Védőoltásokról - a tények alapján

(Aki először jár ezen a blogon, az javaslom, hogy kezdjen itt: Tartalomjegyzék gyanánt.)

A védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányainak egyikét jelentik.

Több száz millió ember életét mentették meg a történelemben (illetve, a világ szerencsétlenebb országaiban, mentik meg mind a mai napig). Azáltal, hogy segítik elkerülni a megbetegedéseket, csökkentik a gyermekek fájdalmait, szenvedését, segítik elkerülni a még súlyosabb (adott esetben maradandó megnyomorodáshoz vezető) szövődményeket, tehermentesítik a nemzetgazdaságot és az egészségügyi ellátórendszert. Ami miatt a csodálatos jelző nem túlzás, hogy mindezt milyen kis áron teszik: kockázataik (illetve költségük) sok nagyságrenddel az előbbi előnyök mögött marad.

Manapság azonban felbukkantak, Magyarországon is, csoportok, akik fejükbe vették, hogy megingatják a bizalmat a védőoltásokban. Amíg ezt tárgyszerű, szakmai vita keretében teszik, nincs is semmi gond. Néhányan azonban nem érvelnek, hanem manipulálnak, nem megalapozott kritikájuk van, hanem előre eldöntött prekoncepcióikat, összeesküvés-elméleteiket igyekeznek szakmai köntösbe bújtatni. Céljuk, hogy érzelmekre hatva verjenek át embereket, károkat okozva az egész magyar közegészségügynek, a magyar gyermekeknek.

Meggyőződésem szerint csak felvilágosítással, ismeretterjesztéssel lehet e manipulációk ellen hatékonyan fellépni. E blog ezt a célt kívánja szolgálni: bemutatja, hogy a védőoltás-ellenesek hazugságaival szemben mit mutatnak a tények a védőoltásokról. Szó lesz a hatásosságról, a biztonságról; a témákat folyamatosan bővítem.

A blog központi oldala, ahonnan indulni érdemes: Tartalomjegyzék gyanánt. Innen indulva minden tárgyalt kérdés megtalálható, strukturált rendben.

A blog anyaga "könyv" formában is elérhető: Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján, sőt, most már igazi könyvként is, ha valaki jobb szeretné papíralapon olvasni. Rövid összefoglalóként ezt a cikkemet ajánlom.

Elérhetőség

A szerző biostatisztikus, az ÓE Élettani Szabályozások Csoportjának adjunktusa, a BCE Statisztika Tanszékének félállású adjunktusa.

Email-es elérhetőség:

 

Friss topikok

Címkék

adatforrás (2) adatvizualizáció (2) all trials (1) alumínium (3) andrew wakefield (2) autizmus (7) bárányhimlő (6) BCG (3) bexsero (6) bíróság (1) biztonság (37) boldogkői zsolt (1) cfr (1) cikk (9) cocooning (1) Cristopher Exley (1) cukorbetegség (1) diabetes (1) diftéria (1) efpia (2) egészségi állapot (1) előadás (3) epidemiológia (4) epidemiology and infection (1) eradikáció (1) etika (1) fészekimmunizálás (1) formaldehid (1) forrás (1) függetlenség (1) gyermekrák (1) haemophilus influenzae b (1) hatásosság (32) háziorvos továbbképző szemle (1) hepatitis b (2) Hib (1) higany (3) hírvivő (1) horváth ildikó (1) immunológia (1) immunrendszer (1) indokoltság (2) infektológia (4) influenza (1) interjú (2) ipm magazin (2) ipv (1) járványos gyermekbénulás (2) jog (2) kanyaró (8) kiggs (1) kockázat-haszon mérlegelés (5) kockázatérzékelés (1) kockázatkommunikáció (1) költséghatékonyság (3) könyv (8) kötelezőség (2) kritikus gondolkodásmód (7) Kürti Katalin (1) kutatás (4) matematika (1) meningococcus (5) minőség (3) MMR (5) morbilli (8) műhelytitok (8) mumpsz (1) nátrium-klorid (1) nyájimmunitás (10) oltás (117) oltás-rezisztencia (1) opv (1) orvosi hetilap (1) orvosi kutatások kritikus értékelése (9) orvosi megismerés módszertana (1) orvosi szemétkosár (2) összetevő (5) övsömör (1) PCV (1) pertussis (9) pneumococcus (1) policy (1) polio (5) prevenar (1) rota (1) rózsahimlő (2) rsv (1) rubeola (3) statisztika (3) synflorix (1) szamárköhögés (9) szatymaz (1) szebik imre (1) szendi gábor (5) szükségesség (1) TBC (2) tetyana obukhanych (1) tiomerzál (3) torokgyík (1) transzparencia (3) ukrajna (1) vakcina (118) varicella (5) védőoltás (118) wakefield (3) wavelet (1) zoster (1) Címkefelhő

Bexsero: új adatok és eredmények

2017.01.06. 03:00 Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu)

A Bexsero-ról szóló cikkünk megjelenése óta eltelt időben történt pár fejlemény e védőoltással kapcsolatban; most ezeket próbálom meg tömören összefoglalni. Annál is inkább, mert a cikk fő üzenete ugyebár épp az volt, hogy egyrészt jelenleg keveset tudunk, de másrészt ez igen hamar változhat, így szükséges is, hogy az ember kövesse ezeket az új eredményeket, adatokat. (A mai világ egyik előnye, hogy ezt elvileg akárki megteheti, hiszen rendelkezésre állnak a szükséges információforrások, jószerével csak Internet kell hozzá. Tehát bár egyáltalán nem kell, hogy ezt az eredeti szerzők írják meg, de mivel sajnos magyar nyelven nem láttam még eddig nyomát sem ilyen írásnak, így most, hogy végre jutott egy kis időm, igyekeztem ezt a hiányosságot pótolni.)

Az előbbi gondolatot fontosnak tartom hangsúlyozni: a cikkünk elsődlegesen nem azt mondta, hogy "baj van az oltással", hanem azt, hogy "még nem tudjuk hányadán állunk az oltással". Azért mondtam, hogy ezt fontosnak tartom hangsúlyozni, mert az eltelt időben én is több olyan kérdést kaptam, amiből úgy tűnt, hogy ez nem volt mindenkinek világos: amikor azt mondjuk, hogy nincs bizonyíték valami jóságára, azt nem azt jelenti, hogy nem jó, hanem azt, hogy nem tudjuk, hogy jó-e. A kettő nem ugyanaz... Épp ezért mondtuk, hogy várni kell, várhatóan amúgy nem is sokat, és okosabbak leszünk. És ez az, ami most elkezdődött.

