Védőoltásokról - a tények alapján

• Tartalomjegyzék gyanánt
• Biztonság
• Veszélyes összetevők
• Alumínium

A védőoltás-ellenesek talán legújabbnak mondható riogatása ahhoz kapcsolódik, hogy egyes oltásokban alumínium van. Mielőtt bármit mondanék, szeretném már most rögzíteni, hogy ezt – bármilyen meglepő – de tulajdonképpen nagy örömmel hallom: a riogatáshoz nyilván annál inkább alkalmas egy összetevő, minél ijesztőbb a neve. Nem gondolom véletlennek, hogy először a „higanyt“ emlegették (amiről mindenki tudja, hogy nagyon veszélyes), aztán a formaldehidet (a többség még erről is érzi, hogy valami csúnya, gonosz anyagról van szó) – na de alumínium? Erről a többség aligha gondolna szörnyűeket első hallásra, úgyhogy elégedettséggel konstatálom, hogy a védőoltás-ellenesek már erre fanyalodtak, lényegében leplezetlenül elismerve, hogy a „higanyos“ meg a „formaldehides“ pánikkeltéseik kútba estek.

Kezdjük tehát a szokásos kiindulópontnál: van alumínium a védőoltásokban? A válasz az, hogy igen, egyes – nem élő ágenst tartalmazó – védőoltásokban van, mégpedig ún. immunológiai adjuvánsként. Az immunológiai adjuváns olyan anyag, amit azért tesznek a védőoltásba, hogy az immunválasz létrejöttét elősegítse (adjuvare a. m. segíteni, latinul) – ilyen módon téve biztonságosabbá és hatásosabbá az oltást (hiszen ugyanazon oltóágens mellett is jobb lesz az immunogenitás, avagy ugyanolyan immunogenitáshoz kisebb mennyiségű, és ilyen módon kevésbé reaktogén oltóágens is elégséges lesz). Élő ágenst tartalmazó oltásoknál azért nincs ilyenre szükség, mert ott az oltóágens hosszabb ideig tartózkodik a szervezetben, korlátozottan szaporodik is, így kellően stimulálja önmagában is az immunrendszert. Az emberi alkalmazásra szánt vakcinák legelterjedtebb, és a magyar oltási naptár kötelező gyermekkori oltásainak egyetlen használt immunológiai adjuvánsát az alumínium bizonyos vízoldhatatlan szervetlen sói, elsősorban az alumínium-foszfát, AlPO₄ és az alumínium-hidroxid, Al(OH)₃ jelentik.

Az, hogy az alumínium sók elérik ezt a hatást, empirikus tény, de hogy miért és hogyan, az bonyolult, minden részletében nem is ismert folyamat; szerepet játszik benne az, hogy segítik az antigén helybenmaradását és így a hosszabb expozíciót, elősegítik az antigén-prezentáló sejtek működését, aktiválják a komplement-rendszert és stimulálják a makrofágokat.

Kevesen gondolnák, de az alumínium sók védőoltásokban történő használata majdnem 90 éves (!) múltra tekint vissza. Ezen idő alatt kitűnő biztonsági eredményeket értek el, használatuk kapcsán komolyabb mellékhatások elsősorban csak lokális reakciók formájában léptek fel. Az allergiás jellegű reakció sajnos soha nem zárható ki (bármit is viszünk be a szervezetbe, bármekkora mennyiségben), de a valószínűsége igen csekély, így ezt a kockázatot bőven meghaladja a védőoltások előnye. Az egyetlen komolyabb gyanú, ami az alumínium sókkal kapcsolatban felmerült, az, hogy egyfajta izombetegséget (makrofágos myofasciitis-t) okoznak, ez azonban egy elképesztően ritka betegség (utalást sem találtam rá, legalábbis az interneten, hogy Magyarországon valaha is diagnosztizáltak volna ilyet), így a dolognak túl sok gyakorlati jelentősége nincsen – nem beszélve arról, hogy ez a megállapítás önmagában is vitatott.

Van azonban egy ezeknél sokkal ,,izgalmasabb'' új fejlemény: néhány éve a védőoltás-ellenesek rájöttek, hogy igazából az alumíniumnak más kockázata is van. Tessék csak, tessék, lehet a téteket megtenni, tétre, helyre, befutóra: vajon mit okoz az alumínium? Nos, immunológiai, neurológiai károkat, például (öveket becsatolni) autizmust! Bizonyám, oda tényleg autizmust írtam…

Csak hogy ezt perspektívába helyezzem: a történet ott kezdődött, hogy van az MMR-oltás… ami mit okoz egyes védőoltás-ellenesek szerint? Autizmust. Eddig rendben. (Az MMR-ben sem alumínium nincs, sem tiomerzál.) Igen ám, de aztán annyi bizonyíték gyűlt össze ennek az ellenkezőjéről, hogy még a védőoltás-ellenesek is rájöttek, hogy váltani kell: az új gyanúsított a tiomerzál lett. Mit okoz a tiomerzál egyes védőoltás-ellenesek szerint? Autizmust. (Az MMR-ben nincs tiomerzál, néhány tiomerzál-tartalmú oltásban volt alumínium, másokban nem volt.) Aztán most, hogy erről is kiderült, hogy nem igaz, meg nem mellesleg ki is vonták a tiomerzált a gyermekkori kötelező védőoltásokból, szegény védőoltás-elleneseknek új jelölt után kellett nézniük – jött az alumínium. De legalább az valami mást okozna… de nem! Dafke az is autizmust okoz! (Az MMR-ben nincs alumínium, néhány alumínium-tartalmú oltásban volt tiomerzál, másokban nem volt.)

Abszolút életszerű. Mert, amennyiben az MMR autizmust okoz, a tiomerzál rákot, az alumínium meg jobboldali nagylábujjtörést, ez még elfogadható lenne.

De nem. Kivétel nélkül mindhárom dolog, amelyekben egyetlen közös pont sincs, véletlenül pontosan ugyanúgy autizmust okoz.

Hadd kérdezzem meg a kedves olvasókat: a fentieket végiggondolva ugye mindenki szerint totálisan-abszolút-halálbiztosan-ezerszázalékig kizárható, hogy a védőoltás-ellenesek netán esetleg előre eldöntötték, hogy a vakcinációnak mit kell okoznia, és most lövöldöznek mindenre, ami eszükbe jut, hogy ezt ki is hozzák...? Á, ugyan már…

Innentől kezdve tehát szerintem minden, minimálisan józanul gondolkodó ember nyugodtan rávághatja, hogy ezzel foglalkozni is felesleges – de mi azért, a tudományos korrektség jegyében, vizsgáljuk meg az állításaikat.

A tegnap megjelent cikk a hepatitis B elleni oltásról, illetve az abban szereplő véleményem örvendetesen nagy olvasottságot ért el, amiben csak egy dolgot sajnálok: azt, hogy egy nagyon partikuláris kérdéssel foglalkoztam (jobban mondva: egy nagyon szélsőséges álláspontra reagáltam) - miközben a jelek szerint volna értelme alapvetőbb kérdéseket is megbeszélni a hepatitis B oltás kapcsán! Sajnos ugyanis a cikkből az derül ki, hogy az anyuka a hepatitis B mechanizmusa, epidemiológiája és népegészségügyi jelentősége kapcsán elemi kérdésekben is teljes félreértésben van, és ezt sem az újságíró, sem a nyilatkozó Ócsai doktor úr nem rakta helyre. (Amúgy teljesen érthető módon: az újságíró természetes hogy ilyeneket nem tud, Ócsai doktort meg feltételezem, hogy – hozzám hasonlóan – csak pár konkrét kérdéssel kereste meg.)

FRISSÍTÉS: A hepatitis B-vel kapcsolatos általános tudnivalók összefoglalása itt olvasható.

Azt gondolom, hogy érdemes tehát általánosságban is beszélni pár szót a hepatitis B elleni védőoltás logikájáról, indokoltságáról!

1. Az első és legnagyobb félreértés, hogy azért oltanánk, hogy az embereknek ne legyen bajuk az (akut) hepatitistől. Erről szó nincs. Elvileg valóban létezik ugyan, hogy valaki (fulmináns) májgyulladást kap a B vírustól, és az oltás persze ez ellen is véd, de ennek minimális a jelentősége, hiszen ez egy nagyon ritka eset. Elsősorban tehát nem emiatt oltunk. Akkor miért? A válasz nagyon egyszerű: azért, hogy minél kevesebben váljanak krónikus hordozóvá! Hogy világos legyen: a B vírus fertőzések abszolút túlnyomó többsége nem alakít ki akut hepatitist, a betegek nem fognak az intenzív osztályon kikötni. Ezzel szemben két út van: (a) minden további nélkül meggyógyulnak (b) látszólag minden további nélkül meggyógyulnak, csak közben krónikus hordozóvá válnak. Ez utóbbi kategória azért jelent nagy bajt (annak ellenére, hogy lehet, hogy aktuálisan nincs is bajuk!), mert ha valaki egyszer krónikus hordozóvá vált, akkor 30-40% az esély rá, hogy a mája fogja elvinni (mondjuk egy cirrózis, vagy egy májtumor formájában – hogy mást ne mondjak, a májrákok több mint kétharmada mögött hepatitis B fertőzés is van!). Ezt tehát mindenképp érdemes megakadályozni, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a krónikus hepatitis B fertőzés ellen csak nem túl jó (drága, hosszadalmas, bizonytalan hatásosságú, és mellesleg nem teljesen veszélytelen) eszközeink vannak.
2. Itt tehát csak valószínűségekben lehet gondolkozni: nem arról van szó, hogy egy hordozó szükségképp cirrózisban fog meghalni (mint ahogy nem is hordozó minden cirrózisos), viszont növeli a valószínűségét. Ha valakinek peche van és kicsit gyengébb a mája, vagy néha megiszik egy pohárral, attól önmagában még jó eséllyel nem lesz baja, de ha közben hordozó is, akkor ez már kevésbé jó esély... Ha egy mód van rá, ezt a kockázatot érdemes elkerülni.
3. Ráadásul a hordozók nem csak magukra nézve veszélyesek, hanem ők tartják fenn a vírus cirkulációját is, generációról-generációra. Ezért is érdemes a hordozó-állapotot visszaszorítani, megszüntetni.
4. A második alapvető félreértés, hogy az anyuka szerint a lányát azért is felesleges oltani, mert a fertőzés szexuális úton terjed, és a lány csak 14 éves. A valóságban a helyzet az, hogy a fertőzés elsősorban szexuális úton terjed - de az "elsősorban" az nem ugyanaz, mint a "kizárólag". Számos más fertőzési út is van (pl. tetoválás, intravénás kábítószer-használat), beleértve olyanokat is, melyek gyermekkorban is realisztikus fertőzési lehetőséget jelentenek: a vírus testnedvek érintkezésével tud terjedni, és a környezetbe kerülve rendkívül szívós, akár egy hétig is életképes marad. Egy uszoda-látogatás, vagy egy térd felhorzsolás mind potenciális fertőzés-forrás lehet. Természetesen tény, hogy ezek valószínűsége nagyon kicsi, de azért semmiképpen sem nulla. Az Egyesült Államokban az univerzális vakcináció bevezetése előtt a legóvatosabb becslések szerint évente 12 ezer (!), HBsAg-negatív anyától született 10 évnél fiatalabb gyermek fertőződött meg hepatitis B-vel!
5. Végül még egy fontos ok szól a korai oltás mellett. Az tény, hogy a fertőzés elkapásának a valószínűsége nő az életkor előrehaladtával (és, mint a fenti felsorolás is mutatja, csakugyan 18 év után ugrik meg drámaian)... viszont az elkapás következményei épp ellenkezőleg, gyermekkorban a legrosszabbak! Ha egy felnőtt fertőződik meg a B vírussal, akkor 95% valószínűséggel nem lesz semmi baja, a szervezete magától legyűri a fertőzést. 5 éves korra ez már 50% körülire csökken, a csecsemőknél pedig fordul a kocka: egy csecsemő 95% valószínűséggel pont hogy hordozóvá fog válni, ha megfertőződik, mert a szervezete nem fogja tudni leküzdeni a fertőzést. (Ez az oka annak, hogy a nagyobb prevalenciájú országokban, például az Egyesült Államokban, egyenesen újszülött-korban oltanak!)
6. Végül egy apró megjegyzés ahhoz, hogy Magyarországon alacsony a fertőzöttek száma. Ez többé-kevésbé valóban igaz, hála az égnek (bár nem én döntök az oltási naptárról, de ha jól sejtem, akkor ez teszi lehetővé azt a "luxust", hogy csak 13 évesen oltsunk), viszont manapság ez egyre kevésbé számít. Olyan országokban, amelyekkel több száz kilométer közös határunk van, nem ilyen szívderítő a helyzet, hogy mást ne mondjak, Románia kimondottan magas prevalenciájú ország.

FRISSÍTÉS: Ez a cikk a hepatitis B oltással kapcsolatban néhány nagyon konkrét dologra válaszol. Az érdeklődésre tekintettel azóta írtam egy bejegyzést, ami ezen oltás általánosabb kérdéseit tárgyalja, ha valakit ez (is) érdekel itt elolvashatja.

FRISSÍTÉS 2: A hepatitis B-vel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók összefoglalása pedig itt olvasható.

Nemrégiben – legnagyobb meglepetésemre – az a megtiszteltetés ért, hogy egy újságíró engem is megkérdezett egy védőoltással kapcsolatos ügyben. A véleményemet elmondtam, időközben az általa írt cikk meg is jelent, itt bárki elolvashatja.

Előre mondom, hogy rendkívüli módon örültem az újságíró alaposságának (értsd: félek tőle, hogy nagyon sok újság mindenféle kontroll nélkül közölte volna a védőoltás-ellenesek hangzatos állításait). Sajnos azonban a mondanivalómat – amúgy teljesen érhető módon – drasztikusan le kellett rövidítenie, így szinte minden dolog nehezebben követhetővé vált, néhány pedig kissé akár zavarossá is.

Éppen ezért úgy döntöttem, hogy ebben a bejegyzésben - a kérdés iránt mélyebben érdeklődő olvasók kedvéért - közreadom az eredeti válaszaimat. Hogy világos legyen a formátum: az újságíró arra kért, hogy bizonyos, általa adott kijelentésekre reflektáljak. A következőkben tehát teljes terjedelmében közlöm ezeket a kijelentéseket, és a rá adott válaszaimat. Vágjunk bele, lássuk, hogyan okoz egy 13 évesen adott oltás egy 2-3 éves korban diagnosztizált betegséget!

Labant több tanulmányra hivatkozva állítja az „oltás nagyon veszélyes lehet”.

Az oltás – hasonlóan a többi gyermekkori kötelező védőoltáshoz – nagyon biztonságos. Ezt igazolják a törzskönyvezéshez szükséges preklinikai és klinikai vizsgálatok, továbbá a törzskönyvezés utáni ún. farmakovigilancia eredményei is. Ezeket, tehát a védőoltás valódi (...) kockázatait az alkalmazási előirat tartalmazza (4.8 pont).

Egy 1999-ben megjelent, amerikai publikáció szerint a vakcina májproblémákhoz vezethet – ezt kontrolcsoportos kísérletek is bizonyítják.

Az ominózus cikkel két baj van: a kisebbik, hogy módszertanilag hibás (az alkalmazott adatbázis és eszköztár nem alkalmas a vizsgált hatás kimutatására), a nagyobbik, hogy a szerzők – biztos ami fix alapon – azért még meg is hamisították az adatokat... Ezt ugyanazon folyóirat (az Epidemiology) egy későbbi számában közölte is: a 2000-es évfolyam májusi számában (11:3) a 364-366. oldalon leplezte le ezt a csalást. Ezt persze a védőoltás-ellenesek már nem szokták hozzátenni (nyilván csak véletlenül elfelejtik).

