Nemrégiben "Higgadtan az oltásokról" címmel közölt Szendi Gábor egy írást a weboldalán. A szerző nem ismeretlen e blogon, számtalan tévedésére mutattam már rá, ami nem feltétlenül nagy gond, az már az, amikor nem téved, hanem szándékosan hazudik. Mégis, nagyra értékelem (nem ironizálok!) a higgadtság felvetését. Erre nagy szükség lenne e témában, ideértve azt is, hogy nem egy vitát láttam, ahol – sajnos – mindkét fél épp ennek nem felelt meg (hadd legyek önkritikus: régebbi hozzászólásaimat olvasva kénytelen vagyok megállapítani, hogy előfordult, hogy én magam sem)... márpedig az ilyen viták ritkán vezetnek jóra, ezt most már komolyabb távlatból is mondhatom. Úgyhogy ez a felvetés tényleg maximálisan üdvözlendő.
Szendi írásának két jól elkülönülő ága van, az egyikben sok mindenről értekezik szolgalelkű közegészségügytől kezdve zsebrerakott szakfolyóiratokon át gátlástalan oltóanyagiparig. Na ez az, amire nem fogok reagálni. Több okból sem. Az egyik, hogy más szolgalelkűzése meg gátlástalanozása nem tudományos kérdés, úgyhogy ez nem az én pályám, ilyenben nem kívánok vitatkozni. A második, hogy a higgadtságba én beleértem azt is, hogy tényekről vitatkozzunk, és ne véleményekről és benyomásokról – mert tipikusan ez utóbbi szokott nem higgadt irányba vezetni. Amikor azt írtam az előbb, hogy mindkét oldalról nagy szükség lenne a higgadtságra, akkor e kijelentésemnek épp ez volt a vezető oka: hogy jó lenne, ha az oltások kapcsán tényekről vitatkoznánk és nem arról, hogy ki gátlástalan meg szolgalelkű.
A harmadik ok, hogy Szendinek több dologban igaza van (van amiben nekem is van személyes tapasztalatom). Ez nem azt jelenti, hogy mindennel, amire itt nem reagálok, egyetértek, de vannak jogos meglátásai. Mégis, és itt érünk el a negyedik okhoz, noha Szendinek természetesen joga van ebbéli véleményéhez, a dolog felvet egy hitelességi kérdést: biztos, hogy az tudja helyesen megállapítani a nagy összképet, aki szinte minden konkrét ténybeli kérdésben téved...?
Úgyhogy, a fentiek szellemében, amire most reagálni fogok az írásából: a ténymegállapítások. Mert azt gondolom, hogy a higgadtság nagyon jó kezdet, és még jobb folytatás csak az lehet, ha a valóságnak is megfelelünk. Lássuk tehát!
Az oltásokat megkérdőjelezhetetlen szükségszerűségként tálalók másik érve a nyájimmunitás szokott lenni. Eszerint a "gyilkos" járványokat azzal lehet kivédeni, hogy mindenkit "védetté" teszünk a kórokozóval szemben. Ez az érv a másokkal szembeni kötelességre és felelősségre apellál: "más bőrét viszed a vásárra, ha nem oltatod be magad". Az oltáspártiak szándékosan terelik a kérdést mindig érzelmi és erkölcsi síkra...
Bizonyos vagyok benne, hogy Szendi Gábor tipológiájában én az "oltáspártiak" címke alá esem (kitérő megjegyzés: ugyanis a sajátom szerint nem, én nem oltáspárti, hanem egészségpárti vagyok), úgyhogy részint ezért, részint a "mindig" szó használata miatt teljes mértékben feljogosítva érzem magam, hogy megkérdezzem: ugyan már mennyi érzelmi és erkölcsi síkra terelést lát kedves Gábor az én nyájimmunitásról szóló írásomban??
Ha már érzelmi síkra terelés, hadd bővítsem kicsit a kört: kedves Gábor, hány beszámolót, fényképpel illusztrált, szívszaggató – azaz vitathatatlanul érzelmi síkra terelő – beszámolót talál az én blogomon a (vélelmezetten vagy ténylegesen) kanyaró miatt elhunyt gyerekekről? Ugye jól gondolom, hogy akkor pontosan ugyanennyi beszámolót talál más helyeken a (vélelmezetten vagy ténylegesen) kanyaró elleni oltás miatt elhunyt gyerekekről? Ugye? Csak ha már érzelmi síkra terelés.
