Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (6) bíróság (1) biztonság (37) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (32) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (5) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (117) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (118) varicella (5) védőoltás (118) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Első benyomások a magyar EFPIA-adatok feldolgozhatóságáról

2016.07.08. 16:34 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Akár offtopic, akár nem, gondoltam mesélek kicsit arról, hogy mire jutottam az elmúlt két napban a korábban már bemutatott EFPIA-közzétételek adatainak feldolgozása kapcsán. Az ötletet az egyik kommentelő adta, aki rámutatott arra, hogy mekkora vita zajlik Angliában is éppen most erről (náluk is most kellett ezeket az adatokat közzétenni); kiindulópontnak ezt és ezt az írást javaslom.

Van azonban a dolognak még egy vetülete: Angliában az Oxfordi Egyetem Ben Goldacre és Anna Powell-Smith vezette EBM Data Lab-ja (amúgy iszonyú jó dolgaik vannak ettől függetlenül is, mindenkinek csak ajánlani tudom) elindított egy projektet, melynek célja, hogy gépi úton feldolgozzák és kiértékeljék a nyilvánosságra hozott adatokat... hogy értelmet is adjanak ennek a rengeteg számnak.

Én ugyan nem vagyok komplett kutatócsoport, így a lehetőségeim is korlátozottabbak, de az ötlettől nagyon fellelkesültem, így megnéztem, hogy mit lehet kezdeni a magyar adatokkal.

Pár tapasztalat:

  1. A költéseknek sok cégnél meghatározó (néhánynál kishíján kizárólagos) része a kutatás és fejlesztés (K+F), melyet nem kell nevesíteni, egyetlen aggregált soron szerepel.
  2. Ez ráadásul nem döntés kérdése, szemben a szakembereknek és szervezeteknek adott juttatásokkal: maga a transzparencia kódex deklarálja, hogy így kell közzétenni; elgondolkodtató, hogy akik megírták a kódexet, azok nyilván tisztában voltak az 1.-es pontban szereplő ténnyel, magyarán annak tudatában dolgozták ki az egész procedúrát, hogy egyes cégeknél a költés néhány százalékának transzparenciájáról szól az egész történet...
  3. A nevesített juttatások egyetlen általam látott gyógyszercégnél sincsenek összesítve. A nem nevesítettek vannak (persze, hiszen azok csak úgy vannak megadva), tehát megtudjuk, hogy hányan és hány forintot kaptak, de a nevesítettek csak egyesével szerepelnek. Azaz, ha valaki össze akarja például vetni, hogy hányan és mennyit kaptak aszerint, hogy nevesítettek voltak-e vagy sem, akkor előbb össze kell adnia a nevesítetteket, ami kézzel nyilván ezer évig tartana...
  4. ... viszont géppel sem olyan könnyű. Néhány gyógyszergyár ugyanis gondoskodott róla (nem akarok rosszindulatú lenni, simán lehet, hogy egyszerűen nem is gondoltak erre, és nem direkt csinálták), hogy ne legyen egyszerű dolga annak, aki ezt akarja. Volt, aki épeszű módon feldolgozható formátumban rakta ki (Excel, HTML, vagy legalább olyan PDF amiben nincs letiltva a hozzáférés a szöveghez), de többen minimum védett PDF-be rakták, sőt, egy-két vicces játékos képként (!) tette közzé, hogy még OCR-programmal se nagyon lehessen értelmesen használatba venni a benne lévő információt... Én azok körében, amiket eddig megnéztem, a következőket tapasztaltam:

    Feldolgozható formátum Nem feldolgozható, de legalább szöveges Nem is szöveges
    Amgen Bayer AstraZeneca
    Biogen Novo Nordisk Pfizer
    Chiesi Sanofi Takeda
    GSK
    Servier

