Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (6) bíróság (1) biztonság (37) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (32) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (5) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (117) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (118) varicella (5) védőoltás (118) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

A BCG-oltás hatásossága a klinikai kísérletek fényében

2012.09.05. 11:02 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

A BCG egy meglehetősen ellentmondásos oltás, amellyel kapcsolatban számos félreértéssel találkozhatunk.

Az első problémát annak tisztázása jelenti, hogy pontosan mi ellen véd a BCG. A többség valószínűleg rávágná: a tuberkulózissal szemben. (Röviden: TBC vagy TB.) Ez azonban nem teljesen pontos, a TBC ugyanis elég sok formát tud ölteni. Klasszikusan szokás bél- és tüdő TBC-ről beszélni, az előbbinél a kórokozó a szájon keresztül jut be, főleg TBC-s tehén tejével, ma már azonban ez szerencsére extrém ritka a fejlett világban, többek között a tej pasztörizálásának köszönhetően. Ennek megfelelően a továbbiakban ha TBC-t említek, mindenhol a tüdő TBC-re (pulmonalis TBC-re) gondolok, mely formánál a kórokozó a légutakon keresztül jut be.

A TBC kórokozója a Mycobacterium tuberculosis. A kórokozó leggyakrabban egy TBC-s beteg köhögése során ürülő nyálcseppekkel jut be a szervezetbe. A légutakon keresztül eléri a tüdőszövetet, ahol a szöveti makrofágok bekebelezik és megpróbálják elpusztítani. (A makrofág a veleszületett immunrendszer igen fontos sejttípusa, számos funkciója közül az egyik leglényegesebb az, hogy a szervezetbe jutó idegen anyagokat, például a kórokozó baktériumokat bekebelezi.) A mycobacteriumok, különösen a TBC kórokozója azonban ellenáll ennek, és csak akkor adja meg magát, ha a makrofágok segítséget kapnak a specifikus immunrendszer sejtjeitől, nevezetesen a segítő T sejtektől (T helper, vagy Th sejtek). A TBC elleni immunválaszban a Th1 sejtek, azaz a celluláris immunválasz a meghatározó: a TBC egy nevezetes példa arra, amikor egy kórokozó elleni védekezésben – ideértve a védőoltás által kiváltott immunválaszt is – az antitesteknek szinte nincs is szerepük.

A Th1 immunválasz segítségével a mycobacteriumok nagy része elpusztul vagy ártalmatlanítódik olyan módon, hogy a mycobacteriumot hordozó makrofágok körül kialakuló krónikus gyulladás elhatárolja őket a környezettől. Az ezekben a gócokban megmaradó kórokozókat a Th1 sejtek tartják állandó ellenőrzés alatt, elég erős immunválasz esetén előbb-utóbb elpusztítva őket, de ha erre nem is kerül sor (látens TBC), akkor is igaz, hogy ha véletlenül újból szaporodni kezdenének (reaktiváció), akkor a Th1 sejtek azonnal intézkednek a szaporodás leállításáról.

A TBC legveszélyesebb formája, ha – a fentiekkel szemben – a baktérium szóródni kezd a szervezetben. Ez elsősorban primer (elsődleges) fertőzésben jöhet létre, a fertőzés korai időszakában, amikor még nincsenek a kórokozóra elkötelezett Th sejtek (a hatékony T-sejtes immunválasz kialakulása legalább 1-2 hetet vesz igénybe!), vagy szóródhat a mycobacterium a T sejteket érintő veleszületett (pl. súlyos kombinált immundefektus) vagy szerzett (pl. AIDS) immundefektusban, amikor elmarad a makrofágokat segítő Th sejtes immunválasz. Mivel ilyenkor a baktérium szaporodása alig korlátozott, szétszóródhat a tüdőben (miliáris TB), bejuthat a véráramba és más szervet is károsíthat: agyhártyát (TB meningitis, meningitis tuberculosa vagy más szóval meningitis basilaris), a csontokat, csigolyákat, vesét, mellékvesét, az ivarszerveket és más szerveket is. Ez a folyamat tehát a primer fertőzéshez kapcsolódik, általában csecsemő- és kisdedkori fertőzésben. Második lehetőség a szóródásra a látens fertőzés fellángolása, amely általában szerzett immunhiányos állapotokat kísér. Ez lehet az AIDS, de akár csak krónikus táplálkozási hiány, vagy más okból leromlott általános állapot is.

Mindezeket összefoglalóan mutatja a következő ábra.

tbcfolyamatabra_1.png

Összefoglalva a fentieket, a köznyelv TBC alatt legtöbbször a nem szóródó, pulmonalis TBC-t érti, mely főképp felnőttek esetén népegészségügyi probléma. A legveszélyesebb, szóródással járó formák (miliáris TB, TB meningitis) elsősorban kisgyerekeket és immunológiailag károsodott személyeket betegítenek meg. Ezek – a felnőttek pulmonális TB-je, a gyermekkori miliáris TB és a gyermekkori TB meningitis – jelentik a három legfőbb népegészségügyi kérdést, melynél a BCG védőoltástól eredményt várhatunk.