Egy másik szerint, melyet az amerikai „Hepatogastroenterelogy” folyóiratban közöltek 2002-ben, megállapította, hogy a hepatitis B védőoltás statisztikailag kapcsolatban hozható gyomor-bél bántalmakkal, köztük: májgyulladással és a májfunkció vizsgálat során tapasztalt rendellenességekkel.

Elöljáróban megjegyezném, hogy a cikk első szerzőjének 2011-ben felfüggesztették az orvosi engedélyét, miután több gyermek életét veszélyeztette egy teljesen alaptalan, de – mit ad isten – igen sok pénzbe kerülő kamu-beavatkozással; a másik szerzőjével csak azért nem történhetett ilyen, mert nincs is orvosi végzettsége (!), ennek ellenére folytatott orvosi praxist (!), alapszintű (BSc!) biológia oklevéllel. Mindkettejük ellen számos eljárás van folyamatban csalás és kuruzslás miatt; jelenleg még fel sem mérhető, hogy hány gyermek egészsége (rosszabb esetben élete) szárad a lelkükön.
A cikk amúgy teljesen komolytalan: a VAERS nevű amerikai passzív jelentőrendszer adatai alapján próbáltak kapcsolatot találni az oltás és bizonyos megbetegedések között; a VAERS adatai azonban erre, tehát okozati kapcsolat felállítására, intrinzik módon alkalmatlanok! A vicc az, hogy erről, tehát hogy ez miért van így, már írtam a blog-omon is. (Ezen felül is egy sor módszertani hibája van a "cikk"-nek, de ezeket talán már nem is sorolom...)

Valamint egy 2011-es "Molecular Biology Reports" című folyóiratban megjelent publikáció leírja, hogy a vakcina 144 gén működését változtathatja meg az egér májában az oltás beadását követően egy napon belül, amelyek közül hét gén a gyulladás kialakulásával és az anyagcserével kapcsolatos.

Az idézett tanulmány egereket vizsgált, semmilyen emberi betegség nem szerepelt benne. Az, hogy a vakcina befolyásolja a génexpressziókat (nem gének "működését") semmiféle meglepetést nem jelent.

A természetgyógyász úgy tudja, hogy az oltások biztonságoság tekintetében nem lettek teljes körűen tesztelve,

De. Az Engerix-B a jogszabály szerint előírt módon tesztelve lett, törzskönyvezett, érvényes forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik; mellesleg nem csak Magyaroszágon, hanem az Egyesült Államokban és Európa legtöbb országában is.

miközben az Engerix- B oltóanyag egy génmanipulált táptalajon előállított

Ez rendkívül jellemző a nyilatkozó úr tájékozottságára: az Engerix-B-t nem is táptalajon állítják elő, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy nem is élő vírust tartalmaz... (Hanem csak ennek egy antigénjét, a HbsAg ún. felszíni antigént.)

rekombináns DNS vakcina

DNS vakcina jelenleg nem létezik alkalmazható oltóanyagként, bár intenzíven kutatják a területet, egyelőre még nem sikerült gyakorlatban megvalósítani ezt az – egyébként ígéretes – ötletet...

Az előző kettőt összefoglalva: a lantművész úrnak szemmel láthatóan fogalma nincs, hogy ezek a szavak mit jelentenek, egyszerűen egymás után dobál latin kifejezéseket, amikről úgy gondolja, hogy elég ijesztően hangzanak...
(Gondolom az zavarhatta be, hogy az Engerix-B-hez rekombináns DNS-technikával állítják elő az antigént (épp azért, hogy maximális biztonságot érjenek el!) - csak úgy, mint a cukorbetegeknek az inzulint...)

amely bizonyos gének működésének megváltoztatásával számos autoimmun-alapú megbetegedést indíthat el a szervezetben.

Ez nem igaz, lásd hárommal ezelőtt.

A vakcinában előforduló káros anyagok miatt sclerosis multiplex, artritis, Guillen-Barré szindróma, és akár még asztma, cukorbetegség és akár autizmus is benne van a pakliban.

Ilyenkor szoktam megállapítani magamban, hogy a magyar védőoltás-ellenesek színvonala még a nyugatitól is fényévekkel elmarad. Árulkodó a "benne van a pakliban" megfogalmazás: az itt felsorolt betegségek jó részét még a legelvadultabb védőoltás-ellenes oldalakon sem hozzák kapcsolatba a hepatitis B oltással! (Kivétel a sclerosis multiplex, de ezt az összefüggést a legtöbb vizsgálat egyértelműen cáfolta, ha gondolja, szívesen adok ehhez konkrét hivatkozásokat.) Hogy mi a rejtély megoldása? Rettenetesen egyszerű: felsorolta az összes olyan mellékhatás-vádaskodást, amit valaha is olvasott védőoltás-ellenes oldalakon, de még azzal sem törődött, hogy melyik betegség melyik oltáshoz tartozik!!! A Guillen-Barré szindrómával általában az influenza-oltást vádolják, az autizmussal az MMR-t... (Most ugorjunk is át azon, hogy ez utóbbiról például tudható, hogy nem igaz.) A legviccesebb, hogy annyi esze sem volt, hogy legalább az autizmust ne sorolja fel a magyar viszonyok között... (Hogy világos legyen: az autizmust tipikusan 2-3 évesen diagnosztizálják, a hepatitis B oltást Magyarországon (szemben például az USA-val) először 13 évesen (!) kapják a gyerekek... Érti, ilyen színvonallal állunk szemben, egyszerűen lefordítja (úgy ahogy...) a külföldi védőoltás-ellenes irományokat, és egyszer nem gondolja végig, hogy egyáltalán mit mond...)

Emellett más, korábban kapott oltások okozta károsodásokon is általában tovább ronthat.

Mert? Csak. Tipikus stílus: kijelenti, hogy így van, indoklás semmi, de punktum.

A napokban vettem észre a buszon egy új plakátot az influenza kapcsán. A neten a következő verzióban találtam meg, remélem a lényeg látható lesz:

Előrebocsátom, hogy természetesen maximálisan örülök, hogy igyekeznek a lakosság figyelmét felhívni a prevenció fontosságára, és ezt én magam is teljes mértékben támogatom, nagyon jó ötlet erről plakátokat kihelyezni. Csakhogy... Nem tudom, hogy a plakát szövegezésért ki felelt (a különböző változatokon az ÁNTSZ-től a Sanofi Pasteur-ön át a Domestosig (!) elég sok mindenki megjelenik, szerencsére az OEK, ahol mégiscsak az influenza-oltás legnagyobb tudorai ülnek tudtommal, nem). Hogy miért szerencsére? Nos, nekem két problémám van ezzel a plakáttal:

1. Azt írja, hogy az oltás "közel 100%-os" védelmet jelent az influenza ellen. Persze kérdés, hogy mit értünk az alatt, hogy "közel", de én ezt a kifejezést legfeljebb csak az igazán jó hatásosságú oltásokra (például MMR kanyaró ellen) alkalmaznám, ott is óvatosan. Az influenza elleni oltásra viszont ez egyértelműen nem igaz, hiszen a hatásossága egyrészt rendkívül ingadozó (annak függvényében, hogy mennyire sikerül eltalálni a cirkuláló törzseket), másrészt ha átlagot akarunk mondani, akkor is olyan 60-70% a reális. Ezt támasztják alá a nagy meta-analízisek (59% a pooled becslés a hatásosságra, 95% CI: 51-67%), a Cochrane evidencia adatbázis (50-től 75%-ig), a CDC pár hete megjelent, aktuális szezonra vonatkozó interim becslése (előzetes eredmény 62%, 95% CI: 51-71%), az I-MOVE hálózat 2010/2011-es európai adatai (52%, 95% CI: 30-67%) és a 2010/2011-es hazai adatok is (74,8%, 95% CI: 16,3%-92,4%). Félreértés ne essék: ez a 60-70% hajszálpontosan 60-70%-kal több, mintha valaki nem oltatja be magát (én is be vagyok oltva), tehát nincs mi miatt szégyenkezni... de ettől még nem "közel 100%".
2. Amellett, hogy ez nem korrekt, ráadásul szerintem még értelmetlen is volt ráírni a plakátra, hiszen így kicsit önellentmondóvá teszi az egészet: ha valóban "közel" 100% a védőoltás hatásossága, akkor mi a fenének törődni a többi prevenciós módszerrel?!

Summa summarum: az influenza-oltás - a vírus természetéből adódóan - a kötelező gyermekkori oltásoktól elmaradó hatásosságú, de még így is harmadára-negyedére képes csökkenteni a megbetegedési kockázatot. (Mindezt, a kötelező gyermekkori oltásokhoz hasonlóan, szinte kifejezhetetlenül kicsi mellékhatás-kockázat mellett.) Azokban a csoportokban, ahol az influenza terhei különösen nagyok (pl. 65 év felettiek, krónikus betegek), ott még egy fenti, kötelező gyermekkori oltásokhoz képest "szerény" hatásosságú védelem is nagyon felértékelődik (hiszen akár élet és halál között dönthet).

Nem értem miért nem lehetett ezt ráírni a plakátra (például olyan formában, hogy "negyedére csökkenti a megbetegedés kockázatát" - most akkor jóindulatúlag 75%-os hatásosságot alapul véve); persze, értem én, hogy a "rövidtávú meggyőzés" szempontjai szerint jobban mutat a "közel 100%" (amúgy is, ki a fene fog ennek utánanézni)... de hiszek benne, hogy hosszútávon visszaüt(het)nek ezek a dolgok!

(Szerencsére a magyar védőoltás-ellenesek olyan bénák (és/vagy tudatlanok), hogy szerintem erről én írok először a magyar oldalak közül, de akkor is, minek felesleges támadási felületet hagyni.)

Most biztos sokan azt gondolják, hogy nem vagyok normális, hogy ilyen apróságokkal törődöm, ember nincs az országban aki rajtam kívül észrevette ezt a számot, elgondolkodott rajta, pláne nekiállt meta-analíziseket keresni (és lehet, hogy ez igaz is :) ), de úgy gondolom, hogy a fenti a szakmailag korrekt megfogalmazás az influenza elleni oltás hatásossága kapcsán... nem az, ami a plakáton van. Ráadásul, ha az ember mást kritizál (ahogy én, vagy az ÁNTSZ teszi a védőoltás-ellenesekkel) a szakmai inkorrektségük miatt (hiszek benne, hogy teljes joggal), akkor szerintem magával szemben pláne szigorú mércét kell hogy felállítson a témában.

Noha szinte semmiben nem értettünk egyet, és tartottuk egymást idiótának / fizetett ügynöknek, most egy olyan gyászhírről értesültünk mély megdöbbenéssel, mely tragédia olyan súlyú, hogy egy percre meg kell állnunk. Ugyan a körülményekről semmit nem tudunk, de ez most mindegy is - néhány mondat erejéig félre kell tennünk a "szakmát".

Bár meggyőződésünk, hogy tettei és szavai végeredményben épp kinyilvánított szándékával ellentétes irányban hatottak, de mindeközben azt is tudjuk, hogy hite szerint igenis a gyermekeink legjobb érdekében küzdött és állt ki.

Magam, és a blog egész jóérzésű közönsége nevében részvétemet nyilvánítom a gyászoló családnak.

Tamás

[ Tartalomjegyzék gyanánt > Biztonság > Bad statistics > Ez nem védőoltás ]

Nemrég beesett a postaládámba egy "Nem_Vedooltas.pps" című anyag. Mit mondjak, nem sokáig tartott a reményem, hogy nem védőoltásról fog szólni...

Ha valaki magától még nem látta, és feltétlenül ilyenekkel akarja kínozni magát, az itt megtalálja. (Egyébként figyelemreméltó a tendencia: most már nem is írásokat küldözgetnek a védőoltás-ellenesek, hanem diasort (!) ...nem tudok másra gondolni, mint hogy azért teszik, hogy a befolyásolni kívánt embernek még olvasnia se nagyon kelljen...)

Őszintén szólva gondolkoztam azon, hogy egyáltalán érdemes-e erre bármilyen választ írni. A diasor színvonala fényévekkel elmarad még a „szokásos” oltásellenes anyagokétól is, mellbevágóan primitív vizuális manipulációi, leplezetlen összeesküvés-elméletei reményeim szerint még a jobbérzésű védőoltás-ellenesekben is viszolygást keltenek.

Végül úgy döntöttem, hogy tömören mégis megpróbálok reagálni a leírtakra – hátha ebből is van mit tanulni!

Ez Nem Védőoltás
A média minden évben hangoztatja, hogy évente 36 EZER ember meghal az influenza miatt. (Az USA-ban)  Ez torz adat, nem sok köze van a valósághoz.
„2001-ben 62.034 haláleset volt Influenza gyanús megbetegedésekben.
Csak 18 esetben tudták az influenzavírust egyértelműen azonosítani.”
Peter Doshi (John Hoskins Orvostudományi Egyetem kutatója)
A CDC (járványügyi hivatal) szerint
Akkor most 36 EZER vagy csak 18?

Ez egy elég vicces „dilemma” (az eredetiben pirossal kiemelve, persze). Mondhatnám, hogy nem csoda, hogy a diasor szerzője nem tudta megoldani, ugyanis olyan hihetetlen erőfeszítéseket igényel a megválaszolása, mint a Google-be annak a három szónak a beírása, hogy „szezonális influenza halálozás”. Ha ezt angolul teszi az ember, akkor első találatként eljut a diasoron is emlegetett CDC erről szóló oldalára. Ugyanis bizonyám: a CDC-nek külön weboldala van (!) kimondottan erről a kérdésről (!) melyben nagyon részletesen elmagyarázza, hogy miért nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan halnak meg influenzában. (Ennyit arról, hogy ki mit harsog…)

A legfontosabb ok egyébként, hogy nagyon kevés embernél szerepel konkrétan a halál okaként az, hogy „influenza”. A többség, különösen idősek esetében, jellemzően valamilyen komplikációba hal bele – az, hogy ennek a kiváltó oka az influenza volt, sok esetben ki sem derül, nemhogy statisztika készüljön róla. (Nem beszélve arról, hogy az Egyesült Államokban 18 éves kor felett az egészségügyi hatóságoknak semmiféle jelentési kötelezettségük nincs CDC felé az influenzás esetek és halálozások számáról, így a CDC erről nem is tudhat.) A halálozás lehet, hogy hetekkel a fertőzés után következik be (pl. egy influenza talaján kialakuló (másodlagos) bakteriális tüdőgyulladás esetében), vagy egy meglevő krónikus állapotot (pl. szívelégtelenséget, COPD-t) súlyosbít meg a halálozásig. Teljesen értelemszerű, hogy az ilyeneket nem lehet „statisztikákból” kiolvasni, hiszen utólag senki nem is fogja tudni, hogy az influenza szerepet játszott… „hát igen, sajnos a nagymama COPD-je bármikor fenyegett ezzel, őszinte részvétem”… ennyi. Halál oka: obstruktív tüdőbetegség. Ez az, amit meg lehetett volna előzni adott esetben egyetlen védőoltással.

(Azt tehát, hogy most akkor ténylegesen hányan halnak meg az influenza következtében, lehetetlen „kiolvassuk a stasztikákból” alapon megmondani – csak becsülni lehet, mégpedig matematikai modellekkel. (Konkrétabban: egy Poisson-regressziós modellel.) A 36 ezres szám is egy ilyen becslés, de már az mutatja a diasor szerzőjének teljes tudatlanságát, hogy egyetlen számot adott meg: az influenza közismert jellemzője, hogy rettenetesen eltérő teherrel járnak az egyes szezonok. Ennek megfelelően senki nem ad meg egyetlen számot arra vonatkozóan, hogy egy átlagos szezon mennyi halálozással jár, hiszen ennek nincs értelme; a CDC hivatalos álláspontja is azt tartalmazza (1976/77-től 2006/07-ig tartó szezonok adatai alapján), hogy 3 ezertől 49 ezerig terjedt a halálozások száma.)