Ezen írás kulcsüzenetei:

  • Megjelentek a legelső eredmények a Bexsero klinikai – azaz tényleges megbetegedés elleni – hatásosságáról. Noha egyelőre még bizonyítóerejük korlátozott, az adatok biztatóak, legalább 80% feletti való életbeli hatásosságról tanúskodnak.
  • Már több mint 1 millió oltást adtak be Angliában, e hatalmas szám fényében megnyugtató, hogy konkrét biztonsági probléma nem derült ki. Az előzetesen felmerült legaggasztóbb potenciális mellékhatásra (Kawasaki betegség) vonatkozó célirányos vizsgálat ugyan még nem készült, de első, még nem publikált eredmények szerint a betegség előfordulása nem növekedett meg; ez alacsony bizonyítóerejű, de mindenképp biztató hír.
  • Szinte biztos, hogy a Bexsero semmilyen szokványos értelemben nem költséghatékony (ez persze csak az állam számára fontos szempont, aki más pénzét költi a vakcinára).

Lássuk tehát, hogy mik történtek azóta! A legfontosabb, hogy – pontosan ahogy annak idején megjósoltuk! – tényleg csak egy évet kellett várni, és elkezdtek jönni az első eredmények, mégpedig – szintén ahogy előre várható volt – mindenekelőtt Angliából, ahol 2015 szeptemberében széleskörű (szinte univerzális, 80-90%-os átoltottságot elérő) oltási programot indítottak be.

Az angolok dicséretre méltó (ilyen helyzetben persze el is várható) gyorsasággal elemezték az adatokat és közölték nyilvánosan az eredményeket. Elsőként 2016 szeptemberben a 20. International Pathogenic Neisseria Conference-en konferenciaelőadásként, majd – követve a szokásos tudományos menetrendet – október végén folyóiratközleményként is megjelentek a részletes adatok Parikh és mtsai tollából.

A főbb eredményeket az egész blogon következetesen használt szempontok szerint csoportosítva mutatom be.

Hatásosság

A hatásosságra vonatkozó bizonyítékokat az összes többi oltásnál is követett csoportosítás szerint (és az ott ismertetett terminológiát használva) mutatom be.

Longitudinális ecological vizsgálatok

...azaz annak vizsgálata, hogy az oltás bevezetése után a bevezető országban csökkent-e a megbetegedések száma (illetve ez mennyire valószínű, hogy az oltásnak tudható be, és nem egyéb, az oltás bevezetésével csak véletlenül egybeeső változás hatásának).

Ez egy olyan vizsgálat, ami a Bexsero esetében teljesen kézenfekvően elvégezhető, ráadásul bárki megteheti, hiszen a Public Health England, az angol közegészségügyi szerv, negyedévente közli az invazív meningococcalis megbetegedések számát, szerencsére szerotípus és életkor szerint bontva is.

A meningococcus C kapcsán ezen adatok feldolgozásában már szereztem némi tapasztalatot, így nem túl nagy munka árán ki tudtam másolni egy táblázatba a B típusra vonatkozó, életkor szerint bontott adatokat egészen 2011 I. negyedévig visszamenően. Így néz ki a helyzet, ha az összes adatot tekintjük:

 osszmenb_uk_idosor.pngA vékony vonalak a tényadatokat jelzik, a vastag a 4 negyedéves mozgóátlag (azaz az aktuális negyedév és a megelőző három negyedév átlaga – ezért is hiányzik az első három negyedévnél). Erre azért van szükség, mert a betegségnek – mint az épp ebből az ábrából is látszik – nagyon erős szezonalitása (tehát ismétlődő éven belüli mintázata: téli maximum, nyári minimum) van, ami nehezen követhetővé teszi az alakulást, a mozgóátlag ezt simítja ki, jobban mutatva a hosszútávú trendet.

Az ábra annyiban helytelen, hogy az esetszámot, és nem a lakosságszámra vetített incidenciát mutatja, de mivel ilyen rövid idő, mindössze néhány év alatt nem rendeződött át lényegesen Anglia korfája, így ezzel nem vétünk érdemi hibát.

Emeljük ki most a mi szempontunkból legfontosabb korcsoportot, az 1 éven aluliakat:

csak1evalattmenb_uk_idosor.pngKét megállapítást egyértelműen tehetünk:

  1. A meningococcus B okozta invazív megbetegedések száma csökkenő trendet mutat, oltástól függetlenül is (azaz már az oltás előtt is jól érzékelhető csökkenés volt az esetszámban). Ez azért fontos, mert óvatosságra int: nem lehet egyszerűen azt nézni, hogy az oltás bevezetése utáni esetszám mennyivel alacsonyabb mint a bevezetése előtti, mert akkor az oltástól független csökkenést is az oltás hatásának tudnánk be.
  2. Másrészt azonban az utolsó, 2016 III. negyedévi adat, legalábbis amennyire ránézésre meg lehet állapítani, egészen kiugróan, mind a fent említett hosszútávú trenden, mind a természetes ingadozáson túlmutatón alacsony – ez lesz az oltás hatása! (Eltekintve persze az esetleges confounding-tól, tehát attól, hogy az oltás bevezetése csak véletlenül esett egybe más tényezők miatti csökkenéssel. Ezt a kérdést a vonatkozó cikkem végén részletesen is megtárgyaltam.)

Röviden szeretném bemutatni, hogy hogyan lehet az oltás hatását a fentiekre tekintettel korrekten számszerűsíteni, hogy ne csak "ránézésre" tudjunk nyilatkozni. Az alapgondolat, hogy az oltás bevezetését megelőző évek alapján egy görbét (egyenest) illesztünk az adatokra, előrevetítjük azt az oltás érájába, és megnézzük, hogy a tényleges adatok hol vannak ehhez – tehát lényegében az oltás hiányában becsült adatokhoz, a "mi lett volna ha nem vezetjük be az oltást" adatokhoz – képest.

