[ Ez a bejegyzés alapvetően egy vendégposzt, szerzője Bencskó György. Ő eredetileg az írást közlő honlapra írt egy hozzászólást egy ott megjelent cikkhez, ám ezt az ellenvéleményeket elnyomó gyógyszerlobbi az elhallgatott igazság kimondásáért küzdő védőoltás-ellenesek seperc alatt kimoderálták. A mostani bejegyzés e kommentár szerkesztett, általam is bővített változata. Az írás tehát közös munkának tekinthető, de ahol egyértelműen a saját véleményemet írtam le, azt mindenhol megjelöltem külön. – FT ]
A NaturaHirek.hu nemrégiben egy írást közölt – közvetlenül az emberiség elleni elektrokémiai háborút (így) leleplező cikk után… – melyben a védőoltásokról volt szó. Adódik a kérdés, hogy az emberiség elleni elektrokémiai háború társaságában lévő cikkekkel érdemes-e egyáltalán foglalkozni, de mivel ebben az írásban vannak tudományosan is megvizsgálható, ellenőrizhető állítások, így az ilyen részeire reagálnék most.
A legtöbb európai országban ma nem kötelezőek, csupán ajánlottak a védőoltások. A beadásuk ideje is „szét van húzva”, vagyis nem 2, 3, 4, stb. hónaposan kötelező módon, hanem pl. másfél éves korig ajánlott megkapnia azt a gyermeknek.
Az természetesen igaz, hogy van ahol nem kötelező, hanem ajánlott az oltás, de az nem igaz, hogy azokat máskor adnák: az ajánlott/kötelező címkében persze különbség van, de az időpontok maguk ugyanazok az Egyesült Királyságban, Németországban, vagy épp Luxemburgban, mint Magyarországon. Az első három DTP-IPV-Hib pl. az elsőként felsorolt országok naptáraiban is 2-3-4 hónapos korral szerepel. Sőt! Németországban, ha már itt tartunk, az első MMR és negyedik DTP oltást még korábban is (!!!) ajánlják, mint Magyarországon (itthon 15 és 18 hónaposan, ott mindkettőt 11-14 hónaposan). Íme Németország és Magyarország oltási naptára összehasonlítva (kék a magyar, zöld a német; a halványabb szín a be nem adott korábbi oltások pótlásának intervallumát jelzi):
És én megadom a forrást is, ahol utánanézhet az olvasó.
És persze korrekt tájékoztatás nem csak a várható előnyökről, de a lehetséges szövődményekről, reakciókról is.
Egyetértek. A korrekt tájékoztatás tényleg nagyon fontos…
De mit is tudunk az oltások következményeiről? Sokat is, keveset is.Rövid távú hatásait vizsgálják, vizsgálták, de ez általában nem jelent hosszabb időszakot.
Ezt nem tudom, hol álmodta a cikkíró. Rengeteg hosszútávú vizsgálat is van, ez itt például Dánia összes megszületett gyermekét utánkövette egy tízéves intervallumban (összes 4,7 millió emberév utánkövetés; remélem ez már elég hosszúnak minősül a szerző szerint is…).
Azt, hogy a „védettség” meddig tart, szintén vita övezi. Nézzük talán az egyik legkézzelfoghatóbb, talán mindenki előtt legismertebb példát: a bárányhimlőt (varicella). Több évszázados tapasztalat az, hogy aki egyszer átesett ezen a betegségen (remélhetőleg még gyermekkorában), életre szóló védettséget szerez – általában mellékhatások, szövődmények nélkül.
Feltételezem, hogy az a 100-150 gyerek, aki évente belehalt a bárányhimlőbe az Egyesült Államokban a védőoltás bevezetés előtt, nem értene egyet ezzel a mondattal.
