Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (6) bíróság (1) biztonság (37) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (32) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (5) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (117) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (118) varicella (5) védőoltás (118) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

A betegségek oltás bevezetése utáni visszaszorulását vizsgáló írás új történelmi adatokkal frissítve: járványos gyermekbénulás, szamárköhögés, meningococcus

2016.08.08. 13:27 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Az elmúlt hónapokban sikerült pár újabb – köztük hazai szemmel nézve is fontos – betegség adatait begyűjtenem ahhoz az íráshoz, mely azt vizsgálta, hogy szorultak vissza (vagy tűntek el) különféle fertőző betegségek az ellenük védő oltás bevezetése után.

Szamárköhögés és meningococcus Angliában, és a legrettegettebb fertőző betegségek egyike, a járványos gyermekbénulás (polio) Angliában, az Egyesült Államokban és Magyarországon; íme az újdonságok kiemelve:

"Más szempontból tanulságos, de abból a szempontból nagyon is, ha a szamárköhögés alakulását az Egyesült Királyságban nézzük meg:
Pertussis (szamárköhögés) megbetegedések és a pertussis elleni védőoltás az Egyesült Királyságban (Anglia és Wales), 1940-2012

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Az ábra megértéshez tudni kell, hogy 1975-től kezdődően egy nagyon komoly vihar támadt a szamárköhögés ellen is védő oltás kapcsán Angliában, mert felvetődött a lehetőség, hogy neurológiai károsodást okozhat. Az akkor használt (teljes sejtes) oltóanyag valóban kevésbé volt biztonságos mint a mai, így legalábbis a felvetés totálisan értelmetlennek nem nevezhető, ám a védőoltás-ellenes mozgalmaknak köszönhetően nagyon hamar kialakult egy, a probléma valós súlyával már köszönőviszonyban sem lévő médiahisztéria, aminek következtében az átoltottság egészen drámai módon (országosan 80%-ról 30%-ra, egyes területeken 10% alá!) leesett a '70-es évek végére. Az ábra szemléletesen mutatja ennek szomorú eredményét: két évben is akkora járvány tört ki, amire azt megelőzően csak a '60-as évek előtt, a védőoltás bevezetését megelőzően volt példa. Ez az eset tehát olyan szempontból nagyon fontos, hogy nem csak azt mutatja, hogy az oltás bevezetésével eltűnt a betegség, hanem azt is, hogy az elhagyásával újra visszatért!"

 

"Ezzel nagyon sok szempontból rokon a meningococcus C adatsora, szintén az Egyesült Királyságból: ugyanabból az országból származik, hasonló időszakból, ugyanúgy negyedéves (sőt, helyenként havi) a frekvenciája; ezt mutatja a következő ábra.
Meningococcus C és B (Men C és B) megbetegedések és a Men C elleni védőoltás az Egyesült Királyságban (Anglia és Wales), 1996-2014

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Ami azonban különösen érdekessé teszi, hogy az ábrán egy rokon kórokozó, a meningococcus B megbetegedéseinek adatait is feltüntettem – ez ellen, szemben a C-vel, egészen a legutóbbi időkig nem sikerült védőoltást kifejleszteni. Egyfajta "kontrollcsoportként" mutatja tehát az 1999-es történeseket, hogy hogyan sikerült legalább a C okozta megbetegedéseket szinte felszámolni a védőoltással – miközben szó nincs arról, hogy akkor a meningococcusok általában visszaszorultak volna. (Az adatsorok összeállításánál mindenhol az aktuális időszaki jelentéseket vettem figyelembe, nem az éves kumulált adatot.)"

 

"A végére hagytam az egyik legdrámaibb betegséget, melyről ráadásul még napjainkban is sokaknak, az idősebb korosztálynak lehet személyes tapasztalata hazánkban: a járványos gyermekbénulást. Minden további kommentárt megelőzően először is nézzük meg, hogy alakult ennek a betegségnek az előfordulása Magyarországon:
Járványos gyermekbénulás (polio) megbetegedések és a polio elleni védőoltás Magyarországon, 1931-2012

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Az egyik feltűnő jelenség, ami azonnal látható, hogy a polio az oltás bevezetését megelőzően folyamatosan tört előre. Ez első ránézésre meglepő lehet: az ember azt várná, hogy egy fertőző betegség előfordulása az idő előrehaladtával – ezáltal a higiénia javulásával, a szociális viszonyok fejlődésével stb. – legalábbis ne nőjön. Persze, van, amelyiknél nem is javul a helyzet, mert ezek a tényezők nem hatnak rá, na de hogy kifejezetten romoljon? Hogy ez miért van így, az a polio egy legizgalmasabb kérdése, a lehetséges okokról a betegségeket bemutató résznél röviden szóltam.