Ez így néz ki az összes korcsoportra (a kék görbe 2016 III. negyedév előtti része az illesztett görbe, a többi az előrevetített):

oltashatas_menb_uk_osszes.png

És így a mi szempontunkból legérdekesebb 1 év alatti korosztályt kiemelve:

oltashatas_menb_uk_csak1evalatt.png

Szépen látszik, ahogy ez a modell figyelembe veszi a hosszú távú trendet is (a 2016-os becsült adatok alacsonyabban vannak, tehát oltás nélkül is vártunk volna csökkenést), így a tényadatok elmaradása ettől már az oltás tényleges hatása! A modell másik előnye, hogy lehetővé teszi a korábban már említett "természetes ingadozás" hatásának figyelembevételét is, tehát, hogy nem lehet-e, hogy ez az elmaradás csak a megbetegedések számának ingadozása miatt fordult elő (a módszereit most nem részletezem, ezzel foglalkozik az induktív statisztika).

Ez persze csak nagyon elnagyolt demonstráció volt, a valóságban számos további apróságot figyelembe kell venni (mely korcsoportok jogosultak pontosan az oltásra, mikor kapják meg az oltásaikat stb.). Parikh és mtsai a már említett cikkükben elvégezték ezt a pontosabb elemzést, és azt találták, hogy a meningococcus B esetek számának csökkenése minden oltásra jogosult korcsoportot tekintve 50%, ha figyelembe vesszük a trendet, akkor 36%. Ez a 36%-os csökkenés a szokásos kritériumok szerint olyan nagy, ami nem tudható be a természetes ingadozásnak (az ebben jártasak kedvéért: p=0,015).

Mondhatjuk akkor, hogy az oltás hatásossága 36%? Természetesen nem. Ez egy ecological elemzés volt, aggregált adatokon alapult, tehát teljesen figyelmen kívül hagytuk, hogy ki betegedett meg, például oltottság szempontjából (csak az számított, hogy hányan). Gondoljunk bele, ha volt ugyan 5 betegünk, de kivétel nélkül mind oltatlan volt, akkor az oltás hatásossága 100%! Ennek vizsgálatához azonban már finomabb adatokra van szükségünk.

Összefoglalva: e módszer bizonyítóereje korlátozott, részint az előbbi probléma miatt, részint a confounding miatt, ám igen biztató eredményeket adott. Sajnos mire elég sok gyerek beoltódott, azaz mire az oltás hatása a legkifejezettebb lehetett volna, addigra beköszöntött a nyár, amikor egyébként is kevés megbetegedés van – abban pedig nehéz megítélni, hogy volt-e csökkenés, illetve, hogy mekkora. Fél-egy év múlva sokkal okosabbak leszünk, amikor a mindig jóval nagyobb esetszámot hozó téli időszaknak is meglesznek az eredményei!

Keresztmetszeti ecological vizsgálatok

...azaz annak vizsgálata, hogy az oltást alkalmazó országokban kevesebb megbetegedés fordul-e elő mint az oltást nem, vagy kevésbé átfogóan alkalmazó országokban (illetve ez mennyire valószínű, hogy az oltásnak tudható be, és nem más, az oltottságbeli eltéréssel csak véletlenül egybeeső egyéb országok közötti eltérés hatásának).

Ilyen vizsgálat nem készült a Bexsero kapcsán, és a közeljövőben nem is várható, hogy készüljön. A probléma az, hogy az egyes európai országok között hatalmas – több mint tízszeres! – különbségek vannak, oltástól teljesen függetlenül is (tehát az oltás bevezetése előtt is) a meningococcus B okozta invazív megbetegedések incidenciájában, így még egy 50%-os, vagy akár annál nagyobb mértékű csökkenés utáni érték sem lesz perdöntő.

Az ECDC, az európai járványügyi központ szerencsére gyűjt erre vonatkozóan összehasonlítható adatokat, így könnyen leellenőrizhetjük a fenti állítást (az ábrán az összes B eset látható):

menb_incidence_europe.png

Számszerűsítve, van olyan ország, ahol közel 1,5/100 ezer fő/év az incidencia (pl. Írország), és van, ahol a 0,15/100 ezer fő/év-et sem éri el (pl. Norvégia).

(A fenti ábrából mellesleg az is látható egyrészt, hogy Magyarországon szerencsére jó a B típus járványügyi helyzete európai összehasonlításban, másrészt az is, hogy az angoloknál miért ilyen égető ez az egész kérdéskör – a legrosszabbak között van a helyzetük egész Európában.)

A megbetegedések hogyan érintik az oltottakat és az oltatlanokat

...azaz annak vizsgálata, hogy aránytalanul érintik-e a megbetegedések azokat, akik nincsenek beoltva.

Szemben az előbbi ecological vizsgálatokkal, itt már részletesebb adatokat is felhasználunk. Az egyik lehetőség, amit az angolok a mostani elemzésükben is követtek, a Farrington-féle screening. Az előbbi linken elérhető írásom ezt részletesen bemutatja, dióhéjban ez annak vizsgálata, hogy a megbetegedetteken belül mennyi az oltottak aránya: ha kisebb mint az összpopulációban, akkor az oltás hatott (és a különbség alapján számszerűen is meghatározható, hogy mennyire).

Ez ilyen formában alapvetően még mindig aggregált adatokon nyugszik, de az angolok egy lépéssel továbbmentek: nem egyszerűen az "összpopulációból" (pl. nemzeti adatokból) vették ki az átoltottságot, hanem minden egyes esethez a vele azonos korú csecsemők ugyanazon időszakban regisztrált átoltottságát kérték le az adatbázisukból. (Ez azért jó, mert kiszűri az életkor és az időszak szerinti confounding-ot. Például ha a betegség olyan, hogy biológiai okokból inkább a fiatalabbakat érinti, és az oltást valamiért az idősebbek nagyobb arányban kapják meg, akkor azt fogjuk hinni, hogy hat, akkor is, ha valójában nem, hiszen a megbetegedettek között kevesebb lesz az oltott – csak épp az életkoruk, és nem az oltás miatt! Természetesen a fordított helyzet is elképzelhető. Ez az életkor szerint confounding; ezt lehet a fenti módszerrel kiszűrni, hasonló a helyzet az időszakkal is.)