[ Noha ez tényleg kis szám a lakossághoz képest. Az egészben egyébként az az igen szomorú, hogy pont a bárányhimlő elleni oltással kapcsolatban valóban fel lehetne reális aggodalmakat is vetni, de még itt is sikerült ezt a színvonalat hozni… A fenti hozzáállás már csak azért is értelmetlen, mert „általában” a bárányhimlő elleni oltásnak sincsenek mellékhatásai, különösen ilyen súlyúak. – FT]
Arról azonban nincs mértékadó tapasztalat, hogy az utóbbi évtizedben megjelent „bárányhimlő elleni” védőoltás vajon ugyanezt a hatást biztosítja-e.
Az egésznek épp az lenne a célja, hogy a gyermeknek ne kelljen átesnie a betegségen (vagy sokkal enyhébb lefolyású legyen és ne legyen kitéve a potenciális szövődményeknek sem). Szóval hiába ad az igazi betegség életre szóló védettséget, az már veszett fejsze nyele, hiszen akkor a gyerek már átesett a betegségen, amit éppenhogy el akartunk kerülni.
De azt sem tudjuk pontosan, hogy ennek a vakcinának mik a mellékhatásai.
Ha a cikkíró nem tudja, akkor ajánlom a betegtájékoztató, esetleg az alkalmazási előirat elolvasását. A 4-es pont alatt fel vannak sorolva a potenciális mellékhatások.
De hasonló tanulmányokat lehet olvasni a mumpszról is, amely elleni „védőoltást” az MMR nevű kombinált vakcina tartalmaz. Erről sem tudjuk, hogy vajon valóban életre szóló védettséget ad-e, szemben a természetes módon lefolyt betegséggel.
1991 előtt még évi 20-30 ezer mumpszos megbetegedés volt. Az oltás bevezetése után néhány éven belül két nagyságrenddel csökkent a betegek száma, az utóbbi 5 évben nem volt olyan év, hogy 10-nél több mumpszos betegek regisztráltak volna (szemben az alacsonyabb átoltottságú országokkal).
Szóval igen, ha nagyon akarjuk, akkor tényleg mondható, hogy nem tudjuk „biztosan”, hogy életre szóló védettséget ad-e (valamennyire valószínűleg valóban csökken a hatásossága az évtizedek során, de azért nem tűnik el), de ettől még nem kell abbahagyni az oltást és tízezreket kitenni egy járványnak.
[ Talán még egyértelműbb példa a kanyaró: az Egyesült Államokban 1965 óta gyakorlatilag nem fordul elő (miközben az oltás bevezetése előtt a gyerekek 100,0%-a átesett rajta!), tehát azt a legbiztosabb adatforrás alapján is mondhatjuk, hogy 50 évig véd az oltás. Ez valóban nem „élethosszig”, de már ez is évről-évre egyre kevésbé kérdés, miközben a kanyaró csak nem jön vissza, még 2014-ben sem (pontosabban szólva ami esetszám-növekedés van, az is jellemzően épp az oltatlanságból adódik). – FT]
Az oltás oka azonban az, hogy az esetleges felnőttkori mumpsz heregyulladást, végső soron meddőséget okozhat. Az ellenvélekedés pedig az, hogy a heregyulladás valójában igen ritkán okoz meddőséget, de ha mégis, akkor is általában csak az egyik here érintett, míg a másik akár az egész Föld benépesítésére alkalmas mennyiségű ivarsejtet termel.
[ Számomra nem totális újdonság – sajnos – a védőoltás-ellenesek betegség-párti hozzáállása, de annak megmagyarázása, hogy igazából nem is olyan nagy baj (!), ha egy férfi elveszíti fél heréjét (!) egy borzalmas fájdalommal járó heregyulladásos hereelhalásban, még nekem is kissé mellbevágó volt. Érdemes elgondolkozni azon is, hogy én bezzeg nem szoktam olyanokat írni, hogy az autisták agyának mekkora része működik jól betegségük ellenére is… - FT]
Dr. R. S. Mendelsohn „Gyermekorvos nélkül” c. könyvében így vélekedik erről: „Ha a mumpsz elleni védőoltásnak az a célja, hogy megvédje a felnőtt férfiakat a heregyulladástól, és nem az, hogy a gyerekeket megvédje a mumpsztól, ésszerűbb megoldásnak tűnne kizárólag azokat a férfiakat beoltani, akiknél serdülőkorra nem alakul ki a természetes védettség. Ily módon felnőttként védettebbek lennének, ráadásul valamennyi kislány és sok kisfiú elkerülhetné a veszélyes vakcinával járó potenciális kockázatokat.”
