Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (6) bíróság (1) biztonság (37) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (32) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (5) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (117) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (118) varicella (5) védőoltás (118) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Véleményem egy fertőző betegségekről szóló cikkben

2013.09.24. 15:00 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Ahogy az már egyszer megtörtént, ezúttal is kikérte – megtisztelő módon – a véleményemet egy újság védőoltás ügyben. A forgatókönyv ugyanaz volt: a cikkről magáról semmit nem tudtam, írásban átküldtek kb. 10 állítást, és megkértek, hogy reflektáljak rájuk. Ez jelent meg (persze töredékére megvágva) az újságban, de összességében azt hiszem semmi okom nem lehet a panaszra: teljesen értelmes maradt a mondanivalóm. (Amit kivágtak, az meg amúgy sem hordoz sok újdonságot, így ezúttal ide sem írom le.)

Ha valakit érdekel, itt olvashatja el a cikket!

11 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás

Egy védőoltás-ellenes szervezet döbbenetes tapasztalatai a védőoltásokról

2013.07.02. 09:23 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Egy hazai védőoltás-ellenes szervezet nemrégiben definiálta, hogy mik a fenntartásai a védőoltásokkal kapcsolatban. A dolgot egyáltalán nem sajnáltam, sőt, nagyon örülök neki, hiszen a pontok túlnyomó többsége a nyitott kapuk döngetésének tipikus esete, így legalább remélem pár megnyugtató válasszal tudok szolgálni. Íme:

1.) az oltásoknak sem a szükségességét, sem a hatásosságát, sem pedig a biztonságosságát nem igazolták soha egyetlen valódi tudományos vizsgálattal sem.

Most megnéztem, az én blogom anyagaiban egész pontosan 96 irodalmi hivatkozás található. Ezek egy része ráadásul review jellegű cikk, amit egynek számoltam, de – példának okáért – 135 vizsgálatot mutat be (ebben a példában: melyek igazolják az MMR-oltás hatásosságát). Félreértés ne essék, lehet azt mondani, hogy ezek egyike sem "valódi tudományos" vizsgálat, de köztünk szólva ezt talán akkor nem ártana meg is indokolni… Mindig hangsúlyozom, hogy a védőoltások kapcsán nincsenek tabuk, nyugodtan lehet kritizálni, elképzelhető, hogy mind a 135 vizsgálat rossz volt – de akkor halljuk, hogy miért! Kezdjük az 1. számúval, aztán haladjunk tovább. Mi a konkrét baja?

2.) egyetlen, ráadásul egyáltalán nem releváns paramétert vizsgál csak az orvostudomány az oltások kapcsán: az antitestképzést.

Elég viccesnek találom, amikor a védőoltás-ellenesek (najó, nem akarok igazságtalan lenni: az a színvonalú része, akinek a leghalványabb elképzelése sincs még arról sem, hogy mi van az oltásokról szóló valódi szakirodalomban) fogja magát és (1) leül a karosszékbe, felnéz a plafonra és kitalálja, hogy mit vizsgál "az orvostudomány" (2) aztán ezen jól fel is háborodik.

Az antitest-képzés vizsgálata egy bizonyos kérdés megválaszolásához (a vakcina immunogenitása) fontos lehet – na de hogy jön innen az, hogy mást nem is vizsgálnak?! Hogy egy kézenfekvő példát hozzak: az én blogom található valamennyi (!) bizonyíték a hatásosság kapcsán nem antitest-képzéssel kapcsolatos, hanem valós megbetegedési adatokon nyugvó, azaz klinikai végpontú. Akár arról van szó, hogy hogyan esett le a megbetegedések száma az oltások bevezetése után, akár arról, hogy milyen különbségek vannak a megbetegedések számában a különböző országok között, akár arról, hogy a járványok aránytalanul súlyosan érintik az oltatlanokat. És bizony, még klinikai kísérlet is van…

Összefoglalva, az általam hozott bizonyítékok között sokféle megtalálható kivéve ami a védőoltás-ellenes szervezet szerint kizárólagosan létezik, és az egyetlen típusú bizonyíték, amire nem hivatkoztam az, ami a védőoltás-ellenes szervezet szerint egyedüliként létezik…

Az összes többi tényező, mintha nem is létezne! Se toxicitás, se kereszthatások, se farmakokinetika, se mellékhatások...