Az eredmények látványosak: a vizsgált időszakban, azaz a bevezetést követő első 10 hónapban 37 meningococcus B okozta invazív megbetegedés fordult elő, közülük 8 volt oltatlan (ebből 4 lett volna jogosult mindkét dózisra), 20 kapott egy oltást és 9 kapott két oltást. Az egy dózis hatásossága szempontjából tehát 28 megbetegedésünk van, amiből 20 kapott oltást, vagyis a megbetegedettek között 20/28=71,4% az oltottak aránya, viszont a hozzájuk fent részletezett módon illesztett, megfelelő háttérpopulációban az egy dózist kapók aránya 76,2%, így az oltás hatásossága mindössze 22,0%. (Ráadásul ez olyan közel van a 0-hoz, hogy az eltérés betudható a természetesen ingadozásnak.) Amennyiben azonban arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire hatásos, ha valaki mindkét dózist megkapja, akkor az egy dózist kapókat, valamint azt a négy csecsemőt, aki nem is lett volna jogosult két dózisra, kizárjuk, így marad 9 oltott a 13 betegen belül (69,2%), miközben az átoltottság a megfelelő összpopulációban – a korrekt számítás kedvéért természetesen ezt is úgy értve, hogy az egy dózist kapottakat kizárva – 92,9% volt; ez alapján a két dózis hatásossága 82,9%!

(Az előbbi linken részletesen elmagyarázom, hogy hogyan lehet, hogy egy oltás hatásos, ráadásul nem is kicsit, ha egyszer a betegek több mint kétharmada be volt oltva, de a könnyebb követhetőség kedvéért a lényeget talán érdemes itt is megismételni. Egy egyszerű számpéldán szemléltetve: van 1000 angol gyerek, közülük 929-et beoltanak, 71-et nem. (Ugye így jön ki a 92,9%-os átoltottság.) A 929 oltottból került ki 9 beteg, a 71 oltatlan közül pedig 4. Ez tehát azt jelenti, hogy az oltott csoportban 9/929=0,97% a megbetegedés kockázata, az oltatlan csoportban pedig 4/71=5,63%. Az oltás tehát 0,97/5,63=17,2%-ára csökkentette a megbetegedési kockázatot! A hatásossága számszerűen 100-17,2=82,8% – ebből a kerekítés miatt lesz 82,9% a valódi érték, mert az átoltottság nem pontosan 92,9% volt, de a szerzők a cikkben természetesen a teljesen pontos értékkel számoltak.)

Fontos azonban hozzátenni (az esetleges nem kontrollált confounding-on túl talán ez a legnagyobb limitációja ennek a vizsgálatnak), hogy ezeket az értékeket nagyon kis esetszámokból kellett becsülni, egy-két tucatnyi betegből, így nagy bennük a természetes ingadozásból fakadó bizonytalanság (például a legjobb tippünk a hatásosságra ugyan az impresszív 82,9%, de az adatok valójában 24,1%-tól 95,2%-ig minden értékkel kompatibilisek a szokásos megbízhatósági szinten). Ezen ismét csak az fog segíteni, ha várunk még egy picit, különösen, hogy most a több beteget hozó téli időszak fog következni.

Ez volt tehát a Farrington-féle screening eljárás. Hagyományos kohorsz vagy eset-kontroll vizsgálat – ami a még magasabb bizonyítóerejű lenne – tudomásom szerint még nem készült a Bexsero klinikai hatásosságának vizsgálatára.

Klinikai kísérletek

...azaz olyan vizsgálatok, melyben a kutatást végzők befolyásolják, hogy ki kap oltást és ki nem (és ilyen módon megtehető, hogy véletlenszerűen adják be).

Noha a confounding elleni védettség miatt ez a legnagyobb bizonyítóerejű módszer, ilyen nem készült és minden bizonnyal soha nem is fog készülni a Bexsero-ra, a betegség ritkasága miatt. (Ezt most természetesen a klinikai végpontra, tehát a megbetegedésre értem. Immunológiai végponttal nagyon is lehet ilyet csinálni, olyannyira, hogy épp ilyenek alapján törzskönyvezték a vakcinát.) Amint az előbbi linken szereplő írásban részletesen is körbejártam, ilyen ritka betegségnél lehetetlen a kísérletes vizsgálat, mert akkora méretű csoportokra volna szükség, melyekkel a kísérlet már kivitelezhetetlen. (Pláne, ha érdemi nyájimmunitási hatása is van az oltásnak.)

Szekunder hatásosság

...azaz az a kérdés, hogy az oltás adta védelem hogyan gyengül idővel.

Ebben a kérdésben két új tanulmány jelent meg (természetesen mindkettő immunológiai végponttal, a klinikai végpontos vizsgálatokhoz értelemszerűen még nem telt el elég idő): Iro és mtsai azt találták majdnem 500 gyerek utánkövetése alapján, hogy 3 alapimmunizáló dózis után akár 12, akár 18, akár 24 hónapos korban adtak negyedik dózist, 4 éves életkorra a protektív titerrel rendelkezők száma nagyon hasonlóan alakult, a legszerencsésebb baktériumizolátummal szemben 89-100%, de a legpechesebb esetében mindössze 8-12%. (Jó hír azonban, hogy egy ötödik oltással jól frissíthető volt.) Snape és mtsai azt vizsgálták mintegy 1500 gyermek bevonásával, hogy a három alapimmunizáló oltás után hogyan alakul a védelem a negyedik dózis előtt: 12 hónapos korban 96-100% és 18-35% között alakult a protektív titerrel rendelkezők aránya baktériumizolátumtól függően, 24 hónapos korban már csak 82-94% és 7-13% között.

Összefoglalva megállapítható, hogy bár az izolátumtól függően rendkívül eltérő ráták miatt nehéz meghatározni, hogy vajon összességében az effektív (klinikai) védelem meddig tart, de valószínűleg gyorsan – akár már 10-20 hónapos nagyságrendben – gyengül. Fontos azonban itt is észben tartani, hogy a meningococcus B okozta invazív megbetegedések kockázata erősen koncentrált az első egy-két életév környékére, így egy átmeneti védelemnek is nagyon komoly jelentősége lehet. Ezen adatok alapján azonban arra nem számíthatunk, hogy a csecsemőköri immunizálás magasabb életkorban is védelmet ad (legalábbis emlékeztető oltás nélkül).

Biztonság

Érdemi biztonsági problémáról nem jelent meg közlemény a Bexsero kapcsán. (Egy elképesztően ritkán használt gyógyszerrel együttadva hemolízist okozhat egy hatósági állásfoglalás szerint; illetve egy német csoport beszámolt 1 (azaz egy) súlyos, de szerencsére szinte maradéktalanul gyógyuló lokális reakcióról (felsővégtagi diszfunkció: myositis, periostitis, vasculitis) az oltás következtében.)