[ Dr. R. S. Mendelsohn szíves figyelmét felhívnám arra az apróságra is, hogy bár heregyulladása persze kizárólag férfiaknak lehet, de heregyulladást elkapni – mumpsz formájában – nőktől is ugyanúgy lehet! Amennyiben a populációnak csak kis részét tudjuk átoltani, akkor tényleg nem feltétlenül ésszerűtlen a szelektív oltási stratégia, csakhogy így a vírus cirkulációja a végtelenségig fenn fog maradni, ami a fenti okból állandó kockázat jelent bármi miatt elmaradó vagy megkéső oltás esetén a betegségen át nem esettek számára. Ha elég jó átoltottságot tudunk elérni, akkor jobb az univerzális stratégia, erre annak idején elég sok modellt is felírtak. Ha jut rá időm, szeretnék e kérdéssel külön írásban foglalkozni. – FT]
Ráadásul az oltás adásának – bár valóban legfőbb – de nem kizárólagos oka a heregyulladás. Az is ok, hogy megelőzzük a mumpsz egyéb lehetséges szövődményeit (pl.: agyhártyagyulladás, süketség, hasnyálmirigy-gyulladás), megóvjuk a gyermeket és családját a betegség okozta szenvedéstől, esetleges kórházi ellátástól stb., amik természetesen a lányokat is ugyanúgy érint(het)ik, mint a fiúkat.
Anélkül, hogy valamennyi gyermekbetegségen végigmennénk, a teljesség igénye nélkül még egy adat: vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a rózsahimlő (rubeola, szintén az MMR „része”) elleni oltás már akár négy-öt évvel beadása után, de kamaszkorban már bizonyosan nem okoz immunitást.
Ezt nem tudom, hol álmodta a cikkíró. Először is nincs forrás megjelölve, így lehetetlen ezt leellenőrizni. Másrészt pedig ez egy oltári nagy marhaság (már bocsánat). Az USA-ban az utolsó nagy rózsahimlő járványban (1962-65) 20 ezer gyermek jött a világra születési rendellenességgel a rózsahimlő miatt (CRS: veleszületett rubeola szindróma), 6000 spontán vetélést, 5000 művi abortuszt, 2000 újszülött halálozást okozott. Az oltás bevezetése (1969) után a legrosszabb évben volt 68 (hatvannyolc) CRS. Azt hiszem ez elég meggyőzően cáfolja, hogy kamaszkor után ne adna immunitást… És igen, én megadok forrást is.
Azért oltanak ellene, mert a rubeolának magzatkárosító hatása lehet a várandósság időszakában, tehát a kamaszkor után. (!) A rózsahimlő azonban, évszázadok óta tudjuk – ha valaki természetes módon kapja meg – életre szóló védettséget ad.
Az előző bekezdés azt hiszem elég jól illusztrálja annak a hihetőségét, hogy a természetesen keringő rubeola adta életre szóló védelem mennyivel is jobb, mint az oltás…
A WHO szerint: „Az embereket arra kell képessé tenni, hogy saját egészségükért való felelősségüket maguk viseljék.”
Ezzel a céllal magam is maximálisan egyetértek.
A kötelező oltások jelentős részének kényszerű elfogadása és elfogadtatása azonban nem biztos, hogy ezt a célt szolgálja.