    A lista semmiképp nem teljes, és semmiféle logika nincsen benne, egyszerűen ezek jöttek szembe először tegnap éjjel, mielőtt elnyomott volna az álom... Az első oszlopból a Biogen kivételével megcsináltam mindegyiket (annál valamiért nagyon elcsúsztak a sorok, nem volt erőm kidolgozni), a másodikból a Novo Nordisk-et megcsináltam, a többinél már nem volt erőm az OCR-ezéshez (meg kibogozni a lehetőségeket, miután az első erre a célra talált weboldalon elfogyott az ingyenes kvótám :) ), a harmadiknál a Pfizer-t megpróbáltam be-OCR-ezni, de elég reménytelen lett...
  5. Annál a sornál, hogy hány személy/szervezet kapta a nem nevesített támogatásokat, néhány cég megadta az értéket az összesen-nél is, néhány nem. A dolog azért nem mindegy, mert ezt nem lehet kitalálni a részletszámokból: abból, hogy valaki 2 személynek fizetett regisztrációs díjat és 3-nak utazást, még nem következik, hogy 5 személynek fizetett bármit is (ad abszurdum az is lehet, hogy egyetlen egy kapta az összeset). A transzparencia kódex sajnos nem fogalmaz egyértelműen, mert azt írja, hogy "a 3.1 szakaszban ismertetett kategóriák valamelyikéhez ésszerűen hozzá lehet rendelni", de az ebből nem derül ki, hogy a kategóriák összesen rovata kategóriának tekintendő-e... tehát lehet, hogy azok sem jártak el szabálytalanul, akik nem adták meg ezt az adatot (pedig ezzel információ veszett el). Éppen ezért amikor majd az egy főre jutó támogatást számolom, ott nem fogok tudni összesen-t megadni, kénytelen voltam kategóriánként külön-külön.

Ezek fenntartásával a fent említett 5 cég adatait összeraktam, és írtam hozzá egy R-szkriptet ami elvégzi az elemzést. Hogy magam is transzparens legyek, természetesen közzéteszek nyilvánosan minden adatot, ami az itteni elemzések reprodukálásához szükséges:

  • A nyers, cégek által közzétett adatok: Nyers.zip (az összes amit letöltöttem, nem csak az, amit feldolgoztam).
  • Az 5 feldolgozott cég adatai: a nevesített közzétételek feldolgozva (Feldolgozott.zip) és az aggregált adatok feldolgozva (Aggregalt.xlsx).
  • És végül a talán legfontosabb: a feldolgozást végző R-szkript (EFPIA_process_1.R). Remek példa a melt/cast szemléltetésére, annyit kellett pofoznom az adatokat... A vizualizáció – természetesen – lattice-szal készült; ennek előnyeiről már korábban is áradoztam a blogon.

Lássuk most az eredményeket!

Előtte pár fontos figyelmeztetés:

  1. No warranty whatsoever. Éjjel 1-kor egyáltalán nem biztos, hogy jó helyre raktam minden számot... (De nagy örömmel veszem ha valaki leellenőriz.)
  2. Még egyszer: az adatok NEM teljeskörűek, nagyjából hasraütésszerű minta azokból, amiket egyáltalán fel tudtam dolgozni. Sajnos elég sok cikkel el vagyok maradva, meg bírálnom is kell, úgyhogy nem valószínű, hogy rövidtávon lenne időm szisztematikusan végigmenni az összes közzétételen, de ha valaki úgy érzi, hogy ennek az egésznek van értelme, és szívesen besegítene, akkor örömmel veszem (email-címem szokásosan jobb oldalt).
  3. Nagyon fontos, hogy a nevesítésről NEM a gyógyszercégek döntöttek, hanem a támogatottak. Ezt azért mondom, mert óva intenék mindenkit attól, hogy ez alapján nekiálljon kitalálni, hogy ki a legtranszparensebb gyógyszergyár, meg a legaljasabb, meg hasonlók: ők csak adminisztrálták a döntést, de azt magát a támogatottak hozták meg. Ebből tehát nem lehet arra következtetni, hogy melyik gyógyszergyár mennyire transzparens (legfeljebb arra, hogy a támogatottjai mennyire azok).
  4. Két dolgot szeretnék hangsúlyozni az adatok értelmezése kapcsán. Az egyik, hogy bár talán nekem kell a legkevésbé magyaráznom, hogy a transzparencia elszánt híve vagyok, de azért azt is látni kell, hogy ennek vannak határai. A gyógyszercégek versenypiacon élnek (mégpedig a mi döntésünkből, lévén, hogy piacgazdaságban és nem tervgazdaságban vagyunk), így a transzparencia nem lehet korlátlan, hiszen egy ponton túl már a gazdasági hatékonyságot rontaná, márpedig a gyógyszergyárak hatékony működése szintén fontos társadalmi érdek. Nem kérdés persze, hogy annak nyilvánosnak kell lennie, hogy mely orvosok és mennyiből utaztak gyógyszergyári pénzen, és elképesztő, hogy ide csak most jutottunk el, de nyilván nem lehet transzparens mondjuk a teljes stratégiájuk. A lényeg, hogy a kettő között van szürke zóna; ez leginkább a fent emlegetett K+F költségeknél lehet jó kérdés... A másik, hogy minden diszfunkcionalitásával együtt – amit nekem megint csak nyilván nem kell magyarázni, lévén, hogy épp most igyekszem felhívni rá a figyelmet – azt is látni kell, hogy a gyógyszeripar így is a talán legjobban szabályzott, és könnyen lehet, hogy történetesen a legtranszparensebb iparágak egyike. Avagy meg tudja nekem mondani bárki, hogy mennyit költött és hogyan és kinek és mikor reklámozásra a vállalat, ami a csokoládét állította elő, amit elmajszolt miközben ezt a blogbejegyzést olvasta, vagy a cég, ami az autóját gyártotta, amivel utazni fog miután végzett az olvasással?! Persze, világos, hogy a gyógyszerek sokkal közvetlenebb befolyást gyakorolnak életünkre, és ez indokolja a különbséget (természetesen, épp ezért támogatom én is a transzparenciát), de már abban sem vagyok tökéletesen biztos, hogy ez a különbségtétel arányos azzal, amennyi hatást gyakorolnak ránk a gyógyszerek egyfelől és az autók vagy az édességek másfelől...

