Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (6) bíróság (1) biztonság (37) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (32) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (5) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (117) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (118) varicella (5) védőoltás (118) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Az alumínium farmakokinetikájához kapcsolódó részletszámítások

2017.07.31. 15:42 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Úgy döntöttem, hogy – a nyomtatott könyvhöz hasonlóan – az alumíniummal foglalkozó írásomban szereplő részletszámításokat a blogon is más helyre rakom (hogy azt az írást ne feszítse nagyon szét a sok technikai részlet). Fenntartva persze, hogy amióta az itt leírtakra rájöttem, ezt az egész kinetikai számításos kérdéskört nem érzem túl fontosnak, lévén, hogy a védőoltás-elleneseknek e kérdésben már a kiindulópontja is helytelen.

Itt tehát azt fogom vizsgálni, hogy a védőoltásokból származó alumíniumterhelés hogyan viszonyul az anyatejből (illetve általában: a táplálkozásból), tehát a teljesen természetes forrásból származó alumíniumterheléshez. Másodlagosan bemutatom azt is, hogy mindez hogyan viszonyul az elfogadott beviteli limitekhez – szigorúan csak amolyan kiegészítésképpen. Legjobb tudomásom szerint ez lesz az első magyar viszonyokra vonatkozó számítás ebben a témában. (Ezt most kivételesen csak részben szánom kritikának a magyar szervek felé, hiszen a vakcinák biztonsága szempontjából nyilván nem oszt és nem szoroz, hogy valaki átszámítja-e a nemzetközi irodalmat pl. a magyar oltási naptárra – de más részről azt gondolom, hogy az anyukák megnyugtatása szempontjából viszont nagyon nem mindegy! Ennyiben tehát mégiscsak kritika, hogy idáig ezt senki nem tette meg; én legalábbis semmi ilyennek nyomát sem találtam a hivatalos magyar szervek oldalain.) A dolog teljesen nem elhanyagolható, hiszen például az amerikai oltási rend mind oltásaiban, mind azok ütemezésében eltér a magyartól. Természetesen szakmai értelemben nem sok újdonság lesz ebben az írásomban – végeredményben csak ,,testreszabom'' a nemzetközi irodalmat a magyar viszonyokra (magyar oltási naptár, magyar oltóanyagok, magyar gyermekek antropometriai adatai).

A számításokat Wolfram Mathematica 9.0 alatt végeztem; a felhasznált munkafüzetet – részint az általam mindig is hangsúlyozott transzparencia jegyében, részint konkrétan azért is, hogy a munkám ellenőrzését segítsem – teljes terjedelmében nyilvánosságra hozom, innen letölthető.

Alapmegoldás

Ebben a pontban tehát úgy vetem össze a természetes forrásokból és a védőoltásokból származó alumínium-bevitelt, hogy kiszámolom az ún. terhelést, ami a két forrásból származik. (Terhelésen azt értjük, hogy a szervezetben mennyi alumínium található adott időpillanatban az adott forrásból.) Ennek a kiszámításához természetesen bizonyos modellfeltevésekkel kell majd élni; itt az lesz a jellemző, hogy még kevés modellfeltevést használok, ezért csak közelítő (de cserében robusztus) megoldás nyerését várhatjuk. Később, a következő pontban, finomítani fogom az itteni modellt valósághűbb szempontok bevonásával.

Az első életévre fogok számolni, mert egyrészt ekkor kapja a gyermek az alumínium-tartalmú oltások többségét, másrészt későbbiekben mind a testtömege, mind a táplálkozási alumínium bevitele annyira megnő, hogy fel sem merül a toxicitás kérdése.

Ebben a pontban a nem jelölt modellfeltevések (valamint egyáltalán: a számítás logikája és menete) Keith és mtsai cikkéből valamint Mitkus és mtsai cikkéből származnak.

Táplálkozásból származó természetes alumíniumterhelés

Ahhoz, hogy meghatározzuk, hogy egy csecsemő szervezetében adott időpillanatban mennyi természetes forrásból származó alumínium van, szépen végig fogunk menni azon az útvonalon, ahogy az bejut a szervezetébe: mennyi alumínium van az anyatejben (tápszerben), ennek mekkora része kerül be a szisztémás keringésbe, ami bekerült, az mennyi ideig marad ott? – ebben a pontban ezekre a kérdésekre fogunk válaszokat keresni.

A táplálkozással bevitt alumínium mennyisége

A kutatást ott kell kezdenünk, hogy egyáltalán mekkora az a mennyiség, ami alumíniumból az anyatejjel (tápszerrel) bejut az emésztőrendszerbe.

Az anyatej alumínium-koncentrációja a mérések szerint két nagyságrendet átfogó biológiai variabilitást mutat, leírtak már 5 \(\mu\)g/l és 380 \(\mu\)g/l koncentrációt is. A tipikus érték 40 \(\mu\)g/l. A tápszerek átlagosan 225 \(\mu\)g/l, maximálisan 700 \(\mu\)g/l alumíniumot tartalmaznak. (Keith és mtsai eredeti cikkében 1150 \(\mu\)g/l szerepelt, én ezt azonban egy frissebb közlemény alapján kicsit mérsékeltem – ezzel is a védőoltások biztonsága ellen dolgozva) A bevitt táplálék (legyen az akár anyatej, akár tápszer) alumínium-koncentrációjára a továbbiakban egységesen a \(c\) jelölést fogom alkalmazni.

Ehhez még egy dolgot kell hozzávennünk: egy csecsemő a születésekor napi \(V_{\text{min}}=670\) ml folyadékot fogyaszt el, féléves korára ez napi \(V_{\text{max}}=900\) ml-re nő. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a kettő között lineáris az átmenet. Ezen információk birtokában már meghatározható a bevitt alumínium mennyisége az első fél évben; a második fél évre – a félszilárd táplálkozásra történő áttéréssel – azt feltételezem az irodalmi adatok alapján, hogy az alumínium bevitt mennyisége napi \(m_{\text{ss}}=0,\!7\) mg.

Mindezeket egybevetve a táplálkozással bevitt alumínium napi mennyisége:
\[
\widetilde{m}_{c,V_{\text{max}},V_{\text{min}},m_{\text{ss}}}\left(t\right)=\begin{cases} \left[V_{\text{min}} + \frac{t}{6 \cdot 30} \cdot \left(V_{\text{max}}-V_{\text{min}}\right)\right] \cdot c \quad \text{ha } t<6 \cdot 30\\m_{\text{ss}} \quad \text{ha } t \geq 6 \cdot 30\end{cases},
\]
ahol \(t\) az idő, napban mérve.


Ezt a függvényt a következő ábra szemlélteti (zöld az anyatejjel, narancssárga a tápszerrel bevihető mennyiség tartománya; az anyatej esetében szaggatott vonal a tipikus értéket jelöli):


albevitel.png


Az alumínium biohasznosulása

Ezzel azonban még nem vagyunk kész, hiszen a megevett alumínium természetesen nem kerül be mind a szisztémás keringésbe – azaz, figyelembe kell venni a felszívódást. Szép szóval: ez az orális biohasznosulás kérdése. Már említettem is, hogy alumíniumnál ez rendkívül fontos kérdés, hiszen – szemben a formaldehiddel – a felszívódási faktor nagyon kicsi (százalék alatti) – épp emiatt nem lehet a kérdést, szemben a formaldehiddel, „ránézésre“ eldönteni. Ezt az orális biohasznosulást \(F_{\text{táplálék}}\)-kal jelölve (utalva arra, hogy ez a táplálékkal bevitt alumínium biohasznosulása), a következő képletet kapjuk a szisztémás keringésbe kerülő (tehát már nem egyszerűen a bevitt) alumínium napi mennyiségére:

\[
m_{c,V_{\text{max}},V_{\text{min}},m_{\text{ss}},F_{\text{táplálék}}}\left(t\right)=\begin{cases} \left[V_{\text{min}} + \frac{t}{6 \cdot 30} \cdot \left(V_{\text{max}}-V_{\text{min}}\right)\right] \cdot c \cdot F_{\text{táplálék}} \quad \text{ha } t<6 \cdot 30\\m_{\text{ss}} \cdot F_{\text{táplálék}} \quad \text{ha } t \geq 6 \cdot 30\end{cases}.
\]



A felszívódási faktort nem lehet egyértelműen megadni, mert a különböző vegyületek különbözőképp viselkednek: az orális biohasznosulás a 0,01 %-tól (alumínium-hidroxid) az 1 %-ig változik az irodalmi adatok alapján; ezen belül az alumínium-laktátra \(F_{\text{táplálék}}=0,\!78\) %-ot szoktak mondani, így a továbbiakban ezzel fogok számolni.

Az alumínium raktározódása

Raktározódáson (vagy retención) azt értjük, hogy abból az alumíniumból, ami egyszer bekerült a szisztémás keringésbe – tehát figyelem, nem csak bevittük, hanem már fel is szívódott! –, adott idő elteltével mennyi található meg még a szervezetben. (Hiszen attól még, mert bekerült, ki is kerül idővel, különféle kiürülési folyamatokon keresztül.)

Természetesen az erre vonatkozó kinetikai méréseket ténylegesen el is végezték. A klasszikus eredmény Priest és mtsaié, akik azt találták, hogy az alumínium szervezetbeni visszamaradását jól leírja a
\[
R\left(t\right) = 0,\!293 e^{-0,595t} + 0,\!114 e^{-0,172t} + 0,\!065 e^{-0,000401t}.
\]
függvény, ahol \(t \geq 1\) az eltelt idő, napban mérve. Ez egy ún. retenciós függvény, ami megadja, hogy a felvett (tehát mégegyszer: a szisztémás keringésbe bejutott, azaz nem egyszerűen a bevitt) alumínium mekkora része található meg a szervezetben adott \(t\) idő után. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ha valaki szisztémás keringésébe bekerül 1 mg alumínium, akkor a fenti függvény mutatja, hogy abból a \(t\)-edik napon mennyi van még a szervezetében.

Az érzékeltetés kedvéért, ez a függvény így néz ki:

albolus.png

Látható, hogy a görbe három szakaszból áll: egy kezdeti nagyon gyors kiürülési szakaszból, egy középső, egész picit lassabb szakaszból (ez a kettő a fenti ábrán eléggé egybemosódik), és végül egy harmadik, drámaian lassabb végső kiürülési szakaszból. (Ezeket a fenti összegben szereplő egyes tagok képviselik. Láthatóan mindegyik exponenciális lecsengésű, így a biológiai felezési idő könnyen meghatározható: az első szakaszra \(\ln 2 / 0,\!595 = 1,\!2\) nap, a másodikra 4 nap, a harmadikra 1729 nap.)

Hangsúlyozom azt a fent már említett tényt, hogy a függvény csak a \(t \geq 1\) tartományra (tehát az első nap utáni viselkedésre) ad választ – szándékosan így becsülték meg, hogy elkerüljék a nagyon gyors változású, és emiatt bizonytalanabbul illeszthető első napot. (Ez magyarázza azt is, hogy \(0\)-ban miért nem \(1\) értéket vesz fel.) Ennek folytonos bevitel esetén (tehát a táplálkozásnál) értelemszerűen nincs jelentősége, de a védőoltások esetében majd lesz: ott e függvény használata az első napi terhelést nyilván alá fogja becsülni. A dolog azonban nem okoz problémát, hiszen azt még a védőoltás-ellenesek sem állítják, hogy az alumíniumnak akut toxicitása volna, így az első nap, jobban mondva inkább az első néhány óra – vegyük figyelembe ugyanis, hogy mérések szerint a vér alumínium-koncentrációja már a beadást követő 15 percben felére esik! – alábecslése nem sok vizet zavar; mi most úgyis a hosszútávú hatásokra leszünk kíváncsiak. A dolog már csak azért is fair, mert majd a táplálkozásnál sem fogunk a bevitel azonnali hatásával számolni. (Ráadásul amikor majd figyelembe vesszük a védőoltásokban lévő alumínium felszívódásának a kinetikáját, azaz, hogy ez a felszívódás nem azonnali, akkor az egész kérdés szinte okafogyottá válik.)

A fenti tri-exponenciális függvény egy háromkompartmentes kinetikának felel meg, egy centrális és két periferiális kompartmenttel, úgy, hogy kiürülés csak a centrális kompartmentből lehetséges. Ez a farmakokinetika egyik klasszikus modellje, így részletezés helyett inkább csak a modellt mutatom meg grafikusan:

FerenciTamasVedooltasokrolATenyekAlapjan-figure0_v2.png

Ez az ábra – érdekességként – tartalmazza azt is, hogy a feltételezések szerint mik az egyes kompartmentek anatómiai realitásai.

