Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (6) bíróság (1) biztonság (37) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (32) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (5) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (117) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (118) varicella (5) védőoltás (118) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Interjú Dr. Horváth Ildikó tüdőgyógyásszal a BCG-oltás múltjáról és jövőjéről

2018.09.27. 11:22 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Ebben a bejegyzésben a blog egy korábbi hagyományát igyekszem felújítani: beszélgetések formájában bemutatni, hogy egy-egy kérdést hogyan látnak a terület szakemberei, illetve a bennfentesek meginterjúvolása révén betekintést adni olyan ügyekbe, melyek hazánkban – sajnos – sokszor nem jól ismertek a nyilvánosság számára, hogy megmutassam, hogy gondolkoznak az itt dolgozók. Második interjúalanyom Horváth Ildikó pulmonológus, az Országos Korányi Intézet orvosigazgatója, akivel a BCG-oltásról beszélgettem.

Névjegy: Dr. Horváth Ildikó 1988-ban szerzett diplomát a Semmelweis OTE-n. Tüdőgyógyászként kezdte meg szakképzését, emellett ösztöndíjasként éveket töltött az Egyesült Államokban a Nemzeti Orvostudományi Intézetben, valamint Angliában az Imperial College-ben tudományos kutatással is. Hazatérése után is megmaradt egyszerre klinikusnak (az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben valamint a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján), valamint rendkívül lelkes kutatónak (több mint 300 tudományos közleményére 4400 független hivatkozás érkezett, h-indexe 30 feletti). 1998-ban szerezte kandidátusiját, 2002-ben az MTA doktora címet, 2005-ben habilitált. 2011-ben nevezték ki rendes egyetemi tanárnak. Rövid minisztériumi kitérő után a Korányiba tért vissza 2014-ben, ahol jelenleg orvosigazgató, valamint a XIV. Tüdőbelgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa, emellett a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének megbízott intézetigazgatója. Ezt az interjút ez utóbbi pozíciójában készítem.

Ferenci Tamás: Kezdjük egy olyan kérdéssel, ami a blog lelkes olvasóinak minden bizonnyal nem újdonság, de fontosnak tartom feltenni, mert azt hiszem a BCG-oltás kapcsán talán ez az egyik legfontosabb kérdés. Jelesül: mi ellen véd a BCG, és mi ellen nem? Mert az kicsit leegyszerűsített válasz, hogy a „TBC ellen”.

Horváth Ildikó: Azért nagy általánosságban mégis csak azt mondanám, hogy a TBC ellen. Az egy másik kérdés, hogy jól tudjuk, hogy 14 éves korig véd jól, és – ami különösen fontos –, hogy a TBC olyan rendkívül súlyos szövődményei, mint az agyhártyagyulladás ellen véd kimondottan jól, mely esetek jellemzően kicsi gyermekkorban történnének oltás híján.

FT: De mit tudunk a BCG által a felnőttkori TBC ellen adott védelemről?

HI: Azt tudjuk leginkább, hogy a BCG védőhatása felnőttkorra nagyon-nagyon lecsökken. Nehéz megmondani, hogy pontosan mikorra szűnik meg a védelem, kiben szűnik meg, de összességében az látszik, hogy alaposan BCG-zett lakosságban is előfordul felnőttkori TBC (míg a gyerekkori esetek arányát sokkal inkább csökkenti az oltás). Vannak azért adatok a világ különböző részeiről, ezek egyértelműen azt sugallják, hogy nagyjából a fiatal felnőttkor elérésére szépen „kifogy” ez az oltás adta védettség.

FT: Két dolog az, ami ennek kapcsán eszembe jut. Az egyik az, hogy amikor bevezették az oltást, sőt, egészen a 2000-es évekig nagyon nagy divat volt a magyar oltási rendben a BCG-vel történő újraoltás. Ezek száma idővel csökkent, de eleinte tényleg meghökkentően sokszor ellenőrizték a heget, és oltottak újra. Aztán mára ez teljes egészében megszűnt.