És akkor most már tényleg lássuk, hogy mi jött ki mindebből!

Elsőként a kifizetett összegeket néztem meg különféle bontásokban. Később nyilván elsősorban a nevesített és nem nevesített kifizetések összevétésére leszünk kíváncsiak, úgyhogy előkészítő lépésként nézzük őket meg külön-külön is.

Kezdjük a nevesített juttatásokkal. Cégek szerint megbontva így néz ki:

nevesitettcegszerint.png

Ha támogatott szerint csoportosítunk, akkor érdemes nem egyféle skálázáson ábrázolni a paneleket, hiszen a szakemberek és a szervezetek nagyon eltérnek egymástól (míg a cégeknél mondhatjuk, hogy azokat össze akarjuk egymással is vetni):

nevesitetttamogatottszerint.png

Most lássuk a nem nevesített kifizetéseket; ugyanilyen módon. Cég szerint csoportosítva:

nemnevesitettcegszerint.png

Támogatott szerint csoportosítva:

nemnevesitetttamogatottszerint.png

Ezek után rátérhetünk a talán legérdekesebb kérdésre: a kettő összevetésére. A nagyságrendek belövése végett ezen már feltüntettem a K+F összegeket is:

 juttatasokossz_1.png

Ez az ábra már egyértelműen átvezet minket a közvetlenül vizsgálandó kérdésre: a költések nevesítettség szerinti elemzésére. E célból nézzük meg az összegeket, immár a kategóriával nem törődve:

megoszlasabszolut.png

Tanulságos, ha áttérünk a cégen belüli arányokra:

megoszlasrelativ.png

Látható, hogy nincs cég, ahol a nevesített arány a 24%-ot meghaladná (de van, ahol a 2%-ot (!) sem éri el!).

Ha most a K+F-től eltekintünk, mondván, hogy csak az egyáltalán "elvileg nevesíthető" részt nézzük, akkor a következőt látjuk:

megoszlasrelativcsaknevesitheto.png

És végezetül nagyon érdekes kérdés az is, hogy a támogatásokra magukra mi jellemző. Amit meg tudunk mondani, hogy hányan kaptak:

tamogatottakszama.png

És hogy milyen értékben:

tamogatottaktamogatasa.png

(Itt rövidítettem a kategóriák neveit, hogy több látszódjon az ábrán. HCP: szakember, HCO: szervezet; RD: Regisztrációs díj, RT: Rendezvény támogatás, SzT: Adományok és támogatások eü. szervezeteknek, TD: Szolgáltatás és tanácsadás, díj, TJ: Szolgáltatás és tanácsadás, járulékos költség, USz: Utazás és szállás.)

Ami még érdekes, hogy milyenek a támogatottak által kapott támogatások összegei. A nevesített kategóriában ezt persze pontosan meg tudjuk mondani, épp ettől nevesített, akár teljes eloszlást is lehetne rajzolni, de ezt mivel vetjük össze? A nem nevesítetteknél csak két dolgot tudunk: az össz-támogatást, és hogy hányan kapták. Így tehát az egyetlen dolog, amit ki tudunk számolni, az átlag. Úgyhogy számoljuk ki ezt nevesítetteknél és nem nevesítetteknél is, hogy össze tudjuk őket vetni:

egytamogatottrajutotamogatas.pngNos, idáig jutottam! Természetesen nem csak az adatokra, hanem ezen elemzésekre is vonatkozik, hogy nem teljeskörűek. Egyszerűen ennyi jutott kapásból az eszembe, természetesen ehhez is örömmel veszek minden további ötletet, ha úgy tűnik, hogy van értelme ennek.