Az ábrán feltüntetett sebességi állandók a fenti retenciós függvényből meghatározhatóak, ez egy klasszikus farmakokinetikai feladat jól ismert megoldással, úgyhogy itt most csak a végeredményt közlöm:
\begin{align*}
k_{21} &= 0,\!2147 \text{ nap}^{-1} \\
k_{12} &= 0,\!0758 \text{ nap}^{-1} \\
k_{31} &= 0,\!000464 \text{ nap}^{-1} \\
k_{13} &= 0,\!065 \text{ nap}^{-1} \\
k_{10} &= 0,\!41095 \text{ nap}^{-1} \\
\end{align*}

Jelölje \(X_1\left(t\right)\), \(X_2\left(t\right)\) és \(X_3\left(t\right)\) az első, második és harmadik kompartmentben lévő alumínium mennyiségét rendre. Ezzel a jelöléssel a kompartmentális rendszer dinamikáját a következő három (lineáris, állandó együtthatós) differenciálegyenlet írja le:
\begin{align*}
\frac{\mathrm{d} X_1\left(t\right)}{\mathrm{d}t}&=-k_{10}X_1\left(t\right)+k_{21}X_2\left(t\right)+k_{31}X_3\left(t\right)-k_{12}X_1\left(t\right)-k_{13}X_1\left(t\right)\\
\frac{\mathrm{d} X_2\left(t\right)}{\mathrm{d}t}&=k_{12}X_1\left(t\right)-k_{21}X_2\left(t\right)\\
\frac{\mathrm{d}X_3\left(t\right)}{\mathrm{d}t}&=k_{13}X_1\left(t\right)-k_{31}X_3\left(t\right)\\
\end{align*}
az
\begin{align*}
X_1\left(t\right)&=0,\!293+0,\!114+0,\!065=0,\!472\\
X_2\left(t\right)&=0\\
X_3\left(t\right)&=0\\
\end{align*}
kezdeti feltételekkel.

Bárki ellenőrizheti, ha megoldja ezt a differenciálegyenlet-rendszert, hogy az valóban a fenti retenciós függvényt adja. Ezen a ponton felmerülhet a kérdés, hogy ha ezzel a kompartmentális hókusz-pókusszal végeredményban ugyanoda jutottunk el, akkor mi értelme volt az egésznek? A kérdés jogos, ezen a ponton még valóban semmi, de az elemzésünk későbbi továbbfejlesztéséhez szükségünk lesz a kompartmentális megközelítésre is.

Végeredmény

A fentiek tehát megadják, hogy egy egyszeri, szisztémás keringésbe került dózis (bólus) hogyan viselkedik: ha \(m\) dózis jut a szisztémás keringésbe, abból a \(t\)-edik napon \(m\cdot R\left(t\right)\) lesz még a szervezetben. Ez tehát például a vakcinák számításához kitűnően alkalmazható lesz; viszont a táplálkozás bonyolultabb ügy, hiszen az nem egyszeri, hanem ismétlődő bevitelt jelent. Különösen ebben a korban (napi sokszori táplálkozás) nem vétünk nagy hibát, ha elhanyagoljuk ennek a diszkrétségét, azaz úgy vesszük, hogy folytonos a bevitel. Ekkor persze az \(m\) jelentése már nem dózis, hanem ráta (dózis/nap); és az ebből származó terhelést – a folytonosságnak hála – egyszerű integrálással kapjuk:
\[
B_{c,V_{\text{max}},V_{\text{min}},m_{\text{ss}},F_{\text{táplálék}}}^{\left(\text{táplálék}\right)}\left(t\right)=\int_{s=0}^t m_{c,V_{\text{max}},V_{\text{min}},m_{\text{ss}},F_{\text{táplálék}}}\left(s\right) R\left(t-s\right) \mathrm{d} s.
\]
(Ne felejtsük el, hogy az integrandusban \(R\left(t-s\right)\)-sel kell rászoroznunk a beviteli rátára, nem \(R\left(s\right)\)-sel – a kettő csak időben állandó ráta esetén lenne mindegy!) Ez a konvolúciós integrál úgy is felfogható, mintha elcsúsztatott koncentráció-görbéket adtunk volna össze.

Behelyettesítve az eddig kiszámoltakat, és elvégezve az integrálást, meghatározható a táplálkozásból származó, szervezetben maradó összmennyiség, ezt nevezzük a továbbiakban alumíniumterhelésnek. Ezt a következő ábra mutatja (a színek jelentése ez eddigivel egyezik):

altaplalek.png

Védőoltásokból származó alumíniumterhelés

Az előzőek fényében a védőoltásokból származó alumíniumterhelés meghatározása igen könnyű lesz. A jelenleg hatályos, 2016-os Védőoltási Módszertani Levélen alapuló magyar oltási naptár szerint a számunkra releváns időszakban egy oltás van, ami nem tartalmaz alumíniumot (BCG), és kétszer három, ami igen (DTaP-IPV-Hib és PCV). Ez utóbbiakhoz jelenleg a Pentaxim és a Prevenar13 nevű oltóanyagot használják, az előbbi adagonként 0,3, az utóbbi 0,125 mg alumínium-hidroxidot tartalmaz; az előbbit a csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korukban kapják, az utóbbit 2, 4 és 12 hónapos korukban. (Ezt a legutóbbit a csecsemőkori terhelés elemzésekor értelemszerűen nem veszem figyelembe, de a későbbi hosszabb távú elemzésekben természetesen igen.) Egyelőre feltételezem, hogy a védőoltásokban lévő alumínium biohasznosulása \(F_{\text{vakcina}}=100\) %, és, hogy felszívódásuk azonnali a beadás pillanatában. (Próbálok magam ellen csalni.)

Nincs más dolgunk tehát, mint (háromszor) alkalmazni a retenciós függvényt, és így megkapjuk a vakcinákból származó alumíniumterhelést:

\begin{equation*}
\begin{split}
B^{\left(\text{vakcina}\right)}\left(t\right) &= \begin{cases} 0 \quad \text{ha } t < 60 \\ 0,\!425 \cdot R\left(t-60\right) \quad \text{ha } 60 \leq t < 90\\0,\!425 \cdot R\left(t-60\right) + 0,\!3 \cdot R\left(t-90\right) \quad \text{ha } 90 \leq t < 120\\ 0,\!425 \cdot R\left(t-60\right) + 0,\!3 \cdot R\left(t-90\right) + 0,\!425 \cdot R\left(t-120\right) \quad \text{ha } t \geq 120\end{cases}
\end{split}
\end{equation*}



Ezt a szokott módon grafikusan ábrázolva:

alvakcina.png

Beviteli limitek

A teljesség kedvéért, de hangsúlyozottan csak kiegészítés gyanánt, bemutatom azt is, hogy ez a terhelés hogyan viszonyul a nemzetközi határértékekhez. Tekintetbe véve, hogy e limitek bevitelre – és nem terhelésre – szabnak korlátot, így a fentiekkel való összevetéshez nyilván átszámítás szükséges: az engedélyezett terhelést úgy kapjuk meg, hogy feltételezzük, hogy az alany minden nap épp az engedélyezett bevitelt fogyasztja el. (Tehát kiszámítjuk, hogy mennyi alumínium lesz a szervezetében, ha a maximális engedélyezett bevitelt használja ki.)

Két alapvető szabványt érdemes megemlíteni a témában. Az egyik az amerikai ATSDR, mely az alumíniumra 1 mg/ttkg/nap ún. MRL-t (minimális kockázati szintet) állapított meg. (Az MRL az a szint, aminek bevitele valószínűsíthetően semmilyen kockázattal nem jár, adott végpont – alumínium esetében ez a védőoltás-ellenesek kedvence, a neurotoxicitás volt – tekintetében. Ráadásul konkrétan az alumínium limitje középtávú (14-364 nap) és krónikus (\(\geq\)365 nap) expozícióra vonatkozik, nem is epizodikusra, így még szigorúbb is, mint ami a védőoltások esetében releváns lenne.) A másik szabvány az európai EFSA 1 mg/ttkg/hét korlátja – az ATSDR-nél drasztikusan szigorúbb limit oka, hogy ezt arra tervezték, hogy akár egy egész életen át történő folyamatos ilyen mértékű bevitel is biztonságos legyen. A szabvány annyira ultra-biztonságos, hogy vizsgálatok szerint az európai népesség nagyobb része e pillanatban is átlépi, mégpedig védőoltásoktól teljesen függetlenül, a táplálkozásával (van, aki többszörösen…); ennek ellenére ezt is fel fogom használni viszonyításként, noha nyilván összehasonlíthatatlanul szigorúbb, mint ami valóban releváns lenne egy életünkben összesen néhányszor megismétlődő bevitelre.

További probléma, hogy a limitek testtömegre vannak megadva, így a belőlük adódó terhelés attól is függ, hogy milyen súlyú csecsemőről beszélünk. Azért, hogy a lehető legjobban csaljak a vakcinák ellen, referencia-csecsemőként egy 3. testtömegpercentilisen lévő lányt használtam – ez volt az irodalmi adatokban elérhető legkisebb testtömeg adott életkorra. (A 3. testtömegpercentilis jelenti azt a testtömeget, amiről elmondható, hogy az adott életkorú és adott nemű csecsemők 97 %-a ennél nagyobb tömegű.) Az adatokat a magyar Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat eredményeiből vettem át. (Ez eleinte havonta, majd féléves kortól egyéves korig kéthavonta tartalmazza nemenkénti bontásban a 3, 10, 25, 50, 75, 90, 97 percentilis testtömegeket.) Adott napra vonatkozó testtömeget ezen adatokból harmadrendű interpolációval számoltam.

Ezek alapján a következő limiteket kapjuk alumíniumterhelésre (a magasabban futó görbe értelemszerűen az ATSDR-, az alacsonyabb az EFSA-szabvány alapján készült):

allimit.png

Mindent egybevetve

Ha most az összes eddigi eredményt egy ábrán jelenítjük meg, akkor a következő, a védőoltás biztonságosságának megítélése szempontjából kulcsfontosságú grafikonhoz jutunk:

alegyutteletkorlimittel1.png

Jól látható, hogy az ATSDR-korlát rá sem fér az ábrára, ahhoz, hogy ezt ábrázolni tudjuk, még a függőleges tengelyt is át kell skálázni:

alegyutteletkorlimittel2.png

Az alapmegoldás finomítása

Ebben a pontban a fenti eredményeket fogjuk pontosítani azáltal, hogy finomabb észrevételeket is beépítünk a számításokba. Általánosságban is elmondható, hogy ezek a számítások – lévén, hogy újabb modellfeltevéseket tesznek szükségessé – rontják az eredmény robusztusságát, viszont a némileg nagyobb bizonytalanságért cserében lényegesen reálisabb, pontosabb képet adnak.

Ebben a pontban a nem jelölt modellfeltevések – valamint egyáltalán: a számítás logikája és menete – Mitkus és mtsai cikkéből származnak.

A glomeruláris filtráció fejlődésének figyelembevétele

Az egyik pont, ahol a fenti számításban csaltunk az, hogy a kompartmentek közötti időállandókat, így a kiürülés sebességállandóját is, egy felnőttön kimért adatsor alapján adtuk meg. Ez azért gond, mert csecsemőkben (különösen újszülöttekben) a glomeruláris filtráció, ami esetükben az alumínium eltávolításának legfontosabb útja, még fejletlen, így minden okunk megvan feltételezni, hogy náluk ez az állandó kisebb. (A dolog ugye azért nem mindegy, mert így mind a természetes – táplálkozásból adódó –, mind a vakcinákból származó felhalmozódó alumíniumterhelés rögtön nagyobb kell legyen, hiszen lényegében arról van szó, hogy az eltávolítás kevésbé hatásos.)