És ugye az meg aztán végképp elképzelhetetlen, hogy valaki szóvá tegye az érzelmi síkra terelést, majd szinte egyidejűleg ez utóbbi kategóriába eső beszámolót osszon meg a saját Facebook-oldalán; ez aztán végképp kizárt, ugye, Gábor?
A történelem során a különféle járványokat az állatok és emberek együttélése, a nagy népsűrűség, a csatornázás és tiszta ivóvíz hiánya, valamint a nemzetközi kereskedelem fellendülése idézte elő.
Kivéve amelyiket nem. Erre elég jó példa a kanyaró, ami kapcsán még a fertőző betegségek terén nem jártasak is szokták tudni, hogy az oltás bevezetése előtt kivétel nélkül mindenki elkapta gyerekként, tehát a világon semmi köze nem volt sem az állatok és emberek együttéléséhez, sem a népsűrűséghez, sem a csatornázáshoz, sem a tiszta ivóvízhez, sem a kereskedelem fellendüléséhez.
Az oltáspropaganda szerint a fertőző betegségek okozta járványokat az oltások bevezetése szüntette meg.
Szerencsére akik nem kerültek az oltáspropaganda hatása alá, azok világosan látják például az alábbi ábrából, hogy mennyire nem ez a helyzet (az amerikai kanyaró esete, további példák erre):
További bizonyítékok és magyarázatok itt olvashatóak mindehhez.
Valójában a fertőző betegségekből eredő halálozás már régen minimálisra csökkent a különféle oltások bevezetését megelőzően (lásd az alábbi grafikont).(2)
Érdemes megnézni Szendi szófűzését (mert erre ez állatorvosi ló): az első mondatban azt írja, hogy "járványokat... szüntette meg", a másodikban viszont már a járványokból "eredő halálozások" megszüntetéséről beszél. Érdemes itt egy kicsit megállni, mert annyira tipikus manipulációs módszerről van szó. És nem csak tipikus, de – sajnos – borzasztó hatékony is. Két komponense van ennek a hatékonyságnak. Az egyik, hogy tartalmaz igazságot is az érvelése: a fertőző betegségekből eredő halálozás tényleg nagyban lecsökkent már az oltások bevezetése előtt is. (Persze a "minimálisra csökkent" kitétel megérne egy misét: a kanyaróban napjainkban is, a fejlett világban is minden 2-3 ezredik megbetegedett meghal, ez tényleg nem sok, de azért nem tudom hány szülő címkézné ilyen lazán "minimális"-nak azt a kockázatot, hogy a gyereke 1 a 3 ezerhez eséllyel meghal két hét alatt.) A másik, hogy ügyes szófűzéssel szinte észrevétlenül köti össze az igaz állítást a hamissal: a halálozások tényleg nagyban lecsökkentek, de a járványok egyáltalán nem szűntek meg egy sor esetben; ám Szendi megfogalmazásában szinte fel sem tűnik az átmenet. Az ember olvas valamit, ami igaz, ám feltűnésmentes kap valamit, ami viszont a legkevésbé sem az. Ez, sajnos, nagyon hatékony taktika a hamis állítás átjuttatására.
Magáról az alapkérdésről itt írtam részletesen.
Az epidemiológia atyjának tekintett John Snow mutatta ki az 1860-as években Londonban, hogy a kolerahalálozás bizonyos közkutak köré koncentrálódik, és amikor ezeket a hatóságok lezáratták, a koleramegbetegedések száma drasztikusan lecsökkent. A csatornázás elterjedése, az ivóvízhálózat kiépítése, az élelmiszerek hatósági ellenőrzése, a fertőző betegek elkülönítése és egyéb közegészségügyi intézkedések szüntették meg a járványokat még a védőoltások bevezetése előtt.
Érdemes megnézni Szendi szófűzését (mert erre ez állatorvosi ló), második felvonás: először megmutatja – helyesen! –, hogy egy konkrét betegség nem a védőoltás miatt szűnt meg, csakhogy a következő mondatban, nézzük meg jobban, már azt írja, hogy "a" járványokat nem "a" védőoltások szüntették meg. Lényegében megismételhetem amit az előbb írtam: egy igaz állítás, majd mintha mi sem történt volna, egy hamis. És sajnos megismételhetem azt is, amit e manipulációs stratégia hatékonyságáról írtam...
A közegészségügyi intézkedések hatásosságát mutatja, hogy a rendkívül ragályos, Afrikában több ezer halálos áldozatot követelő ebola nem tudott elterjedni a nyugati világban.
