Sokszor eszembe jut védőoltás-ellenes írásokat olvasva, amikor valami explicit fals dolgot látok, hogy vajon a szerző egyszerűen téved, vagy szándékosan nem mond igazat? Persze tudom, hogy a valóságban ez nem ilyen egyszerű dichotómia, és tudom – bár magam csak igen morzsányi pszichológiai ismeretekkel rendelkezem –, hogy a modern pszichológiai felfogás szerint nem is biztos, hogy ennek a kérdésnek van értelme... de azért sokszor ott motoszkál bennem.

Nyilván mindenki érti miért: ha tudományosan mindegy is, morálisan egyáltalán nem az. A jóhiszemű tévedéssel nincsen semmi baj, épp az lenne a gyanús, ha valaki soha nem tévedne (én magam is tévedtem e blogon, nem is egyszer), ez természetes, sőt, velejárója is a fejlődésnek. Sokkal nehezebben emészthető azonban meg, ha valaki szándékosan vezet másokat félre egy gyermekeink egészségét befolyásoló kérdésben.

Számomra a legjobb teszt a fenti kérdés megválaszolására az, hogy az állítást tevő hogyan reagál a cáfolatra. Ha jóhiszemű, úgy azt gondolom, hogy mindössze két lehetőség van: kijavítja magát vagy cáfolja a cáfolatot. Pont. Minden más (néma csönd, néma csönd + kimoderálás, "én csak átvettem ezt mástól", "igen, de ha figyelembe vesszük az észt építészet XVIII. századi fejlődési tendenciáit", "igen, na és mi a helyzet ezzel a másik betegségre adott másik oltás 43 évvel ezelőtti esetével?", "mennyit fizetett neked ezért a mocskos gyógyszerlobbi?" stb.) erős érv a rosszhiszeműség mellett.

Most azonban egy másik lehetőségen tűnődtem el. Mennyire lehet egy cikk tartalmát "véletlenül" helytelen módon visszaadni...?

Szendi Gábor (ismerhetjük ugyan korábbról – de ne az emberrel foglalkozzunk, hanem az állításaival) közzétett egy írást a HPV elleni oltás mellékhatásairól. Maga az írás nem különösebben érdekes, nem is akarok vele részleteiben foglalkozni, részint, mert aki olvasta a blogomat, az már fel van szerelkezve minden szükséges ismerettel, hogy ezt az írást (is) a helyén tudja kezelni, részint, mert a HPV elleni oltás, mivel nem kötelező gyermekkori oltás, amúgy sem az elsődleges fókuszom.

Hanem valami egészen mást szeretnék vele szemléltetni. Íme a rész, amiről beszélnék kicsit:

Arnheim-Dahlström és munkatársai a Dániában és Svédországban 2006 és 2010 között beoltott 300 ezer lány adatait hasonlította össze 700 ezer nem oltott lányéval. Az oltást követő 180 napban 3.4-szer gyakoribbá vált a Bechet betegség, amely az erek gyulladásával jár, és tünetei a szájban, nemi szerveken jelentkező fekélyek, szemgolyó gyulladást, de a belső szerveket is érintheti, sőt halált is okozhat. A Raynaud kór 1.67-szer vált gyakoribbá, míg az 1-.es típusú cukorbetegség gyakorisága 29%-kal nőtt. A szerzők megvizsgálták, vajon 180 napon túl van-e változás, de a Bechet betegség gyakorisága gyakorlatilag nem változott (3.5-ra nőtt), a Raynaud kór gyakorisága 1.5-re, a diabétesz 1.18-ra csökkent (Arnheim-Dahlström és mtsi., 2013).

Az igazán érdekes nem is az, hogy a fenti bemutatása a cikknek hamis. Az, de most nem erre akarom kihegyezni a mondanivalómat, úgyhogy csak röviden foglalom össze, hogy miért.