Ezen a ponton kénytelen vagyok elismerni, hogy minden bizonnyal igen komoly erőfeszítéseket igényelhet a valóság ilyen szintű kirekesztése a gondolkodásból… Ugyanis – megint csak nem menve messzire a példáért – az én blogomban is vidáman lehet olvasni toxicitásról (ínyenceknek akár még farmakokinetikáról is, bizony). A "nem létezőnek tekintett" mellékhatásokat minden védőoltás alkalmazási előiratának 4.8-as pontja tartalmazza. Bizony, ahhoz képest, hogy nem létezőnek tekintik, még külön rovata is van – azért valljuk be, ez szép teljesítmény.

3.) a visszajelző rendszer gyakorlatilag egyáltalán nem működik, nem engedik működni - dogmatikusan tagadnak minden összefüggést a nemritkán előforduló súlyosabb szövődmények és halálesetek kapcsán.

Tehát nem működik a visszajelző rendszer és tagadják a visszajelzett szövődmények összefüggéseit az oltással. Elismerem, bombabiztosra mennek ezek a szemetek. Sajnos a dogmába néha tévedések csúsznak, mert – nyilván adminisztrációs hibából – ezek a szemetek külön oldalt nyitottak, ahol a nem működő rendszeren keresztül jelentett letagadott szövődményekről még statisztikát (!) is vezetnek.

4.) bár minden vakcina betegtájékoztatója rögzíti, hogy nem adható be az oltás olyan személynek, aki allergiás az oltóanyag bármely összetevőjére - azonban Magyarországon sehol nem lehet (még saját költségre sem) olyan vizsgálatokat végeztetni, mely a vakcinákban szereplő összetevőkkel kapcsolatos allergiát kimutatná! Ennek ellenére dogmatikusan tagadják az egészségügyi hatóságok, hogy az előforduló allergiás reakciók és a beadott oltások között kapcsolat lehet - mindezt vizsgálatok nélkül!

Azért az annyira mókás, hogy sikerül egy olyan pontot leírni, aminek az első mondata (hivatalosan elismerik az allergiával való kapcsolatot) kapásból ellentmond a másodiknak (nem ismerik el hivatalosan az allergiával való kapcsolatot). Hogy egy ilyen vizsgálat elvégzése miért értelmetlen (ha nem egyenesen lehetetlen) arról már én is írtam.

5.) a törvényben előírt teljeskörű tájékoztatás helyett félrevezető információkkal látják el a szülőket és a témával foglalkozó újságírókat mind a szakemberek, mind az egészségügyi hatóságok. Mikor ezzel szembesítjük őket, akkor azzal hárítanak, hogy "nem célszerű" az igazat megmondani.

Erre szívesen látnék konkrét példát. Természetesen, ha bárki félrevezető információkkal látja el a szülőket, azt elítélem. De hogy várhatóan kinek a háza táján célszerű ezügyben elsőként szétnézni, azt a fenti pontok alapján döntse el a tisztelt olvasó… (Olyat egyébként, hogy "nem célszerű igazat mondani" én még életemben nem hallottam. Itt pláne kíváncsi lennék egy forrásra – ilyet nyilván nem lesz nehéz mutatni, ha ez annyira közhelyszámba menő jelenség, hogy többes szám első személyben, jelen időben sikerült megfogalmazni.)

Utóirat: néhány olvasó kirakta az erre a bejegyzésre mutató linket az eredeti cikket közlő védőoltás-ellenes szervezet Facebook-oldalának 'Mások bejegyzései' rovatába. Az elhallgatott tények kimondásáért küzdő védőoltás-ellenesek természetesen órákon belül kimoderálták kivétel nélkül mindegyiket.

303 komment

Címkék: biztonság vakcina oltás védőoltás hatásosság indokoltság

Miért hoz létre nyájimmunitást a diftéria elleni oltás?