Annyi mondjuk jogos észrevétel az egészből (sajnos ismét visszajön a magyar hivatalos szervek lehangoló tájékoztatási színvonala – ami ilyenkor, ha az ember előtte épp a CDC honlapját nézte, különösen elszomorító), hogy ha ugyanezt valaki magyarul próbálja megtalálni, akkor az ÁNTSZ/OEK/stb. honlapján, ahogy nézem, egyetlen szót nem fog találni arról, hogy miért emlegetnek ezres halálozásokat, ha máshol csak néhány tucat pozitív mintáról írnak… (Ami amúgy szerintem jogos kérdés! – csak épp a fenti magyarázatból látszik, hogy miért logikus, és miért nem valamiféle suskus van mögötte. Amit néhányan gondolni fognak, és amire az ilyen szintű „irodalmak” rájátszanak…)

Amikor valaki megkérdőjelezi a CDC által közvetített adatokat, azzal jönnek, hogy az influenzavírus izolálása nagyon bonyolult feladat.
A CDC éves költségvetése 10 milliárd dollár.
Szóval ne legyen már olyan bonyolult.

Senki nem jön ilyennel. Lásd fent. Ennek semmi köze a CDC költségvetéséhez, a legtöbb influenza miatt elhunyt embert ugyanis le sem tesztelik influenzára (vagy csak hetekkel később, amikor a tesztek már nem tudják az influenzavírust kimutatni a légúti mintából). Lásd fent.

Ne félj az Influenzától!
Évtizedek óta gyógyítható!

Ennek aztán sok értelme van. Nesze neked megelőzés fontossága. Ne félj a TBC-től, évtizedek óta gyógyítható. Ezt nevezem felvilágosult népegészségügyi stratégiának! Ne félj a betegségtől, kapsz rá neuraminidáz inhibitort, és meggyógyítunk. Ez aztán modern gondolkodásmód. Akkor felteszem a szerző szerint papírzsebkendőt használni, és rendszeresen kezet mosni is felesleges az influenza ellen, ugye? Hiszen évtizedek óta gyógyítható…!

A beteg leggyakrabban magától meggyógyul.

Mint ahogy leggyakrabban az oltástól sem lesz semmi baja, ezzel tehát nem vagyunk beljebb.

Több ember halt meg az oltástól, mint magától az influenzától.
(A CDC amerikai járványügyi intézet szerint)

Itt elfogadtam volna egy forrásmegjelölést… különben esetleg még arra gondolok, hogy netán a diasor szerzője magától találta ki…

A Novartis cég oltóanyaga az amerikai kormány saját definíciója szerint is biofegyvernek minősül.

Nem tudok róla, hogy az „amerikai kormánynak” volna saját definíciója arra, hogy mi az a biofegyver. A legjobb kiindulási pont az – Egyesült Államok által is aláírt – 1975-ös biológiai fegyverekről szóló egyezmény (BWC), Magyarországon kihirdetve mint 1975. évi 11. törvényerejű rendelet, aminek az I. cikke kimondja, hogy: „Az Egyezményben részes valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra, hogy soha semmilyen körülmények között nem fejleszt, nem gyárt és nem tárol, továbbá semmilyen módon nem szerez meg és nem tart: 1. olyan mikrobiológiai vagy egyéb biológiai hatóanyagot, valamint toxint, amely nem kórmegelőzési, védekezési vagy más békés célokat szolgál, bármilyen is legyen eredete vagy előállítási módja, fajtája és mennyisége”. A szöveg tehát teljesen egyértelműen, abszolút explicite kivonja a „kórmegelőzési, védekezési és más békés célokat” szolgáló biológiai hatóanyagok tartását a biológiai fegyver kategóriája alól. (Jól is néznénk ki, ha nem így lenne: különben nem csak az influenza elleni, hanem akármilyen más oltás előállítása, sőt, egyáltalán: egy sor rutin klinikai mikrobiológiai tevékenységek is fegyverkezésnek lenne minősíthető…)

(21-en haltak meg miatta 2008 nyarán Lengyelországban)

Forrás persze sehol.

Amerikában 1976-ban H1N1 ellen oltottak embereket. Eredmény: 25 ember meghalt.

Ez tévedés. Amerikában 1976-ban nem 25-en, hanem 1 millió 909 ezer 404-en haltak meg.

(Ugye, hogy nem mindegy, hogy egy eseménynek van-e ok-okozati köze az oltáshoz…?)

Több mint 500-an lebénultak
(Guillain-Barré szindróma miatt)

Ez csúnya félrevezetés. Az 500 a GB-szindróma teljes esetszáma oltás után. Hogy ebből mennyi az, amit az oltás okozott, az külön kérdés. (Az egyetlen különbség az idézett írásomban felhozott példához képest, hogy itt valóban leírták, hogy statisztikailag is szignifikánsan megnőtt a GBS kockázata az oltás után, de ez persze nem azzal egyenértékű, hogy kivétel nélkül mindenki az oltás számlájára lett volna írható – annál is inkább, mert a GBS-t maga az influenzavírus is triggerelheti!)

Ami viszont sokkal fontosabb kérdés, hogy az 1976 utáni oltásoknál vagy egyáltalán nem találtak ilyen hatást, vagy csak szinte kifejezhetetlenül kis mértékűt (értsd: aminek a gyakoriságát „per millió oltás”-ban vagy „per tízmillió oltás”-ban kell megadni…), ami természetesen eltörpül az előnyei mellett (mert ugye a beoltatlanságnak is van kockázata!).

2009-ben az angol orvosok 50%-a visszautasította, hogy beoltsák a H1N1 vakcinával, legtöbbjük mégis azt javasolta betegeinek, hogy oltassák be magukat. (A gyógyszeripar jól fizet)

Forrás persze megint semmi.

Oltás helyett a megoldás:
John Jacob Cannell orvos kórházi osztályán betegeinek rendszeresen nagy adag D-vitamint adagolt. Aztán jött a járvány, és csak az ő osztályán nem volt influenzás.
(Járvány idején 1000–2000 NE D-vitamint kell bevinni)

Senki nem vitatja, hogy a D-vitamin jótékony hatású, de mire fel a „helyett” szó? A szerző vitatja az oltásról szóló, hatásosságot alátámasztó kutatások eredményeit, de a saját alternatívája mellett az szól, hogy X Y Z orvos ezt mondta. És ezért már „helyettesíti” is az oltást. Meggyőző.

(Egyébként erre adhattam volna egy viccesebb választ is: minek D-vitamint szedni a megelőzés érdekében? Hiszen az influenza már évtizedek óta gyógyítható! Nem kell félni tőle!)

Vakcinagyártók bevételei az Influenzából: […]

Mondok sokkal jobbat: a vízmű bevételei a víz-eladásból: 27,3 milliárd (milliárd!) forint, csak a fővárosban (2011-es adat)! Szóval gyanús nekem ez a vízivás dolog, nem lehet, hogy csak a víz-lobbi találta ki az egészet, és valójában semmi szükségünk vízre…?! Óvatosan tehát azzal a vízzel, másnak bevétele van belőle, hogy isszuk!

Miért veszélyes a vakcina?
1. indok:
Régen a megölt vírusból eltávolították a szövődményeket okozó részecskéket, most meg az egész vírust teszik bele az „ellenszerbe”, annak minden szövődményével együtt. (orvosi vélemény)

Ez zseniális! Egyszerűen zseniális, erre nem tudok mást mondani! Kinyomtatni, bekeretezni, díszhelyre kirakni! Régen jöttek az orvosok… fogták a megölt vírust… és nekiálltak a műveletnek… „hé Józsi, ott balra, látod azt a szövődményt okozó részecskét… igen-igen… mindjárt ki is veszem… adj egy csipeszt!”. De most! Ezek a szemetek direkt nem csinálják! Mert jól ki akarnak irtani minket! Hah! Felháborító!

Szövődményt okozó „részecske” (sic!). Kész…

2. indok:
Minden oltásban legalább 25 mikrogram HIGANY van. (Thimerosal, vagy Mercury) Közismerten az egyik legveszélyesebb méreg, amit ismerünk.
Agykárososdást, izombénulást okoz.
Azért kockáztassunk agykárosodást, hogy ne legyünk influenzásak?
(Magyar vakcinákban 50 mikrogram is lehet)

Ezt már túltárgyaltuk.

Bertrand Russel: "Higany és más agykárosító anyagokat tartalmazó oltások beadásával vegyi agykárosodást lehet előidézni" Nobel díjat nyert!

Kezdjük ott – bár ilyen fokú műveltség talán nem várható el a diasor szerzőjétől –, hogy Bertrand Russel közismerten irodalmi Nobel-díjat kapott. (Nem mintha a kisebbíteni akarnám az érdemeit (különösen, mert rendkívül fontos eredményei vannak az én szűkebb tudományom, a matematika terén is), de kicsit vicces, hogy ezzel próbálják autoritássá tenni őt egy vakcinológiai kérdésben.)

Ami viszont kevésbé vicces, hogy beütve a Google-be ezt az idézetet, csak és kizárólag ezt a diasort, és variánsait dobja ki eredményként… A konklúzió levonását rábízom az olvasóra.

A Higany hatása […]

Huh, micsoda szerencse, hogy a védőoltásokban nincs higany, és soha nem is volt! Lásd fent: ezt már túltárgyaltuk.

A Baxter gyógyszergyártó H1N1 elleni vakcinát küldött Csehországba. Ott a BioTest cég tesztelte az „oltóanyagot”. Vadászgörényeknek adták be, mind megdöglöttek. (na ezzel oltasd be magad)

Az nyilván mellékes információ, hogy az ominózus incidens során egy szennyezett oltóanyagot adtak az állatoknak, melyet emberben soha nem használtak fel sem ez előtt, sem ez után? Ezt nyilván nem fontos megemlíteni, ugye? (Bezzeg azt beleírni, hogy „na ezzel oltasd be magad”, igen.)

A vakcinát mégsem vizsgálta ki se a WHO, se az EU. Pedig kötelező lett volna.

Hogy az Európai Unió, azaz egy gazdasági és politikai közösség, miért kéne, hogy vakcinát vizsgáljon, azt nem tudom, a szerző valószínűleg az EMEA-ra (az európai gyógyszerügynökségre, az EU szakosított gyógyszerügyi szervezetére) gondolt. Az viszont nagyon is engedélyezte a Celvapan-t; erről, és a vizsgálati eredményekről bárki saját maga is meggyőződhet.

Az is érdekes, hogy a Baxter már egy évvel az első H1N1 megjelenése előtt szabadalmat nyújtott be H1N1 oltóanyagra.

A Baxter ominózus szabadalmának semmi köze a H1N1-hez, egy teljesen generikus szabadalom általában virális oltóanyagok gyártási technológiájára. Ennek felismerésében mondjuk sokat segít, ha az ember teszem azt elolvassa a szabadalom címét: Method for Producing Viral Vaccines. Persze megértem én, ha ilyen rettenetes bonyolultságú műveletek nem várhatóak el a diasor szerzőjétől…

Amúgy a szabadalom a [0056]-os pontban egy raklap influenza-törzset felsorol, máshol meg még vagy ezer egyéb vírust, aminél használható ez a technológia, szóval ennyit arról, hogy „H1N1 oltóanyagra” adták a szabadalmat.

Kérdés: ki „szülte” a H1N1-et?

Értem én az összeesküvést, de jelezném, hogy ez esetben a Baxter időutazási technológiákban sem állhat rosszul, ugyanis H1N1-et először 1918-ban izoláltak, a Baxter-t pedig 1931-ben alapították meg…

Tolókocsis lett, órákkal azután, hogy megkapta a H1N1 elleni "védőoltást".
Jordan McFarland, 14 éves (USA)
(Guillain-Barré szindróma)

Még ha el is fogadjuk, hogy tényleg a vakcina következtében alakult ki nála GB-szindróma, ez akkor is csak a történet fele. Mellé lehet rakni, hogy „X Y, Z éves (USA): halott lett azután, hogy megkapta a H1N1 vírust”. Na, és akkor most mi van?

Láthatóan tehát ilyen elven nem tudunk dönteni – csak a kettő összevetésével, költség/haszon elven lehet dönteni. Van ez (mondjuk…), meg van a 3 ezernél kezdődő számú halálozás.

2010-ben az amerikai kormány elismeri a H1N1 szezonális influenza vakcina és a Guillain-Barré Szindróma közötti összefüggést. (izomgyengeség, bénulás, izmok fogyása)

Nem egészen értem, hogy az „amerikai kormány” pontosan mire fel jelenik meg megfellebbezhetetlen szaktekintélyként orvostudományi kérdésekben. Hogy a tudományos kutatások mit mondanak erről, arra már utaltam.

A vakcinagyártók legnagyobb örömére sikerült a világot pánikba ejteni a H5N1 madárinfluenzával, holott az emberről emberre nem tud terjedni.

És – példának okáért – az autizmus tud? Neeeeeem??? Akkor ugyebár annak a terjedésével is felesleges "pánikba ejteni" az embereket? Jól mondom, ugye?

Ez itt Bill Gates, hivatalosan a világ leggazdagabb embere.

Bár az alapkérdéshez nincs sok köze, de jól jellemzi a diasor szerzőjének informáltságát ez a mondat: ha legalább újságot olvasna, akkor valószínűleg hallott volna róla (ha más nem, az év végi kis színes rovatból), hogy már évek óta a mexikói Carlos Slim a világ leggazdagabb embere. Csak az érdekesség kedvéért.

Megalapította a Vakcinagyártók Nemzetközi Szövetségét. (Gavi 1999)

GAVI = Global Alliance for Vaccines and Immunisation. Pontosan melyik szónak az a magyar fordítása, hogy „vakcinagyártók”…?

Nyilvános beszédében ezt mondta a föld népességéről: „Ha jó munkát végzünk az új oltások terén, akkor le tudjuk vinni 10-15%-al.” Érted?

Hihetetlen, hogy ez még mindig téma. Gates szó szerint a következőt mondta: „The world today has 6.8 billion people. That's heading up to about nine billion. Now if we do a really great job on new vaccines, health care, reproductive health services, we could lower that [number of 9 billion] by perhaps 10 or 15 percent. But there we see an increase of about 1.3 [billion].” – tehát nem a népességet akarja vakcinákkal csökkenteni, hanem a népességnövekedést. (Hiszen a vakcinának csökkentik a gyermekmortalitást, ami pedig csökkenti a családonkénti gyermekek átlagos számát, lásd mondjuk Banglades és Norvégia gyermekmortalitását és reprodukciós rátáit.) Ezen persze lehet vitatkozni, de egy olyan mondatból, ami azt tartalmazza, hogy a vakcinák csökkentik a gyermekmortalitást, kihozni azt, hogy igazából ki akar irtani minket… nem semmi.

Az embereket akaratuk, sőt tudtuk nélkül oltanák be szúnyogok által. „Szúnyogok, mint repülő injekcióstűk”
(egy japán orvos, Hiroyuki Matsuoka ötlete, akit Bill Gates támogat)

Túl azon, hogy itt most maláriáról és leishmaniasisról beszélünk, senkit nem fognak ilyen módon beoltani; érdemes lenne el is olvasni az erről szóló cikket. Kimondottan említi a biztonsági és etikai problémákat, és ehelyett molekuláris biológiai kísérletként tartja hasznosnak ezt; fel sem merült, hogy bárkit így oltsanak be.

Bill Gates támogatása egyébként azt jelenti, hogy az említett kutató egyszer kapott egy olyan, százezer dolláros támogatást 5 évvel ezelőtt, amiből Gates alapítványa évente több mint százat oszt ki…

"A H1N1 elleni vakcina thimerosalt tartalmaz, ami egy olyan vízben oldódó higanyvegyület, amelyet a legtöbb védőoltásból már kivontak, mert idegrendszeri betegségeket okozhat" Dr. Sebő Zsuzsanna gyermekorvos

Dr. Sebő Zsuzsannának ajánlom ezt az oldalt.