A fentieket azért kell szétválasztani, mert a tapasztalatok szerint a BCG hatásossága jelentősen eltér az egyes formákat illetően, ezért én is e szerint haladva fogom ismertetni az eredményeket.

A különbség oka egyébként dióhéjban a következő. A BCG oltás specifikus Th1 immunválaszt vált ki, amelynek köszönhetően hosszú életű Th memóriasejtek alakulnak ki. A fertőzést (a kórokozó bejutását és a szaporodás megkezdését) nem akadályozza meg, de a memóriasejtek gyors aktiválódása gátolja a Mycobacterium tuberculosis szaporodását és szóródását; ezzel kivédi a primer fertőzés súlyos következményeit. Mivel a kórokozó reaktiválódása vagy az ismételt infekció csak akkor okoz betegséget, ha a T-sejtes védekezés csökken (ezzel együtt csökken az oltás következtében kialakuló védettség is) ezért a reaktiválódáshoz kapcsolódó betegség ellen nem nyújt védelmet a BCG oltás.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a három említett formából kettő esetében nincs sok kérdés: a BCG egyértelműen jó hatásossággal, megbízhatóan véd a gyermekkori miliáris TB és a TB meningitis ellen ép immunválaszú személyekben; ezt számos, egymástól függetlenül elvégzett vizsgálat megerősítette. Az itt következő ismertetések során használom a hatásosság klinikai vizsgálatai kapcsán bevezetett fogalmakat a különböző vizsgálati elrendezésekre.

Rodrigues és mtsai 5 randomizált kontrollált vizsgálatot és 8 eset-kontroll vizsgálatot elemeztek együtt; azt találták, hogy nincs lényeges heterogenitás az eredményeikben, a BCG átlagos hatásossága miliáris TB és TB meningitis ellen 80% (86% a randomizált kontrollált vizsgálatokban (95%-os CI: 65%-95%) és 75% az eset-kontroll vizsgálatokban (95% CI: 61%-84%) ).

Colditz és mtsai kifejezetten újszülöttekre és gyermekekre vizsgálták a kérdést. 5 tanulmány egyesítése alapján azt találták, hogy TB meningitis ellen a BCG hatásossága 64% (95%-os CI: 30%-82%), 3 tanulmány egyesítése alapján a miliáris TB ellen a hatásossága 78% (95%-os CI: 58%-88%).

Trunz és mtsai egy sokkal frissebb metaanalízisükben az előbbiekre építve, de azokat újabb tanulmányokkal bővítve végeztek elemzést. Arra a megállapításra jutottak, hogy a BCG hatásossága a TB meningitis ellen, immár 14 tanulmány együttes vizsgálata alapján, 73% (95%-os CI: 67%-79%), a miliáris TB ellen, 4 tanulmány alapján, 77% (95%-os CI: 58%-87%).

Összefoglalva, a rendelkezésre álló erős bizonyítékok alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a BCG-oltás jó védelmet nyújt a gyermekkori miliáris TB és a TB meningitis ellen.

Kiegészítésként megjegyzem, hogy a BCG, bár kevésbé stabilan, de védelmet nyújt a gyermekkori TB (mármint a pulmonális) ellen is. (Igaz, ez jóval kisebb népegészségügyi probléma.) Colditz és mtsai szerint a BCG hatásossága erre 4 randomizált kontrollált vizsgálatból becsülve 74% (95%-os CI: 62%-83%), 9 eset-kontroll vizsgálatból becsülve 52% (95%-os CI: 38%-64%).

Ennél összetettebb a helyzet a felnőttkori (pulmonális) TB-t illetően. Itt jön elő a BCG-vakcina egyik legklasszikusabb jellemzője: az, hogy a különböző tanulmányok olyan drasztikusan eltérő hatásosságokról számoltak be, hogy azokat szintetizálni is nagyon nehéz. Ez a jelenség tényleg extrém mértékű: a különböző tanulmányokban a hatásosság lényegében a 0%-tól a 80% felettig terjed. Ebben a vonatkozásban tehát nem is igazán az a kérdés, hogy most akkor végül is mennyi a BCG hatásossága a felnőttkori pulmonális TB ellen (azért majd erre is visszatérek), hanem az, hogy miért ennyire különbözőek az eredmények. Erre számos magyarázat jelent meg; a téma még nincs lezárva, de ez ügyben ténynek tekinthető, hogy a vakcina hatásossága az Egyenlítőtől távolodva nő (mi tehát jó helyzetben vagyunk); elfogadott, hogy a variabilitás nagyjából 40%-át magyarázza az, hogy milyen szélességi fokon végezték el a vizsgálatot.