2013.06.21. 01:15 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Ebben a rövid bejegyzésben egy olyan dolgot járok picit körbe, amire egyértelműen azt mondanám, hogy meglehetősen partikuláris infektológiai szakkérdés (azt persze felteszem, hogy az orvosoknak azért triviális), de néha mégis előkerül védőoltásokról folytatott általános vitákban is. Mindjárt látni is fogjuk, hogy miért…

A cím tartalmazza a lényeget: vajon a diftéria elleni oltás csak az egyént védi, vagy indirekt módon a többieket is? Azaz, rövidebben szólva: kialakít-e nyájimmunitást? A kérdés elsőre furcsa lehet (miért pont a diftéria elleni oltás ne hozna létre nyájimmunitást?), valójában azonban – ezt meg kell hagyjam – nem teljesen alaptalan. A diftéria elleni védőoltás ugyanis ún. toxoid típusú oltás, azaz a diftériát okozó baktérium, a Corynebacterium diphtheriae termelte toxin inaktivált változatát tartalmazza. (A torokgyíkot, mint betegséget, ugyanis a baktérium termelte exotoxin okozza.) Innentől a történet a szokásos: ezt a toxint izolálják, majd inaktiválják, hogy betegséget már ne tudjon okozni, de az immunrendszer stimulálására még alkalmas legyen, így az egyén a későbbiekben védett legyen a torokgyíkkal szemben. (Ezt először Gaston Ramon valósította meg 1924-ben, az inaktiváláshoz formaldehidet használt. Munkássága révén leváltható volt az aktív immunizációra korábban használt "antitoxinnal neutralizált toxin" megoldás, ami mind a bizonytalanabb inaktiválás, mind az antitoxin felhasználása (ezt ugye lóvér-szérumból nyerték!) miatt nem volt teljesen veszélytelen, sőt.)

Igen ám, de ezen a ponton adódik egy észrevétel: ha ez valóban így van, akkor a védőoltás végső soron nem a C. diphtheriae-val való megfertőződés ellen véd, hanem az ellen, hogy a megfertőződés betegséget okozzon! Első ránézésre ez a különbségtétel inkább szavakon lovaglásnak tűnik, valójában azonban van egy fontos következménye, mégpedig – talán meglepő módon – egy etikai jellegű következménye. Ha ugyanis ez tényleg így van, akkor a védőoltás kizárólag azon egyén számára nyújt védelmet, akit beoltottak, de másokat nem részesít (indirekt) védelemben, hiszen az oltástól vidáman "el lehet kapni" a C. diphtheriae-t és tovább is lehet adni, a különbség csak annyi, hogy "belebetegedni" nem fog az, aki oltott. Persze, orvosi szempontból ez a releváns, de azért írtam, hogy etikai következménye mégis lehet, mert ha ez így van, akkor az oltatlanság másokra nincsen hatással. Azaz: ha ez így lenne, akkor a kötelezőség mellett megemlített egyik legnagyobb súlyú érv (hogy ti. az oltatlanok mások egészségét is befolyásolják, így nem biztos, hogy lehet egyszerűen egyéni szinten eldönteni ezt a kérdést) a diftéria elleni oltás esetében kiesne.

A kérdést tehát érdemes közelebbről is megvizsgálni! (Lábjegyzetként: ezen kívül még egy rutinszerűen alkalmazott oltás van, ami toxoid típusú, ez a tetanusz elleni védőoltás – az valóban nem is alakít ki nyájimmunitást! A tetanusz elleni beoltottság tényleg nem nyújt másoknak indirekt védelmet, vagy csak a szó elég kiterjesztett értelmében, gondolok itt a tetanus neonatorum elleni védelemre, amit az újszülött megkap egy oltott anyától; szerencsére ennek a világnak e táján nincs nagy jelentősége.) Azt mindenféle részletezés előtt állapítsuk meg először is, hogy a fenti elméleti okfejtés ide vagy oda, a diftéria oltás kiváltotta nyájimmunitás létezése gyakorlati ténynek tekinthető: van adat arra, hogy a populáció 90%-ának beoltása után az esetszám 99,99%-kal leesik.

Na de akkor mégis mi a magyarázat? Ehhez egy kicsit jobban bele kell mászni a C. diphtheriae életének intim részleteibe. A helyzet ugyanis az, hogy a C. diphtheriae "alapból" nem képes betegséget kiváltani, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem is termel semmilyen toxint! Ehhez arra van szükség, hogy a C. diphteriae baktériumot megfertőzze egy temperált bakteriofág (a bakteriofágok lényegében baktériumokat megfertőző vírusok), és csak ezt követően képes betegséget okozni. (Az inkriminált toxin genetikai kódját ugyanis a bakteriofág juttatja be a C. diphtheriae-ba.) Ezt nevezzünk lizogén konverziónak; pontosan ugyanez történik egyébként a kolera esetében is. Azokat a törzseket, melyek e konverzión átestek, és így képesek toxint termelni (azaz humán patogének) toxikogén törzsnek is nevezzük. (A pontosság kedvéért megjegyzendő, hogy a "nem képes betegséget kiváltani" természetesen a szokványos torokgyíkra értendő, betegséget elvileg a nem toxikogén C. diphtheriae is tud okozni. Ennek tendenciája ugyan némiképp emelkedő – hamarosan világos lesz, hogy miért – de még így is olyan ritka, hogy az orvosi újságok egyesével mutatják be az eseteket, ha ilyet sikerül találni.)