Ez feltétlenül jó hír önmagában is, hiszen minél nagyobb/gyakoribb disznóságot okozna, annál valószínűbb, hogy arról tudnánk, márpedig az angolok rengeteg oltást (több mint 1 millió dózist!) adtak be, így egyértelműen biztató, hogy ennek ellenére sem derült ki semmilyen probléma.

Más kérdés, hogy a cikkünkben annak idején megfogalmazott legfontosabb konkrét aggodalom (Kawasaki betegség) kapcsán eddig még nem jelent meg célirányos vizsgálat. (Egyetlen – kanadai – vizsgálat ugyan kitért erre is, ám abban olyan kevés alany, illetve rövid utánkövetés volt, hogy eleve lehetetlen volt, hogy ki tudja mutatni a várható mértékű növekedést, még ha van is ilyen.)

Erre is ugyanaz vonatkozik, mint a hatásosságra: csak várni kell, valószínűleg nem is sokat, hogy elég adat gyűljön össze, és biztosabbat tudjunk mondani a kérdésben.

Az angolok mindenesetre ebben a kérdésben is meglehetősen módszeresek; 2016 októberében közölték a Kawasaki betegség előfordulását különböző oltások után, de még a Bexsero bevezetését megelőzően. Ez azért nagyon fontos, mert lényegében megadja a baseline kockázatot, azaz az oltás nélküli (mármint Bexsero nélküli) kockázatot; a Bexsero bevezetését követően így már van mihez hasonlítani az adatokat! Ahogy az előbbi linken is kifejtettem, ez azért roppant lényeges, mert lehetővé teszi oltásbiztonsági következtetések levonását pusztán passzív adatok alapján.

Addig is amíg a szisztematikus vizsgálatok eredményei megérkeznek, el tudom mondani, hogy a Parikh-cikk levelező szerzője arról tájékoztatott (emailben rákérdeztem erre nála), hogy a Kawasaki betegség incidenciája nem növekedett meg Angliában az oltási program beindítása óta. Ez – még ha el is tekintünk attól, hogy a "személyes közlés" típusú hivatkozás önmagában sem a legerősebb forrás –  alacsony bizonyítóerejű érv, de mindenképp jó hír.

Költség-hatékonyság

Elkészültek az első elemzések Németországra (Christensen és mtsai), Franciaországra (Lecocq és mtsai) és Olaszországra (Gasparini és mtsai). Ezek azt mutatták, hogy egy minőséggel korrigált életév megmentése a Bexsero-val (országtól és pontos szcenáriótól függően) jellemzően 200-500 ezer euró körül alakul, ami horribilis összeg, és így – különösen az alacsony incidenciájú országokban, mint amilyen mellesleg hazánk is – a jelenlegi árszabás mellett fel sem merül, hogy költség-hatékony legyen.

(Ez természetesen csak az állam számára fontos, aki közpénzből veszi a vakcinát, tehát mások pénzét költi rá. Ha valaki a saját pénzéből veszi meg mondjuk a gyermekének a vakcinát, akkor nem kell, hogy ilyen szempontjai legyenek: a saját gyermekünket akár nagyon drágán is meg akarhatjuk védeni egy nagyon ritka betegséggel szemben is.)

39 komment

Címkék: biztonság vakcina oltás védőoltás meningococcus hatásosság bexsero

A bejegyzés trackback címe:

https://vedooltas.blog.hu/api/trackback/id/tr612099021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rm40 2017.01.09. 22:06:18

Köszönet az írásért! Egy laikus kérdés: kimutattak-e bármilyen eltérést az oltottaknál történt megbetegedések halálozási aránya és az oltatlanok ugyanezen adatai között?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.01.10. 13:52:45

@rm40: Ez egy nagyon jó kérdés. (Mert sok esetben tapasztaljuk, hogy az oltottak, még ha meg is betegednek, kevésbé súlyos lefolyású betegségen esnek át mint az oltatlanok.) A Parikh-cikk erről a kérdésről nem nyilatkozik. Bár valószínűleg ez nem is lenne könnyű: már a megbetegedések elleni hatásosságot is csak nagy bizonytalansággal lehetett becsülni a kevés eset miatt, értelemszerűen a halálozás még nehezebb dió lenne (hiszen abból még kevesebb van). Ettől függetlenül legalább deskriptíve mondhattak volna róla valamit; megpróbálok utánanézni.

rm40 2017.01.15. 20:55:08

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Köszönöm a választ és előre is köszönöm az utánanézést!

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.01.31. 10:43:07

@rm40: Nagyon szívesen! Időközben vissza is írt a levelező szerző, így tudom tolmácsolni a szavait: Alapvetően beigazolódott a sejtésem, tényleg olyan kevés volt a halálozás, hogy azt nem lehetett érdemben vizsgálni. Deskriptíve a válasz, mert ezt is elmondta: az oltottak között 1 halálozás volt (szemben a korábbi 3-5-tel).

Illetve még azt is elmondta, hogy itt is megvalósulni látszik, amit más oltásoknál is láttunk már, ti. hogy az oltottak, ha el is kapják a betegséget, enyhébb lefolyásra számíthatnak, mint azok, akik oltatlanul kapják el. A fenti halálozásos adatokon túl a túlélők kórlefolyásaiból is ez látszik, de rögtön hozzátette, hogy ez csak az ő benyomása, azaz anekdotikus bizonyíték, szisztematikus összesítés még nem készült. (De talán arra sem kell már sokat várni.)

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.01.31. 11:05:30

Illetve, ha már úgyis email-eztem vele, akkor rákérdeztem a Kawasaki betegségre; a válasszal frissítettem a bejegyzést.

rm40 2017.02.01. 11:28:53

Nagyon szépen köszönöm az utánajárást, ezek (a jelzett korlátok között) megnyugató hírek!

B.Ricsii 2017.06.21. 08:33:31

Kedves Cikkíró!

Hol tartanak jelenleg az eredmények Bexero ügyben?
Nagyon gondolkodunk a gyermekünk beoltásán, de félünk is, mert nem látjuk teljes mértékig biztonságosnak az oltóanyagot!

Köszönöm!

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.06.24. 12:40:07

@B.Ricsii: Nem mondom, hogy teljes alaposságú irodalomkutatást végeztem, de azért nagyjából ránéztem, hogy vajon most hogy állnak a dolgok ez ügyben, milyen cikkek jelentek meg azóta.