Sajnálom, de kénytelen vagyok azt mondani, hogy ez jellemző Szendi Gábor hozzáértésére: az ebola nemhogy nem "rendkívül ragályos", hanem KIFEJEZETTEN KEVÉSSÉ ragályos. Az elemi reprodukciós száma a 2014-es járvány tényadatai szerint még a 3-at (!) sem érte el. (A polio, a mumpsz, a rubeola, a diftéria ezek kétszerese is lehet, a szamárköhögés minimum ennek négyszerese, a kanyaró pedig akár a hatszorosa is.)
Más oldalról megközelítve a kérdést, amint romlik a közegészségügyi helyzet, például a hajléktalanok körében, úgy üti fel a fejét a TBC, holott ezek az emberek mind kaptak BCG-védőoltást.
Csakhogy a BCG-oltást nem is elsősorban a felnőttkori (poszt-primer típusú) tüdőtuberkulózis ellen adjuk, az ez elleni hatásossága tényleg bizonytalan, valószínűleg nem túl acélos, hanem a TBC súlyos gyermekkori formái ellen, melyekkel szemben viszont jó hatásfokú védelmet ad. Részletesebben lásd itt.
A védőoltásoknak tulajdonított védettség valójában felnőttkorra a legtöbb fertőző betegség esetén már csak illúzió, így durva csúsztatás a járványok hiányát az oltásoknak tulajdonítani.
Akkor nem furcsa egy egész kicsit, hogy kanyaróban 1963 óta felnőttek sem betegedtek meg az Egyesült Államokban (noha gyerekként nem estek át a betegségen), lásd az előbbi ábrát, miközben 1963 előtt kivétel nélkül mindenki megkapta?!
Az ábránál említett írásom egy sor további, hasonló példát mutat.
Amikor például Oroszország egy területén 1993-ban megjelent a diftéria, az oltottság ellenére 190 ezer ember betegedett meg, és négyezren meg is haltak e betegségben.(4)
Ha valakit érdekel az 1990-ban (nem 1993-ban) kezdődő nagy orosz járvány-kitörés valódi története, akkor bátran merem ajánlani ezt a közleményt.
Röviden: a védőoltás adta védelemben valóban volt gyengülés, értve ez alatt azt, hogy a régebben oltottak inkább betegedtek meg, de még ők is kaptak védelmet az oltástól, különösen a súlyos lefolyás ellen (a súlyos esetek, pláne a halálozások ritkák voltak a körükben). Csakhogy az igazi problémát nem is ők, hanem az 1940-1950 körül születettek jelentették, ahol a probléma ÉPP az volt, hogy ők NEM kaptak oltást, mert kimaradtak az orosz diftéria elleni oltási programból...
A legyengített vírussal történő polio elleni vakcináció ismételten súlyos járványokat eredményezett, mivel a legyengített vírusok mutálódtak, és vadvírussá válva gyorsan elterjedtek.(7, 8) Hasonló okokból törtek ki a kanyaróoltás utáni járványok.(9)
A poliora vonatkozó állítás igaz (eltekintve persze attól, hogy az "ismételt" "súlyos" járványok megfogalmazás azt jelenti, hogy 2000 és 2011 között beadott 10 milliárd dózisra jutott 20 járványban összesen 580 eset; csak a nagyságrendek végett, az oltás bevezetése előtt volt, hogy csak Magyarországon, egyetlen év alatt több mint 2000 esetet okozott a vad polio); nemrégiben Ukrajnában is előfordult ilyen a lecsökkent átoltottság miatt. Csakhogy a kanyarón meglepődtem. A polio oltóvírus ugyanis tényleg vissza tudja nyerni virulenciáját, azonban a kanyaró elleni oltás esetében ez nem így van: kanyaró ellen oltott személytől nem lehet kanyarót kapni (pláne nem tud járvány kitörni), a kanyaró elleni oltóvírus ugyanis nem terjed emberről emberre. Szóval nagyon nagy érdeklődéssel kerestem ki a 9-es számú irodalmi hivatkozást; ha valakit érdekel itt elolvashatja (ha valaki nem férne hozzá, itt elérhetővé tettem)... igen, egyetlen büdös szó nincs benne semmilyen kanyaróoltás utáni járványról (vagy egyáltalán, kanyaró elleni oltásról).
És akkor elgondolkozhatunk, hogy mi a rosszabb: ha Szendinek ez az apróság fel sem tűnt, vagy feltűnt, de azt feltételezi az olvasóiról, hogy nekik nem fog...