Most már minden információ a birtokunkban van, hogy összerakjuk, hogy miért vált ki a diftéria elleni oltás annak ellenére nyájimmunitást, hogy toxoid típusú! A két legfontosabb ok:

  • A klinikai esetek, tehát akik nem védettek, és így nem csak megfertőződnek C. diphtheriae-val, de betegségük is lesz, sokkal jobban terjesztik a baktériumot (több másodlagos fertőzést generálnak), mint a szub-klinikaiak. (Egy korai vizsgálat például azt találta, hogy a klinikai diftériások családjában 10-szer (!) nagyobb a szekunder esetek incidenciája, mint az aszimptomatikus hordozókénál.) Ebből következik, hogy az a kisebb gond, ha valaki csak hordozó; kicsit vulgárisabban megfogalmazva: az ellen valóban nem véd, hogy valaki elkapja a betegséget, de az ellen igen, hogy átadja – márpedig társadalmi szinten a kettő ugyanaz, hiszen ha nincs kitől megkapni, akkor ugyanúgy védett az egyén, mintha nem tudná elkapni.
  • Van azonban egy másik ok, ami még ezen is túlmutat (és amihez ismerni kell a fenti lizogén konverzió lényegét). Az "alapállapotban", tehát egy nem oltott populációban a toxikogén és a nem toxikogén törzsek kompetícióban vannak egymással. Az előző pont is mutatja, hogy ebben a versenyfutásban a toxikogén törzsek vannak előnyben. Ez a tény szelekciós nyomást helyez a nem toxikogén törzsekre, ami végeredményben ahhoz vezet, hogy egy nem oltott populációban a C. diphtheriae-k többsége toxikogén, azaz emberre veszélyes lesz. Igen ám, de most jön az oltás! Ez azt fogja okozni, hogy hiába is toxikogén egy törzs, a fenti előnyt nem "kapja meg", hiszen az általa megfertőzött alany az ő toxikogén volta ellenére sem lesz klinikailag beteg. Ez más szóval azt jelenti, hogy az oltással megszüntettük a toxikogén törzsek előnyét ebben a versenyfutásban: a nem toxikogén törzsek a betegségokozó képességük hiánya ellenére sem lesznek versenyhátrányban. Feloldottuk tehát a szelekciós nyomást, így – kellő átoltottság esetén – a C. diptheriae törzseken belül lecsökken a toxikogének aránya – ez pedig azokat is védeni fogja, akik nem kaptak oltást vagy gyengült az oltás adta védelmük!
    Az, hogy ez a csökkenés – ami az egész érvelés kulcspontja – nem csak elvileg van így, hanem a valóságban is, szerencsére tényadattal is alátámasztható. Ráadásul meglehetősen közeli helyről: egy cikk Romániában vizsgálta a XX. század második felében a toxikogén törzsek arányát. A végeredményt bemutató ábrát most már minden kommentár nélkül közlöm:
    ToxikogenArany.png

Így tehát meg is érkeztünk a keresett magyarázathoz: e kettő együtt ahhoz vezet, hogy bár a vakcina közvetlenül valóban a toxin ellen véd, de végeredményben a betegség ellen is; ilyen módon képes nyájimmunitás kialakítására. Összhangban a tényekkel!

21 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás nyájimmunitás

Írásom a Gézengúz BabaAkadémián

2013.06.19. 16:07 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

A Gézengúz Alapítvány igen kedves és megtisztelő felkérésére egy rövid cikket írtam a "BabaAkadémiájukra" a védőoltásokról. Rendkívül tömören foglaltam össze a legalapvetőbb kérdéseket, külön fókuszálva a védőoltás-ellenesek állításaira. A cikkem itt érhető el:

Külső szakértő - védőoltás. Védőoltásokról dióhéjban: hatásosság, biztonság, kötelezőség.