„Az első tesztoltás után 20 nappal jónak minősítik a vakcinát.
60 nap kéne ehhez„ Dr. Tóth Kálmán gyermekorvos és infektológus

Melyik vakcinát? De most komolyan. Ez így rendkívül specifikus állítás volt. Remélem Tóth doktor a betegeit nem úgy szokta kezelni, hogy „tessék bevenni gyógyszert”…

"Pár száz tesztoltás alapján nem lehet azokat a veszélyeket kizárni,
amelyek csak minden ezredik embernél jelentkeznek"
„A hosszú távú szövődményekről fogalmunk sincs”
„Egyetlen vakcina sem biztonságos. A járvány csak kamu. Az állítólagos H1N1 fertőzések többségében nem is influenza, hanem egyszerű légúti megbetegedés.” Dr. Mercola

Persze, mert a náthába tipikusan bele lehet halni. (Vagy mégis, mit értsek „egyszerű légúti megbetegedés” alatt?)

"GSK vakcinához adott ismertető szöveg egyáltalán nem tartalmaz biztonságossági adatokat, közben a terhes nőknek és a gyermekeknek javasolják” Chris Shaw, a British Columbia Egyetem idegkutatója

A GSK vakcinájának a tájékoztatója szó szerint a következőt mondja: „Tell your doctor if you are pregnant, think you may be pregnant, plan to become pregnant. You should discuss with your doctor whether you should receive Pandemrix.” Nem arról van tehát szó, hogy kifejezetten azt tartalmazza, hogy nincsenek biztonsági adatok, hanem a kérdést az orvos hatáskörébe utalja. Az sem igaz, mint az a fenti idézetből is kristálytisztán látszik, hogy bárkinek is ajánlaná az oltást, épp ellenkezőleg, az orvossal való egyeztetést javasolja.

Az orvos pedig, ha ajánlani fogja a vakcinát, azt igenis a biztonságossági adatok alapján (is) fogja tenni – ilyenek ugyanis igenis rendelkezésre állnak. Több millió terhes nőt oltottak be influenza-vakcinával a világon, aggodalomra okot adó, nem várt mellékhatások nélkül. Ha meg ráadásul azt is tekintetbe vesszük, hogy a terhes nők jobban ki vannak téve az influenza szövődményeinek, mint a hasonló életkorú, de nem terhes nők, valamint, hogy az anyai influenza-fertőzés önmagában növeli a vetélés kockázatát, akkor érthető, hogy miért javasolt általánosságban a terhes nők influenza elleni oltása.

"Ha kivennék a nyereséget az oltások gyártásából, akkor még azok is elítélnék az oltásokat, akik most beadják őket.” Dr. George Starr White

White doktor úr pár brosúrával le van maradva: néhány vakcina kivételével (mint a HPV-oltás), a legtöbb oltás gyártása kimondottan rossz üzlet a gyógyszercégeknek, más gyógyszerekkel összevetve (erről itt írtam röviden).

Végszónak: "A szezonális influenza elleni védőoltással beoltottak sokkal nagyobb valószínűséggel betegedtek meg a H1N1 vírustól, mint azok, akik nem lettek beoltva” Dr. Danuta Skowronski, a kanadai járványügyi hatóságtól.

Ügyes. Mármint a megfogalmazás, miszerint „nem lettek beoltva”. Ugye milyen szörnyű ez a H1N1 oltás: ha az ember nincs beoltva, valószínűbb, hogy nem lesz beteg. Mindössze egy probléma van: az, hogy Skrowronski-ék cikkében egyáltalán nem ez szerepel, hanem az, hogy aki megelőző évi szezonális (nem pandémiás) oltóanyaggal be lett oltva, az nagyobb valószínűséggel kapta el a – rákövetkező évi – H1N1-et… a H1N1 elleni védőoltástól függetlenül! Ez ugyan egy érdekes interakció lehet (bár más vizsgálatok nem reprodukálták egységesen), de a H1N1-oltás hatásosságához semmi köze.

Végszónak: a legviccesebb az egészben az, hogy az influenza-oltás pont az az oltás, aminek a hatásossága jelentősen elmarad mondjuk a gyermekkori kötelező oltásokétől (persze nem valami összeesküvés miatt, hanem az influenza-vírus jellemzőiből adódóan), jobban mondva: nagyon ingadozó tud lenni. Itt tehát talán-talán valamiféle megalapozottabb „kritikának” is volna helye, erre mit kapunk? Ezt.

Hát, ha úgy vesszük, ennek végső soron örülnünk kell.

Ebben a félévben sikerült megvalósítanom egy régi tervemet, és a BME matematikus mesterszakokon kiírtam két infektológiai kutatási témát (témalaborként). Szerintem mindkettő nagyon érdekes, kisebb-nagyobb részt van vakcinológiai vonatkozásuk is.

Szóval, ha valaki szeretne velem kutatni (oh), akkor itt a nagyszerű lehetőség, lehet hirdetni a matematikus hallgató ismerősöknek is; íme:

Bárányhimlő dinamikája Magyarországon 1994-2012: tényezők és trendek

Immunizációs stratégiák a szamárköhögés ellen: szcenáriók és szimulációk

Ebben a bejegyzésben pár technikai, mondhatni "műszaki" részletet osztok meg, az érdeklő olvasók kedvéért. Aki csak a végeredményre kíváncsi, annak ez a bejegyzés érdektelen lesz, de talán van egy-két olvasó, akit érdekelnek a "műhelytitkot" is arról, hogy hogyan is készül ez a blog, illetve a pdf-es változata. Mivel ennek során használok egy-két megoldást, ami talán másnak is jól jöhet, így gondoltam írok erről is egy bejegyzést.

Elvileg ezek ismerete egyáltalán nem szükséges az olvasáshoz, de nem kívánok semmilyen információt monopolizálni, ezért most minden ilyen technikai részletet nyilvánosságra hozok. (Amint utaltam is rá, teszem ezt azzal a szándékkal is, hogy ha valaki ilyen vagy hasonló feladatot találkozik, akkor legyen egy kiindulópontja – ha csak egy ember munkáját is megkönnyítem ezzel, már megérte ahhoz képest, mintha megtartottam volna mindezt magamnak.)
Minden itt szereplő anyag – persze garancia nélkül – de ingyen és bérmentve felhasználható; egyedül annyit kérek, hogy aki hasznosítja, az hivatkozotton a forrásra.

Már most mondom, hogy az összes alábbi dologra egységesen vonatkozik, hogy minden hibajelentést, kritikát, továbbfejlesztési javaslatot és egyáltalán, visszajelzést a legnagyobb örömmel veszek!

Bibliográfiai adatbázis

A "könyv" második változata már BibTeX-es bibliográfiát használ (a korábbiban, igen csúnya módon, egyszerű lábjegyzetként szerepeltek az irodalmi hivatkozások), így végre megvalósult ennek is a korrekt kezelése. (Azaz a tartalom és a forma szétválasztása.) Az ehhez elkészített .bib adatbázist (mely a webes hivatkozások kivételével valamennyi könyv- és folyóirat-hivatkozásomat tartalmazza) most nyilvánosan közreadom – ha valaki ilyen tanulmányokra akar hivatkozni például egy publikációjában, akkor ez jól jöhet, meggyorsíthatja a munkát:

Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján BibTeX bibliográfia (FerenciTamasVedooltasokrolATenyekAlapjan.bib).

Hogyan készültek a grafikonok?

A felhasznált grafikonokat (melyeket két bejegyzés használ intenzíven: a betegségek visszaszorulásával, illetve az országok közti különbségekkel foglalkozók) magam gyártottam azon adatok alapján, melyeket az Epidemiológiai adatok kiskönyvtára bejegyzésben már be is mutattam. Itt is törekedtem a nyers adatok és a feldolgozás minél teljesebb szétválasztására: az adatokat egyszerű, formázatlan táblázat tartalmazza, a feldolgozást, vizualizációt pedig egy teljesen külön program végzi.

A programot R statisztikai programcsomag alatt írtam R Studio környezet használatával. Mindkettő ingyenes (ráadásul nyílt forráskódú), szabadon felhasználható. FRISSÍTÉS (2015. 11. 19.): az adatvizualizációra a szkript immár a lattice csomagot használja.

Az egész program jelenleg 234 kódsor hosszú, elvégzi a nyers adatok beolvasását .csv vagy .xls fájlokból, majd kirajzolja a megfelelő ábrákat. Tud idősoros grafikont, rajta a védőoltások bevezetésének időpontjával (ez utóbbi lehet egyetlen időpont, egy intervallum, valamint két időpont is), és tud különböző országokat keresztmetszetileg összehasonlító oszlopdiagramokat (standardizált morbiditást mutatva, az oszlopokon az abszolút esetszámokkal) és térképeket (standardizált morbiditást mutatva logaritmikus színezéssel) is. A jobb alsó sarokba tud rakni nevet és webhelyet (ha nem könyv-üzemmódban van). Az ábrákat automatikusan ki is exportálja svg-be, png-be és pdf-be (Cairo segítségével).

Igyekeztem tisztán kódolni (indentálás stb.), illetve törekedni a modularitásra, hogy minél inkább használható legyen a program más célokra is.

A fentiek miatt remélem elég egyértelmű lesz, hogy mi mit csinál; sajnos felkommentezni még csak félig-meddig volt időm (de igyekszem ezt is pótolni). Innen tölthető le:

Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján Grafikon-készítő program (FerenciTamasVedooltasokrolATenyekAlapjanGrafikonrajzolo.R).

Hogyan készült a "könyv"?

A "könyv" – mint azt az ilyennel foglakozók biztos ránézésre is kitalálták – LaTeX alatt készült. (Egy ekkora anyagnál nem is nagyon jön értelmesen más szóba.) A TeX-es forrást, egyelőre legalábbis, nem szeretném közreadni, de a legfontosabb technikai részleteket megírom, ha valaki kíváncsi volna arra, hogy mi hogyan jött létre a pdf-es változatban.

• A felhasznált dokumentum-osztály a KOMA-Script scrbook-ja. (Ez nagyon sok szempontból jobb eredményt ad, mint az alapértelmezett book.) Az egyetlen eltérés, amit kézzel korrigáltam, hogy a fejezetek elején nem írja ki, hogy "X. fejezet", ezen a chapterprefix=true-val segíthetünk. További probléma, hogy alapból a részek és a fejezetek nevét nem tudja magyarul kiírni (még a magyar.ldf használata esetén sem), ezt kézzel kell beállítani a
  \renewcommand*{\partformat}{\thepart\autodot~\partname}
  \renewcommand*{\chapterformat}{\thechapter\autodot~\chapappifchapterprefix{\ }\enskip}
  \renewcommand*{\chaptermarkformat}{\thechapter\autodot~\chapappifchapterprefix{\ }\enskip}
  parancsokkal.
• A bevitelhez magyar babel-t használtam, T1-es fontenc-cel, és latin2-es inputenc-cel.
• A betűtípushoz az lmodern csomagot használtam.
• A tipográfia javításához a microtype csomagot is betöltöttem.
• A hivatkozások hyperref csomag felhasználásával készültek, plainpages=false,pdfpagelabels,unicode kapcsolókkal. A normális színezést az xcolor csomag használatával, és a
  \definecolor{dark-red}{rgb}{0.4,0.15,0.15}
  \definecolor{dark-blue}{rgb}{0.15,0.15,0.4}
  \definecolor{medium-blue}{rgb}{0,0,0.5}
  \hypersetup{
      colorlinks, linkcolor={dark-red},
      citecolor={dark-blue}, urlcolor={medium-blue}
  }
  parancsokkal értem el.
• A táblázatok a booktabs csomaggal készültek (mely az alapértelmezettnél sokkal szebb, szinte nyomdai minőségű táblázatok szedését teszi lehetővé); kiegészítésként használtam a \renewcommand{\arraystretch}{1.2} parancsot a sorok közötti távolság megnövelésére.
• A tárgymutató szokásosan a makeidx csomaggal készült.
• A differenciálegyenletek operátorainak a szedése a commath csomaggal készült.
• Az irodalmi hivatkozások természetesen BibTeX-esek. A feldolgozásuk BibLaTeX-hel történt, Biber backend használatával. A stílus verbose.

Hogyan készültek a blog LaTeX-es képletei?

Egy MathJax nevű, nyílt forráskódú, ingyenes JavaScript megjelenítő-motorral.

Beépítve a szeptember óta felkerült új bejegyzéseket, valamint nagyon sok egyéb dolgot is javítva, büszkén jelenthetem, hogy elkészült a blog pdf-es "kiadásának" második változata! Elérhető a következő címen:

Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján

Fontos, hogy a link (a fájl neve) kicsit megváltozott, így aki a régit használja, az rossz helyre fog jutni (de a biztonság kedvéért oda is elhelyeztem egy átirányító oldalt).

A módosulások pontosabb listája a következő:

• Számos apró stiláris módosítás, néhány elütés és helyesírási hiba javítása
• Átdolgozott „könyv” formátum (KOMA-Script scrbook stílus)
• Új részek:
  
  • Változatok jegyzéke
  • Vakcinológiai szószedet
  • Új fejezetek:
    
    • Érvelési hibák IV: mi a különbség az "után"és a "következtében" között?(6.1.4. alpont)
    • "Veszélye" "összetevők": Abortált emberi magzatok szövetei (6.3.3. alpont)
  • Tárgymutató (jelzésértékű...)

A "könyvvel" kapcsolatos számos technikai részlet elolvasható az érdeklődők számára az erről szóló vadonatúj bejegyzésben.

Ezt a bejegyzést a továbbiakban már nem frissítem.

Ez a bejegyzés (egy másikkal egybeszerkesztve) átkerült az új Mi a különbség az "után" és a "következtében" között...? című írásba.

A tartalom nem változott, csak a két írást – mivel logikailag összetartoznak, hasonló témát tárgyalnak – összeszerkesztettem egy posztba.

• Tartalomjegyzék gyanánt
• Biztonság
• Veszélyes összetevők
• Abortált emberi magzatok szövetei

Egyes védőoltás-ellenes oldalak azt állítják, hogy némely vakcinában (pl. az MMR-ben) abortált emberi magzatok szövetei találhatóak. (Ami minimum etikai problémákat jelent szerintük, hogy most a többi rémisztgetésről ne is beszéljünk...) Őszintén szólva nekem azt is nehéz megérteni, hogy milyen lelkű ember az, aki akár rémhírterjesztés céljából is, de ilyet kitalál; ezzel azonban most ne törődjünk, és vizsgáljuk meg magát a kijelentést. Igaz ez az állítás? Természetesen nem, így az első izgalmas kérdés, ami adódik, hogy ha ez így van, akkor mégis mi alapján mondják ezt? Erre a szabvány válasz, hogy csak el kell olvasni a tájékoztatót, ott van beleírva, hogy "humán diploid sejtek". Nos, tegyük is ezt meg: olvassuk el az alkalmazási előirat vonatkozó részét! (Az ilyen rémhírek 90%-a lényegében 1 perc alatt cáfolható manapság – ezért is hangsúlyozom mindig a kritikai gondolkodásmód fontosságát! Ha ilyen meglepő állítást látunk, tegyük meg, hogy beütjük a keresőbe – a legtöbb esetben két kattintással kiderül mi a valóság. Az internet egyrészt jó a védőoltás-elleneseknek (is), mert jó lehetőségek az ilyen valótlanságok terjesztésére, de másrészről szerencsére e valótlanságok utolérését is megkönnyíti.) Íme:



Látszik milyen tréfásak ezek a védőoltás-ellenesek: az abszolút vitathatatlan, hogy a "humán sejtek" szókapcsolat szerepel a tájékoztatóban… csak mondjuk úgy folytatódik, hogy "-en előállított". Apróság. Mint ahogy nyilván az is, hogy nem is az összetevők között, hanem az egyik összetevő lábjegyzetében szerepel. Sebaj.

