőt, ez az írás komolyabb visszhangot is kapott, nem csak nemzetközileg, még a magyar nyelvű sajtóba is eljutott. Ráadásul a cikk nem csak azt állította, hogy itt félreértés van, hanem, hogy a gyógyszergyártók szándékosan manipulálnak a kétféle kockázatfogalom helytelen használatával.

Namost, én ugyebár lelkes híve vagyok a gyógyszergyárak fröcsögő szájjal történő szidásának, de ebben az esetben speciel pont nem értettem teljesen egyet a szerzőkkel. Sok mindenben igazuk volt, de itt nem volt helytálló az okfejtésük, hogy miért, azt leírtam a kommentemben is annak idején.

Innentől félig off a dolog, ahogy a címben is írtam, hiszen a védőoltásokhoz semmi köze az ügynek, de azért megírom, mert talán van akit érdekel (ha más nem, azért, mert a 'kritikus gondolkodásmód'-hoz azért igen is van köze). Szóval, végiggondoltam az ügyet mélyebben, és továbbra sem változott az álláspontom, miszerint nem jó a logikájuk, ezért úgy döntöttem, hogy az egészet megírom egy 'Letter to the Editor' formájában a folyóiratnak.

Jelentem, nemrégiben lehozták a hozzászólásomat. Ha valakit érdekel, akkor itt teljes szöveggel is elérheti az írásomat; most nem akarom összefoglalni, részint mert nem ide tartozik, részint mert az idézett kommentemben a lényegi problémát már megírtam, de remélem az írásomból minden világosan kiderül.

A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy kaptam viszontválaszt is a szerzőktől, én ugyan úgy érzem, hogy nem igazán értették meg, hogy mi a bajom, és nem erre reagáltak, de úgy fair, ha ezt is belinkelem: innen érhető el teljes szöveggel.

14 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás kockázat-haszon mérlegelés kritikus gondolkodásmód

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr508271304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2016.01.14. 18:08:26

Gratulalok a cikkedhez, en korabban nem gondoltam igy vegig, tanultam belole.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2016.02.01. 15:08:37

@fordulo_bogyo: Köszönöm szépen! Ezek néha tényleg nem triviális dolgok, amiket jól végig kell gondolni, különben könnyen tévútra mehet az ember (akár teljesen jóhiszeműen is!)...

fordulo_bogyo 2016.02.01. 15:23:06

Nemreg ovastam egy gondolatot a szignifikancia, a p-ertek misztifikalasanak a kritikajarol, az is ehhez a gondolatkorhoz tartozik.
www.nature.com/news/scientific-method-statistical-errors-1.14700
Segitenel megertenem a 2 abrat?
Azt allitja, hogy p=0.01-gyel jellemzett kiserleti eredmeny akar 70% valoszinuseggel tevedes is lehet, ha jol ertem.
Hogyan szamoltak?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2016.02.03. 08:07:15

@fordulo_bogyo: Igen, ez simán elképzelhető! És nagyon jó, hogy bemutatják, az egyik legnépszerűbb félreértés a p-értékkel kapcsolatban. Sokan - pl. orvosok, akik (érthető módon, ezt nem szidásból mondom) nem ismerik a teszt "mechanikáját", nem tudják mi a mögötte lévő logika - úgy gondolják, hogy a p-érték valamiféle hibavalószínűséget mér. Ha p=0,02 akkor 2% valószínűsége van csak annak, hogy a nullhipotézis igaz, tehát ha azt mondom, hogy elvetem a nullhipotézist, azaz találtam valamit, akkor 98%, hogy igazam van.

Ez azonban sajnos totálisan fals.

A p-érték ugyanis épp *ellentétes irányú* feltételes valószínűség: nem a nullhipotézis valószínűsége feltéve a mintát, hanem a minta valószínűsége, feltéve a nullhipotézist. (Kicsit leegyszerűsítve fogalmazva. Precízen: annak a valószínűsége, hogy olyan extrém, vagy annál is extrémebb mintát kapok, mint ami ténylegesen a kezemben van.) Ami baromira nem ugyanaz.

A p érték tehát egy ilyen, úgy szoktam mondani "képzeletbeli ismételt mintavételi" értelemben igaz: ha nagyon sokszor megismételnénk a mintavételt adott, rögzített (nullhipotézist teljesítő, tehát a valóságban hatást NEM mutató sokaság mellett), akkor az esetek 2%-ában vennénk - pusztán a mintavételi ingadozásból fakadóan - olyan pechesen mintát, hogy abból MÉGIS hatást mutatunk ki.

Ez nyilván érdekes, ha arra vagy kíváncsi, hogy a mintából talált hatás mögött valódi (értsd: sokasági) hatás van-e, de definitíve *nem* a hibázás valószínűsége. Aki tanult valszámot, az biztos rögtön rávágja, hogy mi a kapcsolat a kettő között (mindig ez van, ha feltételes valószínűséget kell megfordítani): a Bayes-tétel.