Ahogy ott is írtam, természetesen minden esetlegesen felmerülő kérdésre igyekszem válaszolni.

Szólj hozzá!

Címkék: vakcina oltás védőoltás

Végre megvannak a magyar adatok

2013.05.02. 10:14 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Kitartó munkával sikerült egy nagyon régi (és engem nagyon bosszantó) hiányosságot pótolni: sikerült megszereznem a historikus magyar epidemiológiai adatokat (a XX. század közepéről), melyek felhasználhatóak az oltások hatásosságának vizsgálatára. Bár a megfelelő írásomban több nemzetközi adatot is hoztam, de nagyon hiányzott nekem, hogy pont a hazám adatait nem tudom prezentálni.

Ezt most sikerült pótolni; íme: Védőoltások hatásossága I: Sok fertőző betegség visszaszorult vagy szinte eltűnt az ellene adott védőoltás bevezetése után.

Nekem – szemben a védőoltás-ellenesekkel – persze nem kellett aggódnom, hogy "na vajon mi lesz a grafikonokon", hiszen tudtam, hogy igazat mondok, de hogy mennyire így lett, az tulajdonképpen még engem is meglepett…

Természetesen ezekhez az adatokhoz tartozik egy köszönetnyilvánítás is (forrással együtt), de arról külön szeretnék írni, terveim szerint a jövő héten.

55 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás hatásosság

Elkészült a "könyv" negyedik változata

2013.04.19. 13:56 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

A "könyv"-változat kapcsán egy újabb kitűzött célt sikerült elérni: a lenti módosításokon túl megírtam a fejezetek elején a felvezető szövegeket is. Ez elég banálisnak hathat, de azért fontos, mert így létrejött a "könyv" első olyan változata, ami már valóban (nem csak jóindulattal...) könyvnek nevezhető szerintem, olvasható folytonosan, könyvként.

Elérhető szokásosan a következő címen:

Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján

A módosulások pontosabb listája a következő:

A "könyvvel" kapcsolatos számos technikai részlet elolvasható az érdeklődők számára az erről szóló  bejegyzésben.

37 komment

Címkék: könyv vakcina oltás védőoltás műhelytitok

Klinikai vizsgálatok a védőoltások hatásosságáról

2013.04.19. 13:32 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

A védőoltások hatásosságáról szóló írásaim közül az utolsó, mely a klinikai vizsgálatokkal foglalkozott, meglehetősen foghíjas volt. (Egyedül a BCG-oltás szerepelt részletesebben.) Most pótoltam a hiányt (azért írom ezt meg most külön, mert eredetileg is volt ott egy poszt ezen a címen, de szinte üresen); íme:

Védőoltások hatásossága IV: A védőoltások hatásosságát igazoló klinikai vizsgálatok

7 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás hatásosság

Minőség

2013.04.19. 13:17 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

[ Tartalomjegyzék gyanánt > Minőség ]

Ez egy nagyon rövid fejezet lesz – nem azért, mert a téma, a védőoltások állandó előállítási minőségének biztosítása ne lenne fontos (enélkül ugye, hiába is hatásos és biztonságos az oltóanyag, nem beszélhetünk jó gyógyszerről!), hanem azért, mert egy rendkívül speciális kérdésről van szó, ami mélységében vélhetően csak a gyártástechnológusokat érdekli… Itt nincs több célom, mint hogy rámutassak arra, mennyire alaptalan ezzel kapcsolatban egyes védőoltás-ellenesek beállítása, ti. miszerint nagyjából úgy zajlik a védőoltások gyártása, hogy összeöntenek mindenfélét amit a polcon találnak, hogy valójában "5%-nyi szennyeződés megengedett, ami bármi lehet" (ilyet konkrétan olvastam, ez nem ironikus túlzás!) stb..

12 komment

Címkék: minőség vakcina oltás védőoltás

ELAVULT: Pár szóban a védőoltások logikájáról

2013.04.16. 08:46 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Ez a bejegyzés, jelentősen kibővítve, átkerült a Védőoltásokról általában (I. rész) és a Védőoltásokról általában (II. rész) című írásokba.