19 komment

Címkék: transzparencia efpia

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr588874806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2016.07.09. 03:45:00

Ertelmezned az eredmenyeket? Bevallom, nekem igy elso olvasasra semmit nem mond a nagyon alapos elemzesed, nem tudok belole semmire kovetkeztetni... segitenel?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2016.07.09. 13:05:50

@fordulo_bogyo: Majd KP besegít :) Nade komolyra fordítva a szót, az én célom most nem ez volt. Én most egész egyszerűen megpróbáltam az összes létező, értelmesen szóba jövő eredményt legyártani -- kiválogatni, hogy közülük mi a fontos és érdekes, és azok interpretálása már külön kérdés.

De azért, ha jut rá időm, igyekszem a napokban pár kommentárral ellátni (ami nekem eszembe jut ezek láttán)!

fordulo_bogyo 2016.07.09. 13:29:32

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Koszi, kivancsian varom, mert bevallom, nekem nincs sajat gondolatom, konkluzioum az eredmenyeket latva....Mi lenne ha fele ekkora, ketszer ekkora, vagy nagyon mas eloszlas lenne? Nem tudom.
Abban egyetertek, hogy valoszinuleg egyetlen mas iparag eseten sincs ennyi transzparencia... (hirtelen a gripen-gyartok jutottak eszembe, nem tudom miert).

qbr 2016.07.25. 17:02:01

Talán érdekes lehet, hogy a felsoroltak közül tudtommal a Servier ténylegesen fenntart magyarországi gyogyszerkutatasi részleget is (a többiek klinikai vizsgálatokat végeznek "csak" itt - ezek is fontosak persze, csak más jellegűek)

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2016.08.08. 13:50:04

@fordulo_bogyo: @qbr: Sajnos most rengeteg egyéb dolgom van, de igyekszem nem elfelejteni ezt, és amint jut rá időm, visszatérni rá, illetve megválaszolni ezeket a felvetéseket is!

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.02.18. 18:29:51

megjelent:

FDAAA TrialsTracker:
A live informatics tool to monitor compliance with FDA requirements to report clinical trial results ( Nicholas J. DeVito, Seb Bacon, Ben Goldacre )
www.biorxiv.org/content/biorxiv/early/2018/02/16/266452.full.pdf
// bioRxiv preprint first posted online Feb. 16, 2018; doi: dx.doi.org/10.1101/266452

"""

Results: There were a number of administrative and technical hurdles to successful operationalisation in our tracker. Decisions and assumptions related to overcoming these issues are detailed along with clarifying details from outreach directly to ClinicalTrials.gov. The FDAAA TrialsTracker was successfully launched and provides users with an overview of results reporting compliance.

Discussion: Clinical trials continue to go unreported despite numerous guidelines, commitments and legal frameworks intended to address this issue. In the absence of formal sanctions from the FDA and others, we argue tools such as ours - providing live data on trial reporting - can improve accountability and performance. In addition, our service helps sponsors identify their own individual trials that have not yet reported results: we therefore offer positive practical support for sponsors who wish to ensure that all their completed trials have reported.

"""

fordulo_bogyo 2018.02.18. 22:32:11

@Karinthy-paradoxon: Leirnad magyarul, hogy az amit idezel mit mond neked? Miert erdekes?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.02.20. 10:31:41

@Karinthy-paradoxon: Nekem ez jóval szimpatikusabb, mint az előző kör! Pontosabban szólva, ezt vissza is vonom, hiszen nem "szimpátia" kérdése, inkább úgy mondom, hogy ez - mármint az FDAAA-nek megfelelés - egy sokkal-sokkal egyértelműbben definiált probléma, így nincsenek azok a gondok, mint a TrialsTrackernél (te biztos emlékszel rá, www.bmj.com/content/355/bmj.i5990/rapid-responses ).

(Rögtön mások is az arányok! 103-ból 97, azaz 94,2% publikálva, ráadásul a 6 nem publikáltból 4 nem ipari szponzorú, a 2 iparilag szponzoráltból egyik sem gyógyszer.)