Ennek becsléséhez Mitkus és mtsai egy olyan vizsgálat eredményeit használták fel, mely több mint száz gyermek kreatinin clearance adatait mérte le 13 éven keresztül. (A kretinin clearance-ét a vesefunkció, így a glomeruláris filtráció hatásosságának hozzávetőleges jellemzésére használhatjuk.) Mivel ez a görbe kezdetben meredeken nő, aztán az életkor előrehaladtával kilaposodik, hogy aszimptotikusan elérje a felnőttkori értéket, a szerzők Michaelis–Menten-függvénnyel közelítették. Ennek alakja – átnormálva úgy, hogy az aszimptotikus érték 1 legyen –:
\[
f\left(t\right)=0,\!361+0,\!639\cdot\left(\frac{t}{t+231,\!462}\right).
\]

Ezt most alkalmazva az alumínium kiürülési állandójára, arra jutunk, hogy az ne egy \(k_{10}=0,\!41095\) nap\(^{-1}\) (időfüggetlen) konstans legyen, hanem egy időfüggvény:
\[
k_{10}\left(t\right)=f\left(t\right) \cdot 0,\!41095.
\]

Ezzel a kinetikát leíró differenciálegyenlet-rendszer:
\begin{align*}
\frac{\mathrm{d} X_1\left(t\right)}{\mathrm{d}t}&=-k_{10}\left(t\right)X_1\left(t\right)+k_{21}X_2\left(t\right)+k_{31}X_3\left(t\right)-k_{12}X_1\left(t\right)-k_{13}X_1\left(t\right)\\
\frac{\mathrm{d} X_2\left(t\right)}{\mathrm{d}t}&=k_{12}X_1\left(t\right)-k_{21}X_2\left(t\right)\\
\frac{\mathrm{d}X_3\left(t\right)}{\mathrm{d}t}&=k_{13}X_1\left(t\right)-k_{31}X_3\left(t\right)\\
\end{align*}
változatlan kezdeti feltételekkel.

A módosulás formailag minimális, de tartalmilag nagy, hiszen ez már nem állandó együtthatós rendszer, így nincs szimbolikusan előállítható megoldása. (Csak akkor lenne, ha az \(\mathbf{A}\left(t\right)\) együtthatómátrixra teljesülne az \(\mathbf{A}\left(t\right)\cdot\int_0^t \mathbf{A}\left(s\right) \mathrm{d} s = \int_0^t \mathbf{A}\left(s\right) \mathrm{d} s \cdot \mathbf{A}\left(t\right)\) alakú felcserélhetőség, itt (a fenti \(f\left(t\right)\) mellett) azonban ez, könnyen ellenőrizhető módon, nem valósul meg.) Ezt már csak numerikusan tudjuk megoldani valamilyen alkalmas módszerrel (pl. Runge–Kutta-módszer). Ha megkaptuk a megoldást, akkor \(X_1\left(t\right)+X_2\left(t\right)+X_3\left(t\right)\)-ként adódik a retenciós függvény. Ezt, és az eredeti retenciós függvényt mutatja a következő ábra (itt már fontos hozzátenni, hogy az új retenciós függvény azzal a feltevéssel készült, hogy a beadás születéskor történik – hiszen itt már ugye nem mindegy, hogy milyen életkorból indulva számítjuk a raktározódást):

alboluseletkor.png

Látható, hogy az új feltételezések mellett – ahogy az várható is volt – az alumínium raktározódása nagyobb.

Persze az is sejthető, hogy nagyon hosszú távon a különbség csökken (szemben a fenti ábrával, ahol az időtartam rövidsége miatt nem látszik semmilyen közeledés), hiszen ezek a modellfeltevések épp azt jelentik, hogy a kiürülés idővel eléri a felnőttkorit. Ellenőrizzük ezt:

alboluseletkorhosszu.png
Látszik, hogy a várakozásunk teljesült, nagyon hosszú időt várva – az elért nagyobb kiürülés miatt – a két közelítés közti különbség eltűnik.

Most, hogy megvan az új retenciós függvényünk, azt ugyanolyan numerikus integrálásban (illetve egyszerű összegzésben) felhasználva kapjuk a végeredményt. Ezt mutatja a következő ábra:

alegyutteletkor.png
Látható, hogy mindkét forrásból (természetes és védőoltás) származó alumíniumterhelés is feljebb kúszott.

A limitekkel:

alegyutteletkorlimittel1_1.png

és

alegyutteletkorlimittel2_1.png

A magyarázat világos: az előbb említett effektus azt a bevitelt érinti legjobban, amelyik a legnagyobb mennyiségű – azaz a limiten történő táplálkozást. Ennek tudható be, hogy legjobban a piros vonalak emelkedtek meg (így a vakcinákból származó terhelés már a jelentősen szigorúbb korlátot is alig éri el).

Az injekcióban adott alumínium lokális felszívódása

Van egy második pont is, ahol ismét egy olyan feltevéssel éltem, ami megint csak durván rontotta a vakcinák biztonságát: azzal számoltam, hogy az oltással beadott alumínium azonnal, abrupt módon felszívódik, és teljes mennyiségében, késleltetés nélkül a szisztémás keringésbe kerül – ahogy azt az ábrákon lévő „tüskék“ is szépen mutatják. Noha ez a kinetikai számításokat nyilván lényegesen megkönnyítette matematikai szempontból, mindennek mondható, csak reálisnak nem (különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az alumínium adjuvánsok használatának egyik oka épp az, hogy a lokális felszívódást elnyújtsák…). Kicsit precízebben: a védőoltásokban használatos alumínium adjuvánsok mind oldhatatlan alumínium sók, márpedig felszívódás és disztribúció csak azt követően várható lényeges mértékben, hogy a citrát-képződés révén oldható alumínium sók képződtek.

Szerencsére erre vonatkozóan vannak empirikus eredmények. Bár korlátozott erejűek (kismintásak és állatkísérletesek), de azért hozzávetőleges képet alkothatunk: egy kísérlet szerint az injekcióval, intramuszkulárisan (azaz izomba, tehát pontosan a védőoltásokkal megegyező módon) beadott, a védőoltásban találhatóval megegyező alumínium-hidroxid adjuváns mindössze 17 %-a került be a szisztémás keringésbe a vizsgálat 28 napja alatt! Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a felszívódás állandó rátájú (tehát \(\frac{0,17}{28}\) nap\(^{-1}\) ) mind a vizsgálat időtartama alatt, mind az után (tehát a teljes felszívódáshoz \(28/0,\!17=165\) nap kell).

Bár Mitkus és mtsai eredeti cikke e tekintetben csak ennyi elemzést végez, én egy nagyon picit továbbmentem: mivel a felhasznált paraméterben komolyabb bizonytalanság van (elsősorban az állatkísérletes forrás miatt), azt is kipróbáltam, amolyan érzékenység-vizsgálatként, hogy mi történik, ha a fenti felszívódási rátát felére csökkentem, illetve kétszeresére növelem.

Ezt figyelembe véve a természetes és mesterséges forrásokból származó alumíniumterhelés (utóbbinál a szaggatott a felhasznált paraméterrel, a két vastag vonal a fent részletezett alá- és fölébecslésekkel kapott eredmények):

alegyutteletkorlokfelsz.png
A limitekkel:

alegyutteletkorlokfelszlimittel1.png

és

alegyutteletkorlokfelszlimittel2.png

Születéskori alumínium-teher

Az alumínium minden ember szervezetének, így a várandós nőkének is természetes alkotója – ennek fényében nem meglepő, hogy az újszülöttek szervezetében már világrajövetelükkor is van alumínium. Az eddigi számítás ezt figyelmen kívül hagyta, így nagyon durván csaltam a védőoltások biztonsága ellen, hiszen ezt a – mint majd hamarosan látni fogjuk, egyáltalán nem elhanyagolható – mennyiséget „elfelejtettem“ feltüntetni a természetes terhelésnél.

Erre, mármint az újszülöttek szervezetének alumínium tartalmára vonatkozó közvetlen vizsgálat nincs az irodalomban, de olyan, ami újszülöttek vérszérumában mérte le az alumínium-koncentrációt, van. Eszerint az újszülöttek átlagos szérum alumínium-koncentrációja \(0,\!16\) \(\mu\)mol/l. Mivel a vérben keringő alumínium 90 %-a található meg a szérumban, így a teljes vér alumínium-koncentrációját kereken \(0,\!18\) \(\mu\)mol/l-nek vehetjük. (Ez jó egyezésben van a vér alumínium-koncentrációját közvetlenül kimérő vizsgálatok eredményeivel is.) Hasonlóképp továbbmenve, figyelembe véve, hogy a szervezetünkben található összes alumínium kb. 4 %-a van a vérben minden életkorban, azt kapjuk, hogy egy újszülött teljes szervezetének alumínium-koncentrációja \(4,\!4\) \(\mu\)mol/l. 3 kg körüli (jórészt vízből álló, így 1-hez közeli sűrűségű) újszülöttel számolva (itt most nem muszáj precíznek lennünk, e számítás többi hibaforrása úgyis nagyobb ennél), és figyelembe véve, hogy az alumínium moláris tömege 27 g/mol, azt kapjuk, hogy ez nagyjából \(0,\!4\) mg születéskori alumínium-terhet jelent.

Ezen \(0,\!4\) mg in utero terhelés sorsát illetően a vakcinák biztonsága szempontjából legrosszabb opciót választottam, azaz azt feltételeztem, hogy ugyanolyan retenciós függvény szerint ürül ki, mint egy intravénás bólusban beadott \(0,\!4\) mg alumínium.

Ezt figyelembe véve újra elkészíthetjük a fenti ábrát, hogy megkapjuk a következő, pontosabb eredményt (itt már a zöld és narancssárga területek és görbék jelentése természetesen nem „táplálkozásból származó“ alumíniumterhelés, hanem „természetes forrásból származó“ alumíniumterhelés, azaz a táplálkozásból származó és az in utero terhelés összege):

alegyuttnulleletkorlokfelsz.png

A limitekkel:

alegyuttnulleletkorlokfelszlimittel1.png

és

alegyuttnulleletkorlokfelszlimittel2.png

Konklúzió

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy egy csecsemő életének első 60 napjában semmilyen alumíniumterhelésnek nincs kitéve a védőoltások következtében hazánkban; ezt követően pedig az oltásokból adódó alumíniumterhelés eleinte a természetes terheléssel összemérhető, az első életév után pedig egyenesen elhanyagolható mellette. (Ennek fényében nem meglepő, hogy a védőoltásokból származó alumíniumterhelés még a létező legszigorúbb, egész élethosszon át tartó folyamatos bevitelre megállapított limitet sem lépi át.) Márpedig a biztonság megállapításában ez a legszilárdabb fogódzkodó!

Mindezeket szemléltethetjük másképp is: tekintsük az első 18 év egészét! (Noha világos, hogy a gyermekek fejlődésében vannak kritikus időszakok, ezért igenis indokolt az ezekre fókuszáló elemzés is, de most, hogy ezt megtettük a fentiekben, nem felesleges kicsit bővítenünk a horizontot.) A következő ábra azt mutatja, hogy mennyi alumínium van egy gyermek szervezetében, ha a teljes kötelező oltási program összes védőoltását hiánytalanul, pontosan az oltási naptár szerint megkapja (piros görbe), és ha egyetlen egy oltást sem kap (kék görbe). Az ábra azzal a feltevéssel készült, hogy a táplálkozási alumíniumbevitel lineárisan éri el a felnőttkori 7 mg-ot (amivel még ugyancsak óvatos is voltam, hiszen így például az első év végi bevitel még csak 0,38 mg, ami a fele a valósnak...), továbbá figyelembe veszi, hogy a hepatitis B oltásokban más mennyiségű (0,5 mg a 0,3 helyett) alumínium van.

al18.png

Emlékeztetőül: a kék görbe a védőoltás-ellenesek szerint az idilli állapot, míg a piros az, melyben a vakcinákból származó borzasztó alumíniumterhelés miatt ránk szabadulnak betegségek tucatjai autizmustól az epilepsziáig...

Viszont ha valaki netán napi 8 mg alumíniumbevitelig jut el, ugye ez még bőven belefér a táplálkozással történő természetes alumíniumbevitel mennyiségének természetes ingadozásába (sőt, ez még mindig a EFSA-szabvány alatt van, még egy 60 kg-os ember esetében is – noha említettem, hogy ez a szabvány olyan paranoiás, hogy az európai lakosság egy jó része kimondottan átlépi), akkor a szervezetében lévő alumínium mennyiségének alakulását a következő ábra szaggatott vonala mutatja (az előző ábrára vetítve).

al818.png

Azt hiszem, ez nem igényel további kommentárt.