A lényeg, hogy a szerzők valójában nem 3 kórt vizsgáltak meg, mint a fenti szövegből tűnhet, hanem egy egész sor betegséget... szám szerint 53-at! Ami azért baromira nem mindegy, mert minél több betegséget vizsgálunk meg, annál több fals találatot fogunk kapni (mind negatív, mind pozitív irányban – erre még mindjárt visszatérek). Logikusan, hiszen a vizsgálatok nem csalhatatlanok: minden vizsgálat adott valószínűséggel fals találatot ad, márpedig ha ez így van, akkor a vizsgálatok számának növekedtével természetesen nő a fals találatok száma is. Konkrétabban: ha 5%-os szignifikanciaszinten döntünk arról, hogy egy betegség védőoltással való összefüggése szignifikáns-e (itt most ez történt), az magyarán azt jelenti, hogy 100 vizsgálatból várhatóan 5 esetben kapunk fals találatot.

Most pedig elárulom, hogy az 53-ból 24 betegség esetében összesen nem volt öt oltott és megbetegedett személy a két országban (296 ezer oltott között!!), ezért ezeket nem vetették alá részletes analízisnek, a maradék 29 betegségnél 3 esetben az oltottak között gyakoribb, 2 esetben az oltottak között ritkább volt az adott megbetegedés előfordulása. (Igen, ez nem elírás: az epilepszia és a bénulás ritkább volt az oltottak körében. Szendi úr, minő véletlen, most bezzeg nem következetes módszertani hibájában, és nem ír olyanokat, hogy a HPV elleni oltás véd az epilepszia ellen, vagy, hogy véd a bénulás ellen...) Teljesen logikusan, hiszen a fals találatok között lesz ilyen és olyan irányú is. Akkor most mit is jelent ez ez eredmény...? Arról nem is beszélve, hogy a három betegség egyike sem volt a két vizsgált országban egyaránt szignifikáns, hogy csak egynek volt 3-nál nagyobb a relatív rizikója, de az épp az, amelyikből mindössze 5 beteg volt, hogy semmilyen szabályos időbeli mintázat nem rajzolódott ki az oltás beadásának és a betegség fellépésének időpontja között, és így tovább, és így tovább.

De, ahogy írtam is, nem ez a lényeg. Lehet mondani, hogy Szendi figyelmetlenül olvasta a cikket és ezek nem tűntek fel neki, trehányul írta meg az összefoglalót és ezért nem tért ki mindezekre, azt se tudja, mit jelent az, hogy szignifikanciaszint vagy többszörös összehasonlítások helyzete, úgyhogy meg se értette ezt stb. stb., ezek mellett mind lehet érvelni... de vajon hihető-e, hogy az általa idézett cikknek még az absztraktját sem olvasta el? Vagy legalább annak a Konklúziók részét...? Abban ugyanis ezt találjuk:

Conclusions This large cohort study found no evidence supporting associations between exposure to qHPV vaccine and autoimmune, neurological, and venous thromboembolic adverse events. Although associations for three autoimmune events were initially observed, on further assessment these were weak and not temporally related to vaccine exposure. Furthermore, the findings need to be interpreted considering the multiple outcomes assessed.

Még egyszer, mindebből Szendinél a következő lett:

Arnheim-Dahlström és munkatársai a Dániában és Svédországban 2006 és 2010 között beoltott 300 ezer lány adatait hasonlította össze 700 ezer nem oltott lányéval. Az oltást követő 180 napban 3.4-szer gyakoribbá vált a Bechet betegség, amely az erek gyulladásával jár, és tünetei a szájban, nemi szerveken jelentkező fekélyek, szemgolyó gyulladást, de a belső szerveket is érintheti, sőt halált is okozhat. A Raynaud kór 1.67-szer vált gyakoribbá, míg az 1-.es típusú cukorbetegség gyakorisága 29%-kal nőtt. A szerzők megvizsgálták, vajon 180 napon túl van-e változás, de a Bechet betegség gyakorisága gyakorlatilag nem változott (3.5-ra nőtt), a Raynaud kór gyakorisága 1.5-re, a diabétesz 1.18-ra csökkent (Arnheim-Dahlström és mtsi., 2013).

A kérdésem egyszerű: vajon lehet ilyet véletlenül, jóhiszeműen csinálni...?

Utóirat: Ezt az írásomat valaki belinkelte Szendi Gábor Facebook-oldalára:

Szendi Gábor adott is rá választ, csakhogy arra meg kapott viszontválaszt, így úgy döntött, hogy a következő az egyszerűbb megoldás:

Nem tudom szükséges-e külön idéznem, van egy idevágó rész az írásomban...