Viszont olyan szempontból mindenképp hasznos volt ezt az alkalmazási előiratot megnézni, hogy közelebb visz minket a második érdekes kérdéshez: honnan jött egyáltalán ez a – némileg gyomorforgató – marhaság? A magyarázat az, hogy bizonyos vírusok nem hajlandók szaporodni, vagy biztonsági okokból nem célszerű ezeket szaporítani nem emberi eredetű szöveten. (Vírus szaporításához ugyanis mindenképpen valamilyen élő médium kell, hiszen – szemben a baktériumokkal – a vírusok önmagukban nem szaporodóképesek.) Ezek szaporításához emberi eredetű ún. sejtvonalakat használnak. Ezek a következőképpen készülnek. Először is, valahol a világon (az MRC-5 esetében Angliában) végrehajtanak egy abortuszt. Hangsúlyozom, hogy a sejtvonal létrehozásától teljesen függetlenül, pont ugyanúgy, ahogy akármilyen más abortuszt – az MRC-5 esetében például az anya a válsághelyzetére hivatkozva kérte a művi terhességmegszakítást, olyan országban, ahol erre van legális lehetőség. Miután az abortusz megtörtént (hangsúlyozom, erre mindenképp sor került volna, teljesen függetlenül ettől az egész sejtvonalas dologtól!), utána az anya beleegyezésével az abortumból kinyertek szövetet. Aztán ezt a szövetet… na ezt nem rakják bele a vakcinába. (Bocsánat.) A kis ijesztgetés után folytassuk: ezt a szövetet utána előkészítik és egy beavatkozással elérik, hogy laboratóriumban szaporítható legyen. Az MRC-5 egy ilyen sejtvonal, amit rendkívül széles körben használnak a kutatásban és biológiai technikában, immár 45 éve. Az előállításához az 1960-as években egyszer végrehajtott egyetlen abortusz után már semmilyen további abortuszra nincsen szükség; bárki akár interneten rendelhet magának ilyet webshopból (!) – e sorok írása idején pl. 315 euróért szerezhető be a CLS nevű német vállalattól. Ilyet használnak fel a vakcinagyártás során – de ismétlem, a vírus szaporításához, nem a vakcinában.

Értelemszerűen ez a tápközeg, legalábbis teljes sejtek belőle (nem beszélve arról, hogy "szövet"...!) már nem kerül bele a vakcinába (amint láttuk az elején, nem is kerülhet); úgyhogy ennek az egész riogatásnak annyi értelme van, mintha valaki azt állítaná, hogy a kenyérevés azért veszélyes, mert a kenyérben föld van. (Hiszen a kenyér alapanyaga földben kerül előállításra! Formálisan abszolút jogos, a kenyér "alkalmazási előiratában" teljes joggal szerepelhetne, hogy "Minőségi és mennyiség összetétel: liszt¹ … 1: földben előállítva …".) A dolognak tehát pont ennyi értelme van.

De még ha mindezektől el is tekintünk, akkor is nagyon szívesen megkérdezném a védőoltás-elleneseket, hogy akkor a gyerekek által megkapott természetes kanyaró – ami ugye szerintük a rendben levő, sőt, adott esetben kifejezetten jó dolog – vajon mégis ugyan mi a csudán tenyészik?! Ha nem emberi szöveten... (Ráadásul azt sem tudjuk kién, milyen tulajdonságún.)

És a végére még egy momentum: ezek a sejtek – noha mivel a vakcinában nincsenek benne, így igazából bármivel is folytathatnám a mondatot, de csak a teljesség kedvéért – egyébként nem is az abortumból származnak. Közvetlenül a donorból kivett sejteket, ezeket primer sejteknek nevezik, ugyan valóban használnak bizonyos célokra… de történetesen pont a vakcinagyártáshoz nem. (Ilyen sejtek felhasználásának egyébként is nagyon szűk a köre, és nem is csak etikai megfontolásokból, hanem egész egyszerűen azért, mert a legjobb körülmények között is csak néhány osztódást élnek túl.) Az MRC-5, és általában a vakcinagyártáshoz használt sejtvonalak tehát nem ilyen, hanem ún. szekunder sejtek, amit egy passzálásnak nevezett folyamattal nyernek a primer sejtekből – azaz nem a donor szövetből! Az MRC-5 sejtek tehát nem részei emberi szervezetnek, soha nem is voltak azok.

Összefoglalva a fentieket:

• Még az ominózus szövetek – amik tehát nincsenek is a védőoltásokban – sem emberi magzatból származnak, hanem egy laboratóriumból. Nem részei emberi szervezetnek, soha nem is voltak azok: ezek szekunder sejtvonalak, amiket mesterségesen tartanak fent, és in vitro, egy laboratóriumban hozzák létre őket, ha szükség van ilyenre.
• Laboratóriumban fenntartható sejtvonalról lévén szó az előállításukhoz egyetlen abortuszra volt szükség, a továbbiakban korlátlan mennyiségben gyártható megfelelő sejt anélkül, hogy ahhoz valaha is újabb abortuszra lenne szükség. Azon lehet vitatkozni, hogy az abortusz etikai megítélése milyen, de azon aligha, hogy a mai döntéseink nem fognak egy 45 évvel ezelőtti eseményt befolyásolni…
• Az abortusz mindkét sejtvonal esetében önkéntes volt, azaz akkor is elvégezték volna, ha a szövet kivételére nem került volna sor.
• Nem vagyok bioetikus, teológus meg aztán végképp nem, de megjegyezném, hogy az arra való hivatkozás, hogy ez "morálisan" problémás, hiszen az abortusz "bűn", szerintem elég nyilvánvaló műbalhé. (Értve ez alatt azt, hogy a védőoltás-ellenesek olyan dolgon próbálnak kötözködni, ezúttal etikai "alapon", amit minden más szituációban ők is teljesen természetesen elfogadnának.) És nagyon hangsúlyoznám, hogy itt most nem az abortusz etikai megítéléséről beszélek: még ha a legdrasztikusabb formában, egyenesen gyilkosságnak is tekintjük az abortuszt, a fenti meglátásom akkor is áll. Hozok egy példát, hogy világos legyen, mire gondolok. Egy rabló leüt valakit a sötét sikátorban. Az illetőt kórházba viszik, de már nem tudják megmenteni az életét, belehal a fejsérülésbe. A kórházban kiderül, hogy épp kompatibilis lenne transzplantációra egy ott haldokló végstádiumú szívelégtelenhez, akihez nem találtak donorszívet. Talán már mindenki sejti, milyen kérdés fog jönni: mi a helyes döntés? Mert ha a védőoltás-ellenesek konzisztensek, azaz jönnek az (ál)ájtatatos szövegek arról, hogy "jaj, de hát egy bűnös szándéktól meghalt ember szöveteinek a felhasználása a gonosszal való együttműködés" (sic!), meg hogy ezzel "még a szövetet kapó ember is osztozik az erkölcstelenségben" stb., akkor a válasz egyértelmű: hagyni kell meghalni a szívelégtelent úgy ahogy van. Biztos, hogy a védőoltás-ellenesek ezt mondanák…? (Pedig itt aztán nincs kérdés, hogy mennyire gyilkosság, és mennyire gonosz szándéktól halt meg az alany; direkt ezért is hoztam ezt a példát.)

És a végére a slusszpoén: az MMR-oltás nem vezet abortuszokhoz – ezzel szemben viszont abortuszokat előz meg! Az 1964-65-ös amerikai rubeolajárvány során (ekkor még nem volt elérhető ellene védőoltás) több mint 6000 spontán vetélést és több mint 2000 újszülött-halálozást okozott a rózsahimlő (emellett 5000 művi abortuszra is sor került emiatt), és mintegy 20 ezer gyermek jött világra veleszületett rendelleneséggel – a terhességek 1%-a! – a rubeola következtében. Az összehasonlítást kedvéért: a rubeola elleni védőoltás bevezetése óta a legrosszabb évben 68 (azaz hatvannyolc) veleszületett rendellenesség volt rubeola következtében az USÁ-ban…

[ Tartalomjegyzék gyanánt > Biztonság > Bad statistics > Ha megszűnnének az oltások ]

Előrebocsátom, hogy nem kívánok rendszert csinálni abból, hogy minden védőoltás-ellenes agyrémre tételesen válaszolok. (Különösen egy bizonyos színvonal alatt...) Ehhez sajnos nincs elég kapacitásom; a blogot is úgy alkottam meg, már a kezdetektől fogva, hogy konkrét, partikuláris írások vizsgálata helyett inkább az általános kérdések bemutatása, az összkép kialakítása volt a szemem előtt.

A KiGGS-szel kapcsolatos írásom kivétel volt ez alól, aminek két oka volt: egyrészt az eredeti anyag gyors terjedése az Interneten (ami arra sarkallt, hogy tegyem meg, amit lehet, az ellen, hogy sokakat megtévesszen), másrészt egész egyszerűen az, hogy gyakorlatilag szándékosan nem lehetett volna ilyen jó írást készíteni a statisztikai tévedések és átverések széles spektrumának bemutatására...

Az az írás, amit most fogok elemezni, nem tartozik egyik kategóriába se, tulajdonképpen csak egy rövid szösszenet ugyanazon szervezettől, mely a KiGGS-es borzadályt fordította/kommentálta. Végső soron nincs jobb magyarázatom arra, hogy miért elemzem, mint hogy olyan rövid volt, és olyan tömény hazugság a szó legszorosabb értelmében minden egyes mondata, hogy vétek lett volna kihagyni. A címe 'Ha megszűnnének az oltások'. (Mert én nem félek ezt linkelni; szemben a fordított helyzettel. Vajh' miért? Ki érti ezt...)
Frissítés (2012. 11. 04.), kis kiegészítés ehhez a témához (ezt az eredeti publikálás után két nappal írom): érdemes elolvasni az utóiratot!

A fordítást az említett védőoltás-ellenes szervezet publikációs csoportja készítette (nem tévedés: "publikációs csoport" - ilyen komoly helyen én is szívesen dolgoznék!), szakmai színvonalát egy lantművész lektor is emeli.

Lássuk akkor! Ahogy ígértem, mondatról-mondatra fogom bemutatni a hazugságait és manipulációit.

Az oltások pártolói szerint ha megszûnnének az oltások, az úgynevezett "védõoltással megelõzhetõ betegségek" által okozott járványok visszatérnének és emberek milliói halnának meg.

A "milliók halálára" vonatkozó rész természetesen nem igaz, de egyébként stimmel: valóban visszatérnének a járványok, annak minden következményével együtt.

Ez azonban badarság.

Ezt majd minden kedves olvasó maga eldöntheti az eredeti írás, és az én válaszom elolvasása után.

Amikor Németország leállította a himlõoltást 1983-ban, egyes szakértõk arra figyelmeztették, hogy a járvány vissza fog térni. Nem tért vissza.

Azt a betyár. Érdekes szakértők lehettek ezek, ha tekintetbe vesszük, hogy a fekete himlőt 1978-ban ERADIKÁLTÁK, azaz 1978. szeptember 11. után egyetlen megbetegedés nem fordult elő a világon. Ezek után tényleg rettenetesen reális volt a veszély, hogy 1983-ban egyszer csak kitör a járvány Németországban :D
És ez senkinek nem tűnik fel, fapofával leírtak egy ilyen mondatot, mint gyanús megállapítás... beesek az asztal alá.

Ehelyett volt egy jelentõs, "megmagyarázhatatlan" csökkenés a szellemi fogyatékosok intézményeibe került agysérült gyermekek számában.

Az állítás forrásának megadása túlzó elvárás lett volna, ugye?

(Csak mellesleg hívom fel a figyelmet arra a bravúrra, hogy a fordítóknak az "agysérült" szót sikerült használniuk - a magyar nyelvben az "agysérült" ugye elsődlegesen traumás károsodottat jelent, felteszem ők sem azt kívánják mondani, hogy ilyenből lett kevesebb az oltás elhagyásától... Persze ki tudja.)

Amikor elkezdtek beszivárogni az országba azok a jelentések, melyek szerint a DPT vakcina sok gyermeknél súlyos agyi károsodást okoz ,

Én eddig úgy tudtam, hogy a DTP-vel kapcsolatos riogatás az, hogy SIDS-t (hirtelen csecsemőhalált) okoz, sebaj, úgy tűnik a védőoltás-ellenesek frissítették álláspontjukat.

Németország felfüggesztette a szamárköhögés oltást 16 évre, 1975-tól 1991-ig.

Bár Új-Zélandról nézve lehet, hogy nem nagy különbség, de innen nézve talán csak fel kellett volna tűnnie a publikációs, lektorációs és egyéb csoportok közül valakinek, hogy olyan, hogy "Németország" nem létezett 1975 és 1991 között. Volt NDK és NSZK. Ezek közül az előbbi nem függesztett fel semmit, nagyon is oltott 1975 és 1991 között (is), az utóbbi pedig eleve nem oltott kötelezően soha sem, így csak az ajánlásban nem tudott szerepelni 1991-ig. A többi stimmel.

Mégis, a szakértõk által jósolt járványok nem törtek ki

Hát sajnos de. Az NDK-ban, ahol rendesen oltottak, a szamárköhögés éves incidenciája a '80-as években kb. 1 per 100 ezer fő volt, az NSZK-ban ugyanebben az időszakban nagyjából 160-180 per 100 ezer fő! Ez barátok között is több mint két nagyságrend (!) különbség... (Az NSZK esetében azért a kötőjeles érték, mert ott nem volt átfogó adatgyűjtés a szamárköhögésről (egészen meglepő módon még ma sincs Németország legtöbb szövetségi államában!), így ez becsült érték.)

Egyébként az ilyen szintű tudatlanságot akár mókásnak is nevezhetném, az NDK és a NSZK összehasonlítása ugyanis, épp a fentiek miatt, a tankönyvi alappélda arra, hogy hova vezet az oltás elhagyása! Gondolom mindenki érti az iróniát: amit a védőoltás-ellenes írás szerzője felhoz állításának alátámasztására, az nem egyszerűen hamis, de ha megnézzük, hogy ezzel szemben mi az igaz, akkor kiderül, hogy kitűnő cáfolata az állításának...

Egy cikk alaposan megvizsgálja az ilyen és ehhez hasonló eseteket, érdemes elolvasni. Több egymáshoz közeli, hasonló országot megvizsgál (hogy minimális legyen a különbség az egyéb tényezőkben), amelyekben eltér a szamárköhögés elleni oltási stratégia, az átoltottság. Amint mondtam, az NDK és az NSZK az alappélda (ugyebár...), de mondjuk érdemes lehet Norvégiát (3 oltásból álló oltási rend, 92% átoltottság) és Svédországot (egyáltalán nincs kötelező oltás a vizsgált időszakban) összehasonlítani:

és a jóslatokkal ellentétben a szamárköhögésben elhunytak halálozása sem nõtt.

Az "elhunytak halálozása nem nőtt"?! Tessék? Az "elhunytak halálozása" nem nőtt? Komolyan ezt írták?? De jó, hogy külön publikációs csoport, és még lektor is volt...!

Ha oltások megszûnnének, drasztikus csökkenést látnánk a krónikusan beteg gyermekek számában

Tényleg? Az összes krónikus betegségre vonatkozóan? Cakkumpakk, mindegyikből? Nem aprózzák el... Azt meg sem merem kérdezni, hogy ezen állításnak mi a forrása.

- és ezzel együtt egy komoly csökkenést az orvosi- és gyógyszeripar profitjában is, amivel õk nagyon is tisztában vannak, ez az egyik oka annak, hogy ilyen könyörtelenül erõltetik ránk folyamatosan az oltásokat.

Nocsak, akkor a védőoltásokat mégsem a titkos háttérhatalmi világösszeesküvés erőlteti, hogy kiirtsa a Föld lakosságának nagyobb részét? Elnézést, össze vagyok zavarodva...