Hogy mégis mondjak azért valami konkrétumot (de ismétlem, ezt óvatosan kell kezelni, ilyen heterogenitás mellett kérdéses, hogy mennyi értelme van egyáltalán metaanalízist végezni), Colditz és mtsai azt találták, hogy a randomizált kontrollált vizsgálatokban a BCG hatásossága a felnőttkori tüdő TBC ellen 49% (95%-os CI: 34%-70%) 15 vizsgálat alapján, az eset-kontroll elrendezésű kutatásokban pedig 50% (95%-os CI: 39%-64%) 10 vizsgálat alapján.

A BCG-oltás hatásosságának vonatkozásában figyelemreméltó konkrét példát jelentenek a '80-as évek svéd adatai. Svédországban 1975 áprilisában hagyták abba az újszülöttek általános BCG-vakcinációját, és tértek át a rizikócsoportokra célzott oltásra. Ennek következtében a 95% feletti BCG-átoltottság 1982-re leesett 1,8%-ra, majd utána azért növelni tudták, hogy kompenzálják az extrém alacsony átoltottságot, és a '80-as évek végére elérték a 13,7%-ot. Összességében ilyen módon lehetőség nyílt arra, hogy magas, alacsony és közepes BCG-átoltottság mellett is tapasztalatokat szerezzünk (ráadásul egyetlen országban, relatíve rövid idő alatt, miközben a többi körülmény sem változott nagyon sokat). Mindezek alatt a gyermekkori TBC incidenciája (100 ezer főre) a következőképp alakult:

  • az univerzális újszülött-vakcináció érájában születettekre: 0,8,
  • az ezt követő, extrém alacsony átoltottság idejében születettekre: 3,9 (pedig ez időben később volt! – noha Svédország életszínvonala, hogy a klasszikus védőoltás-ellenes állításra utaljak, nem esett tizedére a '80-as évek közepén...),
  • végül pedig a közepes átoltottságnál: 2,9.

Ezek az adatok a svéd szülők gyermekeire vonatkoznak, bevándorlóknál (akik sokkal rosszabb szociális körülmények között éltek) ugyanezek a számok: 2,6 - 39,4 - 13,2 rendre.

Egészen hasonló eset történt a mai Csehország területén a '80-as évek végén: 1986. április elsejétől kezdődően meghatározott körzetekben nem oltották be a gyerekeket BCG-vel (csak ha a szülők ezt kifejezetten kérték, ha nem volt várható az együttműködésük a későbbi szorosabb utánkövetésben vagy ha TBC-s beteggel érintkezhettek). Nagyon szisztematikus kutatásról van szó, részint mert az idetartozó gyerekeket később a szokásosnál is szigorúbban vizsgálták TBC-re, részint mert a többi régióban teljesen változatlanul folytatták az oltási programot, hogy egyfajta "kontrollcsoportként" funkcionáljon, amihez az eredményeket hasonlítani lehet, így tudományosan megalapozott következtetéseket levonva a TBC-kockázatra és a BCG-oltás kockázat-haszon mérlegére vonatkozóan. A kutatás elindítását követő történésekről Trnka, Danková és mtsai egy többrészes cikksorozatukban nagyon részletesen beszámoltak. Ezek szerint az intézkedés bevezetése utáni első 6 évben mintegy 150 ezer gyerek született, akik nem kaptak BCG-oltást, ők összesen 435 ezer emberév utánkövetést adtak, ami alatt 31 TBC-s megbetegedés fordult elő köztük, így tehát az oltatlanok körében a kockázat 7,1/100e fő/év volt. Mindez alatt, a többi régióban, kb. 600 ezer gyerek született akiket beoltottak, ők összesen kicsit több mint 2 millió emberév utánkövetést adtak, mialatt 24 TBC-s megbetegedés fordult elő köztük, így tehát az ő körükben a kockázat 1,2/100e fő/év volt. Ez alapján a vakcina hatásossága 1-1,2/7,1=83,1% a kisgyermekkori TBC ellen. (Valójában a szerzők csak 80%-ot adnak meg, ugyanis, hogy tökéletesen korrektek legyenek, az oltott csoportban az oltás által okozott betegségeket is úgy vették, mint TBC-s megbetegedés.) A valós hatásosság minden bizonnyal még ennél is jobb, hiszen ez nem egy randomizált kísérlet volt: az oltottak között felülreprezentáltak a nagyobb rizikójúak (hiszen őket még az oltásból amúgy kimaradó régiókban is beoltották).

Összefoglalva a fentieket: a BCG a rendelkezésre álló empirikus bizonyítékok alapján jó hatásfokú, megbízható védelmet nyújt a gyermekkori miliáris TB és a TB meningitis ellen, viszont ingadozó hatásosságút a felnőttkori pulmonalis TB ellen. Nyilván senki nem áll neki mindenkit tízévente újraoltani, mondván, hogy ettől majd nem lesz TBC-s (ezért is törölték el 2002-ben a BCG revakcinációt Magyarországon, tudományosan nem volt kellően alátámasztható a hatásossága), de annak nagyon is lehet létjogosultsága, hogy az újszülöttek kapjanak egy BCG-t, ami persze csak egy ideig hat, de az számukra pont a legkritikusabb időszak, amelynek idejére megvédi őket a TBC súlyosabb gyermekkori formáitól.