HI: Két dolog fontos ennek kapcsán. Az egyik, hogy a heg mérete a védettség szintjével nincs szoros összefüggésben, tehát erre egész biztos nem lehet támaszkodni. A másik, hogy folyamatosan érkeztek az irodalmi adatok – a magyar oltási rend változásai is ezt tükrözték, a legfrissebb ismeretek folyamatos beépítését –, hogy az újraoltás sem nem tolja ki érdemben a védettség hosszát, sem erősebbé nem teszi azt.

FT: A másik, ami bennem felmerült, hogy azt mondja az irodalom, és ezzel összhangban a magyar védőoltási módszertani levél is, hogy ha bármilyen okból is, de 1 éves korig nem adják be a BCG-oltást, akkor később már nem is kell. Ilyen más oltásoknál nincs, így adódik a kérdés, hogy miért? Miért ne lenne értelme később is beadni a BCG-t?

HI: Ezt a BCG – rendkívül komplex – immunológiája magyarázza, egyszerűen van egy immunológiai időablak, amíg a csecsemő szervezete „nyitott” erre az oltásra. Az immunrendszer folyamatos érésen megy keresztül a születés után (is), gondoljunk a Th1/Th2 válasz érésére, és ennek az elején van az az 1-2 éves időablak, amikor a tapasztalatok szerint a BCG oltás – mint környezeti hatás – ki tud alakítani kellően tartós immunmemóriát. Ha később adnánk, akkorra már az érési folyamat úgy módosítaná az immunválaszt, hogy az oltás nem hozna létre megfelelő immunológiai memóriát.

336046.jpg

FT: Térjünk rá arra, ami talán a most legizgalmasabb kérdés a BCG kapcsán Magyarországon. Meddig lesz univerzális BCG-vakcináció nálunk? Utoljára erről 2015-ben beszéltünk, akkor azt mondtad, hogy 2012-ben volt az utolsó nagy WHO-s országlátogatás, amikor ez értékelésre került.

HI: Igen, így van. Akkor mi még nem tartoztunk az alacsony TBC-fertőzöttségű országok közé. A WHO rendkívül részletesen elemezte a helyzetet, nemzetközi szakértők bevonásával, és ennek is egy súlyponti kérdése volt, hogy célszerű-e Magyarországon univerzálisan BCG-zni. Ennek nagyon sok vetülete van. Az egyik, hogy a magyar rendszer, vagyis, hogy ez be van kötve az első pár napra, amíg a csecsemők amúgy is kórházban vannak, rendkívül jól működik, és nem csak az előbb említett immunológiai értelemben, hanem technikai szempontból is, hiszen így jól elérhetőek az oltandó csecsemők. Amikor pár éve ezt nem lehetett megcsinálni…

FT: Mert épp oltóanyaghiány volt.

HI: Igen-igen, arra gondolok, szóval akkor néhány hónappal el kellett tolni az oltásokat, és a magyar rendszer ezt is nagyon jól megoldotta. Tervszerűen, folyamatosan mentek oltani, sőt, inkább arról volt szó, hogy a szülők aktívan keresték, hogy mikor oltják már a gyermeküket. Nem tartozik szorosan ide, de egyébként nekem, prevenció iránt elkötelezett orvosként nagyon jó volt látni, hogy a legkülönfélébb szülők is egységesen értették ennek a jelentőségét, és ők maguk is megélik, hogy igenis fontos, hogy a gyerek oltva legyen. Szóval bár végeredményben jól működött a dolog, de azért akkor is látni kell, hogy ez egy bonyolultabb szervezés, nagyobb erőfeszítés.

FT: Gondolom azért nem ez a legfontosabb szempont az univerzális vakcináció kapcsán.