A másik ok pedig az, hogy el akarják kerülni, hogy legyen egy oltatlan gyerekekbõl álló kontrollcsoport, akik egyértelmûen bizonyítanák az oltások egészségromboló hatását.

Ez egy külön vicces állítás, hiszen ugyanezen szervezet eggyel ezelőtt még azt állította, hogy ilyen csoport létezik, sőt, az egészségi állapotuk vizsgálható és az oltottakhoz hasonlítható. Az "elemzésük" komolysága közismert...

A legtöbb felnõtt oltási státusza nem naprakész.

Nem "naprakész"? Hm? Nem futtatták le rajtuk a Windows Update-et? De most komolyan, mi az, hogy nem "naprakész"...?

Ezért nem "védett" a diftéria, tetanusz, gyermekbénulás és más betegségek ellen - nem mintha bárki is védett lenne egyébként, hisz a vakcinák nem mûködnek.

Ebben az esetben megkérdezhetem, hogy a szerző mivel magyarázza ezeket az adatokat...?

De még ha feltételeznénk is, hogy a vakcinák védenek (nem így van), és hogy a "nyájimmunitás" egy mûködõ koncepció (nem az), akkor is már évtizedek óta nem létezik nyájimmunitás.

Az előzőeken túl szívesen megkérdezném, hogy akkor az itt olvasható adatokat mivel magyarázza...

Valójában soha nem is létezett, még elméletben sem, kivéve talán amikor a kötelezõ himlõoltást ráerõltették az emberekre és még akkor is hatalmas járványokat okozott a betegség.

Tehát a szerző szerint a nyájimmunitás "elméletben sem létezik" (mondjuk ez a megfogalmazás is megérne egy misét: mégis mit jelent az, hogy "elméletben sem" létezik? felrobban a számítógépem amint írok az elméletéről?), kivéve a fekete himlőt. (Ahol legalább elméletben létezik. Ha jól értem. Az nem világos, hogy miért pont a himlőnél létezik elméletben, na mindegy.) Szóval, ez egy rettenetesen vicces kijelentés, és tökéletesen rávilágít a védőoltás-ellenesek tájékozottságára és szakmai színvonalára, ugyanis a himlő az a betegség, amit tipikusan nem úgy sikerült felszámolni, hogy szinte mindenkit beoltottak, és várták, hogy hasson a nyájimmunitás, hanem az ún. surveillence/containment-stratégiával, ami tipikusan NEM a nyájimmunitásra épít... (Hanem az esetek gyors és hatékony felderítésére, a szigorú izolációra, a kapcsolatok hatékony szűrésére, és az általános helyett a célzott vakcinációra.)

Mégis, a nyájimmunitás hiányának ellenére, valamint annak dacára, hogy a lakosság gyakorlatilag nem védett, nem lángoltak fel az olyan állítólag halálos betegségek, mint pl. a gyermekbénulás, vagy a diftéria.

Jól értem, az "állítólag" szó azt jelenti, hogy a szerző szerint az sem feltétlenül igaz, hogy pl. a diftériába bele lehet halni? Ezen nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek... (Túl azon, hogy természetesen itt (is) igaz, hogy nem csak a halálozás számít.)

Kanyaró- és szamárköhögésjárványok viszont voltak és jelenleg is vannak, még a teljesen átoltott populációk körében is, amely további bizonyíték arra, hogy a védõoltások nem védenek.

Na, ez viszont egy fontos gondolat! Ha ez így lenne, az valóban egy komolyan vehető, nagyon is releváns érv lenne az oltásokkal szemben. Sajnos azonban ez nem így van. Sőt, egész pontosan az ellenkezője az igaz: a járványok tipikusan aránytalan többségben érintik az oltatlanokat...

A nagy oltáskampányokból profitálók szerencséjére a legtöbb ember egyszerûen nem gondolkodik. Mert ha gondolkodnának, összeállna bennük a kép, és leesne nekik a tantusz, hogy a védõoltás egy abszolút csalás, méghozzá egy nagyon veszélyes csalás, és senki nem oltatna többé, ami szerintem egy csodálatos ötlet, és már régóta esedékes volna, hogy megvalósuljon.

Ó, istenem...

Utóirat: Nem sokkal a cikkem megjelenése után valaki kirakott egy hivatkozást rá az eredeti írást publikáló védőoltás-ellenes szervezet facebook oldalára. Semmi sértő nem volt benne, szinte csak egy link. Íme (mert szerencsére volt annyi eszem, hogy készítsek egy képkivágást):

Mindössze néhány óra múlva azonban:

...bizonyám. A szervezet kicenzúrázta ezt a roppant veszélyes hozzászólást!

Vajon miért? Netán félnek valamitől...? Összehasonlításként megemlítem, hogy én nem egyszerűen nem cenzúrázom ki az ő oldalukra mutató linkeket, de én magam (!) raktam bele az írásomba! De természetesen, mint tudjuk, a rettegett vakcinalobbi az, ami mindent megtesz az ellentétes véleményen lévők elhallgatása érdekében... ugyebár.

[ Tartalomjegyzék gyanánt > Biztonság > Bad statistics > A német KiGGS-tanulmány és az oltatlanok egészségi állapota az oltottakhoz képest ]

Ebben a sorozatban a legbotrányosabb metodikájú védőoltás-ellenes "tanulmányokat" fogom leleplezni. Célom nem csak a konkrét tanulmányok konkrét csalásainak bemutatása lesz, hanem az is, hogy - reményeim szerint - némi általános hozzáállást próbáljak mutatni, ahogy ilyen (és egyáltalán, bármilyen más, tudományos) íráshoz viszonyulni érdemes. Azt gondolom, hogy a kritikai gondolkodásmód nagyon fontos minden ilyen eredmény értékelésénél, így szeretném ennek fontos sarokköveit is megmutatni. Itt-ott a statisztikai, epidemiológiai alapokra is utalok, hiszen ezek ismerete számos esetben elkerülhetetlen.

A sorozat első darabja 'Hivatalosan is bizonyított: az oltások károsodásokat okoznak, az oltatlanok sokkal egészségesebbek! A német KIGGS tanulmány alapján' címen jelent meg a naturahirek.hu védőoltás-ellenes portálon; egy ismert védőoltás-ellenes szervezet honlapján közölt írás rövidített változata.

A cikk meglehetősen gyorsan terjedni kezdett a neten, ezért úgy gondoltam, hogy nem egyszerűen írok hozzá egy kritikát, hanem olvasói levélben megkérem a naturahirek.hu-t, hogy közölje az én véleményemet is. (Hiszen az oldal elvileg azt a célt szolgálja, hogy az igazságot hirdesse, így nyilván vagy cáfolják a kritikámat, vagy közlik azt.) Hát nem.

Ezt a kérést nem csak, hogy elutasította a naturahirek.hu, de az oldaláról valamennyi, erre az elemzésre történő hivatkozást cenzúráz. Többen tapasztalták, hogy ha semmi mást, csak az erre mutató linket (!) kirakja valaki a naturahirek.hu Facebook oldalára, már azt is perceken belül kicenzúrázzák. Érdemes összevetni azzal, hogy én viszont nem egyszerűen nem cenzúrázom ki, de egyenesen saját magam raktam be a hivatkozásokat az írásom legelejére. (Emlékeztetőül: a védőoltás-ellenesek álláspontja szerint a vakcina-lobbi alapvető munkamódszere, hogy az ellenvéleményeket könyörtelenül elhallgatja. Ugyebár.)

Hasonlóképp jár el az eredeti írást közlő védőoltás-ellenes szervezet is: az oldaláról azonnal cenzúrázza, ha valaki hozzászólásként be meri rakni az ide mutató linket. Úgy tűnik én nem félek hivatkozni a másik oldal anyagaira, ők viszont valamiért félnek az enyémtől. Vajon miért...?
Erről, bizonyítékokkal együtt, valamint az írásomra érkezett válaszokról a cikk végén szereplő frissítéseknél írok bővebben.

Ennek megfelelően tehát a következő levelet küldtem a naturahirek.hu szerkesztőségének; a kritika a két felvezető bekezdés után olvasható.

Tisztelt Naturahírek!

Nemrégiben volt szerencsém olvasni „Hivatalosan is bizonyított: az oltások károsodásokat okoznak, az oltatlanok sokkal egészségesebbek! A német KIGGS tanulmány alapján” című cikküket ( http://naturahirek.hu/hivatalosan-is-bizonyitott-az-oltasok-karosodasokat-okoznak-az-oltatlanok-sokkal-egeszsegesebbek-a-nemet-kiggs-tanulmany-alapjan/ ). A benne foglaltakkal kapcsolatban számos fenntartás és aggály fogalmazódott meg bennem, melyeket most Önöknek is megírok, kérve, hogy olvasói levélként, vagy más hasonló formában közöljék, az eredeti cikkhez hasonlóan. Tekintetbe véve, hogy az Önök célja is az egészséggel kapcsolatos valódi információk bemutatása, az igazság megismertetése (ahogy a mottójuk is mondja!), így nincs kétségem afelől, hogy – épp az igazság feltárása érdekében! – mindkét oldalnak helyt adnak, és az én álláspontomat is közlik az oldalukon. Ezt előre is köszönöm.

Mindenféle részletezés előtt szeretném rögzíteni, hogy a „tanulmány” egy abszurdum; csak azért nem írom, hogy botrányos a módszertana, mert nem is igazán mernék semmiféle módszertanról beszélni ebben az esetben... Teljesen nyilvánvaló, hogy a szerzője előre eldöntötte, hogy mi a végkövetkeztetése, és ahhoz igyekezett – egészen komolytalan színvonalon – valamiféle alátámasztást barkácsolni. Sajnos nagyon nehéz az ilyenek ellen hatékonyan fellépni, hiszen a hazugságok csábítóan egyszerűek, az igazsághoz viszont szenvedni: gondolkodni is kell. Íme: ez az írás is több oldal hosszú, nincs benne vicces ábra dollárral kitömött injekcióstűvel, pirosan és zölden színezett grafikon. És még csak felháborító állami terror ellen sem szervezek fellépést. Ennek ellenére kötelességemnek érzem, hogy leírjam mi az igazság – még ha hosszú és unalmas is.
A következőkben pontokba szedve foglalom össze kritikai meglátásaimat; kezdem az alapvető gondokkal, de a végén pár technikai megjegyzést is teszek.

1., Elöljáróban azzal kezdeném, hogy igencsak kilóg a lóláb, ahogy a szerző próbálja valamiféle „hivatalos” eredményként feltüntetni a közölteket. Akár szellemesnek is nevezhető a cím megfogalmazása („Hivatalosan is bizonyított…a német KIGGS tanulmány alapján”), ami azt sugallja, mintha legalábbis a KiGGS hivatalos kiértékelésének a részét olvasnák. A valóság ezzel szemben az, hogy:

• Nem létezik olyan, hogy „hivatalos kiértékelés”. A KiGGS-adatokat némi papírmunka árán 90 euróért bárki megveheti, és a megegyezés keretein belül azt csinál vele, amit akar. A KiGGS Literaturliste 23 oldalon keresztül sorolja, hogy milyen tanulmányokhoz használták fel az adatokat hivatalosan.
• Amit a „Hivatalosan is bizonyított…a német KIGGS tanulmány alapján” cím alatt olvasunk, az nem tudományos publikáció, hanem egy magán-honlapon megjelent magánvélemény, ami semmilyen lektoráción nem esett át. Valaki leírta, hogy mit gondol, és feltöltötte a honlapjára. Még csak nem is szerepel a Literaturliste-n! Ennyit a hivatalosságról…
• Később a szerző el is szólja magát, és megemlíti, hogy ezt a kiértékelést valójában egy deklarált védőoltás-ellenes, Angelika Kögel-Schauz végezte. (Jómagam nem szeretem az ilyen típusú érveléseket, hiszen a tanulmány nem ettől lesz hibás, hanem attól, amit a későbbiekben leírok, csak azért bátorkodtam megemlíteni, mert fordított helyzetben, a védőoltás-ellenesek részéről állandó hivatkozási alap szokott lenni, hogy „de hát ezt a tanulmányt nem is független kutatók végezték”.)
• Ezzel szemben, történetesen pont arra a kérdésre, hogy allergiák, fertőző megbetegedések terén van-e különbség az oltott és nem oltott gyermekek között, végeztek kiértékelést, ami lektorált folyóiratban jelent meg; valamilyen fatális véletlen folytán azonban a szerző ezt nem említette meg. Én ezt a hiányosságot most pótolom (amiből talán az is sejthető lesz, hogy miért „felejtette el” a szerző ezt).

A fentieket azért is írtam le, mert ez a „tanulmány” olyan távol esik bármitől, ami tudományos módszertannak nevezhető, hogy komoly problémát jelentett számomra már az is, hogy egyáltalán véleményt tudjak írni róla…

 2., Az egész tanulmány alapvető problémája, hogy nincs tisztában azzal az egyszerű statisztikai elvvel, amit jobb helyeken bevezető statisztika kurzusok elején elmondanak: a korreláció nem implikál kauzalitást. Két jelenség együttjárásából nem következik, hogy köztük okozati viszony is van. Ez egy általános elv, de e tanulmány példáján konkrétan is remekül szemléltethető. Miről is van szó? A szerző megnézi, hogy hány szénanáthás van az oltottak és hány a nem oltottak között. Mondjuk, hogy azt találja, hogy az oltottak között van több. (Erre még visszatérek, de egyelőre fogadjuk el így, most nem ezen fog múlni a dolog.) Következik ebből, hogy az oltások okozták a több allergiás megbetegedést? Egyetlen esetben lenne így, akkor, ha a két csoport minden szempontból azonos, homogén lenne (azonos életkori eloszlású, nemi arányú stb.), és köztük csak az jelentene különbséget, hogy az egyik részesült oltásban, a másik nem. Ebben az esetben okkal következtethetnénk arra, hogy a megbetegedési rátákban tapasztalt különbség oka az oltás. Csakhogy itt szó nincs erről! Olyannyira nem, hogy a tanulmány teljes változatában később maga a szerző vallja be, hogy a beadott oltások száma tendenciájában csökken az anya iskolai végzettségével – tehát az oltatlan csoportban magasabb szocioökonómiai státuszú gyermekek vannak! Az pedig közismert, hogy a magasabb szocioökonómiai státusz önmagában is csökkenti a legtöbb megbetegedés valószínűségét. Az tehát nem egyszerűen „elképzelhető”, de egyenesen biztos (a szerző saját elmondása szerint is!), hogy a csoportok között nem csak az oltottság tényében van különbség. Innentől kezdve, ha bármilyen különbséget találunk a két csoport között (akár pro, akár kontra) azt milyen alapon tudjuk be az oltás „hatásának”?! Még ha találunk is bármilyen különbséget, nem tudhatjuk, hogy az az oltottság miatt van, a szocioökonómiai státusz eltérése miatt van, valamilyen egyéb tényezőbeli különbség miatt (amire akár nem is gondoltunk), vagy esetleg az előzőek miatt együttesen. Ez a kísérleti elrendezés inherensen alkalmatlan arra, hogy erről nyilatkozzon! Íme, a korreláció nem implikál kauzalitást egy példája: abból, hogy két dolog együtt jár (több oltás – több szénanátha), nem következtethetünk arra, hogy köztük okozati kapcsolat is van. (Ez természetesen egy esetleges ellenkező irányú eredményre is igaz! – erre még fogok is utalni.) Megjegyzem, ezt a fajta hibát a statisztikusok szelekciós torzításnak szokták nevezni. (Hiszen az, hogy valaki az oltatlan csoportba került, önmagában azzal jár, hogy nem véletlenszerű, hanem szelektált része a sokaságnak.)