6 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás

Elkészült a "könyv" harmadik változata

2013.04.04. 00:45 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Büszkén jelentem, hogy a legutóbbi írásom beszerkesztésével elkészült a blog pdf-es "kiadásának" harmadik változata! (Mely természetesen tartalmazza az összes eddigi javítást is, egységes formában.) A büszkeség annak (is) szól, hogy ezzel lényegében letudtam azokat a témákat, amik a blog indításakor a fejemben voltak... (Nem semmi pillanat, számomra...) Persze csak "lényegében", hiszen nyilván egy sor kisebb-nagyobb dolog azért még maradt, több menet közben derült ki – de talán mondhatom, hogy a legfontosabb dolgok már fent vannak a blog-on.

Elérhető a "könyv" a következő címen:

Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján

A módosulások pontosabb listája a következő:


A "könyvvel" kapcsolatos számos technikai részlet elolvasható az érdeklődők számára az erről szóló  bejegyzésben.

25 komment

Címkék: könyv vakcina oltás védőoltás műhelytitok

Megfontolások a kötelezőség kapcsán

2013.04.04. 00:07 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Ez a rész olyan szempontból kivételes lesz, hogy – ezt már most szeretném nyomatékosan hangsúlyozni – nem szakmai, „tudományos“ kérdéssel foglalkozik, ennek ellenére mégis nagyobb terjedelmet szánok rá. Ennek nem csak az az oka, hogy itt-ott azért mégiscsak felbukkannak tudományos szempontok is, hanem az is, hogy a felvetett kérdés nagyon komoly, messzire vezető.

A kötelezőség.

201 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás kötelezőség

Jogi szempontok a magyar védőoltási rendszer kapcsán

2013.03.20. 11:46 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Ez a fejezet csak kiegészítő jellegű: én alapvetően tudományos kérdéseket szeretnék vizsgálni, így a különböző jogi dolgok szinte irrelevánsak a mostani megközelítésben. Két apróságra mégis szeretnék kitérni, ezekre is csak azért, mert a védőoltás-ellenesek néha szeretnek ezek kapcsán (is…) dezinformációkat terjeszteni.

12 komment

Címkék: jog vakcina oltás védőoltás

"Veszélyes" "összetevők" az oltásokban IV: És a maradék

2013.03.19. 08:55 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

(Megjegyzés: ez a bejegyzés a régi Nátrium-klorid írás bővített változata. Tartalmazza azt teljes egészében, egy jelentős kiegészítéssel.)

Azt gondolom, hogy a "higannyal", a formaldehiddel, az alumíniummal és az abortált emberi magzatok szöveteivel a védőoltás-ellenesek által hangoztatott, "veszélyes" "összetevőkkel" kapcsolatos rémhírek nagy részét megtárgyaltam.

Az esetek kisebb részében más "összetevőkre" hivatkoznak, ezeket most egyetlen praktikus oknál fogva fogom egy kalap alatt tárgyalni: bár különböző anyagokról van szó, de a velük kapcsolatos valós helyzet nagyon hasonló.

Az első közös pont, hogy e "veszélyes" "összetevők" kigyűjtésekor jellemzően az a logika érvényesül, hogy alfabetikus sorrendben felsorolnak mindent az előiratról, aminek latin neve van (mert az anyagok veszélyessége nyilván a nevük bonyolultságától függ). Ez néha felettébb humoros végeredményhez vezet, először erre mutatok példát, utána foglalkozom egy kicsit a komolyabban vehető részével a dolognak, azaz e komponensek reális veszélyeivel.

11 komment

Címkék: biztonság vakcina oltás védőoltás összetevő

Miért olvassunk figyelmesen tudományos cikkeket?

2013.03.18. 15:33 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

Csak egy érdekes sztori az alumíniumos bejegyzésem írásának történetéből. Meg egyúttal egy nagyon apró illusztráció arra, hogy a védőoltás-ellenesek mindenbe belekötnek, kivéve amibe tényleg lehetne. (Persze mondjuk ehhez érteni is kéne valamihez a témában...)

3 komment

Érvelési hibák II: Mi a különbség az "után" és a "következtében" között...?

2013.03.18. 14:28 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

(Megjegyzés: ez a bejegyzés a régi Mi a különbség az "után" és a "következtében" között...? és a  Kis kitérő az anekdotikus bizonyítékokhoz bejegyzések egybeszerkesztett változata. A tartalom nem változott, csak a két írást – mivel logikailag összetartoznak, hasonló témát tárgyalnak – összeszerkesztettem egy posztba.)