A másik, ami nagyon látványos a fenti adatok alapján, az az oltás egészen mellbevágó hatásossága. Talán nincs még egy ilyen drámai hatású oltásra példa: a betegség – annak ellenére, hogy tehát felfutó fázisban volt! – szinte azonnal és szinte tökéletesen eltűnt. A görbe alig látszik a bevezetést jelző függőleges vonaltól és a vízszintes tengelytől.

A polio-s megbetegedések előfordulását az Egyesült Államokban a következő ábra mutatja. (A tüske a század legelején nem valamiféle adathiba, bár elsőre úgy tűnhet: ez a rettenetes 1916-os new york-i polio-járvány megjelenése, amely szinte a semmiből csapott le, olyan pusztítást végezve, ami nem hogy az előtt volt ismeretlen, de azt követően is, és amely máig sok szempontból epidemiológiai rejtély.)
Járványos gyermekbénulás (polio) megbetegedések és a polio elleni védőoltás az Egyesült Államokban, 1912-2012

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Az Egyesült Királyságbeli polio-adatokat a következő ábra adja meg:
Járványos gyermekbénulás (polio) megbetegedések és a polio elleni védőoltás az Egyesült Királyságban (Anglia és Wales), 1912-2012

(Más formátumokban is: PDF, PNG, SVG. Rákattintva új ablakban (nagyobb méretben) megnyílik, jobb klikk után lementhető.)

Érdemes megfigyelni, hogy az előbb említett két jellemző hogyan jelenik meg ezeken a – teljesen más országokból származó – adatokon is."

A fenti elemzések teljes kontextusához (ideértve ezen, hatásosságot bizonyító módszer limitációit is – korreláció nem implikál kauzalitást, ugyebár!) érdemes az eredeti írás egészét elolvasni.

7 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás szamárköhögés polio meningococcus hatásosság pertussis járványos gyermekbénulás

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr909869396

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

klebsiella · http://zsofiadel.blog.hu 2016.08.14. 21:38:19

Tamás, mivel magyarázható, hogy a legutolsó ábrán az polio elleni oltás bevezetése után még van egy emelkedés a megbetegedések számában, csak utána történik a csökkenés? Az amerikai helyzet más volt, ott azonnal csökkent.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2016.08.15. 00:17:06

@klebsiella: Jó szemed van :) Igazából nem tudtam honnan szedtem ezt az 1956-os bevezetési dátumot, úgyhogy most jobban utánanéztem, és találtam egy nagyon informatív cikket, ami ezt részletesen elmeséli:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1592614/

Tömören összefoglalva a lényeget: ha nagyon szigorúan vesszük, igazából még csak nem is '56, hanem '55 a helyes kezdődátum Angliában. Azonban tudni kell, hogy Angliában nem volt állami oltóanyag-előállító kapacitás egyáltalán, az egyetlen magáncég pedig, aki képes lett volna vakcinát termelni, csak nagyon keveset tudott előállítani. Ekkoriban történt a Cutter-incidens, aminek hatására azt is leszavazták, hogy Amerikából importáljanak oltóanyagot. Így végeredményben '55-ben minimális számú gyereket oltottak csak be. Az események hatására a következő két évben nagyon óvatosak lettek (annak ellenére is, hogy a Cutter-incidensnek nem lett folytatása, és az amerikaiak milliókat oltottak be gond nélkül). '56-ban kizárólag saját termelésű készletből akartak emiatt még mindig oltani, de ebből olyan kevés állt rendelkezésre, hogy a célkorosztály kevesebb mint 3 (!) %-át oltották csak be. (Tehát az '56-os dátum az ábrán határozottan rossz.) '57-ben még mindig tartották magukat ahhoz, hogy nem hajlandóak importálni, és a Glaxo még mindig nem tudott elég oltóanyagot termelni, ezért a nyomás egyre nőtt (pláne, mert egyre hosszabb időtávon látszott, hogy nincs baj Amerikában az oltással). Végül 1957 közepén feloldották az import-tilalmat, és '58-ra engedélyezték az amerikai vakcina használatát (azzal, hogy különféle extra-teszteket végeznek rajtuk). Amúgy a cikk nagyon érdekes abból a szempontból is, hogy kitér arra is, hogy mi volt ennek a huzavonának az oka, az Angliában meglehetősen hagyományos védőoltás-ellenesség mellett megemlíti az erős vágyat, hogy egyfajta büszkeségből kifolyólag brit terméket akartak mindenképp használni.

Visszatérve a mi számunkra lényeges kérdésre: mint a fentiből is látszik, a helyes dátum igazából 1958. Javítottam az ábrát (és ez egyúttal a kérdést is megválaszolja). Köszönöm az észrevételt!

gybencsko 2016.08.25. 10:35:29

Én valami olyasmire is emlékszem, hogy Magyarországon először 57-ben vezették be az oltást, de az még IPV volt és 58-ra ugyan drámaian lecsökkent a megbetegedések száma, de 59-ben megint megugrott, és aztán ezért 60-ban áttértek a sokkal jobb OPV-re. Már nem emlékszem erre biztosan. Talán érdemes lenne ere is kitérni.

Dnesh 2016.09.22. 00:51:55

A Men C bevezetése után (2. ábra) még nőtt is a morbiditás, azt követően pedig nem csökkent jelentősen. Ugyan olyan arányban csökkent, mint a Men B, ami ellen nem oltunk.

"miközben szó nincs arról, hogy akkor a meningococcusok általában visszaszorultak volna"

De, csökken a másik meningococcus is. Ahogy múlt a Men C, vele egy időben a B is.
www.wales.nhs.uk/sites3/documents/457/Number%20of%20notifications%20of%20meningococcal%20septicaemia,%20total%20meningitis%20and%20specified%20type%20of%20meningitis%20in%20Wales%2019992015.png

Nem 1999-től kellett volna a grafikont mutatni, csak a bevezetés utáni szakaszról, mert akkor nem látjuk, mennyi megbetegedés volt a bevezetés előtt.

Ezen a grafikonon 1975 a kiindulás. Ugyanaz az adatsor. Világosan látszik, hogy 1999 után nincs semmi drámai csökkenés, sőt még nőtt is.
www.wales.nhs.uk/sites3/documents/457/meningitis%20B%20and%20c%202009.png

www.wales.nhs.uk/sites3/page.cfm?orgId=457&pid=32261

fordulo_bogyo 2016.09.22. 02:37:03

@Dnesh: Nem ertelek. A te abradon is azt latom, hogy a C tipus [zold vonal] 99 utan elkezd csokkenni es 205-re lemegy nullara, mikozben a B tipus [kek vonal] 1999 utan emelkedik, 2001-ben es 2006-ban eri el a csucsat...
Kifejtened, hogy mire gondolsz?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2016.09.22. 08:15:21

@Dnesh: Ezt én sem teljesen értem.

"A Men C bevezetése után (2. ábra) még nőtt is a morbiditás"

Hol? A meningococcus szezonális megbetegedés, ezért az *oltás bevezetése utáni* télen több van mint az *oltás bevezetése utáni* nyáron, de mindkettő kisebb, mint az oltás bevezetése előtt!

Ha zavar ez a szezonalitás, egy egyszerű mozgóátlaggal kisimíthatod a görbét, gyorsan összedobtam:
medstat.hu/vakcina/MenBsimitott.pdf

Én itt nem látok sok kérdéses dolgot...

"azt követően pedig nem csökkent jelentősen."

Az oltás bevezetése előtt 0,012 volt az átlagos morbiditás, az utolsó teljes évben, amiről adat van (2014) pedig 0,000575. Ez nálam 95,3%-os csökkenés, ha ez nem "jelentős", akkor nem tudom mi az :)

"De, csökken a másik meningococcus is. Ahogy múlt a Men C, vele egy időben a B is."

Ezt ismét nem értem, részint az ábrán világosan látszik, hogy nem ez látszik, részint az általad alátámasztásként berakott hivatkozáson még csak nincs is MenC meg B, mert azon a különböző okú meningitisek látszanak, a meningococcalis még csak meg sincs bontva típus szerint!

"Nem 1999-től kellett volna a grafikont mutatni, csak a bevezetés utáni szakaszról, mert akkor nem látjuk, mennyi megbetegedés volt a bevezetés előtt."

Ezt nem értem. PONT AZÉRT mutatom a grafikont korábbról (a legkorábbról ahonnan információ van), bőven a bevezetés előttről, hogy ne lehessen azt mondani, hogy "jó, a bevezetés után csökken, de igazából már előtte is csökkent".

"Ezen a grafikonon 1975 a kiindulás. Ugyanaz az adatsor. Világosan látszik, hogy 1999 után nincs semmi drámai csökkenés, sőt még nőtt is."

Szerintem egyszerűen összekeverted az ábrákat, vagy ezt már nem tudom hová tenni, biztos hogy ezen ábra zöldes görbéjéről írtad azt, hogy 1999 után nincs csökkenés, sőt még nőtt is...?
www.wales.nhs.uk/sites3/documents/457/meningitis%20B%20and%20c%202009.png
Nem értem...

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2016.09.22. 11:49:37

@gybencsko: Igen, ez pontosan így történt. Koch Sándor, aki vezette az oltóanyag(ok) termelését, így emlékezett vissza (Szubjektív virológia cikksorozatának 9. része):
"Így lett belõlem 1956 szeptemberében a gyermekbénulás-vakcina ügyében Koppenhágába induló delegáció (3 fõ) egyik tagja. Mint mondták, legyen kit felakasztani (mint a rendszer ismert ellenségét), ha valami gikszer talál lenni a dologból. Gikszer lett is, de nem nekem. Úgy hívták, 1956. október 23-a. Engem viszont egyelõre se felkötni, se lecsukni nem lett volna ésszerû, mert ahogy a Kohn bácsi mondta: “Akkor ki marad az üzletben?”

A gyermekbénulás elleni Salk-vakcinát (345 000 adag) már az 1958-59-es év során sikerült elõállítanunk, amit a Koppenhágai Stetens Seruminstitut hivatalos nemzetközi ellenõrzése jónak is talált. Az 1959. évi járvány megelõzésére már a hazai vakcinát használtuk. Sajnost az 1. típusú vakcinatörzs hatékonysága nem volt tökéletes, ezért 1830-an megbetegedtek. Ekkor Csumakov javaslatára és Sabinnal egyeztetve, áttértünk az élõ, attenuált, ún. Sabin-vakcina termelésére. Sabin személyesen ellenõrizte a gyártást mind mûszaki, mind személyi oldaláról. A miniszteri kollégium elõtt megelégedését nyilvánította, és hozzájárult az általa kifejlesztett vakcina termeléséhez az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Polio Laboratóriumában. Csak a számok kedvéért: 1960–62 között 2300000 adag trivalens, 516000 adag 1. típusú, 480000 adag 2., ill. 3. típusú monovalens és 470000 adag 1+3 típusú bivalens vakcina készült, amit fel is használtunk. Hála Csonka Éva, Ruzicska Péter, valamint tízegynéhány asszisztens, laboráns és takarító munkatársam nagyszerû és lelkiismeretes munkájának, “a nyakazás ezúttal elmaradt”. (Akit érdekel a hazai gyermekbénulás elleni küzdelem története, annak figyelmébe ajánlom a Hargitai Rezsõ – Kiss Ákosné szerkesztésében, a Literatura Medica Kiadó gondozásában 1944-ben megjelent, “A gyermekbénulás elleni küzdelem” címû könyvet.)

Istennek hála, ezt a borzalmas betegséget sikerült hazánkból kiirtani sok felelõs és tisztességes kutató, gyakorlóorvos, ápolónõ, asszisztens, laboráns, technikus önzetlen és kemény munkájának eredményeként."

Koch életútja egyébként egész elképesztő (megkímélek mindenkit a közhelyektől, hogy mennyire XX. századi magyar történet...); melegen ajánlom mindenki figyelmébe az egész cikksorozatot ( www.termeszetvilaga.hu/tv99/tv9902/koch.html ).
blank