2 friss és megmagyarázni való publikáció:

Influenza: marketing vaccine by marketing disease
BMJ 2013; 346 doi: dx.doi.org/10.1136/bmj.f3037 (Published 16 May 2013 )
www.bmj.com/content/346/bmj.f3037

"Observational studies from low-income countries have shown that the vaccination against diphtheria, tetanus and pertussis (DTP) is associated with excess female mortality due to infectious diseases.
informahealthcare.com/doi/abs/10.3109/00365513.2013.783229

@Karinthy-paradoxon: hat magyarazzad, ki tart vissza?

Az inflenzas elkoveti azt a hibat, amit az oltasellenzok is, hogy az inflenza okozta halalozast nem pedig az inflenza esetek szamat nezi.

Elhiszed neki, hogy inflenza nincs is, csak a gyogyszergyarak talaltak ki, hogy eladhassak az oltast?

Te elolvastad a masodik cikket? Az arrol szol, hogy milyen genek aktivitasa valtozik meg a DPT oltas utan, az amit idezel, az csak a bevezetoben szerepel, azt nem vizsgalja, nem elemzi, nincs benne adat rola, a cikk nem arrol szol, ami miatt te itt idezted!

@Karinthy-paradoxon: Az első cikket illetően kivételesen ellent kell hogy mondjak fordulo_bogyo-nak.
Ez egy elég összetett kérdés, lehet, hogy írok róla külön is, de nagyon röviden: az influenza vakcina olyan szempontból unikális, hogy azt - bizonyos értelemben - *tényleg* a halálozások ellen adjuk elsősorban. (Kaptam is már kritikát, hogy - pont az influenza-vakcinára tekintettel! - módosítsam azt a részt, amikor arról írok, hogy az oltásokat a megbetegedések ellen adjuk. Végül ezt azzal hárítottam el, hogy a blog a kötelező gyermekkori védőoltásokról szól, ott pedig ez valóban így van.) Hogy miről van szó? Azaz mit értek az alatt, hogy a halálozások ellen adjuk, avagy hogy a fenében értendő az, hogy nem a megbetegedések ellen véd, de a halálozások ellen igen?! A válasz a következő. Természetesen ez is a megbetegedések ellen véd, de a cél itt kicsit más: egy egészséges felnőtt jó eséllyel nem hal bele az influenzába. Ha nem akar kiesni a munkából, vagy egy hétig nyomni lázasan az ágyat, akkor oltassa be magát és kész. Arra van jó minőségű evidencia, hogy a megbetegedések ellen a körükben véd (bár évről-évre ingadozó hatásossággal, erről már én is írtam), ezzel kapcsolatban tehát nincs sok kérdés - illetve csak az van, hogy az "egy hét lázas otthonfekvés" még nem kimondottan népegészségügyi jelentőségű probléma. Ami ezzel szemben már az, hogy bizonyos csoportok (kiemelten: idősek, krónikus betegek) körében az influenza megemeli a halálozást is. Itt nem arra kell gondolni, hogy 12 345-en konkrétan az influenzába halnak bele, hanem egyfajta "excess" mortalitásra, ami az influenza-szezon alatt jelentkezik. Sok ilyen idős beteget egy influenza indukálta másodlagos betegség visz el, vagy egy meglevő krónikus betegséget súlyosbít meg az influenza - ők adott esetben úgy halnak meg, hogy *ki sem derül* hogy az influenzának köze volt a halálukhoz, mert jó eséllyel le sem tesztelik őket influenzára (vagy csak akkor, amikor már késő). Az influenza oltástól népegészségügyi szinten elsősorban azt várjuk, hogy *EZ* ellen védjen. A cikk pedig a mellett argumentál, hogy ez a hatás áll gyenge lábakon, nem meggyőző evidenciákkal alátámasztva.
Ilyen értelemben tehát én igenis jogosnak tartom a cikk kérdésfelvetését; fontos, hogy piszkálgassuk ezt a témakört (is), hogy valóban tényekre alapozott döntést tudjunk hozni az influenza-oltás ajánlásáról (is). Lehet, hogy fogok is még erről írni. Annyit azért már most megjegyzek, hogy a cikk központi problémája Magyarországon nem áll fenn: a szerző ugye ott indítja az egészet, még fejezetcímbe is rakja, hogy ma már a CDC lényegében mindenkinek ajánlja az oltást - ezzel szemben Magyarországon továbbra is csak a 65 év felettieket és a krónikus betegeket tekintik kockázati csoportnak, nekik jár a térítésmentes vakcina is.