Az oltáseszme sérthetetlenségét jól szemlélteti Dr. Andrew Wakefield sorsa, aki tizenkét társszerzővel írott tanulmányában csupán felvetette annak lehetőségét, hogy az MMR oltás kapcsolatban állhat gyulladásos bélproblémákkal és az autizmussal (10), ám hamarosan csalónak kiáltották ki, tizenkét szerzőtársa elhatárolódott tőle, és tanulmányukat a Lancet szakfolyóirat visszavonta.
A klasszikus hazugságok egyike, amit a védőoltás-ellenesek szívósan igyekszenek elterjeszteni e téren, hogy ő "csupán felvetette". Nem, kedves Gábor. Wakefield nem "csupán felvetette" ennek lehetőségét, hanem a lehető legkonkrétabban azt mondta, rögtön a "csupán felvető" cikket bemutató sajtótájékoztatón és az azt követően adott interjúiban, hogy véleménye szerint az MMR oltás használatát fel kell függeszteni. Az elég meggyőző bizonyíték ezen állításomra, ha Wakefield a kamerába mondja, hogy véleménye szerint az MMR oltás használatát fel kell függeszteni? Ha igen, akkor ezt a videót ajánlom.
Azt most nem is említem, hogy Wakefield azt mondta, hogy az MMR oltás helyett inkább egykomponensű oltást kellene használni, amire véletlenül neki pont volt egy szabadalma. Ez – nyilván ismét csak véletlenül – valahogy kifelejtődött Szendi leírásából. De ez sokadlagos probléma, ennél sokkal drámaibb, hogy Wakefield eredményeiről POZITÍVE TUDJUK, hogy szisztematikusan meghamisította azokat – és erről Szendi EGYETLEN SZÓT NEM EJT! Vajon elhisszük, hogy a 26 tételből álló irodalomjegyzék felkutatása és a többoldalas cikk megírása során még csak érintőlegesen sem futott bele ebbe a hírbe...? Mert különben nyilván fel sem merülhet, hogy még csak meg sem említené ezt az aspektust...
"Számomra az egész sztoriban tényleg az a legmegdöbbentőbb, hogy mindezek után Wakefield még hivatkozási alap védőoltás-ellenes körökben", írtam egy korábbi cikkemben – hát íme egy újabb élő példa erre. Az meg külön vicces, hogy ha tehát egy kutató eredményét, miután bebizonyosodott róla, hogy konstruált hamisítvány, amivel közvetlenül gyermekek egészségét veszélyeztette, és amely csalást a legkonkrétabban anyagi motivációból hajtotta végre, visszavonják, akkor az véletlenül sem azért van, mert ez az abszolút minimum ezek után, hanem mert az "oltáseszme sérthetetlen". (Azt most megint külön említhetném – ha már verbális manipulációknál tartunk –, hogy Wakefield-et csalónak "kiáltották ki". Nem, véletlenül sem csaló, hanem csalónak kiáltották ki. Igaz ugyan, hogy bárki letöltheti a védőoltás-szabadalmát az Internetről, bárki letöltheti a cikkének hamisításait, megnézheti videón amint azt mondja, hogy az MMR használatát fel kellene függeszteni, fontra pontosan tudható, hogy mennyit kapott mindezért, de nem, ő nem csaló, hanem csalónak "kiáltották ki". Roppant kíváncsi volnék, hogy ha mindezt egy gyógyszergyár csinálja, akkor Szendi azt írja, hogy csalnak, vagy azt, hogy csalónak kiáltják ki...)
2014-ben bombaként robbant William Thompson, az amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) vezető kutatójának vallomása, miszerint a 2004-ben öt társszerzőjével a Pediatrics (Gyermekgyógyászat) című szakfolyóiratban megjelentetett tanulmányt meghamisították, elhallgatva, hogy a 36 hónapos koruk előtt MMR oltást kapott afrikai amerikai gyerekeknél az autizmus kockázata 36 hónapos korukra már 3,36-szoros volt a fehér gyerekekhez képest.(13, 14) Ez az eredmény egybecseng azzal, hogy a magzatkori D-vitamin-hiány agyfejlődési rendellenességeket eredményezhet (skizofrénia, szklerózis multiplex, autizmus), s ismert, hogy az afrikai amerikaiak körében bőrszínük miatt gyakori a súlyos D-vitamin-hiány.