Ez a pont tulajdonképpen a 'korreláció nem implikál kauzalitást' egy újabb körüljárása lesz – ám más, de a gyakorlatban nagyon is fontos szempontok alapján.

A mellékhatások megítélésekor, ez általában is így van minden gyógyszernél, állandó problémát jelent annak eldöntése, hogy egy adott, gyógyszerbevitelt követő – nemkívánatos – esemény a gyógyszer miatt következett-e be (mert nyilván csak ekkor nevezhetjük egyáltalán "mellékhatásnak", hiszen különben már a "hatás" szó használata sem jogos), vagy csak véletlenül lépett fel pont a gyógyszer bevitele után. Különösen, ha ez az esemény nem az alany halálozása volt (azaz egyrészt nincs mód felboncolni, másrészt a motiváció is kisebb, hogy nagyon alaposan utánajárjunk az esetnek), akkor nagyon nehéz, néha pedig egyenesen lehetetlen feladat egyes esetekben nyilatkozni arról, hogy volt-e ok-okozati összefüggés a gyógyszer bevitele és az esemény között. Bevettem egy aszpirint és három órára rá megfájdult a fejem – ugyan ki a fene tudja megmondani (és hogyan?), hogy az aszpirin váltotta ki a fejfájásomat, vagy az akkor is bekövetkezett volna, ha be sem veszem…? Sokszor az ilyen kérdések egyetlen megbízható vizsgálati módszere az időgép alkalmazása: visszamegyünk az időben, nem vesszük be a gyógyszert, és megnézzük mi történik. Ha viszont véletlenül pont nincs kéznél időgép, akkor egyetlen lehetőség marad: epidemiológiai adatokra támaszkodni. Például egy kontrollált klinikai kísérletre, ahol alanyokat (lehetőleg elég nagy számút) lehetőleg véletlenszerűen két csoportba sorolunk úgy, hogy az egyik aszpirint kap, a másik ugyanolyan tablettát aszpirin nélkül (lehetőleg úgy, hogy sem az orvosok, sem a betegek nem tudják, hogy ki mit kap), majd feljegyezzük, hogy az egyes csoportokban milyen arányban jelentkezett fejfájás. Ez a legjobb módszer; csak sajnos a konkrét esetek megválaszolásában nem segít – legalábbis közvetlenül. Közvetetten nyilván igen, mert ha a fenti kísérletek azt az eredményt hozták, hogy a gyógyszert kapó csoportban nem gyakoribb a fejfájás, akkor joggal mondhatom, hogy minden bizonnyal konkrétan az én fejfájásom sem a gyógyszer miatt volt. Ez viszont egy fontos gondolat! Sokan kevésbé hajlandóak elfogadni egy ilyen okfejtést, pedig az előzőek értelmében teljesen racionális, és gyakran csak ilyenekre lehet támaszkodni egy olyan kérdés megválaszolásában, hogy vajon adott eseményt a gyógyszer okozott-e.

A problémát épp az jelenti, hogy ilyen események, a fejfájástól a halálozásig minden, természetesen bekövetkeznek gyógyszerbevitel nélkül is, így egyes, konkrét esetekben nehéz elkülöníteni a véletlen egybeesést az okozatiságtól. Bizonyos esetekben lehetséges ugyan orvosi alapon eldönteni a kérdést (pl. a kanyaró oltás után jelentkező agyvelőgyulladásról kiderül, hogy kullancsterjesztette encephalitis – ez egy konkrét magyarországi eset), ám erre sokszor nem lehet számítani. Ettől még tény, hogy az epidemiológiai adatokon kívül érdemes lehet a kérdést orvosi szempontból is megvizsgálni, olyan szemmel, hogy egyáltalán elképzelhető-e, hogy a vakcina adott hatást váltson ki, létezhet-e mechanizmus, ami révén az oltás beadása egyáltalán tud olyan mellékhatást okozni, mint amit vizsgálunk. Ezt a kérdést szokták biológiai plauzibilitásnak nevezni, az ilyen vizsgálatokat pedig – megkülönböztetésül az epidemiológiai vizsgálatoktól – mechanisztikus vizsgálatnak. Ezzel a továbbiakban nem foglalkozom, mert orvosi szakismereteket igénylő kérdésről van szó. Az egyetlen nem-orvosi jellegű fogódzkodót az időbeli egybeesés (szép szóval: temporális asszociáció) szorossága jelentheti: sokkal gyanúsabb a helyzet, ha az aszpirin bevétele után negyedórával fájdult meg a fejem, mint ha két hétre rá.