Röviden szólva: drámai újdonság nincsen. Megjelent pár cikk arról, hogy a törzsek mekkora hányada ellen védhet (Portugáliában 68%, journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0176177 , Angliában 60-70%, www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099(17)30170-6/fulltext ). Persze fontos hozzátenni, hogy ez közel nem egyenértékű a várható védettséggel, az alacsonyabb, és magasabb egyaránt lehet!
Egy cikk vizsgálta az amerikai egyetemeken kitört járványok esetében az immunológiai védettséggel rendelkezők arányát (tehát ez szerológiai vizsgálat volt, nem a tényleges megbetegedés elkerülését nézték), és különösen annak az időbeli változását, egy 7 hónappal később végzett vizsgálat segítségével ( academic.oup.com/cid/article-abstract/doi/10.1093/cid/cix519/3861187/Serum-Bactericidal-Antibody-Responses-of-Students?redirectedFrom=fulltext ). Az eredmények szerint a védettségbeli csökkenés elég jelentős volt; ez az esetleges emlékeztető oltás szükségessége szempontjából lehet fontos.
Egy állatmodelles kutatás vizsgálta, hogy az oltóanyag véd-e a kórokozó hordozása ellen is ( academic.oup.com/jid/article-abstract/215/10/1590/3091147/Discordant-Effects-of-Licensed-Meningococcal?redirectedFrom=fulltext ), az eredmény az lett, hogy csak részben, illetve csak bizonyos törzsek esetében.

Végezetül, bár nagyon szakmai, de ettől eltekintve tudom ajánlani: megjelent egy nagyon jó review is a témáról ( www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5424234/ ).

Egy szó mint száz, a talán legkritikusabb kérdésekben (klinikai hatásosság, ritka mellékhatások) nem jelent meg új eredmény, de - különösen Anglia miatt - azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy erre sem kell vélhetően túl sokat várni. Akinek persze most kell döntenie, annak tudom, hogy ez nem nagy segítség, de sajnos a több információ csak idővel áll rendelkezésre.

egy.ike 2017.07.08. 23:20:18

Tisztelt Cikkiro!
Transzplantaltkent ket oltast kaptam bexserobol. Emellett hepatitis b-re is kaptam oltasi sorozatot(Engerix b, twin rix) . Osszesen hat oltast, de vedettseg nem alakult ki, tovabbi oltas szukseges . Viszont felmerult bennem az a kerdes, hogy meningococcus b-re kialakult - e egyaltalan a vedettsegem?Olvastam korabban az orvosi hetilapban illetve kulfoldi kutatasokban, hogy transzplantaltaknak kifejezetten ajanljak a bexsero oltast. Erdemes ellenorzni a vedettseget idokozonkent?
Koszonom valaszat!
(Elnezest az ekezetek hianya miatt)

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.07.10. 10:27:05

@egy.ike: A hepatitis B-hez hasonlóan a meningococcus B-re is elérhető vizsgálat, mely a várható védettséget jelzi immunológiai markerek alapján, egyszerű vérvétellel. (Hát persze, annak idején sokat beszéltünk arról, hogy a törzskönyvezés is ez alapján készült, ami ugye azért volt érdekes, mert bár ezek általában elég megbízhatóak, tehát jól együttmozognak a tényleges védettséggel, de mégis csak helyettesítő markerek, így tökéletesen biztosak nem lehetünk. Ezért is voltak nagyon fontosak az ebben a cikkben szereplő eredmények.) Visszatérve, ez a jó hír, tehát, hogy elvi lehetőség van a védettség - elég megbízható - vizsgálatára, a rossz, hogy míg a hepatitis B esetében ez egy teljesen rutin vizsgálat, addig a leghalványabb elképzelésem sincs, hogy a meningococcus-nál mi a helyzet, elérhető-e Magyarországon, ha igen, hogyan, milyen úton, kinek stb. Erről mindenképp infektológust kell megkérdezni, aki rálát az ilyen vizsgálatok gyakorlati megkérésére is.

egy.ike 2017.07.12. 07:51:40

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu): Köszönöm válaszát! Ra fogok kerdezni az orvosomnal, illetve ha eljutok oltasi tanacsadohoz, akkor nala is.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.07.17. 19:44:14

@paffy: Speciel a Bexsero kapcsán tényleg van mit számolgatni ( vedooltas.blog.hu/2017/06/12/ingyenes_lesz-e_a_bexsero_magyarorszagon ), de az az írás a szó létező legkonkrétabb értelmében hazudik. Azt írja ugyanis, hogy
"According to the CDC Pink Book, 0.3 percent of those with "serious adverse events" from meningitis vaccines will die"
csakhogy ilyet *NEM* ír a CDC Pink Book. Ha az ember felcsapja ( www.cdc.gov/vaccines/pubs/pinkbook/mening.html ), akkor azt találja, hogy "A total of 24 deaths (0.3%) were REPORTED [kiemelés tőlem - FT]."

Szó nincs tehát arról, hogy ennyi halált *okozott* az oltás, hanem ennyi halál *fordult elő* az oltás beadása után. Mint ahogy már milliószor szó volt róla, ha egy oltásból elég sokat adunk be, akkor a világ összes létező eseménye (beleértve az alany halálozását is) elő fog fordulni, az oltással való mindenféle okozati összefüggés nélkül is... És tetszőleges számban - ez csak beadott vakcinák számának kérdése. Lásd: vedooltas.blog.hu/2013/03/18/mi_a_kulonbseg_507 .

Kicsit olyan ez a sztori, mint ami az egyik HPV vakcina kapcsán keringett: "az oltóanyagnak már a klinikai kipróbálásába 21-en haltak bele!!!!!!!!". Aztán ha az ember megnézi, azt látja, hogy igen! Tényleg 21-en haltak bele; a három vezető halálok: 1) autóbaleset, 2) szándékos önártalom, 3) lőfegyver okozta baleset...
Ez a sztori azért is jó, mert ugye az előbbi esetben is arról van szó, hogy azok az emberek, akiket halálozásként jelentettek, ugyanolyan számban haltak volna meg oltás híján is. Csak ezt nehéz elmagyarázni a széles nagyközönségnek, hiszen időgép híján ezt honnan is tudhatnánk; viszont a HPV-s kísérletben volt kontrollcsoport, ahonnan pont azt láthattuk, időgép nélkül is, hogy mi történik oltás híján; ezt persze már nem tették hozzá, mert abból kiderül, hogy a kontrollcsoportból is meghaltak 19-en... (ráadásul az némileg kisebb létszámú volt, tehát az arány tökugyanaz).