69 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr8112704099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.08.04. 01:40:41

>Ebben a pontban a nem jelölt modellfeltevések (valamint egyáltalán:
>a számítás logikája és menete) Keith és mtsai cikkéből
>valamint Mitkus és mtsai cikkéből származnak.

Ezt már olvastad ?

"Critical analysis of reference studies on aluminium-based adjuvants toxicokinetics"
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28576261
doi: 10.1016/j.pharma.2017.04.004. Epub 2017 May 31.

xxxx

Meg innen az 1-es táblázat is érdekes lehet, a megválaszolatlan kérdésekről.
Biopersistence and Brain Translocation of Aluminum Adjuvants of Vaccines
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4318414/

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.04. 11:27:27

@Karinthy-paradoxon: (Előrebocsátom, hogy azóta, hogy kiderült ez: vedooltas.blog.hu/2016/02/01/egy_vedooltas-ellenes_legenda_vege_tul_nagy_aluminium-terheles_napjainkban_az_oltasoktol ezt az egész kinetikai számításos kérdéskört nem érzem túl fontosnak, és ha hamarabb jövök rá erre, lehet, hogy ezt végig sem számolom...)

"Critical analysis of reference studies on aluminium-based adjuvants toxicokinetics"
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28576261
doi: 10.1016/j.pharma.2017.04.004. Epub 2017 May 31."

Ez RETTENTŐ érdekesnek hangzik az absztrakt alapján (az ilyen kritikus értékelés amúgy is mindig szívemhez közel áll), viszont franciául van a cikk! Ha valami hatalmas, alumínium/vakcina kérdéskörbeli tudásunkat alapvetően érintő hibákra jöttek rá, akkor gondolom közlik angolul is, nem tudsz erről? (Sajnos franciául nem tudok...)

"Meg innen az 1-es táblázat is érdekes lehet, a megválaszolatlan kérdésekről.
Biopersistence and Brain Translocation of Aluminum Adjuvants of Vaccines
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4318414/"

Ez az agyi akkumuláció a fagociták révén érdekes sztori (azért is mondom, hogy érdekes, mert nyilván más ahhoz képest, amit én vizsgáltam, hiszen akkor nem a szisztémás keringésbe kerülést kell nézni). Ha jól értem, akkor ebben a cikkben nincsen semmilyen új eredmény, visszahivatkozik erre:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23557144/

Nem mondom, hogy teljes részletességgel áttekintettem a témát, de ami biztosan gyanús, az ez:
"The dose of alum-containing vaccine administered to mice was calibrated to mimic the mean number of doses received by MMF patients. One dose of commercially available anti-hepatitis B vaccine contains 0.5 mg Al according to the product data sheet. Based on an average of human body weight of 60 kg (most patients being women), the amount received for each immunization is 8.33 μg/kg. The allometric conversion from human to mouse (FDA Guidance 5541) gives a final amount of approximately 100 μg/kg. A dose of 36 μL vaccine, which corresponds to 18 μg Al, was injected to mimic the cumulative effect induced by 5.2 human doses to 35 g mice (the mean weight at the d180 midtime of brain analysis)."

Magyarul: úgy állították be az egereknek beadott mennyisége, hogy az - átlagosan - ÖT darab, egyenként FÉL mg alumíniumot tartalmazó oltással legyen ekvivalens, ugyebár EGYSZERRE beadva. Ez tehát 2,5 mg pillanatszerűen; a magyar helyzet szerint a csecsemők ennek a felét nem kapják meg... egy év alatt!!!

(Ezen felül: lehet, hogy én kombinálom túl, de ha jól értettem a szöveget, az allometrikus konverziót, amivel átszámolták az emberi dózist egér-dózisra, a 180. napos testtömeg alapján hajtották végre... miközben ugye az injekciót a (8-10)*7. napon kapták meg!! Érted, ez olyan mintha azt mondanám, hogy 10 hetes csecsemőkre ekvivalens dózist számolok, miközben a 6 hónapnál mért súlyukat rakom be a képletbe!! Ha ezt jól értettem, akkor ez nagyon durva.)

A másik: a sima vakcinát használó részt értem, de nézd ami utána jön! Flarend úgy követte az alumínium-hidroxidot és -foszfátot, hogy 26Al-lel jelölte őket. Ez világos, a radioaktív nyomjelzés technikája tiszta sor, és - ami még fontosabb - biztosan működőképes, hiszen kémiailag ugyanaz az anyag maradt. Ők viszont mindenféle Al-Rho hibrideket, meg FLB-ket használtak, amik KÉMIAILAG is eltérnek! Mégpedig nem is kicsit, csak vegyük az első példáját: fogtak egy rodamin B magot (ez egy fluoreszcens festék, kb. 500 g/mol, elég szép nagy molekula), utána gyártottak gadolínium-oxid nanopartikulumokat, majd e körül egy polisziloxán burkot hoztak létre rajta, végül ezt hibridizálták az alumínium-hidroxiddal. És akkor a tízforintos kérdés: értem én, hogy mivel ez fluoreszcens, így könnyebb a nyomkövetése, de vajon úgy viselkedik a szervezetben mint az alumínium...? Hát már ne is haragudj, de én inkább elhiszem, hogy az alumínium ugyanúgy viselkedik mint az alumínium, mint hogy a gadolínium oxiddal bevont, polisziloxán burkolatos rodamin ráhibridizált alumínium ugyanúgy viselkedik, mint az alumínium...!

A harmadik az egyik használt egér: C57BL/6, mdx. A C57BL/6-tal nincsen semmi baj, ezt én is ismerem, a munkatársaim is használják egy kísérletben, tök alap. Az izgalmas az mdx. Azt kell tudnod róla, hogy ez eredetileg a Duchenne-féle izomdisztrófia tanulmányozására használt állatmodell (egy mutáció miatt abnormális disztrofint termel a szervezete), ami két szempontból érdekes most. Az egyik, hogy diszfunkcionális a vér-agy gátja, a másik, hogy a spontán izomsérülései miatt erősen emelkedett a makrofág aktivitása. És ezt használták egy olyan kísérletben, melyben azt nézték, hogy a makrofágok mit juttatnak az agyba... Hm. Milyen "véletlenül" szerencsés választás...!

Szóval nem tenném tűzbe a kezem azért, hogy ezen eredményeknek BÁRMI relevanciája van az emberi alkalmazások szempontjából...

paffy 2017.08.04. 15:35:27

Aluminium adjuváns indukált autoimmun (ASIA) szindróma:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23609067

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.04. 16:36:16

@paffy: Sajnos a Shaw-Tomljenovic páros ontja magából a botrányosabbnál botrányosabb metodikájú cikkeket a témában, úgyhogy látatlanban is azt mondtam volna, hogy óvatosan hidd el, amit írnak. De ráadásul amikor belenéztem ebbe amit linkeltél, akkor leesett, hogy erről már konkrétan is volt szó a blogon:
vedooltas.blog.hu/2013/03/05/aluminium_755/full_commentlist/1#c21663535
Hát ez az, ahol összekorreláltatták az autisták számát az *azévi* oltási naptár alumínium tartalmával :D (többek között: leftbrainrightbrain.co.uk/2013/07/10/comment-on-do-aluminum-vaccine-adjuvants-contribute-to-the-rising-prevalence-of-autism/ ).

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.08.09. 14:04:33

Apróságok:

> Láthatóan mindegyik exponenciális lecsengésű, így a biológiai felezési
> idő könnyen meghatározható: az első szakaszra ln2/0,595=1,2ln⁡2/0,595=
> 1,2 nap, a másodikra 4 nap, a harmadikra 1729 nap.)

A 2. felezési idő 4 vagy 40?

mert ezt olvasom a hivatkozásban:
"exponents correspond to clearance half-lives of 1.4, 40 and 1727 days."

>Az adatokat a magyar Országos Longitudinális
>Gyermeknövekedés-vizsgálat eredményeiből vettem át.

A link nem elérhető már. ( 404 Not found )
Be tudnád irni a posztba a referenciacsecsemő tömegét?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.09. 18:44:33

@Karinthy-paradoxon: "A link nem elérhető már. ( 404 Not found )
Be tudnád irni a posztba a referenciacsecsemő tömegét?"

Köszi a figyelmeztetést, javítottam is!

" >A 2. felezési idő 4 vagy 40?

Közben rájöttem ...
vedooltas.blog.hu/2013/03/18/miert_olvassunk_figyelmesen_tudomanyos_cikkeket "

Igen, ez a magyarázat :)

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.08.10. 12:37:16

írod:
>Úgy is fogalmazhatunk, hogy ha valaki szisztémás keringésébe bekerül 1 mg alumínium,
>akkor a fenti függvény mutatja, hogy abból a tt-edik napon mennyi van még a szervezetében.
>...
>Láthatóan mindegyik exponenciális lecsengésű, így a biológiai felezési idő
>könnyen meghatározható: az első szakaszra ln2/0,595=1,2ln⁡2/0,595=1,2 nap,
>a másodikra 4 nap, a harmadikra 1729 nap.)

Jól látom, hogy a Nolte modell[1] és az általad használt Mitkus modell között
azért lényegi különbségek vannak a véráramból való ürüléssel kapcsolatban?

Legalábbis a finomított Nolte modell[1] szerint az intravénásan beadott aluminiumnál még az 5nap után is a nagy része visszamarad a testben,
Míg a Mitkus modell szerint 5 nap után már a második felezési szakaszon is túl van, vagyis aszerint a nagy része kiürült.

Szerintem nem mindegy, hogy 25%/75% vagy 75%/25% az arány, ezt már jelentős eltérésnek érzem.

úgy vettem, hogy az általad emlitett 2 felezési szakasz [1,2nap + 4 nap] ~hasonló mint a Nolte modellben jegyzett ["after 5 days"]

Kérdés:
- Hol tévedek az okoskodásban?

[1]
A "3.3. Intravenous administration to healthy volunteers"

Figs. 6 and 7 show the measured numbers of 26Al atoms
relative to the number of i.v. administered 26Al atoms in
serum and in the collected urine for the volunteers 4 and
5. Fifteen min after administration the amount of 26Al
atoms in serum has decreased to about 40% of the
administered dose for both volunteers. During this short
time, most of the 26Al atoms administered to the blood
volume were distributed to other parts of the body. In
the accumulated urine, about 28 and 25% of the i.v.
administered 26Al atoms were measured after 5 days for
the volunteers 4 and 5. Analysing the urine data, it is
evident that after 5 days the majority of 26Al atoms is
still stored in the body.

Ebből " Analysing the urine data, it is
evident that after 5 days the majority of 26Al atoms is
still stored in the body."

"Investigation of the aluminium biokinetics in humans: a 26Al tracer study"
Food Chem Toxicol. 2004 Mar;42(3):363-71.
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14871578

megj: Mivel az "open compartmental model (Nolte et al., 2001)"-t használja a tanulmány, emiatt nevezem Nolte modellnek. (Ez egy 12-kompartmentes modell, mig a Mitkus féle csak 3)

fordulo_bogyo 2017.08.11. 16:17:12

@Karinthy-paradoxon: Szamolj utana mekkora kulonbseget okoz ha a felezesi ido negyszer-otszor hosszabb.

Meg fogsz lepodni.

Ha havonta egyszer (2,3 es 4 honapos korban) kapnak oltast, a 30 nap az lassabb kiurules eseten is nagyjabol 3 felezesi ido, azaz 1/8-reszere csokken akkorra a a bevitt aluminium.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.08.11. 22:12:10

@fordulo_bogyo:

>Szamolj utana mekkora kulonbseget okoz ha a felezesi ido negyszer-otszor hosszabb.

emlékeztetni szeretnélek, hogy
- az 1,2 nap Tamás modelljében a felezési idő,
- de az 5 nap a kisérletben nem a felezési idő ( 75% aluminium nem a fele! Az 50% lenne az! )

>Meg fogsz lepodni.
>Ha havonta egyszer (2,3 es 4 honapos korban) kapnak oltast,

Patkányoknál 180 nap felezési időt is mértek. [1] Itt találsz 7 és 14 napos adatot is.

[1]
"Nevertheless, samples were consistently excised yielding reliable
and reproducible data that exhibited 49% retention of the aluminium dose at 180 days
after administration (Figure 1) and it was estimated that approximately
62 weeks would be required to eliminate 95% of the administered
aluminium dose (extrapolated from day 14 and day 180 data)."