HI: Persze. Hogy előreugorjak, a 2012-es országlátogatás után a WHO egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a véleményük szerint az univerzális vakcinációt még 5 évre érdemes fenntartani, és utána újraértékelni a helyzetet. A mutatók már akkor is javulóban voltak, úgyhogy úgy fogalmaztak, hogy ha ez a trend továbbra is megmarad, akkor abszolúte megfontolandó a rizikócsoportokra fókuszált vakcinációra történő áttérés. De, és itt jön a probléma. A rizikócsoportokra fókuszált oltási stratégia egy nagyon kényes dolog. Egyrészt pontosan meg kell tudni mondani, hogy ki a rizikócsoport, és ennek a megmondása nagyon érzékeny kérdés. Akkor most rizikócsoportba tartozik valaki csak azért, mert szerényebb a jövedelme? Vagy mert munkanélküli? Mert az világos, hogy ez a betegség a szegénységgel halmozódik, de hogy ezt hogyan fordítjuk le, az nagyon érzékeny kérdés. Ez a legegyértelműbb mutatója a rizikónak, ez a történelemben mindig is így volt, gyönyörűen látszik, hogy amint javult az életmód, változatosabban lehetett étkezni, kisebb volt a lakásokban a zsúfoltság, úgy javultak a mutatók. Van egy… várj meg is mutatom neked [levesz egy könyvet a polcáról]… van egy könyv, az a címe, hogy a TBC és a háborúk, ebben egy fejezet Magyarországról szól, 1880-ig visszamenő adatokkal, és számomra ebből az a legtanulságosabb, hogy a II. világháború előtti időszak, amikor még nem is volt gyógyszer, akkor is hogyan változott a helyzet. Azt látjuk, hogy már a XIX. század végén is javul a helyzet, iparosodás, javuló higiénia, ivóvíz-minőség, ugye Fodor ekkor alapítja meg a Közegészségtani Intézetet, megértik, hogy fertőzésről van szó, megalakul a Korányi, ezzel parallel szép lassan megy is le az előfordulása a ’20-as évekig, amikor az intézkedések elérik azt a kritikus hatékonyságot, hogy érezhetően még sokkal meredekebbé válik a csökkenés, egészen a II. világháborúig. És számomra a legmeglepőbb az, hogy ez a meredekség, ami ’20 és ’40 között van, nem sokkal marad el, igen, egy kicsivel elmarad, de nem sokkal attól, amit 1950 után produkáltunk, amikor már volt hatékony gyógyszeres kezelés. Tehát a higiénia meg a szegénység rettenetesen fontos ennél a betegségnél.

FT: Ha jól sejtem, azért tetted ezt a kitérőt, hogy megmagyarázd a rizikócsoport problémáját…

HI: Igen, annyiban ez az áttekintés is nagyon fontos, hogy látszik, mennyire nehéz ez, hogy ilyen körülmények között kellene (jól) meghúzni a rizikócsoportok határait. Most gondolj bele, mi alapján? Területileg? Ez legalább kézbentartható, de pontatlan, általában szegény területen is lehet valaki nem szegény, meg fordítva. De ha ettől eltekintünk, ez még akkor is nagyon kényes helyzeteket eredményezhet: egy kis falut persze lehet egységesen kezelni, de Budapestet nyilván nem. Ha szigorúan vesszük, akkor elvileg előfordulhat, hogy az utca egyik oldalát oltani kell, a másikat meg nem. Ez elég abszurd, és nagyon nehezen kivitelezhető, ráadásul mindkét irányból! Simán előállhat az a helyzet, hogy az utca egyik oldala azt fogja mondani, hogy „mi az, az én gyerekem már nem is fontos, hogy nem kell megvédeni?!”, a másik meg stigmának fogja venni, mert ez akkor egyfajta szegénységi bizonyítvány lesz (és tényleg).

FT: Mindent egybevetve akkor azt mondhatjuk, hogy az univerzális vakcináció abbahagyásától nem azért féltek, mert magához az univerzális vakcinációhoz ragaszkodtok, hanem mert az nagyon problémás, amivel helyettesíteni lehetne?