De még ezzel együtt is: 'korreláció nem implikál kauzalitást' elve – erre az esetre alkalmazva – épp azt mondja ki, hogy az, hogy az esemény a gyógyszer bevitele után következett be, önmagában nem igazolja, hogy az egy mellékhatás (azaz hogy a gyógyszer okozta is). Ezt az – általában is megfogalmazható – logikai tévedést szokás "post hoc ergo propter hoc" ("utána volt tehát miatta volt") típusú következtetési hibának nevezni.

Ez a probléma különösen gyakran kerülhet elő olyan készítményeknél, melyeket széleskörben alkalmaznak, hiszen ez a véletlen egybeesések valószínűségét is megnöveli. Márpedig a védőoltásokra ez a feltétel ugyancsak megvalósul. Kissé extrém példaként azt mondhatom, hogy ha 1 hónapos intervallumot tekintünk "gyanúsnak", akkor minden magyar gyermek minden első élethónapban bekövetkezett nemkívánatos eseményéért lehetne a BCG-oltást okolni...

Részben emiatt is ez a kérdéskör számos manipulációra ad lehetőséget, amit a védőoltás-ellenesek – természetesen – ki is használnak. Itt néhány ilyet szeretnék kicsit részletesebben is megnézni több a védőoltásokkal kapcsolatos konkrét példán keresztül.

Mielőtt igazából belevágunk, könnyedebb hangvételű felvezetésként hadd kezdjek egy – félig valós – párbeszéddel, amely köztem (FT) és egy védőoltás-ellenes (VE) között zajlott:

- VE [Gúnyosan] Na jó, de akkor ha ezeket nem hiszed el, hadd kérdezzelek meg: szerinted mennyi annak a valószínűsége, hogy valaki meghal a DTP-oltás beadása után?
- FT 100%.
- VE Na ugye, megm… ööö… hogy mit mondtál?
- FT Azt, hogy 100%.
- VE Tessék?? Hány százalék?
- FT 100.
- VE Huh. Hát… Szóval megtörtél! Bevallod?!
- FT Igen, álláspontom szerint 100% a halálozás valószínűsége a DTP-oltás után.
- VE És hát… ez pontosan amúgy mire alapozva jött ki?
- FT Nagyon egyszerű. A tudomány jelenlegi állása szerint (előbb vagy utóbb) de minden ember meghal. A halálozás valószínűsége tehát minden emberre nézve 100%. Jelenlegi ismereteink szerint ez alól a DTP-oltottak csoportja sem képez kivételt – így annak a valószínűsége, hogy valaki a DTP-oltásban részesülés után meg fog halni, 100%...

Nem tudom megállni, hogy le ne írjak egy másik esetet is, amibe nemrég futottam bele. Interneten láttam egy védőoltás-ellenes képet, ami azt állította, hogy az egyik HPV elleni védőoltás esetében már a vakcina klinikai kísérlete során is 21-en haltak bele az oltásba. Amikor ezt láttam, fogtam magam, és megkerestem az oltás tájékoztatóját (ami volt vagy 30 másodperc – filozófiai kérdés: vajon ezt hányan tették meg a képet megnézők közül? hányan háborodtak fel anélkül, hogy akár csak megpróbálták volna az állítást ellenőrizni? és közülük hányan küldték tovább minden ismerősüknek...?), és – figyelem! – kiderült, hogy az állítás tökéletesen helytálló. Valóban így történt, az oltott csoportban pontosan 21 haláleset fordult elő, feketén-fehéren ez volt leírva a hivatalos tájékoztatóban is.

...esetleg talán csak annyival érdemes a fenti információt árnyalni, hogy ha tovább olvasunk, akkor az is kiderül, hogy mibe haltak bele. Íme a három leggyakoribb halálok: 1) gépjármű-baleset 2) kábítószer-túladagolás/szándékos önártalom 3) lőfegyver okozta sérülés...

Remélem ezek a példák is jól mutatják, hogy mennyire nem mindegy, hogy egy esemény a védőoltás beadása után történik, vagy a védőoltás beadásának következtében történik…

Vágjunk akkor bele!

15 komment

Címkék: biztonság vakcina oltás védőoltás

blank
süti beállítások módosítása