"Analysis of aluminium in rat following administration of allergen immunotherapy
using either aluminium or microcrystalline-tyrosine-based adjuvants"
Published Online:26 Feb 2016 doi.org/10.4155/bio.16.10
www.future-science.com/doi/full/10.4155/bio.16.10

fordulo_bogyo 2017.08.11. 23:43:02

@Karinthy-paradoxon: Szamolj is az adataiddal, kerlek.
Ne csak paszzivan idezz innen-onnan, hanem gondolkozz, alkalmazd az adatokat, es abbol vonjal le sajat kovetkeztetest.

Igy nem tudjuk, mi is a velemenyed, mi a mondanivalod?

Patkany irrelevans, egyfelol mert nem embere, masfelol mert nem a keringesben levo aluminiumrol szol a meres.

Szilágyi András 2017.08.16. 13:30:07

Lazán kapcsolódik, de most találkoztam ezzel a cikkel:
New study: Vaccine Manufacturers and FDA Regulators Used Statistical Gimmicks to Hide Risks of HPV Vaccines
worldmercuryproject.org/news/new-study-vaccine-manufacturers-fda-regulators-used-statistical-gimmicks-hide-risks-hpv-vaccines/
Ezt az ismert oltásellenes, Robert F. Kennedy Jr. írta, a részben alapjául szolgáló tanulmány a következő:
Serious adverse events after HPV vaccination: a critical review of randomized trials and post-marketing case series.
Clin Rheumatol. 2017 Jul 20. doi: 10.1007/s10067-017-3768-5.
link.springer.com/article/10.1007%2Fs10067-017-3768-5

Kennedy azt rója fel az oltásgyártóknak, hogy torzítják az eredményeket azzal, hogy placebóként alumínium adjuvánst használnak (amely szerinte neurotoxikus), valamint a vizsgálatok idejének lerövidítésével, a mellékhatások jelentéktelenítésével, és mindenféle statisztikai trükközéssel vádolja őket. A Clin. Rheumatol. tanulmány szerint pedig nagyon rossz a HPV oltás haszon-költség aránya.
Jó lenne utánajárni, mi igaz mindebből.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.08.16. 17:10:21

@Szilágyi András:

>Kennedy azt rója fel az oltásgyártóknak, hogy torzítják az eredményeket azzal,
>hogy placebóként alumínium adjuvánst használnak (amely szerinte neurotoxikus)

Ez már régóta visszatérő érv, és szinte a legtöbb Al adj. kritikus tanulmányba beleirják.
Ebben is benne van: Gardrasil teszt fiatal nöstény egerekkel [1]

Mindenesetre a védőoltás párti aluminium ellenesek kitartóak, eltökéltek és motiváltak és gyártják az Aluminium ellenes kisérleteket és tanulmányokat, amiket az aluminium pártiak megpróbálnak visszavonatni ( néha sikerül ) vagy ha ez nem megy, akkor figyelmen kivül hagyni.

Több fajta aluminium adjuváns van, és a legújabb immunológiailag tunningolt nanorészecskés adjuvánsokat is úgy veszik a hatóságok, mintha 100 éves biztonsági múltjuk lenne. Nem nagyon végeznek velük álatkisérleteket és nem nagyon tesznek energiát, az Aluminium helyettesitésére. Ha valami váratlan beüt, akkor nincs "B" terv.
És Wakefield óta tudjuk, hogy a váratlannal számolni kell.

Pl. az elmúlt hetekben Franciaországban peticiót adtak az e.ü miniszternek, az Aluminium alapú oltások visszavonására. [2] ( ha jól értem, akkor Calcium foszfát alapút szeretnének, ami szintén WHO engedélyes, de a döntéshozók és a vakcinagyártók közül senkinek se érdeke, hogy változtasson a jelenlegi Aluminium alapú rendszeren )

[1] Inbar R, et al. Behavioral abnormalities in young female mice following administration of aluminum adjuvants and the human papillomavirus (HPV) vaccine Gardasil.
A korai változat Vaccine-os vissza lett vonva, de egy újabb átdolgozott verzió az "Immunologic Research" -ben megjelent.
bővebben: retractionwatch.com/2016/10/24/retracted-paper-linking-hpv-vaccine-to-behavioral-issues-republished-after-revisions/
Teljes: www.medicinenaturali.net/vaccini/Immunol-Mice-HPV_05-2016.pdf ( frissitett, immunology research -ös változat )
original link: link.springer.com/article/10.1007%2Fs12026-016-8826-6

[2] www.lemonde.fr/sante/article/2017/08/09/un-collectif-lance-une-action-contre-l-aluminium-dans-les-vaccins_5170247_1651302.html ( google translate ajánlott )

fordulo_bogyo 2017.08.17. 01:45:51

@Karinthy-paradoxon: Nem tudjuk, mi is a velemenyed, mi a mondanivalod? van egyaltalan?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.17. 19:21:19

@Karinthy-paradoxon: Először is és mindenekelőtt nagyon köszönöm, hogy felhívtad a figyelmet erre a Nolte-modellre, mert baromi érdekesnek hangzik!! Beleásom kicsit magam, ez nagyon jól használható lehet.

Másodszor, értem, hogy mi a diszkrepancia amire rákérdeztél. Első blikkre nem tudok rá válaszolni, de igyekszem utánanézni!

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.08.17. 19:22:31

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

> Sajnos franciául nem tudok...

quick&dirty megoldás:
Google translate: Dokumentum feltöltés ; Francia -> Angol forditás és akkor nagyjából látod miről szólhat a cikk,
érdemes-e pontos fordítást kérned valamelyik ismerősödtől.

>Magyarul: úgy állították be az egereknek beadott mennyisége, hogy az - átlagosan -
>ÖT darab, egyenként FÉL mg alumíniumot tartalmazó oltással legyen ekvivalens, ugyebár EGYSZERRE beadva.

Egy hasonló; ebben [1] szintén C57BL/6 egerek, kontrollcsoporttal, és 40 Kg tinédzser lánnyal számoltak.

"The amount of injected Al and the HPV
vaccine were the equivalent of human exposure. In particular, each
mouse in the Gardasil and Gardasil + Pt group received 0.25 L of
Gardasil (dissolved in 20 L of vehicle solution). 0.25 L of Gardasil
is the equivalent of a human dose since the average weight of a 6-
week old mice is approximately 20 g. Gardasil is given as a 0.5 mL
dose to teenage girls of cca 40 kg. Thus a 20 g mouse receives cca
2000× less of the vaccine suspension than a human. Similarly, each
mouse in the Al adjuvant group received 5.6 g/kg body weights
Al hydroxide dissolved in 20 L vehicle solution. A single Gardasil
dose contains 225 g of Al and is given to a cca 40 kg female. This
equates to 5.6 g Al hydroxide/kg body weight. The mice in the Pt
group received 250 ng of Pt with each injection of Gardasil. Pt was
added to this group for the purpose of damaging the blood–brain
barrier. Since the actual adjuvantform used in Gardasil, amorphous
Al hydroxyphosphate sulfate (AAHS), is a proprietary brand of the
vaccine manufacturer and is not commercially available, we used
Alhydrogel as a substitute ."

> A harmadik az egyik használt egér: C57BL/6,
> Milyen "véletlenül" szerencsés választás...!

Egyrészt: Ezért kell a kontrollcsoport.

Másrészt: az oltandóak közül se emelik ki a genetikailag hajlamos gyerekeket.[2]
"Also detailed are several mechanisms whereby significant quantities of aluminium introduced via immunisation could produce chronic neuropathology in genetically susceptible children." [2]

Végül: Ennél sokkal "szerencsésebb" választások a humán tesztelésknél is vannak. Például amikor a kontroll csoport is kap aluminiumot
és emiatt az Aluminium toxikussági problémát egyszerüen kiküszöbölik. Emiatt a mellékhatásokban nincs szignifikáns eltérés, a "tények" szerint biztonságos.
"Like most other vaccine safety trials, the trials for the HPV Gardasil vaccine utilized an Al-containing placebo and hence the safety profile of the vaccine remains
obscured by the use of a potentially toxic placebo"[1]

Átnáztem a friss tanulmányokat a témában;

Érdekességek:
[1];[2];[4] : erős kritikákat fogalmaz meg az aluminium kapcsán, és hogy fel kell készülni az alternativákra.
[5]: A 4.-es kritikája
[3]: Nolte et. al Aluminium toxokinetikai modelljének újabb finomítási javaslata, Kifejti, hogy Mitkus modelljével mi a baja.

[1] Inbar R, et al. Behavioral abnormalities in young female mice following administration of aluminum
adjuvants and the human papillomavirus (HPV) vaccine Gardasil. Vaccine (2016), dx.doi.org/10.1016/j.vaccine.2015.12.067
( A korai változat Vaccine-os vissza lett vonva, de egy újabb átadolgozott verzió az "Immunologic Research" -ben megjelent.
bővebben: retractionwatch.com/2016/10/24/retracted-paper-linking-hpv-vaccine-to-behavioral-issues-republished-after-revisions/

[2] The putative role of environmental aluminium in the development of chronic neuropathology in adults and children.
How strong is the evidence and what could be the mechanisms involved?
link.springer.com/article/10.1007/s11011-017-0077-2

[3] Towards toxicokinetic modelling of aluminium exposure from adjuvants in medicinal products
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0273230017300399

[4] Non-linear dose-response of aluminium hydroxide adjuvant particles: Selective low dose neurotoxicity
Toxicology ; Volume 375, 15 January 2017, Pages 48-57
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0300483X16303043
Kritikája az [5]-ben.

[5] Questions about methodological and ethical quality of a vaccine adjuvant critical paper ( a [4] -es kritikája )
Volume 389, 15 August 2017, Pages 53-54
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0300483X17301762

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.17. 19:26:52

@fordulo_bogyo: "Patkany irrelevans, egyfelol mert nem embere" Szerintem ennyire nem szabad binárisnak lenni. Patkány is releváns lehet, csak *figyelembe kell venni*, hogy óvatosan kell eljárni, mert a bizonyítóereje kisebb. Ez egyértelműen így van, de azért az se jó hozzáállás, ha élből és komplettül figyelmen kívül hagyjuk a nem-humán vizsgálatokat (hogy mást ne mondjak, én magam is hivatkoztam ilyenre a fenti cikkben, ld. Flarand-et és nyulait, aminek az adatait a lokális felszívódás kapcsán használtam).

fordulo_bogyo 2017.08.17. 19:36:24

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Bocs, egy ketbites, random biszbazt idezo, onnallo velemeny nem nyilvanito (azzal feltehetoleg nem is rendelkezo) kommentelovel en ketbites szinten (az o szintjen) probalok kommunikalni.
Amugy, elvileg igazad van.

fordulo_bogyo 2017.08.17. 19:37:47

@Karinthy-paradoxon: "Átnáztem a friss tanulmányokat a témában"
Tenyleg atnezted? Es mire jutottal? megosztanad velunk?
Vagy csak kikerested oket, de nem olvastad el, es nincs sajat velemenyed?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.17. 19:50:00

@Karinthy-paradoxon: "quick&dirty megoldás:
Google translate: Dokumentum feltöltés "

Wow. Nem is tudtam, hogy a google translate-be PDF-et is fel lehet tölteni. Köszi :D Megnézem!

">Magyarul: úgy állították be az egereknek beadott mennyisége, hogy az - átlagosan -
>ÖT darab, egyenként FÉL mg alumíniumot tartalmazó oltással legyen ekvivalens, ugyebár EGYSZERRE beadva.

Egy hasonló; ebben [1] szintén C57BL/6 egerek, kontrollcsoporttal, és 40 Kg tinédzser lánnyal számoltak."

Hát erről beszélek!!! 40 kg-ra van méretezve, nem 4-re!! Az eredeti cikkedben beadják a magyar csecsemők által EGY ÉV alatt megkapott dózis KÉTSZERESÉT, mégpedig EGYSZERRE. Ez nem tudom hogy lehet védhető, és ehhez nem vezet közelebb a fenti linked sem...

"> A harmadik az egyik használt egér: C57BL/6,
> Milyen "véletlenül" szerencsés választás...!

Egyrészt: Ezért kell a kontrollcsoport."

A megfelelő kontrollcsoport - ha jól értettem meg, hogy mit akarsz mondani - az lett volna, ha van BL/6, de NEM mdx egér... csakhogy ilyen NEM szerepelt a kutatásban!