[ Ebben szerintem is van valami, csak épp a kötelezőség kapcsán még milliónyi más, adott esetben ennél erősebb megfontolás is van. – FT]
Egyes vélekedések szerint, ha bizonyos betegségeket „eloltunk”, azzal nem csinálunk mást, mint más betegségeket „átdobunk” felnőttkorba. A korábban említett Mendelsohn doktor ezt a kérdést teszi fel: „Vajon esetlegesen rákra és leukémiára cseréltük a mumpszot és a kanyarót?”
[ És ha azt a kérdést tette volna fel, hogy „Vajon a cikk szerzője egy baltás gyilkos?” akkor ez is már gyanúra adna okot?! Az fel sem merül, hogy kijelentéseket ne az alapján higgyünk el, hogy ki mondta, hanem, hogy megfelel-e a valóságnak…?! – FT]
Érdekes eredménnyel végződött az az Angliában végzett kutatás, miszerint a kanyarón átesett gyermekek esetében később 50 %-kal ritkább volt az allergiás megbetegedések száma, de jóval kisebb volt a daganatos megbetegedések aránya is.
Megint nincs forrásmegjelölés, így persze „véletlenül” ismét tökéletesen ellenőrizhetetlen az állítás…
Talán beszédes adat az is, hogy Az USA-ban 1962-ben, a kanyaró elleni vakcina bevezetését megelőző évben már csökkenő tendenciát mutatott a kanyarós megbetegedések száma, amely tendencia tovább folytatódott a következő években – vagyis a betegség eltűnőben volt még a védőoltás bevezetése előtt.
Talán ennél is beszédesebb, hogy ez az állítás mekkora hazugság. Bocsánat, de nem tudok jobb kifejezést használni, ha valaki így jellemzi a következő ábrát:
Ugyanis ez a kanyarós megbetegedések száma az USA-ban…
1978-ban egy 30 állam bevonásával készült felmérés azt mutatta, hogy a kanyaróban megbetegedett (!) gyermekek több, mint felét (!) beoltották.
Köszönöm, hogy a szerző megosztotta velünk ezt a remek, a védőoltás hatásosságot kitűnően alátámasztó példát! (Noha, mivel én adok a hitelességre, egy forrásmegjelölést még itt is szívesen vettem volna.) Ha ugyanis a népesség mondjuk 90%-át beoltják, 10%-át nem, és a betegek között mégis 50% lesz az oltatlanok aránya, az azt jelenti, hogy az oltás az oltottak 89%-át (pontosabban 80/90*100%=88,89%-át) megvédte a betegségtől. Akkor lenne probléma, ha a betegek között is 90%-os lenne az oltottak aránya ugyanúgy, ahogy a népességben!
[ Valójában, a mai adatok alapján, még a fentieknél is jobb a helyzet ha a követjük a szerző által javasolt, és egyébként tényleg értelmes logikát. – FT]
A WHO szerint mintegy 15-ször nagyobb az esélye annak, hogy olyan valaki kapja meg a betegséget, akit beoltottak kanyaró ellen, mint annak, hogy azok lesznek kanyarósok, akiket nem oltottak be.
Megint nem csodálkozom a forrásmegjelölés hiányán, mivel a WHO ilyet egész biztos soha nem mondott, ez egyszerűen hazugság; bocsánat, ismét nincs jobb szó rá.
[ Egyébként az is megérne egy misét, hogy akkor eszerint most ha a WHO mond valamit az úgy is van és pont? Túl azon, hogy én személy szerint nagyon ellene vagyok az ilyen tekintélyelvű érvelésnek, a legjobb, hogy a WHO állításai lényegében a cikk összes mondatával szembemennek, ezt felteszem még a szerző is elismerné. Akkor nekem nem is kellene érvelnem, elég lenne ezt az egy mondatot leírnom és kész? Vajon ezt is ugyanilyen természetességgel fogadná el a szerző…? – FT]
Hasonló tendencia figyelhető meg az oltásellenes antropozófus orvosok pacientúrájában is azokban az esetekben, amikor hagyják a maga természetes módján végigfutni pl. a lázas megbetegedéseket. Vagyis a gyermekbetegségek bizonyos értelemben „védenek” is, és nem csak azon betegség ellen, amin az egyén átesett (lsd: bárányhimlő), hanem később pl. az allergia vagy akár a rák elleni küzdelemben is.