Végezetül annyit, hogy a WHO hivatalos ajánlásában a következő oltási stratégia szerepel: mindenkit oltani az endémiás országokban, illetve ahol magas a TBC incidenciája; a kis incidenciájú országok választHATják ("may choose to") a csak nagy rizikójú csoportokra fókuszált oltást, az univerzális vakcináció helyett. Sajnos Magyarország nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek a WHO ajánlásában a fókuszált oltásra való áttéréshez szükségesek. (Pl. a kenetpozitív incidencia tartósan 5 per 100 ezer alatt kellene legyen, ehhez képest nálunk rosszabb években ennek a kétszeresét regisztrálják. Azért használják az összes, tehát nem csak gyermekkori TB-s eset számára vonatkozó mutatót, mert ez könnyen mérhetően jellemzi azt, hogy egy csecsemő, kisgyermek mekkora eséllyel van kitéve a kórokozónak.) Reménykedjünk, hogy egy kedvezőbb járványügyi helyzetnek köszönhetően nemsokára Magyarországon is eltörölhető lesz az univerzális vakcináció, és csak a veszélyeztetett környezetbe született újszülötteket fogják oltani.

A végén hadd térjek ki egy mondat erejéig az olyan jellegű, gyakran hallható védőoltás-ellenes állításokra, hogy "de hát a németeknél már nem is oltanak vele". A tény maga igaz, de azt hiszem, ennek oka a fenti tények fényében már nem igényel túl sok további magyarázatot: szó nincs arról, hogy a németek szerint nem hat az oltás, egyszerűen arról van szó, hogy náluk olyan jó a TBC-helyzet, hogy értékelésük szerint az oltás kockázata (a mellékhatások révén) meghaladja a tőle várt előnyöket (különösen a felnőttkori pulmonalis TB tekintetében, ahol bizonytalanabb a hatásossága is). A fent említett számszerű kritériumokat a németek teljesítik, mi nem. Olyat egyébként a németek sem állítanak sehol sem, hogy a BCG ne hatna, sőt, a Robert Koch Institut hivatalos honlapja számszerűen is tartalmazza még a felnőttkori TB-re vonatkozó hatásosságot is. (Történetesen ráadásul épp 50%-ot ír, amit én is megadtam, micsoda véletlen.) Ez tehát semmiféle ellentmondásban nincs a fenti tényekkel, épp ellenkezőleg, tökéletesen megfelel azoknak. Biztos vagyok benne, hogy Magyarországon az orvosok lennének a legboldogabbak, ha holnaptól nálunk sem kellene BCG-vel oltani...

A "németeknél már nem is oltanak vele" manipuláció durvább (nevezzük nevén: nyílt hazugság) változata, hogy "Európában már nem is ajánlott sehol a BCG", sőt – ilyet is olvastam! –, Európában máshol már betiltották, nem is kapható stb. A fentiek fényében nem meglepő, hogy ez sem igaz (pontosabban szólva, ez még kevésbé igaz): az, hogy, hol ajánlott és hol nem, lényegében követi a járványügyi helyzetet. Szerencsére az internet révén az "Európában már sehol nem ajánlott" hazugságnak egy pillanat alatt utána lehet járni: akár a WHO-nál leadott nemzeti immunizációs tervekből, akár az európai védőoltási rendszereket összegző Eurosurveillance publikációból, akár az – egyébként remek ötletet jelentő – BCG World Atlas-ból kiderül, hogy a BCG-oltás mindenki számára kötelező (tehát nem egyszerűen ajánlott!) Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Fehéroroszországban, Horvátországban, Macedóniában, Magyarországon, Moldovában, Montenegróban, Lengyelországban, Lettországban, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában, rizikócsoportok számára kötelező Csehországban és Franciaországban, mindenki számára ajánlott Észtországban, Görögországban, Írországban, Litvániában, Máltán és Portugáliában, rizikócsoportok számára ajánlott Cipruson, Finnországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Norvégiában, Szlovéniában, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Valóban, e ponton megtörök, és töredelmesen bevallom, hogy az összes többi európai országban tényleg nincs ajánlás rá – így máris érthető, hogy ezt a szituációt a védőoltás-ellenesek röviden úgy foglalták össze, hogy "sehol sem" ajánlott...

18 komment

Címkék: vakcina oltás védőoltás hatásosság BCG

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr984756440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.03.18. 08:08:44

Update: bővítettem az anyagot egy új bekezdéssel (legutolsó), mely a védőoltás-ellenesek azon hazugságát cáfolja, hogy a BCG-oltás "sehol Európában nem ajánlott" (/betiltott /nem is elérhető stb.).

gybencsko 2013.03.19. 01:10:10

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

Utánanéztem az általad nem felsorolt országoknak, hogy mégis van-e egyáltalán, ahol nem ajánlják senkinek. A következőket találtam.