"Másrészt: az oltandóak közül se emelik ki a genetikailag hajlamos gyerekeket.[2]"

Ez egy abszolút helytálló és teljesen jogos megjegyzés lenne, HA létezne BÁRMIFÉLE adat arra vonatkozólag, hogy az mdx egér jól állatkísérletes modellje a genetikailag fogékony (amúgy mire???) gyerekek szervezetének. Tudsz ilyenről?

"Végül: Ennél sokkal "szerencsésebb" választások a humán tesztelésknél is vannak. Például amikor a kontroll csoport is kap aluminiumot"

Még jó, hogy kap alumíniumot, az lenne a baj, ha nem kapna: a kontrollcsoport, per definitionem, az, amit MINDENBEN azonosat kap a kezelt csoporttal, KIVÉVE a hatóanyagot. Ha a kontrollcsoport nem kapna alumíniumot (sem), akkor nem tudhatnád, hogy ha találsz is különbséget, az mitől van (az alumíniumtól vagy a hatóanyagtól).

"és emiatt az Aluminium toxikussági problémát egyszerüen kiküszöbölik."

Ha jól gondolom, akkor olyan kísérletekről beszélsz, amelyek nem az alumínium toxikusságát, hanem a hatóanyag toxikusságát vizsgálják.

"Emiatt a mellékhatásokban nincs szignifikáns eltérés, a "tények" szerint biztonságos."

A hatóanyag. (Márpedig azt akartuk vizsgálni!)

"[3] Towards toxicokinetic modelling of aluminium exposure from adjuvants in medicinal products
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0273230017300399"

Azt a betyár, hát téged aztán nem érhet az a vád, hogy nem követed az aktuális irodalmat :D Köszi szépen, nagyon ígéretes, megnézem ezt is!

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.17. 20:04:17

@Szilágyi András: "Kennedy azt rója fel az oltásgyártóknak, hogy torzítják az eredményeket azzal, hogy placebóként alumínium adjuvánst használnak (amely szerinte neurotoxikus), valamint a vizsgálatok idejének lerövidítésével, a mellékhatások jelentéktelenítésével, és mindenféle statisztikai trükközéssel vádolja őket. A Clin. Rheumatol. tanulmány szerint pedig nagyon rossz a HPV oltás haszon-költség aránya.
Jó lenne utánajárni, mi igaz mindebből."

Nem állítom, hogy most rögtön megválaszolom az összes felvetést, de az elsőt feltétlenül, mert ugyan véletlenül, de nagyjából már válaszoltam rá épp az előbb: a kutatások célja a HPV-vakcina biztonságosságának a vizsgálata (nem az alumínium biztonságosságának a vizsgálata) volt. Ahogy írtam is, a kontrollcsoport MINDENBEN ugyanazt kell kapjon, mint a kezelt csoport, kivéve a hatóanyag, értelemszerűen. Tehát az lett volna a baj, ha nincs alumínium a kontrollban: ez ironikus módon a vakcina biztonságosságának értékelését IS lehetetlenné tenné, hiszen ha találsz is különbséget, ez esetben nem tudhatnád, hogy nem az alumínium miatt van-e, miközben a hatóanyag ártatlan. Summa summarum, egy ilyen kísérleti elrendezés elég értelmetlen lenne, hiszen SEM az alumínium biztonságosságára, SEM a hatóanyag biztonságosságára nem tudnál megbízhatóan következtetni!

Ők a hatóanyag biztonságosságát vizsgálták, ezért összehasonlított csoportok kizárólag a hatóanyag tartalmazásának tényében tértek el. Ez teljesen rendben van.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.17. 20:06:17

@Karinthy-paradoxon: "ha jól értem, akkor Calcium foszfát alapút szeretnének, ami szintén WHO engedélyes, de a döntéshozók és a vakcinagyártók közül senkinek se érdeke, hogy változtasson a jelenlegi Aluminium alapú rendszeren"

Szerinted miért? Komolyan kérdezem! Nyugodtan mondhatsz összeesküvés-elméletet is; drágább a kalcium mint az alumínium?! Vagy mégis. Halálkomolyan kíváncsi volnék, hogy mit gondolsz.

fordulo_bogyo 2017.08.17. 23:41:49

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): " @Karinthy-paradoxon: Halálkomolyan kíváncsi volnék, hogy mit gondolsz." - nem gondol, csak idehany mindenfele idezeteket... Ilyen kerdesre nem valaszolt az elmult nehany evben egyszer sem. Sem a korabbi Neofin, sem a jelenlegi Karinthy-paradoxon nickneven...
Regi ismeros. Nem lehet vele parbeszedet folytatni.

qbr 2017.08.18. 09:41:44

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Józan paraszti ésszel: járt utat jaratlanert el ne hagyj.

Kicsit közgazdaságibb/üzletibb módon megfogalmazva: Ez is csak egy kockázat /haszon elemzés. Barmifajta változtatás egy üzleti kockázat, ugyhogy meg kell nézni, hogy milyen haszonnal jár. Ha a kettő között biztonságosság, hatékonyság és ár szempontjából noninferioritas van*, semmi nem indokolja a változtatást.
A tiomerzal jó példa: a tiomerzallal kapcsolatos negatív kampány nem az oltások, hanem az oltási kampányok hatékonyságát csökkentette, így a tiomerzál tartalmú oltások inferiorrá váltak.

Jelenleg az alumíniummal szembeni kampány nem csökkenti az oltási kampányok hatékonyságát, tehát nincs ok a váltásra.

*ezt nem tudom, csak megelőlegezem. Ehhez utána kellene nézni a ddolgoknak, de ahhoz sajnos lusta vagyok.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.18. 10:34:04

@qbr: Oké, de nem az a kérdés, hogy ki mit gondol, objektíve mik az érvek, hanem, hogy SZEMÉLY SZERINT kp mit gondol, engem ez érdekelne. (Például KP álláspontja szerint kapásból az nem igaz, hogy noninferioritás van biztonságosságban.)

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.18. 10:51:20

@Karinthy-paradoxon: "Ezt már olvastad ?

"Critical analysis of reference studies on aluminium-based adjuvants toxicokinetics"
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28576261
doi: 10.1016/j.pharma.2017.04.004. Epub 2017 May 31."

Az általad javasolt módszerrel :) félig-meddig megértettem dolgokat, úgyhogy rögtön kérdeznék is.

Az egyik bajuk, ez még az angol absztraktból is kiderül, hogy szerintük még az 1 mg/ttkg/nap MRL is túl magas.

Idézem őket:
"Le MRL par voie orale fixe la courbe de sécurité à unniveau trop élevé Le MRL de 1 mg/kg/j [77] a été déterminé sur la base d’uneNOAEL observée de 26 mg/kg/j chez la souris en 2001 [83].Cependant, de nombreuses publications font état d’effets neurotoxiques objectivés par des tests fins de mémoire etde comportement chez la souris et chez le rat, confirmés par des altérations neurobiologiques cohérentes, pour desdoses orales d’Al très inférieures à 26 mg/kg/j : 6 mg/kg/jrapporté en 1993 [84], 5,6 mg/kg/j rapporté en 2008 et 2009[85,86], 10 mg/kg/j rapporté en 2016 [87], 3,4 mg/kg/j rap-porté en 2016 [88], et même 1,5 mg/kg/j rapporté en 2017[89]. En utilisant le MRL par voie orale « officiel », Mitkus adonc fixé la courbe de sécurité à un niveau bien trop élevé.Ce niveau a été surestimé d’un facteur pouvant atteindre unfacteur × 17,3 (soit 26/1,5) si on tient compte de l’étude laplus récente, et encore le niveau 1,5 mg/kg/j rapporté n’estmême pas un NOAEL puisque des effets ont été documen-tés à cette dose [89]. Dans ces conditions, la bonne sécuritédes adjuvants aluminiques chez le nourrisson ne peut êtreassurée sans réserve sur la base de l’étude de Mitkus."

Tehát az 1 mg/ttkg/nap úgy jött ki, hogy egérben 26 mg/ttkg/nap volt a NOAEL, ezt elosztották 3-mal hogy átváltsák emberre, aztán 10-zel, hogy hagyjanak helyet az emberek közti egyedi (inter-individuális) variabilitásnak is. Igen ám, csak épp szerintük rossz a 26, utána hosszasan idézik az eredményeket, amelynek végén arra jutnak, hogy ez igazából 1,5 mg/ttkg/nap. És ebből adódóan persze az 1-es MRL is rossz, szép didaktikusan ki is számolják, hogy 17,3-szeresen van felülbecsülve (=26/1,5). A helyes MRL tehát - szerintük - 1,5/30, azaz 0,05 mg/ttkg/nap (50 ug/ttkg/nap) lenne.

Mindez baromi tetszetősen hangzik, nekem csak egyetlen kérdésem lenne.

Az emberi anyatej alumíniumtartalmában hatalmas a variabilitás, mérések szerint a normális értékek a néhány ug/l-től a 400 ug/l-ig terjednek. (A www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2782734/ Human Studies/Milk pontja jó összefoglalót ad.) Ezek a 400 közeliek legyenek gyanúsak, úgyhogy szolidan vegyünk 300-at mint ami jó nagy, de azért még teljesen normálisan előfordulhat a természetes variabilitás miatt.

Egy 3,5 kg-os újszülött elfogyaszt napi 600 ml anyatejet, ez 0,6*300=180 ug/nap, ami 180/3,5=51 ug/nap/ttkg... azaz NAGYOBB mint a szerintük helyes MRL!!! (Még 2 hónapos korában, ha eléri az 5 kilót, de közben már 750 ml-t fogyaszt, akkor is alig van az MRL alatt.)

Tehát, a szerintük helyes veszélyességi limit azt jelenti, hogy a csecsemők egy része számára VESZÉLYES AZ ANYATEJ FOGYASZTÁSA!!!! Pusztán az anyatej alumíniumtartalmának természetes variabilitásából adódóan...

Na most én csak annyit kérdeznék, hogy tegyük félre a noael-t, az egér/ember konverziót, a mindenféle faktorokat - mindent elfelejtve, az szerinted LEHET egy épeszű veszélyességi limit, ami szerint a csecsemők egy részének veszélyes az anyatej fogyasztása???

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.18. 19:45:51

@Karinthy-paradoxon: "Beleásom kicsit magam, ez nagyon jól használható lehet."

Ennek nulladik lépéseként implementáltam az egészet mrgsolve segítségével (ami állati kényelmessé teszi az ilyen modellek használatát/vizsgálatát! - erre csak most jöttem rá); nyilvánosan elérhetővé is tettem az egészet Github-on:
github.com/tamas-ferenci/NolteWeisser_AluminiumKinetics

Minden kommentárt nagy örömmel veszek!

Szilágyi András 2017.08.19. 11:35:07

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Lehet, hogy az anyatejben is eleve túl sok az alumínium, mert az anyák is túl sok alumíniumnak vannak kitéve.
Nem tudom, találkoztál-e már Christopher Exley munkásságával. Ő az "aluman", aki az életét az alumínium biológiai hatásainak kutatásának szentelte. Neki van egy rakás cikke arról, hogy az alumíniumiparnak köszönhetően megnövekedett az emberi szervezet (meg általában az élőlények) kitettsége az alumíniumnak, aminek a veszélyeit egyelőre nem nagyon tudjuk felmérni. Pl.: pubs.rsc.org/-/content/articlehtml/2013/em/c3em00374d

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.19. 11:52:40

@Szilágyi András: Történetesen a 300 fölötti mérések 1995-ből, sőt, a másik 1979-ből való...

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.08.19. 18:37:06

@Szilágyi András: Oké, de talán kevésbé mint manapság... De értem amit mondasz, csak épp ez esetben természetesen eldönthetetlenné válik a kérdés (hiszen alumíniumipar előtti méréseink nyilván nincsenek).

A tudomány sosem téved! 2017.09.03. 12:41:45

van egyáltalán valami anyag az oltásokban, vagy tényleg csak tisztított víz, áldott fény, és szűrt szeretet a tartalmuk, ahogy sugallod?

Egyébként itt olvastam, hogy ez nem is független blog, hanem oltáspárti, ki hitte volna...
oltasreform.blogspot.hu/2017/08/becsaptak-igy-termeli-rendszer-az.html

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.09.03. 13:17:38

@A tudomány sosem téved!: "van egyáltalán valami anyag az oltásokban, vagy tényleg csak tisztított víz, áldott fény, és szűrt szeretet a tartalmuk, ahogy sugallod?"