[ Ez lényegében a higiénia-hipotézis nevű elmélet kérdésköréhez vezet el, amiről szeretnék még külön írni. Alapvetően nem egy marhaságról van szó, sőt, egy nagyon izgalmas elmélet, noha az oltások káros hatását csak nagyon erőltetve (vagy úgy sem…) lehet kihozni belőle. De a felvetése maga érdekes és megfontolandó. – FT]
Gondoljunk bele, mit is jelenthet egy fejletlen immunrendszerrel rendelkező csecsemő életében, ha a természetes bekerülési utakat (szájüreg, emésztőrendszer stb.) kikerülve, közvetlenül oltva kerül a szervezetébe, immunrendszerébe akár legyengített kórokozó, akár más, pl. higanyt vagy alumíniumvegyületeket tartalmazó vakcina.
Például azt, hogy az immunválasz bekerülési úttól független része a későbbiekben is védetté teszi az alanyt…
Anélkül, hogy immunológiai fejtegetésekbe bocsátkoznánk, csupán annyit: a természetes immunfejlődést úgy zavarhatja meg, hogy nem az elsődleges T1 védelmi vonal fejlődik ki, hanem eltolódik a T2 felé, ami – többek között – az atópiás megbetegedések egyik oka is. Minél koraibb az oltás, annál valószínűbb, hogy ebbe az érzékeny, fejlődő rendszerbe bezavar.
Nem a T1 „védelmi vonal” (?) fejlődik ki, hanem eltolódik a T2 felé? Hát, lehet, mégsem ártott volna némi immunológiai fejtegetés…
[Ez történik akkor, ha valaki olyan szavakat használ, amiről maga sem érti, hogy mit jelent. Az atópia tényleg Th2-mediált, de a szerző által máshol előszeretettel emlegetett autoimmun betegségek, például az 1-es típusú cukorbetegség PONT HOGY Th1-mediáltak… – FT]
Ha a szülőnek módjában áll(na) elolvasni a vakcina mellé csatolt tájékoztatót (mert általában ez nem kerül a szülő kezébe, hiszen a vakcinát már csak a fecskendőben látja),
Őszintén sajnálom, ha bármelyik szülő nem tudja elolvasni a tájékoztatót, részemről annyiban tudok ezen segíteni, hogy jelzem: a http://www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis/ címen mindegyik megtalálható.
akkor olvashatná azokat a mellékhatásokat, amiket a gyártók is elismernek pl. allergia, idegsérülések stb.
Mondanánk akár egyetlen példát is erre? Mert szerintem ilyen nincs, legalábbis én nem tudok róla, hogy bármelyik oltásról „gyártó által elismerten” kiderült volna, hogy allergiát okoz, azt meg, hogy mi az, hogy „idegsérülés”, nem is egészen értem. (Mechanikai károsodást okozott a vakcina? [A szerző legalább a Google-ön rákereshetett volna az idegsérülés szóra… - FT])
Nem ismerik el azonban a gyártók azokat a jóval későbbi lehetséges mellékhatásokat, mint a cukorbetegség, autista vagy autisztikus vonások megjelenése, autoimmun megbetegedések, reumás gyulladások, bélgyulladások, stb.
Persze, hogy nem ismerik el, hiszen ezekről bebizonyosodott, hogy nem a vakcinák okozzák. Erről tengernyi kutatás van, például pont a cukorbetegség és az autizmus kapcsán is. [Amúgy imádom az ilyen megfogalmazásokat. Nem „cáfolják” vagy ilyesmi, hanem „nem ismerik el”. Elismeri a szerző, hogy egy baltás gyilkos? Neeeeem?! Hát nem kicsit gyanús, ugye kedves olvasó, hogy még tagadja is? – FT]
Börtönpszichológiai vizsgálatok szerint a fiatalkorú bűnelkövetők esetében – részben vagy teljes egészében – szinte biztosan megtalálható az ún. ADHD tünet-együttes (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, figyelemzavaros hiperaktivitás-zavar, mely a szakirodalom szerint „neurológiai természetű fejlődési rendellenesség”). Okait ugyan pontosan nem ismerjük, de pl. az anya szervezetének magas ólomszintje (!), vagy – a genetikai tényezők mellett – olyan külső körülmények is okozhatják, mint az allergia vagy a mérgezés.