Mindenkinek kötelező, vagy ajánlott (nem tudom melyik) a BCG oltás: Fehéroroszországban, Moldovában, Macedóniában, Koszovóban, Törökországban, Grúziában, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Örményországban (aszerint állítottam őket csökkenő sorrendbe, hogy mennyi részük van földrajzilag Európában).

A high riskeknek kötelező vagy ajánlott: Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Svájcban, Dániában.

Spanyolországban csak Baszkföldön oltják az összes újszülöttet, az ország többi részén csak a high riskeket.

(Már látom a szalagcímeket: "BCG oltással irtják ki a baszkokat!")

Monaco érdekes, mert elvileg születéskor oltanak, de azt írja kommentként a táblázat, hogy "2003 schedule", ami alatt én azt értem, hogy ez 2003-as adat, és azóta lehet, hogy máshogy van.

Összefoglalva mindent, a védőoltás-ellenesek csak Izlanddal takarózhatnak, ott ugyanis nem adtak ki semmilyen ajánlást a high riskeseknek sem. Ezenkívül még olyan rendkívüli fontosságú országok, mint Andorra, San Marino, Liechtenstein és a Vatikán esetében nem találtam semmilyen adatot.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.03.19. 07:51:15

@gybencsko: Ezt nagyon köszönöm, ugyanis rájöttem belőle, hogy több országot kihagytam a listáról, ugyanis egyszerűen elfelejtettem, hogy európaiak... :)

Viszont kérnék tőled pontosítást is.
"A high riskeknek kötelező vagy ajánlott: Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Svájcban, Dániában."

Erre hol találtál adatot? Mondjuk vegyük példának Németországot. Én sehol nem látom, hogy ott high risk csoportnak (vagy akárkinek) ajánlanák; meg tudnád adni ehhez a forrásodat? Köszönöm!

gybencsko 2013.03.19. 08:59:15

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

A www.bcgatlas.org/ -ról vettem ezeket.
Rákattintasz az országra, és a "Details on special/high risk groups" mellett ott van Ausztriánál, Dániánál, Belgiumnál és Svájcnál, hogy az ilyen olyan high riskesek...
Németország a kakukktojás, ott csak a "Details of changes"-nél van, hogy 1975 után csak a high riskeseket oltják be: "1975- move to vaccinate high risk kids only", mondjuk itt lehet, hogy azóta ez Németországban megszűnt, de a többi, általam említett országnál még most is jelzi.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.03.19. 09:24:44

@gybencsko: Ja értem! Németországban szerintem tuti nincsen ( www.rki.de/DE/Content/Infekt/EpidBull/Archiv/2011/Ausgaben/30_11.pdf?__blob=publicationFile ), úgyhogy ez azt gondolom az NDK-ra vonatkozott.
A többi országnak még utánanézek!

gybencsko 2013.03.19. 09:34:05

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

Na igen NDK... Meg igazából Koszovóban sem vagyok biztos, mert csak Szerbiát mutatják, de mivel Koszovó minden szomszédja oltat mindenkit, plusz a néhány független év alatt nem valószínű, hogy oltásstratégiát váltottak.

Persze lehet, hogy az egész BCGAtlas csak ilyen tájékoztató jellegű, és nem szabad semmit készpénznek venni, amit mond.

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2013.04.17. 02:16:27

újabban bolgár BCG vakcinával oltanak - ami azt hiszem megegyezik az orosz BCG törzzsel.

"2012. május hónapban az újszülöttek BCG oltására egy eddig hazánkban nem alkalmazott bolgár BCG vakcina kerül bevezetésre, az elmúlt 10 évben alkalmazott SSI BCG helyett.

Az új BCG oltóanyag megfelel a WHO és az Európai Gyógyszerkönyv vonatkozó követelményeinek.

....
Tekintettel arra, hogy bolgár BCG oltóanyag felhasználásával kapcsolatban hazai tapasztalatok nem állnak rendelkezésre, mind az oltások szervezését, mind azok beadását, továbbá az oltást követő nemkívánatos események monitorozását fokozott figyelemmel kell végezni. "
www.vacsatc.hu/vacsatc_docs/?id=bolgar_bcg_vakcina_tajekoztato.doc