 3., Egészen érthetetlen, és önmagában is komolytalanná teszi az egész „tanulmányt” a szignifikanciák kezelése. Statisztikában kevésbé jártasak kedvéért először hadd világítsam meg pár szóban a kérdés hátterét. Amennyiben a kérdésünk egy sokaságra irányul (pl. mennyi a felnőtt magyar férfiak átlagos testmagassága), ám mi csak a sokaság egy részét ismerjük (pl. az összes magyar felnőtt férfiből kiválasztottunk véletlenszerűen 100-at, ezt szokás a statisztikában mintának nevezni), akkor az eredmény megállapításánál óvatosan kell eljárnunk: a mintából számolt jellemzők (pl. a minta átlaga) már nem csak a sokaság jellemzőitől fognak függeni, hanem attól is, hogy konkrétan milyen mintát vettünk. Ha 170 cm a sokasági átlag, attól még a mintaátlag nem mindig 170 cm lesz: lehet kevesebb és több is, hiszen nem úgy jött ki a sokaságban sem a 170 cm-es átlag, hogy mindenki pont 170 cm. Vehetünk úgy mintát, hogy kicsit alacsonyabbak vannak benne, és úgy is, hogy kicsit magasabbak. Ez a mintavételi ingadozás jelensége. Hangsúlyozom, hogy itt nem arról van szó, hogy mennyire jó vagy rossz (reprezentatív) a mintavétel: tökéletesen véletlenszerű mintavételnél is előfordulhat akár az is, hogy a 100 legalacsonyabbat választjuk. (Persze ennek, szerencsére, rendkívül kicsi a valószínűsége – épp ez teszi lehetővé, hogy mégis tudjunk valamit mondani a sokaságról, még akkor is, ha csak mintánk van.) Éppen ezért ha mintából meghatározva azt tapasztaljuk, hogy valamilyen betegség aránya két csoportban 15% illetve 10%, abból még nem következtethetünk arra, hogy az előbbiben van több beteg a valóságban (azaz a sokaságban) is – lehet, hogy mindkettőben ugyanannyi van, csak pont olyan mintát vettünk, amiben az első csoportba több beteg került. Sőt, az sem kizárt, hogy az előbbiben pont, hogy kevesebb van, csak pont ilyen peches volt a mintavétel. (Hangsúlyozom, ez tökéletes mintavételnél is előfordulhat.) Pontosan az ilyen kérdések vizsgálatával foglalkozik az induktív statisztika. Az alapgondolat, hogy statisztikai eszközökkel nyilatkozhatunk a mintavételi ingadozásról: ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy 170 cm-e a magyar férfiak átlagos testmagassága, és a mintában 172 cm-es átlagmagasságot találunk, akkor az induktív statisztika eszközeivel nyilatkozhatunk arról, hogy hihető-e, hogy ez a különbség csak a mintavételi ingadozás hatása (azaz a sokasági átlag 170 cm, csak pont – a természetes mintavételi ingadozás miatt – egy kicsit magasabb mintát fogtunk ki), vagy olyan nagy, ami már túlmutat ezen, és azt kell feltételeznünk, hogy a sokaság is 170 cm-nél nagyobb átlagú. (Természetesen ez nem biztos döntés, ezért fogalmaztam úgy, hogy „hihető-e”.) Ezeket az  eszközöket minden esetben alkalmazni kell mintavételes vizsgálatokban (csak azt sajnálom, hogy aki nem olvas napi rendszerességgel ilyen műveket, az valószínűleg nem is érzékeli, hogy mennyire nevetséges egy p-érték nélküli eredményközlés), ebben a konkrét esetben jelesül:

• Az arányok mellett a konfidenciaintervallumok megadása. Amikor csak egy arányt (ún. pontbecslés) adunk meg, nem derül ki, hogy ebben mennyi a bizonytalanság. Ha azt mondom, hogy valami aránya (a mintában) 50%, akkor nem mindegy, hogy mindeközben (a sokaságban) jó eséllyel 49% és 51% között van (a mintavételi ingadozásra tekintettel), vagy 1% és 99% között. (Az előbbi lehet a helyzet egy nagy mintánál, ahol a mintavételi ingadozás kicsi, az utóbbi egy kicsinél.) A konfidenciaintervallum pontosan ezt ragadja meg: a 95%-os konfidenciaintervallum az a tartomány, ahová 95%-os megbízhatósággal esik a valódi érték (akkor is, ha tekintetbe vesszük a mintavételi ingadozást). Például a szerző közli, hogy a „figyelemhiány-szindróma” (valódi magyar neve egyébként figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) aránya oltatlanoknál 7,8%, ám azt nem teszi hozzá, hogy a rá vonatkozó 95%-os konfidenciaintervallum 3,2%-15,3%... azaz több mint egy nagyságrend (!) bizonytalanság van ebben az értékben! Ezzel szemben, az oltottaknál, mivel a mintanagyság jóval nagyobb, a pontbecslés 8,8%, viszont a konfidenciaintervallum csak 8,3-9,3%... hiszen itt sokkal kisebb a mintavételi ingadozás a nagyobb minta miatt. Tehát bár látszólag az ADHD terén az oltottak állnak rosszabbul, valójában a különbség elveszlik a mintavételi ingadozás tengerében, bőven betudható annak.
• Hipotézisvizsgálatok elvégzése. Léteznek statisztikai eszközök (ezek az ún. statisztikai próbák), melyek direkt módon választ adnak olyan kérdésekre, hogy azonos-e az oltott és nem oltott csoportban pl. az ADHD-ban szenvedők aránya. Persze biztosat nem tudnak mondani (hiszen ez egy sokaságra vonatkozó állítás, aminek mi csak egy részét, a mintát ismerjük – azaz bejön a mintavételi ingadozás), de megadják, hogy hihető-e, hogy a különbség csak a mintavételi ingadozásnak tudható be, vagy olyan nagy-e, ami már túlmutat ezen, és valós (értsd: sokasági) különbséget kell feltételeznünk. Egy hipotézisvizsgálat eredményének a közlésére a manapság használatos eszköz az ún. p-érték megadása, ami épp ezt a hihetőséget ragadja meg: minél kisebb, annál kevésbé hihető, hogy a két arány azonos, és annál biztosabbnak tűnik, hogy valódi különbség van a két csoport között. Tipikusan 5%, azaz 0,05 a döntési határ: akkor mondjuk, hogy „szignifikáns különbség van” a két csoport között, ha a p-érték kisebb, mint 0,05. Különben azt mondjuk, hogy a két csoport között nincs különbség. Hiába van, azt nem vesszük különbségnek, mert betudható a mintavételi ingadozásnak. Például az ADHD esetén a p-érték 0,844…

A szerző konfidenciaintervallumot sehol nem ad meg, szignifikancia gyanánt pedig „szignifikáns” és – a "tanulmány" teljes változatában – „rendkívül szignifikáns” feliratok szerepelnek. (A fent megadott értékek tehát máshonnan származnak, de erről bővebben a következő pontban.) Ez meg mi? Mi az, hogy „szignifikáns”? 5% alatti a p-értéke? De ami ennél is fontosabb: mi a helyzet azokkal, ahol semmilyen felirat nem szerepel? Azok akkor nem is szignifikánsak?!

 4., Az igazán durva rész most jön. Szemben ugyanis mellesleg azzal is, amit a szerző a teljes változatban írt (ti. hogy a csúnya „hivatalos” tudósok ezt a vakcináció hatása kérdést nem is vizsgálták), valójában olyannyira vizsgálták, hogy készült belőle igazi tudományos munka, ami lektorált folyóiratban meg is jelent. Pontos bibliogárfiai adatai: R Schmitz, C Poethko-Mueller, S Reiter, M Schlaud. Vaccination Status and Health in Children and Adolescents. Dtsch Arztebl Int. 2011 February; 108(7): 99–104. Akit érdekel, on-line ingyen el is olvashatja (csak, hogy az olvasók leellenőrizhessék, amit írok!), angolul vagy akár németül is. Az adatbázis, annak hátrányaival együtt, persze adott, de ebben a publikációban legalább ezen belül korrekt szakmai metodikával jártak el, szerepelnek konfidenciaintervallumok, p-értékekek stb. egyszóval ez valóban tudományos munka. Az eredményekből kiderül, hogy nincs szignifikáns különbség oltottak és oltatlanok között allergiás rhinoconjunctivisre, nincs szignifikáns különbség atópiás excémára, nincs szignifikáns különbség bronchialis asztmára, sőt: általában atópiás megbetegedésekre sincs különbség. Mindez igaz külön-külön az 1-5 éves, a 6-10 és a 11-17 éves korosztályra egyaránt. Ezen túl nem volt különbség oltottak és oltatlanok között sem brochitis-re, sem tüdőgyulladásra, sem középfülgyulladásra, sem szívbetegségre, sem vérszegénységre, sem epilepsziára. Külön nézve fiúkat és lányokat, illetve életkorcsoportok szerint sem. A szerzők saját végkövetkeztetése: „Conclusion: The prevalence of allergic diseases and non-specific infections in children and adolescents was not found to depend on vaccination status.” Azt hiszem ezt nem kell ragozni… (Felhívom a figyelmet a megfogalmazás formájára! Miután nem találtak különbséget oltott és nem oltott gyerekek között allergiára nézve, csak annyit írtak, hogy „nem függ” az oltottságtól; szó nincs okozatiságról! – ahogy a korreláció nem implikál kauzalitást fényében illik is.) Ami igazán pikánssá teszi ezt a dolgot, hogy a szerző feltöltött a honlapjára egy „Erklärungen Statistik” nevű dokumentumot (megjegyzem, ez a magyar változatból már kimaradt…), ami ugyan elég vicces színvonalú (pl. az arányok vizsgálatára khí-négyzet próbát is használ, ami közismerten (…) nem alkalmazható, ha vannak kicsi számaink is, igaz ugyan, hogy mellett elvégzi a – korrekt – ún. Fisher egzakt próbát is, de azt meg F-tesztnek nevezi, ami viszont egy teljesen más teszt… szóval küzd pár kihívással Statisztika 1. tárgyból a szerző, de ezen most lendüljünk túl), amiben egész érdekes dolgokra lehet akadni. Megint csak, hogy bárki leellenőrizhesse amit mondok, íme a forrás. Kiderül belőle, hogy a 9 nem-fertőzéses állapotból, amit vizsgált, összesen 4-nél volt szignifikáns a különbség 5%-on, 1%-on pedig csak 2-nél!! Innen kezdve nehéz másra gondolni, minthogy a szerző nem egyszerűen teljesen tudatlan, hanem szándékosan hazudik, hiszen kell, hogy legyen tudomása arról, hogy az eredményei túlnyomórészt nem is szignifikánsak… (Sőt, a helyzet igazából ennél is rosszabb; ld. a következő pontot.)

5., Ez a „tanulmány” tankönyvi példa arra, amit a statisztikusok úgy hívnak: szignifikanciavadászat. Először kezdem hétköznapilag, aztán kicsit precízebbé teszem. A KiGGS vizsgálatban lekérdezett betegségek száma több száz. Mindenféle statisztikai ismeret nélkül is feltűnő, hogy ebből a szerző kb. tízet vizsgál. De miért?? Miért pont ezt a tízet? Mi van a maradékkal? Milyen alapon választotta ki ezt a tízet a több százból? Elgondolkodtató kérdés, és nehéz másra gondolni, mint arra, hogy… egész egyszerűen ezekben jött ki az az eredmény, amit ő előre eldöntött. Akkor a maradék néhány száz kategóriában pont hogy nincs különbség, vagy egyenesen az oltottak állnak jobban?! Van okunk feltételezni, hogy igen, mert ha nem így lenne, akkor a szerző azokat is felsorolta volna (ebben egész biztos vagyok, khm). Ez egészen ordító, ha mondjuk a nikkelallergiát nézzük. Nikkelallergia? Ez meg honnan jött? Elgondolkozott ezen bárki is? A szóba jövő egymillió allergiából miért pont a nikkelallergiát vizsgálta?! Azt hiszem a fentiek fényében egyértelmű a válasz… Ez önmagában is nyugtalanító, akkor meg pláne az, ha az induktív statisztikát is hozzávesszük. Hiszen ha egy hipotézisvizsgálatot 5%-os szignifikanciaszinten végzünk el, az azt jelenti, hogy 5% a valószínűsége, hogy különbséget találunk akkor is, ha a valóságban nincs. (Bizonytalan döntés, ugyebár!) Másként megfogalmazva, ha van 20 betegségünk, amikben semmilyen különbség nincs oltottak és oltatlanok között, akkor várhatóan 1-nél mégis különbséget fogunk találni. Ha viszont valaki rosszhiszeműen jár el, akkor megcsinálja 20-ra a tesztet, majd azt az 1-et úgy prezentálja, mintha eleve azt nézte volna. Ez a szignifikanciavadászat. (Kicsit humorosabb formában.) Összességében, ha minden 20 tesztelt betegségre jut 1 különbség, az épp az a helyzet, hogy a valóságban semmiben nincs különbség! Ezek után a szerző kirakott 4, azaz négy szignifikáns különbséget a százas nagyságrendű betegségből. Hmm. Hmm.

6., A fentiek mellett (amit a statisztikában mintavételi hibának szoktunk nevezni) ráadásul az egész vizsgálat nagyon érzékeny az ún. nem-mintavételi hibákra is. Elképesztő ugyanis a két csoport mérete közti aránytalanság, helyenként a százszorosat (!!!) is meghaladja. Mindenféle tudományos magyarázat nélkül: szerintem intuitíve is aránylag könnyen belátható, hogy nem ugyanolyan robusztusságú egy arány (neurodermitis), amit úgy kapunk meg, hogy 6865 gyerekből 992 (oltottak), és egy, amit úgy, hogy 54 gyerekből 4 (oltatlanok)…

7., A szerző szemmel láthatóan meg sem próbálta a témában végzett korábbi vizsgálatokat felkutatni, és eredményeit szembesíteni az irodalmi adatokkal. (Nem is mondom, mennyire elképzelhetetlen ez egy valódi tudományos publikációnál.) A szerző úgy tünteti fel az adatait, mintha légüres térben lebegnének, előzmények nélkül, és ő végre valahára a bölcsek kövének a birtokában nyilatkozna. Ezzel szemben, e kérdésekre vannak megelőző adatok, és mit ad isten (ki gondolta volna?) ellentmondanak a szerző megállapításainak. Az asztma példáján: Balicer és mtsai 2007-ben egy grandiózus meta-analízist közöltek, mely 1966 (!) és 2006 közötti összes cikket feldolgozta, mely azt vizsgálta, hogy van-e kapcsolat oltottság és az asztma között. Az eredmény negatív lett. (Balicer RD, Grotto I, Mimouni M, Mimouni D. Is childhood vaccination associated with asthma? A meta-analysis of observational studies. Pediatrics. 2007 Nov;120(5):e1269-77.) A sort folytathatnám. Ha ez valóban tudományos munka, és nem propaganda lenne, akkor ezt a kérdést minimum diszkuttálni kellett volna.

8., Egy újabb nyilvánvaló tudományos hiba, hogy a szerző meg sem próbálja az eredményei külső validitását ellenőrizni (azaz azt, hogy mennyire vonatkoztathatóak a mintáján kívülre). Ebben az esetben azt kellett volna megtenni, hogy a kapott rátákat összehasonlítja külső referencia-adatokkal, elméleti várakozásokkal, melyek a mintán kívülre történő általánosíthatóságról tudnának nyilatkozni. Egy ordító példa erre a gerincferdülés (scoliosis): a szerző azt állítja, hogy az oltatlan csoportban 0% volt az arány, ami első ránézésre jó hír, de valójában elvileg lehetetlen: a scoliosis-ok mintegy 15%-a congenitalis, azaz veleszületett, így a gyerekek semmilyen csoportjában nem lehet 0% a scoliosis aránya. Az tehát, hogy a szerző ezt hozta ki, nem jó hír számára, hanem épp ellenkezőleg, igen rossz, mert önmagában bizonyítja, hogy az eredmény hibás. (Nyilván a fent felsorolt okok valamelyike miatt.)