HI: Pontosan. Attól félünk, hogy az univerzalitás híján (ami kiismert, jól bejáratott hazánkban) ezt a járványügyi biztonságot, amiben jelenleg élünk, nem tudnánk fenntartani. Szlovákia néhány évvel ezelőtt eltörölte az univerzalitást, de beletört a bicskájuk, mert utána megnőtt a gyermekkori esetek száma, fókuszáltság ide vagy oda, elsősorban a rossz szociális körülmények között élő csoportban; ezeket a kollégák egyértelműen kontakt fertőzésnek tartják, nagy, rossz életkörülmények között élő családokban egy felnőtt több gyermeket is elfertőz.

[FT kiegészítése: Az interjú után kikerestem ezeket az adatokat, szerencsére nyilvánosan elérhetőek. A jobb oldali ábra mutatja a szlovák helyzetet életkor szerinti bontásban:

tb_slovakia_2016.png

A szlovákok 2012-ben szüntették meg az univerzális BCG-vakcinációt, egészen mellbevágó, hogy utána mi történt a gyermekkori esetekkel. A helyzet annyira eldurvult a gyerekek körében, hogy még az összlakosságra számított (bal oldali ábra, fekete vonal) csökkenést is kis híján megállította!

Érdemes mindezt összevetni a magyar adatokkal is:

tb_hungary_2016.png

Jól látszik, hogy az összhelyzet ma már nagyon hasonló nálunk is, viszont minden életkorcsoportban csökkenés van, a gyerekkori esetek pedig szinte ismeretlenek – nagyjából úgy, mint Szlovákiában voltak az univerzális vakcináció eltörlése előtt...]

FT: Mindezek alapján mit gondolsz, mikor lesz újra aktuális a kérdés nálunk?

HI: A WHO-nak megvan erre a kritériumrendszere, számomra talán a legkézelfoghatóbb pont a meningitis basilaris [TBC-s agyhártyagyulladás – FT] előfordulása. Ettől kellene megszabadulnunk, hogy egyetlen se legyen, ráadásul 5 éven keresztül, ehhez képest sajnos még tavaly is volt ilyen eset. Ettől függetlenül a magyar járványügyi helyzet összességében véve örvendetesen javul, előbb-utóbb ki fog kerülni a BCG az oltási naptárból.

FT: Gondolom ezt a BCG mellékhatásai miatt is mondod.

HI: Természetesen, ezt soha nem szabad elfelejteni, amikor egy oltásról beszélünk. Itt is csak kockázat-haszon mérlegelésben érdemes gondolkozni. A BCG esetében a legnagyobb gondot az immunológiailag károsodott csecsemők jelentik, akiket az oltásban lévő kórokozó is megbetegíthet. Ilyen csecsemőből eleve kevés van, mármint olyan súlyosságúból, ami gondot okozhat, az ő egy részüknél is ez felismerhető, ezért nem kapnak oltást, és még aki kap, ott sem mindig lesz belőle baj. Összességében tehát rendkívül ritka, hogy gond legyen, de ha lesz, akkor abból nagyon nagy baj is lehet. Ez egy nagyon fontos ok, ami miatt a WHO is nagyon támogatná egy új, korszerűbb TBC elleni oltás kifejlesztését, eddig sajnos igen kevés sikerrel. A mérleg másik serpenyője, hogy ha szeretnénk megszabadulni ettől a szörnyű kórtól, akkor a védelem azon pilléreit, amik jól működnek – még ha csak egy korosztályban is – azokat népegészségügyi szempontból értelmes megtartani. Azokra támaszkodni kell, és nem akkor kivenni, amikor segítik e cél elérését, hanem majd megnézni, és ha majd azt lehet mondani, hogy olyan jól állunk, hogy már erre sincs szükség, akkor el lehet venni ezt a pillért.

FT: Azaz akkor kétezerhuszonegy, -kettő, -három, … környékén térjünk erre a kérdésre vissza.

HI: Én azt gondolom, hogy igen.

