- 2012 szeptemberi, tehát majdnem 6 évvel ezelőtti írásom a közösségi immunitás (nyájimmunitás) témájáról:
Amennyiben a védettség meghatározó módon az oltásból származik (ez egy sor fertőző betegségre igaz modern körülmények között), akkor a fentiek azt jelentik, hogy ha a populáció elég nagy részét be tudjuk oltani, akkor nem csak az oltottakat magukat tudjuk megvédeni, hanem azokat is, akik nem kaptak oltást, vagy kaptak, de nem váltotta ki náluk a védőhatást. Hogy mennyi a szükséges átoltottság, az epidemiológiai modellekkel jól meghatározható. Mindez fordítva elmondva: ha ezen átoltottság alá esünk, akkor ki tudnak törni járványok, és így hirtelen mindenki veszélybe kerül: akik túl fiatalok az oltáshoz, akiknél betegségük miatt nem vált ki védettséget az oltás, várandósok stb. Az oltás beadására vonatkozó döntés tehát nem tisztán egyéni döntés, hiszen a közösségét egészét (is) befolyásolja.
- 2017 áprilisi írásom (egy konkrét újságcikkre adott válasz):
...az oltatlanok halmaza nem esik egybe a védőoltást megtagadók halmazával: van aki nem kaphat oltást, még ha akarna, akkor sem (kanyaró ellen rutinszerűen 15 hónaposan oltunk először, várandós nő élő ágenst tartalmazó oltást nem kaphat, bizonyos immunológiai megbetegedésekben szenvedőek vagy nem kaphatnak meghatározott oltásokat, vagy ha kaphatnak is, kevésbé lesz náluk hatásos stb.). Ők csak és kizárólag a többiekre támaszkodhatnak – azaz arra, hogy nem törnek ki járványok. A járvány kitörése automatikusan veszélyezteti az összes ilyen embert. (Vegyük azt is észre, hogy sok esetben épp a társadalom legelesettebb, legveszélyeztetettebb tagjairól beszélünk!)
- A román járványügyi központ legfrissebb, 2018. május 4-i jelentése a romániai kanyarójárványban meghalt betegekről: itt olvasható el.
(Kiegészítésként talán még ezt az írásomat érdemes hozzátenni mindezekhez.)