9., Alapvető problémák vannak a fertőző betegségek elleni védelem kiértékelése terén is. (Most túl az olyan plafonrengető blődségeken, hogy a tetanusz-elleni oltás a „latin neve miatt [sic!] a legnépszerűbb [sic!] vakcina”. Nem viccelek, tényleg ez van a cikkben!) A legfontosabb, hogy itt nem csak sejthetően, de biztosan csemegézik a szerző az eredmények között. Például megemlíti, hogy a kanyaróban „csak” kétszer annyi a megbetegedési arány az oltatlanok között (ami valóban 30-40%-os vakcina hatásosságnak felelne meg… ha igaz lenne – de erről majd később), viszont nem említi, hogy pertussis-ból tízszeres (!) volt a különbség. (90%-os hatásosság.) A kettő közül akkor miért a kanyarót hozza példának? Költői kérdés. Az igazi probléma azonban az, hogy le is vonja a sommás tanulságot, hogy az oltások nem hatásosak. Túl azon, hogy azt számos más okból kifolyólag tudhatjuk, hogy ez nem így van ( ld. Hatásosság pont), még az is igaz, hogy ezt a kérdést pont ezzel az eszközzel (tehát oltottak és oltatlanok számának összehasonlítása) is vizsgálták. Precízen, nem úgy mint fent. Mi lett az eredmény? Kettőt lehet találni...

10., Az MMR-ről terjesztett szokásos hazugságokat fáradt vagyok cáfolni, de a rend kedvéért az autizmussal való összefüggéséről csak leírom, mi az igazság.

11., Védőoltás-ellenes körökben szokás a körmére nézni minden tanulmány hitelességének (helyesen), viszont közben nem zavartatják magukat, hogy „megbízható forrásokból tudom” típusú állításokat tegyenek. (Igen, ez szó szerinti idézet volt a „tanulmány” teljes változatából!) Még akkor is, ha ezek teljesen abszurdak; személyes kedvencem az „anafilaxiás sokkban a földön rángatózó gyermek” (az anafilaxia mióta okoz rángatózást?). Ez már kezd kabaré lenni.

12., Végül talán még annyit, hogy a szerző állításával szemben, miszerint „de EU-s egyezmény is előírja (utóbbi minden orvosi beavatkozás – az oltások is ide tartoznak – visszautasíthatóságával együtt!)” szó nincs univerzális visszautasíthatóságról. (Magától értetődően: jól is néznénk ki, ha valaki a Nagykörúton rohangálna pszichózisos rohamában egy konyhakéssel, és őt csak az után lehetne gyógyszerelni, miután teljes felvilágosítás után aláírta a szükséges papírokat…) Az ominózus EU-s egyezmény az oviedó-i egyezmény (2002. évi VI. törvény), amelynek az 5. cikke ugyan valóban kimondja a visszautasíthatóságot, de a 26. cikke – teljesen értelemszerűen – kiveszi az egyezmény hatálya alól a közbiztonság, a bűncselekmények megelőzése, a közegészség védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges intézkedéseket.

Összefoglalva: ez a „tanulmány” szinte alig próbálja leplezni, hogy valójában nem tanulmány. Alapvetően hibás kiindulópontból, teljesen komolytalan módszerekkel, nonszensz következtetésekre jut, amikkel szemben szinte semmilyen tudományosnak nevezhető kritikai kezelést nem alkalmaz. Szó nincs tehát itt semmiféle „tudományos” „tanulmányról” (még kevésbé „hivatalos” megállapításról): ez vegytiszta propaganda, ahol a hártyavékony tudományossági máz legfeljebb arra kell, hogy a manipulációt hatásosabbá tegye.
(Az csak a ráadás, hogy megfelelő vizsgálatokkal, amire a fentiekben utaltam is, még így is láthatóvá válik a valóság – hogy ti. a címbeli állítás ellenkezője az igaz…)

Végezetül szeretném egyértelműen rögzíteni, hogy a gyermekek egészségének védelme érdekében határozottan szükséges az oltások hatásosságát és biztonságát is vizsgálni. Azonban épp e célok érdekében tartozunk azzal, hogy e vizsgálatokat a tények, és nem spekulációk, rosszabb esetben szándékos hamisítások alapján folytatjuk le.

Budapest, 2012. október 8.

Ferenci Tamás

( vedooltas.blog.hu )

A levél elküldése után a következők történtek.

Frissítés 1: Az eredeti cikket közlő védőoltás-ellenes szervezet vezetője (tehát nem a naturahirek.hu!) a kommentek között megkísérelt érdemben válaszolni a kritikámra. Hogy ez mennyire sikerült, azt mindenki eldöntheti maga: itt olvasható a válasza, itt az én viszontválaszom. Erre további tételes, érdemi reakciót nem kaptam...

Frissítés 2: A naturahirek.hu-s cikkhez valaki kommentárként berakta ennek az elemzésnek a linkjét, és az első bekezdését. Egy napra rá ezt a hozzászólást kicenzúrázták (ironikus módon azon válaszokkal együtt, melyben az eredeti cikket jegyző szervezet fent említett vezetője diadalittasan bejelentette, hogy megcáfolta állításaimat, ld. előbb...). Tették ezt annak ellenére, hogy a hozzászólás mást nem tartalmazott, miközben olyan hozzászólások, melyek pl. azt írták, hogy a naturahirek.hu-tól "agyhalál"-t lehet kapni, mai napig olvashatóak. Később kiderült, hogy a dolgot komolyan gondolják: a Facebook-oldalukról perceken belül törlik már azt is, ha valaki csak a linkjét berakja ennek az oldalnak... Érdemes lehet végiggondolni ezen a ponton azt, amit arról írtam, hogy ki fél attól, hogy a másik véleménye is ismertté váljon - illetve ki igyekszik elhallgatni a másik álláspontot.

Frissítés 3: A naturahirek.hu-n túl a cikket eredetileg közlő szervezet sem fogja vissza magát, ha az írásom elhallgatásáról van szó. Az egyik olvasó elkövette azt a hibát, hogy a facebook oldalukra hozzászólásként berakott egy ezen anyagra mutató linket:

A nagyhatalmú rettegett vakcinalobbi szegény, elnyomott, igazság kimondásáért, és minden álláspont meghallgatásáért küzdő védőoltás-ellenesek ollója azonban gyorsan forog:

Bizonyám, látható az időbélyegekből: másfél órára sem volt szükség ahhoz, hogy megszabaduljanak attól az apró kellemetlenségtől, amit igazságnak hívnak.

Frissítés 4: Egy nappal később megkaptam, angol nyelven (!) a naturahirek.hu válaszát. Mivel végeredményben magánlevélről van szó, ezért szó szerint nem szeretném bemásolni. Röviden összefoglalom mivel érvelt: ő maga a védőoltásokat nem kérdőjelezi meg, csak a segédanyagaikat és a szabadságellenes törvényeket, hogy mindenkinek be kell adni; a blog-om sok hivatalos CDC és WHO tanulmányt is idéz pedig őket felbérelte a gyógyszeripar [nem a blogomat kértem, hogy publikálják, az olvasói levelem viszont egyetlen CDC vagy WHO tanulmányra nem hivatkozott]; az ő oldaluk azért van, hogy felnyissa az emberek szemét, és bemutassa a másik oldalt [különösen ez utóbbi nagyon tetszett, bemutassa a másik oldalt, ja] mert a hivatalos verzió sokszor hamis, például a kormány gyalázatos hazugságokat terjeszt a szeptember 11-i merényletről [ez aztán tényleg abszolút releváns mondjuk a hiányzó p-értékekre vonatkozó kritikám kapcsán...] csakúgy mint a gyógyszeripar, például a pandémiás influenza-vakcina szennyezett volt, az angol egészségügyi hatóság adatokat hallgatott el a vakcinákról és [most jön a kedvencem] a Bayer szennyezett faktor VIII-at árult a '80-as évek elején [gondolom mindenki rögtön látja, hogy ebből miért következik, hogy nincs igazam a hiányzó p-értékek kapcsán!]; mivel már amúgy is publikáltam, ezért nem közlik, mert nem ÉRDEKÜK [nem tévedés, szó szerint ezt a kifejezést használta: "nor is it in our interest to"] közölni védőoltásokat támogató személyek és szervezetek írásait. Végezetül megjegyezte, hogy a kínai kormány minden bizonnyal érdeklődne az írásom iránt, és reméli, hogy egy nap jó állást találok a gyógyszeriparban, ha nem ott dolgozok már most is [nem], mert szükségük van lojális kutatókra. Mivel a levelet nem idéztem egészében, így nem lenne sportszerű a saját válaszomat ide bemásolni (egyébként is, ez az egész már nem olyan fontos, mint maga a kritika), de ha valakit érdekel, a kommentek között megtalálja.

 "Az orvoslás a bizonytalanságok tudománya és a valószínűségek művészete."
(William Osler)


Életünk tele van kockázatokkal.

Hogy még rosszabb legyen a helyzet, ezek egy része kikerülhetetlen kockázat. Ha kimegyünk a házból, kockáztatjuk, hogy elüt egy autó. Ha nem megyünk ki, kockáztatjuk, hogy ránk dől a ház. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetekben csak a kockázatok összehasonlítása, illetve a velük nyert előnyökkel való szembesítés segíthet döntést hozni. A kockázat/haszon elemzés.

Ez a jó pont arra, hogy elmeséljek egy személyes történetet. Állandó kérdés az orvosok között, hogy pontosan mit és hogyan kell mondani a betegeknek a beavatkozások veszélyességéről. Hogy szerintem mi erre a legjobb válasz (amit az is igazol, hogy máig emlékszem rá), azt a következő történet mutatja. Gyerekkoromban valamilyen vizsgálatnak akartak alávetni. Már nem emlékszem pontosan milyen vizsgálat volt, de mivel elég kicsi voltam, azt hiszem mindegy is. A lényeg, hogy féltem tőle, nagyon húzódoztam, hímeztem-hámoztam és végül kínomban, hogy valahogy megússzam, azt kérdeztem az orvostól, hogy "nade ez nem kockázatos?". Mire az orvos azt mondta: "De igen. A beavatkozásnak van kockázata. Viszont a beavatkozás elmaradásának is van kockázata!!" Namost, szerintem ez a tökéletes válasz erre a kérdésre. Egyrészt őszinte, nem tagadta le, hogy mi a helyzet, másrészt viszont frappánsan rámutat a valóság kegyetlenségére (azaz, hogy ha kirohanok, és azt mondom, hogy nem, én ezt nem akarom, azzal sem kerültem el a kockázatokat). Kényszeríti az embert, hogy ne engedjen az érzelmeinek, és próbáljon racionálisan dönteni (azaz a kockázatok mérlegelése alapján ottmaradni a vizsgálatra).

A védőoltások beadása kockázattal jár. Ez tény. A védőoltás-ellenesek azonban szeretnének olyan hangulatot kelteni, amelyben úgy tűnik: mivel a védőoltások beadása kockázatos, ezért mennyi mindent elkerülünk, ha nem adjuk be. A mondat első fele tehát igaz (persze ők ezt igyekeznek minden módon, nyílt hazugságok árán is, felnagyítani), a második fele viszont félrevezetés: az oltás be nem adása ugyan valóban megkíméli az alanyt az oltás kockázatától, viszont automatikusan kiteszi a nem-oltás kockázatának. Szemben a védőoltás-ellenesek sugalmazásával, nem arról van szó, hogy aki nem oltatja be a gyermekét, az nem teszi ki veszélynek, hanem arról, hogy másféle veszélynek teszi ki. Aminek viszonya az oltás veszélyeihez nem triviális kérdés. Lehet, és kell is megvizsgálni... de csak tények, és nem rémhírek alapján. Az mindenesetre biztos, hogy a beállítás, miszerint az ember az oltással kockázatot vállal, amit az oltatlansággal elkerül, teljesen fals. A beavatkozásnak van kockázata... de a beavatkozás elmaradásának is.

Megalapozott döntést tehát csak kockázat/haszon elven lehet hozni. És ez az, amiben a védőoltások lényegében verhetetlenek: a hatásosság részben bemutattam, hogy milyen drámai javulást hoztak a megbetegedési statisztikákban, a biztonságosság részben bemutattam, hogy mindezt milyen kevés kockázat árán. Ahogy valaki egyszer írta: "a védőoltások majdnem ingyen ebédet jelentenek".

Nyilván ezt a mérlegelést el lehet végezni minden oltásra és betegségre, most csak egy egyszerű példát hoznék: a kanyaró esetét. Ez azért jó példa, mert olyan ragályos betegségről van szó, hogy ha nem oltanánk ellene, akkor szinte minden gyermek megkapná. Így tehát a kockázat/haszon elemzésnél nem kell a megbetegedés valószínűségét számításba venni, az gyakorlatilag 100%. Vagy szinte mindenkit beoltunk, vagy szinte mindenki megbetegszik. Nézzük a lehetőségeket:

Lehet választani! Itt egyszerű a helyzet, szó szerint e kettő oszlop között kell választani, azt sem lehet mondani, hogy "jó, de ha nem lenne oltás, attól még nem biztos, hogy mindenki elkapná a betegséget", mert speciel pont a kanyaró esetében ez biztos.

A probléma csak az (amit a védőoltás-ellenesek természetesen gátlástalanul ki is használnak), hogy a dolog jellegéből adódóan a két oszlopnál eltér a tényleges kockázat és az észlelt kockázat viszonya. Az oltáshoz kapcsolódó kockázat nagyon is konkrét, azonnali, látványos, jól követhető veszélyeket fed: mondjuk az MMR-oltás esetén 1 az 1 millióhoz az esélye annak, hogy a gyermek magától az oltástól agyvelőgyulladást kap. Tehát 1 az 1 millióhoz eséllyel beledöfik a gyermekembe a tűt, és jövő héten már az intenzív osztályon fekszik. Ezt még leírni is ijesztő volt, még nekem is. Ezzel szemben viszont egy olyan kockázat áll, amiről racionálisan hiába tudjuk, hogy minimum százszor nagyobb (1/10 000), azonban jellegében homályos, jövőbeli, bizonytalan, az ember hajlamos azt mondani rá, hogy "ááá, csak nem lesz olyan peches, ugyan már, majd pont ő, mekkora ennek az esélye". A másik tényező, ami a védőoltás esetében az észlelt kockázatot felnagyítja a ténylegeshez képest az, hogy az oltás esetén aktív közreműködésre van szükség, egy szándékos beavatkozásról van szó, melynek sokkal súlyosabbnak érzékeli az ember a következményeit, mint egy olyannak, ami "a természetet következtében", általunk befolyásolhatatlan módon történik. Összességében hiába jóval kisebb a védőoltásnál a mellékhatás valószínűsége számszerűen, az azonnaliság, a nagyobb konkrétság és az aktív közreműködés miatt az emberek nagyobbnak érzékelik.

Pontosan tudjuk, hogy az oltások elhagyása, de ami még fontosabb: akár csak kevésbé teljes körű beadása esetén mi történne. Több megbetegedés lenne, több szövődmény lenne, több gyermek nyomorodna meg (most nem beszélve a többi hatásról...), és igen, több is halna meg. Ezt már száz alkalommal kipróbálták – szerencsére inkább csak más országokban –, semmi szükség arra, hogy néhány manipulátor, csaló, vagy megtévesztett laikus kedvéért tegyünk egy próbát százegyedszer is.

A védőoltási rendszer, illetve a védőoltások korszerűsítésére természetesen folyamatos igény kell legyen, és ehhez minden konstruktív kritikára szükség is van, de megalapozatlan rémhírek, levegőbe bemondott spekulációk alapján senki nem várhatja, hogy gyermekek egészségét veszélyeztessük.

De az is elemi érdeke a magyar közegészségügynek, hogy ez ne csak az intézményrendszeren múljon, hanem, hogy ebben minél több laikus, szülő is partner legyen; amit hiszem, hogy csak a felvilágosítás, az ismeretterjesztés révén lehet elérni.