valószínűleg ez az:
www.bulbio.com/BCG.html

anyagok:
scholar.google.hu/scholar?hl=en&q=bulbio+bcg

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2013.04.17. 02:22:45

"Átlagos éves tbc-fertőzési kockázat

BCG oltott populációban nem számítható. A további két feltételt valószínűleg teljesítjük. Joggal merül fel a kérdés, nem hagyhatnánk-e abba a kötelező BCG-oltást. A szakma jelenleg azon az állásponton van, hogy mivel hazánk egyes területein (Borsod, Hajdú-Bihar, Szabolcs, Budapest) az országos (alacsony) átlag közel kétszerese mérhető, valamint két szomszédunk (Románia, Ukrajna) 100/100000 feletti incidenciájú, a kötelező oltást fent kell tartani. E kommentár szerzője szerint a hazai egészségügyi-informatikai infrastruktúra egy szelektív oltási rend támogatására (a fokozott rizikójú újszülöttek nyilvántartása, oltása, sorsuk követése) igen korlátozottan alkalmas.
Jelen közlemény aktualitását az adja, hogy hazánkban idén új BCGoltási törzset vezetnek be. 2001-ig saját előállítású törzzsel, 2001-től pedig a dán törzzsel oltottunk. Idén áttérünk annak az orosz/bolgár törzsnek az alkalmazására, mellyel kapcsolatosan jelen közlemény másik két törzzsel összevetve kedvezőtlen adatokkal szolgált. A törzset a Bul Bio – National Center of Infectious and Parasitic Diseases Ltd. Bulgária, Szófia gyártja, hazánk egyenesen Kanadából importálja.
Jelen kommentár írója a XVIII. Országos Védőoltási Továbbképző Tanfolyamon tájékozódott az oltási rend tervezett változtatásáról. E szerint a korábban dán törzzsel oltott, hat hónapos korban heg-negatív csecsemők újraoltását a bolgár törzzsel tiltanák. A „miért” kérdésre választ nem kapván, szerző a pediatric tuberculosis network and trialsgroup nevű szervezethez fordult válaszért. A választ jelen referált közlemény első szerzője, Nicole Ritz adta meg. Elsőként az iránt érdeklődött, vajon mi az oka annak, hogy Magyarországon BCG-törzset váltunk. Másodszor felhívta a kommentáló figyelmét arra, hogy bár korábban elterjedten alkalmazták az újraoltást, ez jelenleg már csak néhány kelet-európai ország sajátja. Nincs ugyanis bizonyíték, mely az újraoltást támogatná, habár ismert, hogy az oltást követő immunitás idővel (10-15 éven belül) gyengül. Ugyanakkor állatmodelleken igazolták, hogy ismételt oltások adása gyengíti a védőhatást. Végezetül Nicole Ritz úgy vélte, hogy az oltás ismétlése esetén valószínűleg nem számít, milyen törzzsel történik az, habár ezt a kérdést még senki sem vizsgálta. Dr. Ócsai Lajos, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztálya képviseletében olyan értelmű tájékoztatást adott, mely szerint az oltási törzs váltására a tenderkiírással és -lefolytatással kapcsolatos problémák, és nem járványügyi megfontolások miatt került sor.
Jelen kommentár írója szerint az újraoltást hazánkban azért rendelik el hat hónapos korban a heg-negatív csecsemőknél, mert az egészségügyi hatóság feltételezi, hogy nem részesültek megfelelő minőségű oltásban. Ezeket válaszoltam Nicole Ritz kérdéseire, aki azóta nem írt. Lehet, hogy Ausztráliában nem így döntik el, mikor és milyen oltóanyagot adjanak évente közel 90000 újszülöttnek. Az ausztrálok pedig tapintatosak."

tudogyogyaszat.hu/menu/site/show/737/2012_majus

fordulo_bogyo 2013.04.17. 02:50:58

@Karinthy-paradoxon: Mit akartal mondani az idezettel?
Ha van mondanivalod, fejtsd ki... vagy csak random idezel ezt-azt?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.04.17. 08:42:49

@Karinthy-paradoxon: Ezt megerősíthetem, tényleg oltóanyagot váltottunk, és a szerző jól tudja, ennek az a - valóban nem infektológiai - oka, hogy más cég (a bizonyos bolgár, az SSI helyett) nyerte meg a tendert. Továbbá én is úgy tudom, hogy az újraoltást azért törölték el, mert semmilyen tapasztalat nincs arra, hogy mi van akkor, ha SSI primovakcináció után bolgárral oltanák újra a hegnegatívokat. A dolognak sok jelentősége nincs, ugyanis az újraoltást amúgy is elhagyták már szinte mindenhol (mert nem volt kellőképpen megalapozva a hatásossága).
A bolgár vakcina is centralizáltan törzskönyvezett, WHO által prekvalifikált oltóanyag, így drámai különbség valószínűleg nem lehet, de igyekszem érdeklődni, mert erről a polifunkcionális T-sejt válasz dologról nincsenek személyes ismereteim.

NAR 2013.07.17. 14:39:37

Mi a helyzet az oltások minőségbiztosításával? Ezt a levelet ugyan nem dánoknak, bolgároknak vagy kanadaiaknak küldték, hanem franciáknak, de azért eléggé meredekek a megállapításai:

www.fda.gov/ICECI/EnforcementActions/WarningLetters/2012/ucm312929.htm

"Sterility for all lots of [...] BCG Live (Intravesical) (BCG-IT) manufactured in Building (b)(4) since [...] 2000 cannot be assured."

"On April 13, 2012, facility personnel and an FDA investigator were allowed to enter the washing and sterilizing area of Building (b)(4) immediately after having been in the live virus testing area of Building (b)(4)."