Ez a 24 halálozás is pontosan ugyanez a kategória: megfelel annak, amit ilyen életkorú populáció esetén oltás be NEM adása esetén is várnánk - azaz a 24 halálozás tökéletesen konzisztens azzal, hogy az oltás 0 halálozást okozott.

Egy szó mint száz: úgy hazugság ahogy van - és sajnos a magyar közlő ismeretében ez nem is totálisan meglepő... ( vedooltas.blog.hu/tags/szendi_g%C3%A1bor ).

I.D. 2017.10.02. 17:18:19

Kedves Ferenci Tamas!

Nem tudja esetleg, h a Kawasaki-t illetoen jelent meg azota uj tanulmany...? Vagy csak uj hir?

koszonettel
Imre

pounderstibbons 2017.10.03. 10:38:12

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):

Bónusz hazugságok:
"Csakhogy a méhnyakrákos esetek száma nem csökkent, hanem nőtt (Beller és Abu-Rustum, 2009). Angliában a 25-29 évesek közt 2008-hoz képest 2009-ben 38%-kal, a 35-39 évesek közt 30%-kal (Sasieni és mtsi., 20112). Hasonló folyamatok figyelhetők meg más országokban is (Harper, 2010)"

Az első idézett kutatás csak arra utal, hogy nincs még meggyőző bizonyíték az oltások halálozásra gyakorolt hatásáról, valamint karcinómák bizonyos formáiról ír, amikre még nem végeztek kutatásokat és nem ismert az oltás kihatása azokra. Emellett bemutatják két beteg esetét, akik közül az egyik nem is HPV miatt lett beteg, a másiknak meg olyan betegség alakult ki van, ami ellen az oltás jelenleg ismereteink szerint nem véd. De már jobban vannak.
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19155953

A második kutatás szerint 2020-ig kell várni az adatokra az oltásról, hogy felmérhető legyen a hatékonysága.
"It is only with the maturation of the HPV vaccinated cohort from about 2020 that we will probably see a real reduction in the numbers of deaths from cervical cancer in young women."
Ja, és a kiugró esetszámok okaként ezt találták:
Although no increased trend was observed in women aged 27–34, by comparing 2008/2009 and 2009/2010 with 2007/2008–2010/2011 we observed a significant increase in the number of cancers diagnosed in 2008/2009–2009/2010, consistent with the exceptionally high rates in the cancer registry data for 2009. We hypothesize that this temporary increase was due to the so-called Jade Goody effect (named after a celebrity who was diagnosed with cervical cancer in August 2008 and who died of the disease in March 2009), and not to the policy changes to the screening programme. Indeed, Lancucki et al.19 report ‘about half a million extra cervical screening attendances in England between mid-2008 and mid-2009’. The impact of this surge in screening on cervical cancer will be investigated further in a separate study.

A harmadik kutatás egy korábbi kutatással vitatkozik, azt állítva, hogy a méhnyakrák szűrések visszaesése növelheti a méhnyakrákok számát, amihez hozzájárulhat ha pl. nincsenek a nők megfelelően tájékoztatva és túlbecsülik az oltás hatékonyságát.
Erre példaként hozza oltatlan(!) brit és finn nők méhnyakrák statisztikájának romlását.
www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099(10)70182-1/abstract

Összefoglalva a 3 idézett kutatás szerint:
- Vannak olyan megbetegedések, amelyekre nem vizsgálták az oltás hatását, de majd nézzük meg.
- 2020-ig nem várható, hogy meggyőzően látni lehessen a méhnyakrák-halálozás csökkenését az oltás miatt, az aktuális kilengés a túl a korábbinál több szűrés eredménye lehet, de majd nézzük meg.
- Oltatlan nők körében annyival nő a méhnyakrák-incidencia, ha nem mennek szűrésre, hogy menjenek inkább szűrésre akkor is, ha oltottak.

Szendi ezekből magabiztosan vezeti le:
"Ez természetesen nem azt jelenti, hogy maga az oltás okozná a méhnyakrákot, hanem csupán csak azt jelenti, hogy amit vártak tőle, annak az ellenkezője következett be. Nem tudom, mennyibe került Magyarországon az a rengeteg oltás, amit abban a reményben adtak be, hogy csökken majd a méhnyakrákos esetek száma, de a külföldi példák alapján gyanítható, hogy nálunk sem az lesz a hatása, amit vártak egyesek tőle."

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2017.10.06. 23:33:29

@I.D.: Most rákerestem újra a biztonság kedvéért, de nem találtam új írott közlést. Persze erre is vonatkozik az, amit a cikkben is írtam, hogy ez önmagában is jó jel (ti. nem tört ki semmi nagy balhé, amit gyorsan leírtak volna). Ettől függetlenül továbbra is várom minimum az angol közlést az ügyben...

B.Ricsii 2018.01.04. 22:05:55

Tisztelt Ferenci Tamás úr!

Érdeklődöm, hogy a közelmúltban jelet-e meg valamiféle eredmény, mellékhatás, bármilyen információ a bexsero-val kapcsolatban?

A múlt héten megvásároltuk a vakcinát, de még mindig félünk a kisfiunknak beadatni.
Leginkább a mellékhatások nem ismerete miatt.
Illetve, egy ilyen oltás, a későbbiekben, okozhat valamiféle káros hatást a szervezetre? Mennyi időbe telik, mire az oltás biztonsággal adható embereknek?

Illetve, ön oltatna? Vagy várna még vele?
Esetleg másik típusú oltóanyagot is megvárna?

Köszönöm!

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.01.13. 19:27:33

@B.Ricsii: Az utolsó kérdésre semmiképpen nem tudok válaszolni (mindig elmondom ilyen helyzetekben, hogy orvosi javallatként értelmezhető tanácsot, pláne "adja be"/"ne adja be" típusú választ nem adhatok interneten keresztül, nem orvosként - már pusztán etikai okokból sem), de az előtte megfogalmazott, mondjuk úgy: tudományos kérdésekre természetesen megpróbálok legjobb tudásom szerint válaszolni!

Az első és legfontosabb: érdemi új eredmény a hatásosságot illetően nem jelent meg. Van pár apróbb publikáció, hat-e az orrgaratbeli hordozásra (ez a nyájimmunitás miatt fontos), hogyan gyengül idővel a hatásossága stb., de olyan horderejű új eredmény, mint amiről ez az írásom is szólt, tudtommal nincs.