Pont a definiáltság - és a jogi háttér - miatt ennek sokkal-sokkal több értelme is van, hiszen itt teljesen konkrét kritériumoknak kell megfelelni, így teljesen jól definiált, hogy kinél van baj.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.02.20. 15:28:38

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

TLDR: Egy szükséges rész kipipálva a rendszerproblémák hosszú listájából . ;)

> " több értelme"

imho: a korábbi lépések is szükségesek voltak, hogy eljuthassunk idáig.
vagyis ez számomora ez egy evoluciós folyamat, ami után várhatóan lesz majd egy még jobb megoldás.
Persze a fejlődés üteme nem olyan gyors mint a polgári légiközlekedésnél, de ez valószínüleg azért is van, mert a hibák (itt) nem annyira egyértelműek.

<< de ez csak kötözködés a szavakon, nyugodtan hagy figyelmen kivül. >>

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.02.23. 15:33:11

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

>Rögtön mások is az arányok! 103-ból 97, azaz 94,2% publikálva,

egyre csökken, ma már
108 out of 121 ; 89.3% publikálva

Aki követni akarja a fejlesztést ( esetleg +star )
github.com/ebmdatalab/clinicaltrials-act-tracker/

sajtóviszhangok:

persze itt is a "name and shame" a téma - Nehéz etikusan és támogatólag kritizálni, nekem se megy mindig.
"Tool 'names and shames' hidden drug trials"
www.bbc.com/news/technology-43119035

és egy bővebb cikk:
- nem minden országban egyformák a szabályok ( pl. Kanadában még mindig nincs egyértelmű követelmény)
- dolgoznak az EU-s trackeren
- sok kutató még mindig csak egy felesleges adminisztrációs lépésnek látja a regisztrációs követelményeket, nem látják az értékét és a tudományos folyamatban betöltött szerepét.

"He and his colleagues are currently working on building additional trackers, including one that examines adherence to European Union reporting rules."
www.the-scientist.com/?articles.view/articleNo/51869/title/New-Automated-Tool-Monitors-Clinical-Trial-Reporting/

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.02.23. 17:34:20

@Karinthy-paradoxon: "
egyre csökken, ma már
108 out of 121 ; 89.3% publikálva"

89? Ne haragudj, onnan indultunk, hogy "half of the research"...

De újra mondom, ezzel semmi bajom nincs, sőt, ez nem csak szimpatikus nekem (az eddigi is az volt), de végre jól definiált is.

Egyébként a 13 nem publikálót érdemes megnézni, életemben nem hallottam egyik nevét sem...

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.02.23. 20:42:21

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

> 89? Ne haragudj,

igazad van, az előrelépést kell értékelni.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.04.05. 13:05:05

@Karinthy-paradoxon: Igen-igen, akartam én is írni neked erről, mert pont tegnap néztem rá én is.

Kattintsd át arra, hogy Ranked sponsors, és nézd meg, hogy a 0%-osak között hány nagynevű, tőkeerős, multinacionális gyógyszergyárat találsz. Utána nézd meg, hogy a nagynevű, tőkeerős, multinacionális gyógyszergyáraknál milyen %-okat látsz.

Goldacre kritikusai régóta mondják már (mert azért - bár deklaráltan szimpatizálok vele - erre sem vagyok vak), hogy ezt az egész szelektív publikáció problémakört borzasztó populista módon vezeti fel: a probléma természetesen létezik, de ő azt sugallja, hogy a csúnya, gonosz, nagyhatalmú gyógyszergyárak titkolják el az eredményeket... miközben a valóságban nem egyszerűen nem ez a helyzet, hanem pont a fordítottja: ők publikálnak rendesen, és a kutatóintézetek, egyetemek, aprócska cégek maradnak adósok. Szóval ezt régóta mondják a kritikusai, hát most elég jó alátámasztást szolgáltat nekik Goldacre!

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.04.05. 14:44:40

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

>miközben a valóságban nem egyszerűen nem ez a helyzet, hanem pont a fordítottja:
>ők publikálnak rendesen, és a kutatóintézetek, egyetemek, aprócska cégek maradnak adósok.
>Szóval ezt régóta mondják a kritikusai, hát most elég jó alátámasztást szolgáltat nekik Goldacre!

:)

Azért te rutinosabb vagy.
Emlékeztetned kell őket, hogy a szigorú FDAA szabályozás _utánni_ adatokból ne következtessenek visszamenőleg. Volt eddig számonkérés? kötelezőség?