Nem, természetesen semmi más!

"Egyébként itt olvastam, hogy ez nem is független blog, hanem oltáspárti"

A francba, ennyi év után ilyen csúnyán lebukni, hogy valaki ezt írja egy blogon...! :D

A tudomány sosem téved! 2017.09.03. 13:37:11

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): minden világos!
Ha tényleg csak ezek vannak benne, akkor ezért nincsen semmiféle káros mellékhatása az oltásoknak, és ezért nem is jegyzik fel ezeket az orvosok, hiszen nincs is mit!
És ezért nem is írsz ilyenről soha, ezen a független blogon!

A tudomány sosem téved! 2017.09.03. 19:41:24

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): köszi!
Fontos a jó hangulat, örülök, hogy ilyen jól mulatsz.
Gyermekek halálán...

A tudomány sosem téved! 2017.09.03. 20:17:50

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): ...kérdeztem...
van ez a jel: "?" a mondatok végén... ez kérdést jelent **
Ezt sem tudtad?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.09.03. 20:30:58

@A tudomány sosem téved!: Ó, pedig utána már felkiáltójellel írtad, hogy nincsen semmiféle káros mellékhatása, szóval azt gondoltam ezt megbeszéltük... tisztára le vagyok törve, hogy akkor mégsem ;)

A tudomány sosem téved! 2017.09.03. 20:34:17

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): jaj, te kis butus.
Elmagyarázom, hogy volt:
Én: -Van valami (káros) anyag az oltásokban? (kérdés)
Te:- Neeem, semmi! (kijelentés, válasz)
Én:- Értem, akkor ezért nincs is káros mellékhatásuk! (kijelentés, felismerés)
Te:- Igen, így van, az oltásoknak nincs káros mellékhatásuk! (kijelentés, nyugtázás)

A tudomány sosem téved! 2017.09.03. 20:46:15

(*...egyébként nem ezért, az biztos valami előző életbeli kapcsolat miatt van, vagy nem tudom... :( de ezt hiába is kérdezném, gondolom te sem... )

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.10.04. 13:10:58

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

>Kennedy azt rója fel az oltásgyártóknak,

Már a StatNews-on is téma. www.statnews.com/2017/08/21/robert-kennedy-vaccines-question-answer/

"
>Vaccines are tested that way all the time.
Kenedy:>You’re wrong about that. It is not required for vaccines. So most of the vaccines — and I know this is surprising to you, and it’s shocking to most people, because journalists like yourself assume that vaccines are encountering the same kind of rigorous safety testing as other drugs, including multiyear double-blind placebo testing. But the fact is that vaccines don’t. And the reason for that is they’re classified as biologics.

>I’ve read a lot of vaccine studies. And they are double-blind placebo tested.
Kenedy:>No, you’re wrong about that. … But in any case, none of them have more than a few months of double-blind placebo testing, which will not allow you to spot illnesses like autism that aren’t diagnosed before five years. Second of all, in most vaccines, for example the Gardasil vaccine, they don’t use true placebos.
"

Azért ORAC válaszai gyengék, engem nem győznek meg.
scienceblogs.com/insolence/2017/08/22/robert-f-kennedy-jr-why-is-this-antivaxer-meeting-with-government-officials/comment-page-1/
scienceblogs.com/insolence/2017/08/16/more-gardasil-fear-mongering-a-critical-review-of-hpv-vaccination-that-lacks-critical-thinking/
még akkor se, ha akad saline placebos tanulmány is:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17484215/

>Ők a hatóanyag biztonságosságát vizsgálták, ezért összehasonlított csoportok
>kizárólag a hatóanyag tartalmazásának tényében tértek el. Ez teljesen rendben van.

Szerintem ketté kell választani a hatásosságot és a biztonságosságot,
és be kellett volna tenni egy 2. placebo ágat is.

Mert a mostani teszt nem ad semmilyen információt a KEZELÉS(=oltás) biztonságosságáról.

Van 2 hatóanyag ( Al adjuváns + virustörzs), és a köztük esetlegesen fellépő interakciót és annak veszélyességét
most nem kötelező együtt vizsgálni, még akkor se, ha mindig csomagban együtt adják be.
Csak azért, mert valamikor az ALadjuváns biztonságosnak lett nyilvánítva, és már nem kell tesztelni.

>>Calcium foszfát alapút szeretnének
>>a döntéshozók és a vakcinagyártók közül senkinek se érdeke, hogy változtasson a jelenlegi Aluminium alapú rendszeren"
>Szerinted miért? Komolyan kérdezem!

így alakult

- Monopolisztikus belemerevedett szabályzó és torz ösztönző rendszerek, valamint szerződések,
amelyek az Aluminiumnak kedveznek és akadályozzák az alternativákat.
és arra se ösztönöznek, hogy az oltás még biztonságosabb legyen.

- A hatóság az oltások területén nem független, hanem érintett, emiatt elkent felelősségi területek, transzparencia hiánya.

- Átpolitizált kommunikációs tér ( Wakefield botrány terhe ) , Tabu témák ,

- "Az aluminium biztonságos" mantra túlzott használata és következményei:
(Már arra sincs ember, hogy az "Oltást Követő Nemkívánatos Események (OKNE)" -et havonta publikálják,
nincsenek aluminiummal kapcsolatos kutatások ,
mert minek, nem kell már falszifikálni.

>Tehát, a szerintük helyes veszélyességi limit azt jelenti,
>hogy a csecsemők egy része számára VESZÉLYES AZ ANYATEJ FOGYASZTÁSA!!!!
>Pusztán az anyatej alumíniumtartalmának természetes variabilitásából adódóan...
>Na most én csak annyit kérdeznék, hogy tegyük félre a noael-t, az egér/ember konverziót,
>a mindenféle faktorokat - mindent elfelejtve,
>az szerinted LEHET egy épeszű veszélyességi limit,
>ami szerint a csecsemők egy részének veszélyes az anyatej fogyasztása???

Nem hiszem, hogy az anyatej extrém értékekből kellene visszakalkulálni a határértéket.
lásd:
- "Méreg az anyatejben: közérdekű adat" index.hu/gazdasag/magyar/benda5326/
- babafalva.hu/tul-sok-aluminium-van-a-csecsemotapszerekben/

Viszont a Nolte modellhez az anyatejet is hozzá kellene venni. ( plusz rekesz )
Valamint vizsgálni kellene az Aluminium oligodinamikus hatását, mennyire pusztitja az aluminium az anyatej hasznos baktériumait.
mert ( index.hu/tudomany/2016/06/20/visszaforditja_az_autizmus_egerekben_egy_belbakterium/ )

Az anaytej+aluminium nemzetközi szinten is téma:
thinklovehealthy.com/2017/07/28/why-you-cannot-compare-the-amount-of-aluminum-in-breastmilk-to-vaccines-2/

és egy bónusz kutatás amit bele kellene venni a tanulmányodba:
"Aluminum exposure for 60 days at an equivalent human dietary level promotes peripheral dysfunction in rats" ( 25 August 2017; Wistar male rats )
Highlights
*Al at human dietary levels reaches a threshold to induce peripheral dysfunction.
*Peripheral nerves are targets for Al deposition within the body.
*Inflammation and oxidative stress seem to trigger the Al-neuropathic dysfunction.
*This study raises the concern regarding safe values for human exposure to Al.
Keywords: Metal; Peripheral neuropathy; Oxidative stress; Inflammation
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0162013417304695

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.10.16. 18:14:08

Készül a Cochrane elemzés

Aluminium adjuvants used in vaccines versus placebo or no intervention
onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/14651858.CD012805/full#

"Abstract
This is a protocol for a Cochrane Review (Intervention). The objectives are as follows:
To assess the benefits and harms of aluminium adjuvants used in vaccines versus placebo or no intervention, taking into consideration the type of the vaccine, and the type, size, and concentration of the aluminium adjuvant.
"

Érdemes átnézni a "Background" -os fejezetet, ebben szerepel szinte az összes eddig felhozott probléma , kutatás, aggály az aluminiummal kapcsolatban.

fordulo_bogyo 2017.10.17. 00:13:41

@Karinthy-paradoxon: Majd szolj, ha elkeszult es van eredmeny, konszenzus.... addig nem erdemes az idot veszetegtni ra.

A tudomány sosem téved! 2017.10.17. 09:15:47

@fordulo_bogyo: jogos...
csak addig ne legyen kötelező...

Szilágyi András 2017.10.18. 17:15:05

Úgy tűnik, hogy a Tomljenovic-Shaw-stb. szerzők egy újabb cikkét fogják rövidesen visszavonni súlyos módszertani problémák és adathamisítás miatt:
arstechnica.com/science/2017/10/study-claims-vaccines-autism-link-scientists-find-fake-data-have-rage-stroke/

Egerekbe injektáltak alumíniumot, és azt állítják, hogy az autizmus biomarkereivel homológ gének aktiváltódtak tőle.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.10.24. 14:48:26

@fordulo_bogyo: Persze, ebben igazad van, de abban KP-nek van igaza, hogy a Background már most elolvasható. És végülis tényleg lehetne elvileg tanulságos... más kérdés, hogy ebben a konkrét esetben nem érzem úgy, hogy ez lenne a helyzet. Végigolvastam, de semmi nagy megvilágosodás nem ért az ügyben...

Azt látom, hogy szép alaposan végignézik az irodalmat, de meglepődnek ha ettől valami nagyon újat találnának (vagy egyáltalán, ha értelmes meta-analízist tudnának csinálni). Ezt viszont tényleg csak akkor látjuk meg, ha elkészül!

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.10.24. 14:59:59

@Szilágyi András: Nem csak az illendőség kedvéért mondom, hanem tényleg nem szeretem a "genetikus" érvelést (tehát, hogy valami azért nem igaz, mert X mondja), és tényleg annak vagyok a híve, hogy úgy nézzük meg az állításokat, mintha letakarnánk azt, hogy ki írta, és csak azzal törődünk, hogy mit. De azért nem lehet nem észrevenni, hogy bizonyos nevek mintha ismétlődően előjönnének a botrányos módszertannal írt cikkek kapcsán... Viszont ezzel azt hiszem most szintet léptek. (Úgy értem, a PubPeer-en leleplezett dologgal: pubpeer.com/publications/4AEB7C8F30015079E2611157CF8983# ). Mert az egy dolog, hogy rossz a kísérleti elrendezés, szerencsétlen végpontot választanak, helytelen kiértékelési eszközt használnak stb. stb., ilyenből milliót meg egyet láttam és mutattam be én magam is ( vedooltas.blog.hu/2012/09/04/tartalomjegyzek_gyanant#badstatistics ), de az, hogy in concreto MEGHAMISÍTOTTÁK az ábrákat, az már minőségileg más szint.

Szilágyi András 2017.10.30. 21:41:44

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Igen, de úgy látom, kibújnak a felelősség alól azzal, hogy a hamisítást rákenik az első szerzőre, aki már sajnos távozott az intézményből és magával vitte az adatokat.

Szilágyi András 2017.12.02. 13:06:05

Itt van egy újabb csemege, Tamás:
www.dailymail.co.uk/health/article-5133049/Aluminium-vaccines-cause-autism.html
"'Perhaps we now have the link between vaccination and autism': Professor reveals aluminium in jabs may cause sufferers to have up 10 times more of the metal in their brains than is safe"
Christopher Exley, az "alumíniumember" cikke, autista gyerekek agyát elemezték és azt írják, a normálisnál jóval több alumíniumot találtak, Exley azt feltételezi, hogy genetikai hajlam miatt az autisták agyában felhalmozódik az alumínium.
Az eredeti cikk:
Aluminium in brain tissue in autism
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0946672X17308763

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.12.07. 19:53:45

@Szilágyi András:

Mindig nehéz volt olyan vakcinakutatónak lenni, aki "falszifikálni" is szeretné a szent vakcinológia tanait. ( the sacred ‘‘doctrine” of vaccinology )

avagy másik oldal panaszai[1][2] ,

az elsőben Orac is emlitésre kerül benne, de egy régebbi ügy kapcsán

a másodikban pedig egy influenzakutató személyes élményei ( kiközösítés és a bónusz a kollégák által a lapos földdel hasonlítani az eredményt ) [2]

[1] "Debate on vaccines and autoimmunity: Do not attack the author, yet discuss it methodologically" 2017.September.04 ( Short communication )
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0264410X1731085X

[2] www.theatlantic.com/magazine/archive/2009/11/does-the-vaccine-matter/307723/ ( 2009 Does the Vaccine Matter? )
"The results were also so unexpected that many experts simply refused to believe them. Jackson’s papers were turned down for publication in the top-ranked medical journals. One flu expert who reviewed her studies for the Journal of the American Medical Association wrote, “To accept these results would be to say that the earth is flat!” When the papers were finally published in 2006, in the less prominent International Journal of Epidemiology, they were largely ignored by doctors and public-health officials. “The answer I got,” says Jackson, “was not the right answer.”"