Ez pedig három másik bevont oltás:

www.ukmicentral.nhs.uk/headline/database/printstory.asp?NewsID=1455

"a number of batches of these products do not comply with the requirements of their registered specifications for potency throughout their shelf lives"

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.07.21. 20:55:41

@NAR: Nagyon tanulságos link, köszönöm, hogy elküldted! (Bár azt gondolom, hogy abszolút nem ide tartozik, hanem a Minőség bejegyzéshez; annál is inkább, mert az elsőben ráadásul BCG alatt nem is a BCG védőoltásról van szó, hanem a húgyhólyag-rák kezelésére szolgáló BCG gyógyszerről.)

Olyan szempontból mondom, hogy tanulságos, hogy a védőoltás-ellenesek egy visszatérő mítosza, hogy a gyógyszergyárak kilóra megvették az őket elvileg felügyelő szerveket, és a valóságban szó nincs semmilyen felügyeletről, csinálnak amit akarnak. Azt hiszem erre elég csattanós válasz az első linken szereplő kilométeres lista, olyan szintű észrevételekkel mint hogy 2011. április 11-én azt tapasztaltuk, hogy a fiolákat töltő dolgozó úgy távolította el a gyűjtőedényben lévő fiolákat, hogy közben átnyúlt a még nyitott fiolák fölött, megsértve ezzel a 1ES-481-es SOP-ot...

A tartalmát illetően gondolom mindenkinek világos aki valaha (bármilyen) gyárban járt, hogy ilyeneket csak ott nem lehet találni, ahol nem folyik gyártás :) Félreértés ne essék, ezzel nem azt akarom mondani, hogy felesleges az ilyen szintű ellenőrzés, épp ellenkezőleg: MAXIMÁLISAN támogatom (összhangban azzal, hogy egy ilyen gyártásnak a kockázata is nagyobb, mint egy légycsapó-gyártásnak). Ezek tehát (különösen ideértve a második linken lévő esetet, ahol vissza is vontak sarzsokat) számomra azt mondják, hogy igenis működik a független kontroll a gyártók felett, aminek - ahogy írtam is - rendkívüli módon örülök, illetve maximálisan el is várom.

NAR 2013.07.23. 18:16:13

Ha félig telinek tekinted a poharat, akkor "működnek az ellenőrzések", ha félig üresnek, akkor "ott volt a hibás gyógyszer a polcon" :-)

www.fluadvisor.co.uk/flu-news/flu-vaccine-preflucel-withdrawn-in-alert-over-side-effects%E2%80%8E

Ezt például vagy fél évig használták, bár nyáron nem hiszem, hogy túl sok influenza-oltást adnának be...

Végső soron mérlegelni kell: ha nem szabolcsi putriban vagy pesti hajléktalanszállón él valaki, mekkora esélye van arra, hogy elkapja a betegséget, ezzel szemben mekkora az esélye annak, hogy az oltás valami galibát okozzon (a mellékhatásokról itt nem írsz, pedig mintha gyakori lenne a seb, bár az nem súlyos).

Ja, és tök jól felsoroltad az európai országokat, de nem említetted azt a fejlett országot, ahol nem adják: USA :-)

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2013.07.28. 23:27:46

@NAR: "Ha félig telinek tekinted a poharat, akkor "működnek az ellenőrzések", ha félig üresnek, akkor "ott volt a hibás gyógyszer a polcon" :-)"

Persze, nem is kérdés, nyilván van benne ilyen szemlélet kérdés is; de másrészről - épp ugyanezzel az erővel! - szerintem az a védőoltás-ellenes hozzáállás sem járható, hogy ha nincs semmi kritika akkor "persze, megvették az ellenőrző hatóságokat a mocskos gyógyszergyárak!", ha meg van, akkor "na ugye, mi már előre megmondtuk, hogy szennyezett az összes vacak!". Szóval érted :)

"Végső soron mérlegelni kell: ha nem szabolcsi putriban vagy pesti hajléktalanszállón él valaki, mekkora esélye van arra, hogy elkapja a betegséget, ezzel szemben mekkora az esélye annak, hogy az oltás valami galibát okozzon (a mellékhatásokról itt nem írsz, pedig mintha gyakori lenne a seb, bár az nem súlyos)."

Egyetértek. (A mellékhatásokról amúgy pusztán azért nem írok itt, mert ez a "Hatásosság" fejezet egyik cikke, lásd a tartalomjegyzéket itt: vedooltas.blog.hu/2012/09/04/tartalomjegyzek_gyanant .) Ez olyannyira így van, hogy én magam is a költség-haszon elemzés alapján történő döntést hangsúlyozom: vedooltas.blog.hu/2012/09/05/_how_it_sums_up_--_avagy_egy_kis_osszefoglalo_ertekeles .
(Egyedül annyit tennék hozzá kiegészítésként, hogy az általad felsorolt helyzet nem minden betegség esetén olyan egyértelmű, hogy befolyásolja az elkapási esélyt. Pl. pont a TBC-nél egyértelműen igen, de mondjuk a kanyarónál szinte semennyire.)