Egy korábbi írásomban kitértem Thompson esetére, úgyhogy ha nem minősül nagy pofátlanságnak, itt inkább csak egyszerűen idézném magamat: "Thompson valóban köti az ebet a karóhoz, hogy ez történt, de a kérdésben egyáltalán nem látni tisztán. Egy Brian Hooker nevű ismert védőoltás-ellenes aktivista írta meg az úgymond valódi – tehát nem meghamisított – adatok elemzését, csakhogy ekkor kiderült, hogy egészen botrányos módszertant használva jutottak arra a megállapításra, hogy az MMR oltás összefüggésbe hozható az autizmussal, legalábbis az afro-amerikai gyerekek körében. (Ilyenben jártasak kedvéért: többek között konkrétan semmilyen (!) confounder-re nem kontrollált, tehát ahelyett, hogy csinált volna egy logisztikus regressziót, egyszerűen berakta a számokat egy χ2-próbába! A cikket később vissza is vonta a folyóirat.) Azóta ráadásul elérhetővé tették a meghamisítást állítólagosan bizonyító teljes dokumentációját a kutatásnak, mondanom sem kell, nyoma nincs semmilyen rosszhiszemű hamisításnak. Egy szó mint száz, jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a világon semmi alapja nincs ennek az egész sztorinak, de nekünk tulajdonképpen nem is ez az érdekes, hanem az, hogy mennyire irreleváns az egész: nem csak azért, mert afro-amerikaiakra vonatkozik (kissé ironikus lenne, de nyugodtan mondhatnám, hogy magyar viszonylatban még ez a kutatás is megerősítette, hogy az MMR oltás nem okoz autizmust...), hanem azért is, mert ez a kutatás annyira jelentéktelen az oltás/autizmus területen belül, hogy én történetesen még csak meg sem említettem mint alátámasztást, az erről szóló írásomban...!"
Az oltások és az autizmus közötti kapcsolatért az adjuvánsként (hatásfokozóként) alkalmazott higanyt és alumíniumot is felelőssé tették. Dan Olmsted és Mark Blaxill a Leo Kanner által 1943-ban diagnosztizált első tizenegy autistából hetet kutatott fel, s mindegyiknél bizonyítható volt a magzati korban elszenvedett higanyhatás.(15) Egy 2009-ben megjelent vizsgálat majmoknál igazolta, hogy a higanyt tartalmazó oltás idegrendszeri fejlődési zavarokat okoz. A közleményt visszavonatták, és csak egy másik lapban jelenhetett meg.(16) Időközben a higanyt a legtöbb oltásból óvatosságból kivonták.(17) Az adjuvánsként használt higanyvegyület ártalmatlanságát, sőt autizmuskockázatot csökkentő (!) hatását igazoló vizsgálatok módszertana és eredménye komoly kritikát kapott, és ellentmond a független kutatók által kimutatott kockázatoknak.(18) Egy 2003-ban publikált, a higany és az autizmus kapcsolatát cáfolni igyekvő dán vizsgálatban eredetileg szerepeltek a 2001-ben oltottak adatai, amelyek azt bizonyították, hogy a higanymentes oltóanyag hatására drámaian csökkent az autizmusban megbetegedettek száma. Mivel túlságosan kilógott a lóláb, a tanulmány közlését két rangos lap, a JAMA és a Lancet is visszautasította, mire a szerzők eltávolították a 2001-es adatokat (19), és a közlemény egy harmadik lapban jelent meg.(20) Az idézett két dán vizsgálatra további árnyékot vet, hogy Poul Thorsen vezető kutatót kétmillió dollár elsikkasztása, több rendbeli csalás és pénzmosás vádjával sok éve körözik.(21)
Gábor! Meg vagyok győzve! A higanyt felelőssé tették, majmoknál igazolták, az ártalmatlanságát bizonyító kutatások rosszak, kilóg a lóláb, a szerzőik sikkasztottak stb. Szóval meg vagyok győzve, az oltásokban lévő higany legalábbis hozzájárul az autizmushoz. Ami abból is látszik, hogy amikor 1999-től kezdve a fejlett világban mindenhol (így 2006-ban hazánkban is) kivonták minden gyermekkori kötelező oltásból, az autizmusos esetek előfordulása... ööö... vagyis... várjunk csak...
Úgyhogy: röviden ennyi. Ahol a "röviden" szó nem azt jelenti, hogy a többi része a cikknek kommentálhatatlan lenne, de azt gondolom, hogy ezek voltak a legegyértelműbb problémák. Nagyon örülök a higgadtságnak, de a következő továbblépési lehetőség az lenne, hogy a fentieket tisztázzuk: hogy ne csak higgadtan mondjuk, amit mondunk, de az igaz is legyen.