Ami a második cikket illeti, nem tudom, hogy te csak ezt olvastad-e a szerzőtől, vagy ismered-e az "életművét". Az a lényeg, hogy Peter Aaby leköltözött Bissau-Guinea-ba (a világ 194 országa közül 189. helyezés születéskor várható élettartam szerint) de vagy 30 éve, és azóta kutatja, hogy a különböző egészségügyi technológiák hogyan működnek egy olyan helyen, ami ennyire elüt a nyugati körülményektől. (Kb. nulla egészségügyi rendszer, az ország 1,6 millió lakosára kevesebb mint 100 orvos jut, nulla közigazgatás, kb. az se lehet tudni, hogy egy gyerek él-e vagy már meghalt stb.) És kihozott pár érthető, pár meglepő, és pár egészen obskúrus eredményt. (Félreértés ne essék: a "kihozott"-at nem pejoratív értelemben mondom, mintha csalt volna, egy komoly kutatóról van szó, aki a legnevesebb lapokban publikálja, hogy mit talált.) Például megállapította, hogy a BCG drámai módon csökkenti nemspecifikusan a gyermekmortalitást. (Nemspecifikusan, tehát nem a különböző TB-formák megelőzéséről beszélek!) Namost, itteni szemmel nézve ez egészen hallatlan, én legalábbis egyetlen nyugati országról nem tudok, ami azért ajánlaná a BCG-t, mert általában csökken tőle a gyermekhalandóság. Vagy például, a DTP-re kihozta, hogy az meg rosszat tesz, de már itt is egész furcsa dolgokat talált, például, hogy a nemek eltérnek (erről szólt a te cikked is). De aztán volt egy halom eredmény, ami meg az ellenkezőjét találta. Arról is írt már cikket, hogy mi lehet ennek a magyarázata: www.ncbi.nlm.nih.gov/m/pubmed/17207144/ .
Összefoglalva, amúgy nagyon érdekes dolgokat vizsgál, de gondolom világos, hogy ennek hazánkban NULLA a relevanciája, hiszen nyilvánvaló, hogy ezek a dolgok bissau-guinea-i körülmények között működnek csak így. (Ismétlem, érdekes kérdés, hogy ott miért, de ha megbocsátod nekem, akkor számomra ez annyira nincs fókuszban.)

@fordulo_bogyo: "Te elolvastad a masodik cikket? Az arrol szol, hogy milyen genek aktivitasa valtozik meg a DPT oltas utan, az amit idezel, az csak a bevezetoben szerepel, azt nem vizsgalja, nem elemzi, nincs benne adat rola, a cikk nem arrol szol, ami miatt te itt idezted!"

Így igaz, de szerintem csak elírta a linket, amit be akart másolni. Ha jól sejtem, erre gondolt valójában: adc.bmj.com/content/early/2012/02/13/archdischild-2011-300646.full .

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Szo szerinti idezzete abbol a cikkbol szarmazik, amit o linkelt.

Szerintem nem olvasta tovabb a linkelt elso mondatnal.

@fordulo_bogyo: Most, hogy mondod tényleg. Ez is lehet. Ezt persze csak ő tudja. Ez esetben előállhat az a vicces helyzet, hogy én adtam meg azt is, hogy egyáltalán mire kéne hivatkoznia, ha ezt akarja mondani :)

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Nem eloszor fordul elo ilyen eset Karinthy-paradoxon-nal, hanem ez a jellemzo a hozzaszolasaira, ezert en mar erzekenyitve vagyok ra.