A kedvenc témádnál a védőoltás ellenesek is hasonlóan érvelnek, a "kötelező" védőoltás utánni megbetegedési adatokból következtetnek a "kötelezőség" előttire.
Vagyis ha személyesen is találkozol egy ilyen "kritikussal", akkor nem árt erre emlékeztetni.

Emlékeztetőnek:

AbbVie sues EMA to stop release of Humira data ( 11th March 2013 )
www.pharmatimes.com/news/abbvie_sues_ema_to_stop_release_of_humira_data_1004604

Vagy itt a másik nagy lista:
en.wikipedia.org/wiki/List_of_largest_pharmaceutical_settlements

Szerinted miért szerepel a "its failure to report safety data," a GSK -nál ?

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.04.05. 15:28:28

>de ő azt sugallja, hogy a csúnya, gonosz, nagyhatalmú gyógyszergyárak
> titkolják el az eredményeket...

hogy kötödjön valamennyire az oltásokhoz is - ezt a cikket lehet még elküldeni a Goldacre kritikusoknak:

"Index of the human papillomavirus (HPV) vaccine industry clinical study programmes and non-industry funded studies: a necessary basis to address reporting bias in a systematic review"
Lars Jørgensen; Peter C. Gøtzsche and Tom Jefferson
Systematic Reviews 2018 7:8
systematicreviewsjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13643-018-0675-z

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.04.05. 15:44:37

@Karinthy-paradoxon: "Emlékeztetned kell őket, hogy a szigorú FDAA szabályozás _utánni_ adatokból ne következtessenek visszamenőleg."

Igazad van, fogalmazzunk úgy, hogy JELENLEG a csúnya, gonosz, nagyhatalmú gyógyszergyárak publikálnak rendesen, és a kutatóintézetek, egyetemek, aprócska cégek maradnak adósok.

(Régről tényleg lehetne ellenpéldát hozni, hajjaj, igazad van a rosiglitazone-ban, nyilván ennél is jobb példa a reboxetine, meg még van egy sor másik is, persze.)

"hogy kötödjön valamennyire az oltásokhoz is - ezt a cikket lehet még elküldeni a Goldacre kritikusoknak: "

Ez tipikusan az, amit mondani szoktam, hogy ma már inkább az információ megtalálása a problémás (nem az, hogy direkte eltitkolják), pl. szimpatikus lett volna, ha nem csak a GSK ad nekik saját indexet.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.04.05. 16:10:46

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

>Igazad van, fogalmazzunk úgy, hogy JELENLEG a

ilyen a rendszer.

de nem csak itt.

Amig nem csuknak börtönbe legalább 10-20 évre egy gyógyszergyári felelőst,
addig megéri kockáztatni ( és csalni) . ( SKIN in the GAME ) -

Mert a cég kiment.

Legrosszabb esetben korábban kell nyugdíjba menni, vagy abban az évben nem kapsz prémiumot.

És a független, gyerektelen Snowden típusú - az igazságért mindent feladni hajlandó emberekból kevés van.

a Dízel botrány hasonló pepitában. ( hu.wikipedia.org/wiki/Emisszi%C3%B3s_botr%C3%A1ny )

Vagyis a "a csúnya, gonosz, nagyhatalmú gyógyszergyárak " helyett igazából
a SKIN IN THE GAME hiánya a rendszerprobléma.
ami szerintem korrektebb és jobban is hangzik mint a "BIG/BAD PHARMA"

pounderstibbons 2018.04.27. 08:51:02

@Karinthy-paradoxon:
Csak megjegyzem, hogy a Skin in the game-től se lehet szerintem univerzális csodát várni.

Pl. ahogy írod, Snowden lehet azért (is) tudott bátor (mások szerint: hülye) lenni, mert család nélkül "nem volt akkor skinje a game"-ben. Akkor most baj, hogy nem volt neki, vagy nem?
Ugyanígy, ha pl. egy fejlesztés sok életet megmentene, de anyagi bukással is fenyegetheti a vállalatot, vagy egy népszerű gyógyszer új mellékhatásaira utaló adatok válnak ismertté, egy "bőrjátékos" vállalatvezető simán elteheti a dolgot a sublót legaljára, míg egy kockázattól kevésbé félős bevállalhatja a további tesztelést.
A "skininthegame" ugyanis tényleg gátolhatja a kockázatvállaló magatartását az érintetteknek, de vannak helyzetek, amikor pont a kockázatvállalás lesz társadalmilag hasznosabb, pl. egyes whistleblowerek, vagy drámaibb tudományos áttörések esetében.
blank