-

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.01.02. 12:03:09

Az AL biztonsági alapjait elemző - eredetileg francia nyelvű tanulmány megjelent angolul is:
"Critical analysis of reference studies on the toxicokinetics of aluminum-based adjuvants"
(Available online 28 December 2017)
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0162013417303380
"Highlights
•The sole experimental study of Al adjuvant kinetics had inappropriate design.
•Quick AlOOH removal is commonly assumed despite 94% retention 28 days after injection.
•Theoretical toxicokinetic studies in infants used debatable safety limits.
•No study considered the potential toxicity Al remaining in the particulate form.
•Novel long-term experiments are mandatory to define Al adjuvant toxicokinetics
"

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.01.03. 00:22:01

@Karinthy-paradoxon: Szuper, nagyon köszi!

(Felgyűlt pár hozzászólnivalóm ehhez a thread-hez ettől függetlenül is; ha végre kicsit jobb lesz a helyzet - most nagyon horror, hogy mennyire el vagyok az egyetemen maradva mindennel - akkor mindenképp leírom!)

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.01.06. 22:04:07

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

ezt is tedd az olvasnivalók listájához:

A 2017nov-i levelükben az Evidence-Based Medicine/Cochran -osok keményen nekimentek a HPV vakcinának és az Alumunium adjuvánst-se kimélték, és mellesleg a fenti Kennedy féle placebos állítást is egyértelműen megválaszolták:
--> "We believe it constitutes scientific misconduct to lump “placebo” groups that are not placebo groups and then claim without caveats that there is no safety signal. "

"Our comment on the decision by the European Ombudsman about our complaint over
maladministration at the European Medicines Agency related to safety of the HPV vaccines"
nordic.cochrane.org/sites/nordic.cochrane.org/files/public/uploads/nordic_cochrane_views_on_the_ombudsmans_decision_2_nov_2017.pdf

Rasi = Guido Rasi, EMA’s executive director , EMA= European Medicines Agency
"
In contrast to Rasi’s assertions about the European Pharmacopoeia, the properties of the aluminium adjuvant are not well defined. Rasi also gives the impression that “aluminium adjuvants” used in the HPV vaccines are of the same type as those used since the 1930s. However, the Gardasil adjuvant is amorphous aluminium hydroxyphosphate sulfate, AlHO9PS-3 or AAHS, which is likely to have very
different properties from aluminium hydroxide, which is the substance Rasi mentions. According to EMA, it is “used to enhance the immunogenicity of the HPV VLP vaccine.”
We have investigated whether the safety of AAHS has ever been tested in comparison with an inert substance in humans. We have been unable to find any evidence that this is the case. We, therefore, checked the five references Rasi gave in support of the claimed safety of the adjuvant (10-15). We found nothing to support Rasi’s claim:
....
Thus, Rasi’s claim that aluminium adjuvants in vaccines are safe seems to be groundless. The only two of his five references we could access provided no support for his claim. His quote of the WHO GACVS report is misleading as it confuses orally ingested aluminium with the effect of parenteral aluminium in an adjuvant. Furthermore, clinical effects are unlikely to be linked to the dose of the metal, aluminium, but must be linked to immunogenicity, the reason to administer the adjuvant. This raises further concerns about the scientific standard at EMA."

HPV
"None of the vaccine trials was truly placebo controlled. In one trial (Gardasil trial V501-018, NCT00092547), the published abstract said that a saline placebo was used, but this is not true. "

és hogy kell trükközni a biztonsági teszteknél:
- csak azokat szabad bevonni a kisérlebe, akik jól tolerálják az aluminiumot.
" In another trial (Gardasil 9 trial V503-006, NCT01047345), 306 participants received a saline placebo but all of them had previously been vaccinated with quadrivalent Gardasil before entering the study, so those who did not tolerate the vaccine were likely not randomised. This is therefore not a true placebo controlled study either.
We believe it constitutes scientific misconduct to lump “placebo” groups that are not placebo groups and then claim without caveats that there is no safety signal. EMA accepted this logic and continues to defend it."

A Cochra-os levelezést HPV ügyben itt lehet követni:
nordic.cochrane.org/news/complaint-filed-european-medicines-agency-over-maladministration-related-safety-hpv-vaccines

fordulo_bogyo 2018.01.08. 01:39:52

@Karinthy-paradoxon: "The Ombudsman concludes that there was no maladministration by the EMA in the handling of the referral procedure on HPV vaccines. We disagree. We understand that the Ombudsman cannot go into scientific disputes but we found many examples of scientific maladministration. EMA has not fulfilled its mandate to carry out impartial scientific assessments with an acceptable scientific standard. There also seems to be double standards. In his letter to the Ombudsman, Rasi talks about science all the time and yet states that the Ombudsman should not take a view on the science.As long as the Ombudsman is not willing to comment on scientific maladministration, there is no public safeguard against poor conduct by EMA. As far as we know, there is no disciplinary committee in the European Union that can take appropriate action against EMA. We find this deeply concerning. "

es

"The handling of the HPV controversy - pretending that we have sufficient knowledge when we have - has caused many people to lose confidence in the authorities. In one region in Denmark, the uptake of the vaccine decreased from 74% to 31% in just one year,46 and in Japan, where an unusually high rate of harms has been reported, the vaccination rate has decreased from 80% to less than 1%.47 The decline took place long before we wrote to EMA.EMA has not respected the citizens’ rights to know about the scientific uncertainties related to the possible harms of the HPV vaccines, as envisaged in Article 6 of the EU Treaty and the Charter of Fundamental Rights of the European Union.48 Furthermore, EMA has not lived up to the scientific standards that must be expected of the agency. Finally, EMA withheld important information from its expert committee, namely the results of EMA’s own literature searches and EMA’s interpretation of what it found."

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.01.08. 12:22:33

@fordulo_bogyo:
> in Japan, where an unusually high rate of harms has been reported,
>the vaccination rate has decreased from 80% to less than 1%

A Japánoknak más a viszonyuk a minőséghez
"Lessons learnt in Japan from adverse reactions to the HPV vaccine: a medical ethics perspective"
ijme.in/articles/lessons-learnt-in-japan-from-adverse-reactions-to-the-hpv-vaccine-a-medical-ethics-perspective/?galley=html
"" (i) no consideration is given to the genetic basis of autoimmune diseases, and arguments that do not take this into account cannot assure the safety of the vaccine;"
Ez a genetikai vonal érdekes lehet nálunk is, mivel a lakosság 4-8%-a részben ázsiai génekkel rendelkezhet Mindenesetre a jelentett mellékhatásokat elemezni kellene genetikailag is.

Egyébként a Japánok még rántotthúsban is lealáznak bennünket - biostatisztika nélkül is. ( vagy nekik már a génjükben és a kultúrájukban van a minőségmenedzsment )
index.hu/kultur/eletmod/2018/01/07/a_tokeletes_rantott_hus_tonkacu_japan_kacuzen_fekete_sertes_agyonvertek_minket_a_japanok/

fordulo_bogyo 2018.01.08. 12:26:10

@Karinthy-paradoxon: "The joint boasts 35 snakes of 20 different species. Some of the popular ones include Trans-Pecos rat snake, jungle carpet python, corn snake, ball python, Brazil rainbow boa, Honduran milk snake, San Francisco garter snake and Baron’s green racer."

Read more: metro.co.uk/2018/01/08/could-you-dine-with-snakes-at-this-cafe-in-japan-7212262/?ito=cbshare

Twitter: twitter.com/MetroUK | Facebook: www.facebook.com/MetroUK/

fordulo_bogyo 2018.01.08. 12:28:17

@Karinthy-paradoxon: "Mindenesetre a jelentett mellékhatásokat elemezni kellene genetikailag is."
Meg pszichofarmakologiailag is mivel a lakosság 4-8%-a részben pszihopata.

fordulo_bogyo 2018.01.08. 15:58:23

@Karinthy-paradoxon: Nem vettek figyelemben a genetikai erzekenyseget (van ilyen????). Borzalom.

""" (i) no consideration is given to the genetic basis of autoimmune diseases, and arguments that do not take this into account cannot assure the safety of the vaccine;"
Ez a genetikai vonal érdekes lehet nálunk is, mivel a lakosság 4-8%-a részben ázsiai génekkel rendelkezhet Mindenesetre a jelentett mellékhatásokat elemezni kellene genetikailag is."

Korabban irad:
"és hogy kell trükközni a biztonsági teszteknél:
- csak azokat szabad bevonni a kisérlebe, akik jól tolerálják az aluminiumot. "

Ha meg figyelembe veszik, akkor az a baj, ugye?

Neofin: van rajtad sapka... ? :-)
Ertelmezd a fentieket a fekete hattyu elve alapjan!

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.03.06. 20:20:17

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

>(Felgyűlt pár hozzászólnivalóm ehhez a thread-hez ettől függetlenül is; ha végre kicsit
> jobb lesz a helyzet - most nagyon horror, hogy mennyire el vagyok az egyetemen
> maradva mindennel - akkor mindenképp leírom!)

várható valami változás ?

legalább egy megjegyzést tegyél ki, a blog első sorába, hogy átdolgozás várható.

Esetleg egy levelet is irhatsz a "Nordic Cochrane" -nak,
- hogy miben tévednek az aluminium kapcsán
- vagy hogy mi a te véleményed:
"Complaint filed to the European Medicines Agency over maladministration related to safety of the HPV vaccines"
nordic.cochrane.org/news/complaint-filed-european-medicines-agency-over-maladministration-related-safety-hpv-vaccines

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.03.06. 21:33:04

@Karinthy-paradoxon: Ne is mondd, Karin-nak kb. két hónapja nem tudtam válaszolni az email-jére, ég a bőr a képemen, mert tök kedvesen segített mindenben... Remélem ha a márciust túlélem, akkor kicsit jobb lesz a helyzet az egyetemen és jut időm erre is. (Addig is, ha megnézed a Github repozitóriumomat erről, amit fent citáltam, onnan már sejthetsz egy-két frissítést.)

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2018.03.06. 23:06:38

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

> Remélem ha a márciust túlélem, ....

:)

Majd azt is ird meg, hogy
- kaptál-e influenza oltást vagy sem. ( jövőre fénykép is kellene )
- a diákjaid hány százaléka oltott ( van-e fészekimmunitás )

Az olvasókat minden érdekli ( skin in the game ) ;)

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.03.07. 01:38:24

@Karinthy-paradoxon: " a diákjaid hány százaléka oltott ( van-e fészekimmunitás )"

Hát ezt végülis megkérdezhetem jövőre :)

" kaptál-e influenza oltást vagy sem. ( jövőre fénykép is kellene )"

Nem. Ezt viszont nem fogom megtenni. Nem akarlak lehülyézni, olyannyira, hogy nekem is eszembe jutott ez az ötlet, és amikor adattam magamnak DTP-IPV+MMR kombinációt (egyszerre! :D), ami aztán tényleg inkább skin in the game volt, mert különösen az MMR mellett nem szólt sok érv, le is fényképeztettem magam. És pont ezzel a szándékkal, hogy majd itt közzéteszem. Aztán - teljesen tudatosan végiggondolva - erről mégis letetettem. Röviden meg tudom indokolni, hogy miért: mert bizonygatás lett volna. Nekem pedig nem kell bizonygatnom, hogy beadattam magamnak, mert aki azt gondolja, hogy erről hazudnék, az igen nagy arányban a képet is meg tudná filozofálni, hogy photoshop meg igazából belém sem szúrták meg stb., tehát nem vagyunk beljebb, sőt, még némi backlash-t is el tudok képzelni, hogy "elég gyanús, hogy ennyire nagyon meg akar minket győzni arról, hogy beadatta magának! Na vajon miért kell ezt ennyire bizonygatni?". Úgyhogy nem lesznek fényképek a beoltásomról, pont.
blank
süti beállítások módosítása