"Ja, és tök jól felsoroltad az európai országokat, de nem említetted azt a fejlett országot, ahol nem adják: USA :-)"

Ez így igaz, de én abban a bekezdésben arra az állításra reagálok, hogy "Európában már nem is ajánlott sehol a BCG" (igen, ilyet is olvastam...), erre tekintettel azt gondolom, hogy az ilyen felsorolás korrekt :)

Aneeta212 · www.my-hair-clinic.co.uk 2016.12.08. 00:31:08

Kedves Tamas,

Nem tudom, hogy mennyire aktiv meg ez a blog, de remelem, kapok valaszt.

Az Egyesult Kiralysagban elunk, ahol allamilag nem oltjak a gyerekeket BCG-vel. Viszont Magyarorszagon meg mindig torveny irja elo ezen oltast.
Az NHS valasza, hogy azert nincs oltas, mert nem veszelyeztetett sem a UK, sem Magyarorszag.
Viszont peldaul London egyes negyedeiben oltjak a gyerekeket vagy azokat, akiknek a szulei magas kockazatu orszagokbol szarmaznak vagy ahhoz kozel elnek.
Onnek mi a velemenye arrol, hogy beadassuk-e gyermekunknek maganorvos altal az oltast vagy sem?

gybencsko 2016.12.12. 12:08:35

@Aneeta212:

Kedves Aneeta!

Bár én nem Tamás vagyok, azért jó közelítéssel szerintem ugyanazt mondaná, mint én :)

Az első és legfontosabb, hogy ezt elsősorban az orvosával kell megbeszélnie, orvosi kérdésekben az orvosokra kell hallgatni, nem rám, Tamásra vagy bármilyen internetes fórumra.
Tájékozódni viszont nagyon is lehet! Ehhez érdemes megnézni a legutóbbi TBC-reportot a UK-ből: www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/564656/TB_annual_report_2016.pdf

Amit ebből ki lehet olvasni:
- az esetek kiugróan magas arányban fordulnak elő Londonban (lásd 10-13. oldal), vidékhez képest többszörös gyakorisággal sújt le a betegség (ezért nem oltanak az egész országban)
(- ennek oka, hogy itt élnek azok a közösségek, ahol nagyobb probléma a TBC, a TBC-s betegek 72%-a ugyanis nem az UK-ben született, főleg indiai, pakisztáni, szomáli, bangladesi stb gyökerűek betegedtek meg (lásd 20. oldal), Magyarország nincs a listán a top 15-ben (ezért írta ezt az NHS), de a sokkal fertőzöttebb Románia a 7.
- viszont szó sincs arról, hogy a bevándorlás tartaná csak fenn a betegséget, mivel az esetek többségénél a beteg már legalább 6 éve a UK-ban tartózkodott)
- univerzális BCG oltást vezettek be a magasabb incidenciájú területeken, illetve a nagyfokú mobilitás miatt London összes kerületében (lásd 62-64. oldal)
- a TBC előfordulása az elmúlt években rohamosan csökkent

Szóval ahogy én látom, hogy ha Londonban (különösen a magasabb incidenciájú kerületekben, lásd 64. oldal), Slough-ban vagy Leichesterben élnek, vagy gyakran járnak oda, akkor valóban megfontolandó az oltás, hiszen akkor nagyobb az esélye, hogy a gyerek is megfertődődik, de itt rendesen oltanak is BCG-vel. Ha Anglia más részén élnek, akkor jóval kisebb a veszély, kevésbé éri meg az oltás. Keresse ki azt a részt, ahol laknak (12-13. oldal), talán az segít a döntésben.

Aneeta212 · www.my-hair-clinic.co.uk 2016.12.12. 13:15:48

@gybencsko:

Nagyon koszonom, kimeritoen reszletes ez a tajekoztato anyag!
Az angol orvos valasza az, amit a NHS javasol: nalunk Manchesterben nem szukseges az oltas.
-
A magyar orvos valasza: kotelezo ez az oltas.

A maganorvos valasza pedig, hogy mi dontsuk el.

A tajekoztato alapjan alacsony kockazatu teruleten elunk. Hajlunk arra, hogy nem adatjuk be a gyermeknek.
Hallottunk olyan "pletykakat" is, hogy mar Mo-n sem lenne szukseges, de mivel torveny irja elo, ezert tovabbra is adjak. Illetve valoban jo odafigyelni a roman szomszedokra.

gybencsko 2016.12.12. 15:34:03

@Aneeta212:

A pletyka annyiban igaz, hogy Magyarországon ha nem is töretlenül, de nagyjából folyamatosan csökken a TBC előfordulása, és ha ez a trend folytatódik, akkor nálunk is ki fogják vezetni a BCG oltást. Hogy ez jövőre vagy 10 év múlva lesz, azt majd az okosok eldöntik. Fertőzöttségben jelenleg az angol vidék felett, de bőven London alatt állunk.
blank
süti beállítások módosítása