Oké. És ennek mi köze a védőoltásokhoz? Van bármi bizonyíték, ami akár csak gyanúra adhatna okot, vagy megint csak mellébeszélés megy? [ Az én személyes kedvencem a magas ólomszint után írt felkiáltójel. Netán a védőoltásokban most már ólom is van?! Urán, plutónium, felkészül! – FT]
Megérne egy kutatást az is, hogy milyen összefüggés lehet a vakcina kísérletek, gyártás és az oltások következtében kialakuló betegségek kezelésére, gyógyítására fordított pénzösszegek, annak profitja között. És ezt vajon ki finanszírozza, és milyen forrásmegosztással.
Megérne egy kutatást az is, hogy milyen összefüggés lehet az oltás-ellenzés és az oltatlanság következtében kialakuló betegségek kezelésére, gyógyítására fordított pénzösszegek, annak profitja között. És ezt vajon ki finanszírozza, és milyen forrásmegosztással.
Szóval szerintem inkább hagyjuk ezt a „kinek az érdeke” színvonalat és koncentráljunk a szakmai kérdésekre.
Természetesen nem lehet kijelentenünk, hogy kizárólag káros hatásai vannak az oltásoknak (ld. pl. visszaszorult, sőt bizonyos esetekben eltűnt járványok, gyermekbetegségek). Igazából ezt ellenzői sem teszik.
Hajaj! „Többé-kevésbé minden oltott gyermek károsodást szenved, csak az a vakcina nem árt, amit nem adnak be!” Szó szerinti idézet volt, írásba adva, Facebook-on visszakereshető. Kettőt lehet tippelni, hogy kitől. (Rávezető segítség: nem a védőoltások pártolója.)
Minden esetben azonban egyedileg érdemes tájékozódni arról, hogy a családban genetikailag milyen betegségek, tünetek fordultak, fordulnak elő, és az egyéb tényezőket (fejlettség, egészségi állapot) is figyelembe véve egyéni oltási naptárt készítve adni be csak.
Tekintetbe véve, hogy az nyilván nem kérdés, hogy minden rendes védőoltás-ellenes találna olyan „genetikai betegséget”, „tünetet” vagy „egyéb tényezőt”, ami miatt az ő gyerekét leginkább semmivel és soha nem kellene oltani (ld. előző pont!), így ez a javaslat lényegben a nem-kötelező védőoltási rendszerrel egyenértékű. Félreértés ne essék, javasolni lehet ilyet, de akkor (1) illene ezt mondani (2) végiggondolni ennek az egyéb vetületeit is.
Egyébként, hogy itt pontosan milyen „genetikai tényezőkre”, „tünetekre” és „egyéb tényezőkre” gondol a cikkíró, és ezek pontosan hogyan változtathatnák meg az ideális oltási naptárat, arra nagyon kíváncsi lennék. Ez eddig konkrétumok nélküli bla-bla. [ Így van. Ilyet én magam is sokszor hallottam, bezzeg olyat, amiben ezt pontosítanák, már jóval kevésbé. Két dolgot hiányolok, egyrészt, hogy a dolog ne konkrétumok nélküli bla-bla legyen, mondjuk egy ilyen állítás formájában: „akinek az apai nagyapja bal lábán bütyök volt, ne kapjon MMR-oltást 11,8 és 23,4 hónapos kora között”, másrészt annak indoklását, hogy az ilyen szabályok miért szolgálják a gyermek érdekeit: milyen adat van arra, különösen empirikus adat, hogy aki megfelel ennek a kritériumnak, annál az MMR-oltás – akár előnyeit, akár kockázatait tekintve – más hatású mint azoknál, akik nem. – FT]
E mellett a szervezetet is fel kell felkészíteni arra a stresszre, amit okoz: nem oltunk betegség alatt, után, és legalább C-vitaminnal erősítjük, hogy képes legyen „feldolgozni” a „méreganyagokat”.