Magyarán az, hogy adott p-értékhez mekkora hibázási valószínűség tartozik, nem mondható meg egyértelműen, mert többek között attól is függ, hogy mekkora az a priori valószínűsége a nullhipotézisnek. A konkrét számítások most nem érdekesek (nem is annyira könnyűek, mert attól függ, hogy mit feltételezünk a sokaságra), de magát az alapgondolatot rettentő fontos lenne tudatosítani (bele fogom írni ide is: vedooltas.blog.hu/2015/06/10/hogyan_szurjuk_ki_a_szemetkosarba_valo_orvosi_kozlemenyeket_felkesz_valtozat ), hogy ti. attól mert kicsi a p-értékünk, még lehet nagy a hibázás valószínűsége! Ezért örülök nagyon az általad linkelt cikknek, hogy ezt világosan leírták.

Ennek könyvtárnyi irodalma van, ha elméletibb olvasnivaló érdekel, akkor ezt javaslom:
faculty.washington.edu/jonno/SISG-2011/lectures/sellkeetal01.pdf
ha gyakorlatibb, akkor ezt:
ptjournal.apta.org/content/81/8/1464.full
a 3. táblázat nagyon látványosan mutatja ezt a gondolatot.

(Ez az egyik rákfenéje a frekvencionista módszernek, amire igazából a bayesi keret, a p-értékeknél maradva a Bayes-faktorok használata jelent alternatívát, de ez valószínűleg nem fog egykönnyen átmenni az orvosi irodalomba.)

paffy 2017.04.16. 22:04:04

Riport Dr. Martin Brezinaval, a Szlovák Egészségügyi minisztérium gyermek pneumológia és ftizeológia szakértőjével készült ( 2012)
www.youtube.com/watch?v=eYYeZWHSBeg
Magyarországon jó ideje tervezik a BCG oltás kötelezőségének megszüntetését. Ennek hazánkban esetleg mi lenne a menet? Van ehhez megfelelő szakmai bizottság aki elbírálja, hogy egy adott kötelező oltás maradhat-e az oltási programba?

paffy 2017.04.16. 23:19:34

Felmerül még a kérdés bennem, ha Magyarországon a kötelező oltások okozta mellékhatás bejelentése nem túl hatékony, akkor ezekkel az eredményekkel hogyan lehet megfelelő értékelést végezni.
A fenti videóhoz van magyar felirat is, ez lemaradt.
A BCG oltás ritka szövődménye a sternalis osteomyelitis
( www.radiologia.hu/szakma/mro/cikk/a_bcg_oltas_ritka_szovodmenye__sternalis_osteomyelitis.html )
Ebben az összefoglalóban olvasható "ír tanulmányban két év leforgása alatt körülbelül 54000 beoltott gyermek közül 58 ilyen esetet találtak"...."Súlyos szövődményt jelent az úgynevezett BCG-s osteomyelitis is, amely japán források szerint 0,2 eset/100 ezer vakcináció gyakorisággal fordul elő".
Magyarországra vonatkozóan is biztos vannak adatok. Ahogy olvasom, azért egy olyan betegség, ami nehezen kideríthető,azaz egy sor költséges vizsgálat előzheti meg,és a kezelése is sebészeti beavatkozást igényel.
A fenti videóban említik a BCGitist is. Ezekről is vannak hazánkba adatok? (Megjegyzem, az egy BCG oltási betegtájékoztatójában egyik betegség sem szerepel, mint mellékhatás - SSI BCG por és oldószer szuszpenziós injekcióhoz ).
Vannak-e régiók ahol magasabb a TBC megbetegedési esély?
Megéri-e a BCG oltás kötelező oltásként való alkalmazása a közeljövőben a mellékhatások (kórházi kezelési költségek, maradandó károsodás) és az esetleges megmentett életek figyelemebe vételével?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.04.18. 10:31:09

@paffy: Bevallom az "ügyrendi" kérdéseket nem ismerem, tehát, hogy pontosan milyen összetételű bizottság, mikor, hogyan stb. dönti ezt el. Ettől eltekintve azt tudom mondani, hogy ez eléggé napirenden van szakmai körökben. 2012-ben volt egy WHO-s országlátogatás, aminek már az volt a konklúziója, hogy pár évet még várni kell, de utána át kell térni az univerzálisról a fókuszált oltásra (leginkább attól féltek a magyarok, hogy sikerül-e a rizikócsoportokat jól meghatározni és elérni). 2015-ben vagy '16-ban az Epinfoban is megjelent egy cikk - Korányisok tollából - aminek az volt a végkicsengése, hogy "el kell gondolkozni" az univerzális BCG vakcináció elhagyásáról. Azóta nincs újabb hírem, de nem lepődnék meg, ha belátható időn belül kikerülnek az univerzálisan kötelező oltások közül.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.04.18. 10:41:58

@paffy: Igen, a különféle BCG generalizációk, BCGitis (BCG osteitis, osteomyelitis) a BCG jól ismert, szerencsére nagyon ritka szövődménye, magam is írtam róla:
vedooltas.blog.hu/2014/03/26/konkret_gyanusitasok_i_a_vedooltasok_valos_kockazatai

"Megjegyzem, az egy BCG oltási betegtájékoztatójában egyik betegség sem szerepel, mint mellékhatás - SSI BCG por és oldószer szuszpenziós injekcióhoz"

Ne haragudj, de ez nem igaz:
www.ogyei.gov.hu/kiseroirat/ah/ah_0000021911_20170118155731.doc
Ott van a 4.8-ban a fertőző betegségek alatt.