14 komment

Címkék: interjú biztonság vakcina oltás védőoltás TBC hatásosság BCG horváth ildikó

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr7214266499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gybencsko 2018.09.28. 02:05:59

Nagyon érdekes cikk, mindig kíváncsi voltam, hogy akkor mi lesz a BCG-vel nálunk. Azt lehet tudni, hogy Szlovákiában mennyire nőtt meg a gyerekkori esetek száma és azon belül a nem pulmonális formáké?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.09.28. 09:22:15

@gybencsko: A doktornő szóban azt mondta, hogy ez konferenciákon hallotta nem egyszer, ha érdekel, ennek is utánakérdezek, de az adatok maguk minden további nélkül elérhetőek nyilvánosan az ECDC-nél:

ecdc.europa.eu/sites/portal/files/documents/ecdc-who-tb-surveillance-monit-country-profile-slovakia.pdf

Bevallom ezt én is csak most néztem meg, de nagyon durva, hogy megugrik 2012-ben a gyermekkori esetek száma! Annyira, hogy még az össz-csökkenést is szinte megállítja, nem semmi... (Lehet, hogy jelölve, hogy saját kiegészítés, beleírom a cikkbe.)

Az extrapulmonális formákra össz adat van (bal felső sarok), az, hogy ezt még életkor szerint is alábontsd... hát nem hinném, hogy nemzetközi adatgyűjtésben ilyen lenne, ezt valószínűleg a szlovák közegészségüggyel kell lemeccselned, ha érdekel...

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.09.28. 09:42:10

Bele is írtam a cikkbe kiegészítésként, azt hiszem ez tényleg tanulságos.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.09.28. 13:45:56

Örülök a pozitiv posztoknak. :)

Az interjú aktualitását ( korszerűbb TBC elleni oltás / felnőttkori TBC ) kiegészíti egy friss kutatás

New Promise for Vaccines against Tuberculosis
DOI: 10.1056/NEJMe1812483 (September 25, 2018)
www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMe1812483

Phase 2b Controlled Trial of M72/AS01E Vaccine to Prevent Tuberculosis
DOI: 10.1056/NEJMoa1803484 (September 25, 2018)
www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1803484

Ami kiemelendő -
- gyógyszer-rezisztencia egyre növekvő problémája itt is.
- és a Dél Indiai kísérlet - amikor a BCG oltás nem adott számottevő védelmet. Aminek már a mélysegénységből adódó eleve fertőzőttség lehet az oka.

"""
In a large British Medical Research Council trial involving adolescents, the BCG vaccine was 87% protective against disease and 74% protective at 20 years.3 In contrast, the largest BCG trial, involving 260,000 people in India followed for 15 years, showed no protection in any age group.4 The most likely explanation is that a high percentage of South Indian participants, in contrast to British adolescents, had already been exposed to M. tuberculosis or nontuberculous mycobacteria, which interfered with the detection of any additional protection provided by the vaccine. Indeed, a retrospective analysis revealed that the subgroup not showing exposure to nontuberculous mycobacteria by skin test with a M. intracellulare purified protein derivative showed 37 to 45% protection.4 A novel trial design that tested whether BCG revaccination could prevent infection by M. tuberculosis showed 45% protection against sustained M. tuberculosis infection.5
"""

// off: több ilyen pozitiv poszt kellene!

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.09.28. 13:56:13

@Karinthy-paradoxon: "Az interjú aktualitását ( korszerűbb TBC elleni oltás / felnőttkori TBC ) kiegészíti egy friss kutatás"

Nahát, köszi szépen, ezt nem is gondoltam volna, hogy ilyen jól vagyunk időzítve. (A doktornő gondolom inkább az MVA85A-ra utalt az "igen kevés siker" alatt.)

Bevallom töredelmesen, ezt nem is olvastam (annyiban talán nem meglepő, hogy ha jól nézem, tegnapelőtt jött ki); tényleg jó, hogy valami pozitív aktualitás is van... és tényleg elképesztő, nem tudom mennyi esély volt egy ilyen időzítésre :)

"Ami kiemelendő -
- gyógyszer-rezisztencia egyre növekvő problémája itt is.
- és a Dél Indiai kísérlet - amikor a BCG oltás nem adott számottevő védelmet. Aminek már a mélysegénységből adódó eleve fertőzőttség lehet az oka."