Mit értünk „méreganyag” alatt? Mit értünk a közelebbről meg nem nevezett méreganyagok „feldolgozása” alatt? A közelebbről meg nem nevezett méreganyagok közelebbről meg nem nevezett feldolgozását pontosan hogyan és mennyiben segíti a C-vitamin, és honnan tudhatjuk, hogy ez csakugyan így van?
No és nem utolsó sorban minél érettebb immunrendszer legyen az, amelyik a külön-külön beadott injekció által „sokkot” kap…
Sokkot, azt… Természetesen beadhatunk minden oltást 18 évesen is, mondván, hogy akkor már érettebb az immunrendszer, de ez esetben illene, ha a szerző gyorsan a kórokozókkal is letárgyalná, hogy ne támadjanak 18 éves korig – hiszen akkor még éretlen az immunrendszer! Ugyebár… [Így aztán, ha mégis támadnának, még a végén sokkot kap az alany. – FT]
De megszívlelendő vizsgálatuk össztársadalmi szinten is, ha megfontolnánk, mennyit, mikor, milyen állapotban és mivel oltjuk gyermekeinket – nem csupán az ő egészségüket és jövőjüket óvnánk, hanem társadalmunkét, hazánkét is. Látva a születések, az egészségügy statisztikáit, tán (még nagyobb) odafigyelést kéne tanúsítaniuk e terület vezetőinek.
Maximálisan egyetértek. Az odafigyelés például kezdődhet ott, hogy nem alapozunk olyan írásokra, melyekben oldalanként három direkt valótlanság van…
A fentiek átgondolása azok feladata lenne, akik előírják a kötelezőséget, vagy az ajánlhatóságukat ellenőrzik, nem a laikus beoltandóknak, szülőknek, nagyszülőknek.
Egyetértek.
Joggal vetődik fel a párhuzam: ha pl. az étkezés területén a profitabilitás miatt öntik el a fogyasztókat a bizonyítottan rendkívül káros technológiák, főzőeszközök, alapanyagok, félkész és készételek, italok – vajon mást várhatunk-e ezen a területen – látva a gyakran súlyos következményeket? És ki, kik ezért a felelősek – és ők érzik, értik-e a kapitányi felelősségük súlyát, miközben nap mint nap sajnálkozunk a születések számának alakulásán, hazánk egészségügyi helyzetén?
Én nagyon remélem, hogy érzik, és ennek megfelelően – odafigyeléssel… – fognak dönteni a védőoltások kapcsán is.
De tán elgondolkodtató, messzire vezet az is, ha már töprengünk a Lipót megnyitásán is…
Íme, hölgyeim és uraim: a védőoltás-ellenesek, akik természetesen a nyílt és őszinte szakmai vita hívei!
[ Ez semmi! A legviccesebb, hogy ők viszont rendszeresen azzal sajnáltatják magukat, hogy a hatóságok idiótának minősítik őket, és válasz helyett mindenféle, oda nem illő retorziókat alkalmaznak a megfélemlítésükhöz és az ellehetetlenítésükhöz… Ilyen szempontból végül is nem felesleges, hogy írásba adva közölték, hogy szívük szerint hajszálpontosan ugyanazt csinálnák a velük nem egyetértőkkel ha módjuk lenne rá, mint amit álláspontjuk szerint velük csinálnak, felháborító módon természetesen, a velük nem egyetértők… – FT]
Majd a vélemények elhallgatása ellen küzdők beavatkozása után ilyen lett: