Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (5) bíróság (1) biztonság (36) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (31) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (4) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (116) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (117) varicella (5) védőoltás (117) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Új cikkem – Ferenci Tamás: Az orvoslás tévedései, 2. rész (IPM)

2018.07.17. 11:45 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Jókora késéssel, amiért ezúton is elnézést kérek, de tudom jelenteni, hogy a cikksorozatom 2. része is megjelent az IPM-ben! Az egyetlen pozitív oldala a késésnek, hogy így legalább már a linket is rögtön megadhatom, ugyanis mostanra már online is elérhetővé vált:

  • Ferenci Tamás: Az orvoslás tévedései, 2. rész: A tapasztalati megismerés alapgondolata és a confounding. INTERPRESS MAGAZIN 38: (6) pp. 66-73. (2018). Link.

Természetesen minden észrevételt továbbra is a legnagyobb örömmel veszek!

4 komment

Címkék: cikk kritikus gondolkodásmód orvosi kutatások kritikus értékelése

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr3314118101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.07.18. 13:41:58

Az IPM-es cikkből:
>." ..Nagyon sokat beszéltünk tehát a confounding jelenségéről. ....
> akkor mégis mit tegyünk, hogy e jelenség fényében is megbízható következtetéseket
> tudjunk levonni? Kiderül a folytatásban. "

Kompex Rendszerelméleti megközelítés nélkül a hagyományos redukcionalista megközelítéssel nemigen lesznek megbízható eredmények.

"Complexity science challenges conventional wisdom and an unduly straight-line approach to implementation on a number of fronts. Traditionally, people have studied parts of a system (the people, the intervention, the outcomes) as distinct variables, assuming the influences on one another to be straightforward [25], or at least knowable. These effects were conceived as additive, where the sum of the parts equaled the whole and a predictable relationship existed; that is, causes were identifiable because they preceded effects, and led to them. In designing interventions, people in this mode have aimed for reduction and control, removing the influence of, or controlling, ‘extraneous’ or ‘confounding’ variables [26]. Researchers and implementers then inferred the ability to generalize findings derived from this approach across contexts. Thus, an effect observed through well-controlled experimentation in one environment would be assumed to occur similarly in other situations; this may have worked in some cases, but by no means always."

"When complexity science meets implementation science: a theoretical and empirical analysis of systems change"
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5925847/

ez is frappáns idézet a cikkből -
"Stop trying to change reality by attempting to eliminate complexity”"

"Megbízható következtetés" ( a kutatási eredmények alkalmazása )- már a valóságban sem igen megy.
- Már azzal kezdődik, hogy a kutatások nagy részét nem sikerül "laboratoriumi" körülmények között se reprodukálni, hát akkor a valóságra mennyire alkalmazható?
És ha valóban létezne módszer a megbízható következtetésekre, akkor miért vannak negatív következmények?
"Trisha Greenhalgh and colleagues argue that, although evidence based medicine has had many benefits, it has also had some negative unintended consequences. "(másik cikkből)

"Megbízható következtetésekről" még ez a vicc ugrik be:

<<<
Egy frissen végzett kutató elmegy a sivatagba első felfedezése reményében. Talál egy sivatagi bolhát, mondja neki:
- Ugorj! - a bolha ugrik. Letépi az egyik lábát, mondja neki:
- Ugorj! - a bolha ugrik. És így tovább... Végül letépi az utolsó lábát is. Mondja neki:
- Ugorj! - a bolha nem ugrik.
A fiatal kutató leírja első felfedezését:
"Ha a sivatagi bolhának az összes lábát letépjük, akkor a bolha megsüketül."
>>>

Ha rossz a modell -> rossz lesz a következtetés.

Aki a statisztikai modellek és a racionalitás mindenhatóságában hisz, az menjen el időjósnak vagy befektetési bankárnak. ;)
"Investment banks thought they were smart enough to predict the World Cup. They weren't"
www.theguardian.com/football/2018/jul/14/investment-banks-predict-world-cup-failures

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.07.18. 15:55:32

@Karinthy-paradoxon:
"Az IPM-es cikkből:
>." ..Nagyon sokat beszéltünk tehát a confounding jelenségéről. ....
> akkor mégis mit tegyünk, hogy e jelenség fényében is megbízható következtetéseket
> tudjunk levonni? Kiderül a folytatásban. "

Kompex Rendszerelméleti megközelítés nélkül a hagyományos redukcionalista megközelítéssel nemigen lesznek megbízható eredmények."

Nagyra értékelem az ilyen linkjeidet (tényleg!), de jelen esetben azt hiszem nem túlzó elvárás, hogy esetleg előbb olvasd el a folytatást, mielőtt ELŐRE leírod, hogy "nemigen" lehet megbízható (amit ott MAJD le fogok írni). Ez az egyik, a másik, még fontosabb: hogy ha majd kiderül, hogy TÉNYLEG nem jó, amit írtam, akkor én leszek a leghálásabb, ha ezt megírod - de lehetőleg úgy, hogy KONKRÉTAN kiderül, hogy mi (és miért!) hibás abból, amit leírtam. Ezt persze jelenleg nem tudod megtenni, mert még nem is olvastad.

fordulo_bogyo 2018.07.20. 07:22:38

Hatalmas gratuláció, nagy élvezet volt vegigolvasni! Ezt tanítani kéne. Engedelmeddel terjeszteni fogom.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.07.20. 09:46:33

@fordulo_bogyo: Nagyon köszönöm! Válaszolva a másik kérdésedre, nem csak, hogy engedem, hanem kifejezetten örülök is neki, bátran :) Teljesen nyilvános, a link birtokában bárki megnézheti.
blank