Igen, pontosan, én is így tudom, hogy az egyik ok, ami felmerült, hogy ilyen borzasztó higiéniájú helyeken pláne fontos lehet, hogy mihamarabb megkapja az oltást, mert ha korábban exponálódik környezeti Mycobacterium-oknak, akkor az az oltás hatásosságát is lerontja, ahogy te is írtad.

Amúgy köszi, igyekszem...

fordulo_bogyo 2018.09.28. 20:39:26

@Karinthy-paradoxon: Az angol szoveg nem azt mondja, amit te magyarul kiemeltel!
Fuss neki ujra.

" had already been exposed to M. tuberculosis or nontuberculous mycobacteria, which interfered with the detection of any additional protection provided by the vaccine"

A vedettseg KIMUTATASAT nehezitette meg, azaz tevesen allitottak, hogy nincs vedo hatasa.

NEM: "-- és a Dél Indiai kísérlet - amikor a BCG oltás nem adott számottevő védelmet. Aminek már a mélysegénységből adódó eleve fertőzőttség lehet az oka."

HANEM:- és a Dél Indiai kísérlet - amikor a BCG oltás altal adott védelmet nem tudtak kimutani. Aminek már a mar korabban megszerzett M. tuberculosis vagy nontuberculous mycobacterium fertőzőttség lehet az oka. A vedettseg kimutatasat gatolja, nem a vedettseg allapotat.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.09.28. 21:02:37

@fordulo_bogyo: Most nem vagyok gép előtt, úgyhogy nem tudok neked citációt adni, de mindettől függetlenül van egy (tudtommal elég elfogadott) elmélet arról, hogy a környezeti Mtb expozíció interferál az oltással, és ténylegesen csökkenti a hatásosságát.

fordulo_bogyo 2018.09.28. 21:49:38

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): én csak arra szerettem volna rámutatni, hogy a berakott angol nyelvű idézet mást állít, mint amit KP neki tulajdonított.
A védettség kimutatásaval interferal a korábbi fertőzés.
Ettől függetlenül lehet, hogy az oltás védő hatásával is interferal. Hogyan nézik, merik a védő hatást?

fordulo_bogyo 2018.09.29. 02:14:22

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Koszonom.
Ha jol ertem a cikket, akkor az elozetes mas Mycobacterium fajokkal valo erintkezes vedettseget ad, es ehhez a vedettseghez mar csak keveset tud hozzaadni a vakcina.
Azaz az elozetesne exponalt oltottak es aniv oltottak vegso vedettsge hasonlo, de ebbol a vedoltas hatasa a naivak eseten sokkal jelentosebb.
Jol ertem?

"Five types of study provide evidence that exposure toenvironmental mycobacteria can protect agains ttuberculosis in man, in ways which will influence the observed protection imparted by BCG."

fordulo_bogyo 2018.09.29. 02:15:44

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Azt nem talalom benne, hogy a vedo hatast hogyan merik, lehet, hogy az en hibam, valamit elnezek, vagy nem ertek?

gybencsko 2018.09.29. 19:43:34

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

Köszi, nagyon jó!

Kis híján két szó.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.10.11. 20:25:19

@fordulo_bogyo: Ez egy nagyon jó kérdés, viszont nagyon nehéz rá válaszolni. Fine pontosan a te teóriád mellett érvel, tehát, hogy az összvédettségen osztoznak (olyan értelemben, hogy a kettőből végeredményben kapott védettség egyenértékű lesz azzal, mint a védettség két forrása közül a nagyobbik lenne önmagában). A Quantitative arguments részben ezt végig is számolgatja. A lényeg, hogy ebben a modellben elég furcsa az összvédettség, nem a kettő összege vagy szorzata (ezt a Figure 3 mutatja). Viszont ezt baromi nehéz a gyakorlatban pontosan kimérni, hiszen a környezeti Mtb expozícióra nem lehet kísérletet csinálni (pláne nem éveken, évtizedeken keresztül ezt kontrolláltan tartani).
blank
süti beállítások módosítása