"Megéri-e a BCG oltás kötelező oltásként való alkalmazása a közeljövőben a mellékhatások (kórházi kezelési költségek, maradandó károsodás) és az esetleges megmentett életek figyelemebe vételével?"

Ha megengeded, válasz gyanánt hivatkoznám az egyik írásomat, nem csak azért, mert általánosságban erről a témáról szóló, hanem mert véletlenül pont a BCG-t hozom fel benne példának:
vedooltas.blog.hu/2016/10/20/a_kockazat-haszon_merlegelesrol

paffy 2017.04.18. 11:02:46

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Köszönöm a válasz precizitását.
Az SSI BCG betegtájékoztatóját néztem, ahol nem név szerint említi az oltás ritka mellékhatását, hanem : (felületes voltam, mint általában :) )
"a vakcinában található baktériumok általi fertőzés előfordulhat. A fertőzés szétterjedhet a testben, a csontokat is beleértve. Általában ez nem történik meg azokkal az emberekkel, akik amúgy egészségesek. Az ilyen fertőzést kezelni kell."
( www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/ssi_bcg_por_es_oldoszer_szuszpenzios_injekciohoz/12957 ) .

paffy 2017.07.10. 08:03:31

Azért érdekel, hogy jelenleg Magyarországon forgalomban lévő BULBIO-s BCG-ről miért nem találni a köz számára leérhető információt. Találtam ezt: vacsatc.hu/?Bakteri%E1lis-olt%F3anyagok&pid=36
ahol fel sem sorolja. OGYÉI oldalán szintén nem találom :(
Akkor kaptam egy ilyen linket Öntől korábban; a BULBIO BCG - megfigyeléses vizsgálat:
oltasbiztonsag.hu/vacsatc_docs/?id=brachmann_bcg.ppt
Ez a vizsgálati terv 2012 szeptember 1. és 2013 február 28. között zajlott. Addigra már 2012 májusától oltottak ezzel az oltóanyaggal. Megjegyzem BULBIO-s BCG-ről eddig itt az interneten nem találtam betegtájékoztatót magyarul. ( Csak ezt angolul :bulbio.com/media/pdf/en/leaflets/6.pdf )
A megfigyelést fél évig tették, holott az BCG osteomyelitis-t is később veszik észre.
Szóval az bánt, hogy ma Magyarországon nem tudja a szülő leellenőrizni, kötelezően milyen oltóanyagot alkalmaznak, és annak mi a mellékhatása, van-e forgalomba hozatali engedélye.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.07.10. 10:02:26

@paffy: "Szóval az bánt, hogy ma Magyarországon nem tudja a szülő leellenőrizni, kötelezően milyen oltóanyagot alkalmaznak, és annak mi a mellékhatása, van-e forgalomba hozatali engedélye."

Ebben a kijelentésben azért azt hiszem van egy kis költői túlzás. A BCG kivételével az *ÖSSZES* kötelező oltáshoz használt oltóanyagra triviális eszközökkel (= 1 keresés az www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis/ -on), 20 másodperc alatt kikereshető az alkalmazási előirat, a tájékoztató, címkeszöveg, nyilvántartási szám, minden.

Az tényleg szerintem is nagyon gáz, hogy a Bulbio BCG magyar kísérőiratát viszont nem lehet földi halandó számára is kényelmes módon előásni. Nekem megvan, jobb híján annyit tudok tenni, hogy ide feltöltöttem neked:
medstat.hu/vakcina/BulBio_BCG_kiseroirat.pdf

De ismétlem, az, hogy "ma Magyarországon nem tudja a szülő leellenőrizni", így, teljes általánosságban, természetesen nem igaz.

"A megfigyelést fél évig tették, holott az BCG osteomyelitis-t is később veszik észre."

Annak a vizsgálatnak nem volt célja az ilyen ritka mellékhatások előfordulásának pontos számszerűsítése, és erre van egy még annál is fontosabb érvem, mint, hogy mennyi ideig tartott: az, hogy csak 6000 csecsemő vett részt benne! Ez nyilván nem ad elég statisztikai erőt egy ilyen elképesztően ritka mellékhatás megragadására. (Pontosabban szólva: csak arra ad lehetőséget, hogy felső korlátot adjunk rá. Azt nem fogod tudni 6000 gyerekből megmondani, hogy most 1 a 10 ezerhez vagy 1 a 100 ezerhez a kockázat, de azt ki tudod zárni, hogy nem 1 az 1 ezerhez.)
blank