Mellékhatások terén több kutatás is napvilágot látott (pl. adc.bmj.com/content/102/10/894.long vagy www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0264410X1731719X?via%3Dihub ), mindenekelőtt a lázreakciókat vizsgálva. Ezek nagyon hasznosak voltak, hiszen a törzskönyvezéskori vizsgálatok eredményét mindig fontos nagyobb mintán, való életbeli alanyokon is ellenőrizni; itt az történt, hogy ezek a vizsgálatok megerősítették azt, amit korábban is sejtettünk (hogy ti. lényegesen gyakoribbak a lázreakciók, mint azt más oltásoknál megszoktuk). A Kawasaki betegségre vonatkozó célirányos vizsgálatot továbbra sem láttam, de újra mondom, amit már sokszor, hogy ez bizonyos értelemben önmagában is megnyugtató (ha hirtelen sorban lennének a gyerekek kawasakisok Angliában, azért az kiderült volna...).

Ha a másik oltóanyag alatt a Trumenba értendő, akkor azt tudom mondani, hogy az EMA-n már átment ( www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/medicines/human/medicines/004051/human_med_002101.jsp&mid=WC0b01ac058001d124 ), a centrális törzskönyvezés miatt tehát elvi akadálya nincs a hazai forgalmazásnak, így nem lepődnék meg, ha hamarosan ténylegesen elérhetővé is válna. Apróságokon el lehetne szöszölni Bexsero vs. Trumenba ügyben, de az alapkép mindkettőnél úgyis ugyanaz: az eddigi eredmények biztatóak, de kevés a tapasztalat. Ezen nem változtat a Trumenba sem (sőt, nyilván a Bexsero-val van több tapasztalat, az angliai alkalmazás miatt).

_Pete_ 2018.02.01. 21:45:01

Tisztelt Ferenci Tamás,

Köszönjük a cikkeit, kíválóak!

Az lenne a kérdésem, hogy jelent-e valamilyen kockázatot, illetve adhat-e aggodalomra okot, hogy hivatalosan, mind a gyártó 2017 júliusi állásfoglalása szerint (www.gsksource.com/pharma/content/gsk/source/us/en/brands/bexsero/pi/home.html), mind az FDA adatbázisa szerint (www.fda.gov/BiologicsBloodVaccines/Vaccines/ApprovedProducts/ucm431374.htm) a Bexsero csak 10 és 25 éves kor közötti alkalmazása engedélyezett.

Vajon hogyan lehetséges mégis ajánlása, sőt programszerű alkalmazása 2 hónapos babák esetén?

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.02.01. 22:00:54

@_Pete_: Ez egy félreértés: a linkek mind az amerikai viszonyokra vonatkoznak. Nem arról van tehát szó, hogy csak ilyen korosztályban "engedélyezett", hanem arról, hogy az USA-ban meg sem próbálta a gyártó más korosztályra törzskönyvezni. (Mert ott a tinédzserek körében kitört járványok ellen tervezik bevetni, nem csecsemőkori oltásra mint Európában. Ennek megfelelően Európában csecsemőkre adták be a törzskönyvet, és természetesen meg is kapták, az egy pillanat alatt ellenőrizhető: www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/EPAR_-_Product_Information/human/002333/WC500137881.pdf .)

klebsiella · http://zsofiadel.blog.hu 2018.02.06. 14:34:45

@Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu):
Ha jól tudom, a Trumenba más korosztályra lett törzskönyvezve, csecsemőknek nem adható, csak 10 év felettieknek. Már elérhető Magyarországon is egyébként.

A nasopharyngealis hordozás tekintetében mik az új eredmények? Nagyon érdekelne, mert fontos kérdés olyan családokban, ahová újszülött érkezik, és a nagyobb testvér közösségbe jár.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.02.20. 11:01:32

@klebsiella: "Ha jól tudom, a Trumenba más korosztályra lett törzskönyvezve, csecsemőknek nem adható, csak 10 év felettieknek. Már elérhető Magyarországon is egyébként."

Azt tudtam, hogy - mivel centrálisan törzskönyvezték - így elvileg elérhető, de hogy ténylegesen forgalomban van, arról nem tudtam, úgyhogy ha így van, akkor nagyon köszönöm a kiegészítő információt!

(Egyébként igen, az alkalmazási előirat 10 év felettiekre szól.)

"A nasopharyngealis hordozás tekintetében mik az új eredmények? Nagyon érdekelne, mert fontos kérdés olyan családokban, ahová újszülött érkezik, és a nagyobb testvér közösségbe jár."

Igen, abszolút jogos kérdés. A rövid válasz, hogy nem igazán!

Egy nagyon friss közlés ( academic.oup.com/jid/article-abstract/216/9/1130/4095063?redirectedFrom=fulltext ) negatív eredményről számol be, de elég sok limitációja van. A kutatások folyamatban vannak, például az angoloknál - nem meglepő módon - konkrétan is tudok egyről: www.meningitis.org/research-projects/study-to-evaluate-prevention-of-meningococcal . De még várni kell az eredményekre!

Crip Lee 2018.03.27. 13:19:28

Koszonom a cikket. Mi most adattuk be az emlekeztetot 9 eves lanyomnak. Alapvetoen kisebb kockazatot latok egy vedooltasban mint annak hianyaban.

zotyabacsi 2018.04.04. 12:54:16

Tisztelt Ferenci Tamás!

Először is szeretnék gratulálni az írásához, nagyon jó hogy tudományos alapossággal megírt cikk is van a témában magyarul, nem csak szenzációhajhász felületes írások.
Két serdülőkor elején lévő fiamat tervezem beoltani, miután végigolvastam a cikket, a hozzászólásokat és linkelt cikkeket szeretném a segítségét kérni pár felmerült kérdésben.
1. A statisztikában folyamatosan csökkenő trendet mutattak a megbetegedések az oltás bevezetése előtt is, mi lehet ennek az oka? Ha ez így folytatódna tovább, akkor azokban az országokban ahol eddig is a legalacsonyabb volt az arány, mennyire releváns egyáltalán a védőoltás?
2. Jól értem, hogy eddig nem volt olyan tanulmány ami alapján kimutatható volt, hogy serdülőkorban hatásos lenne az oltás a vírushordozás ellen (bár ez gondolom nem érinti az oltottat magát, inkább stratégiai kérdés)?
3. És ami engem közvetlenül érint, jól látom, hogy az eddigi (limitált) tapasztalatok alapján akár évente meg kellene ismételni az oltást serdülőkorban, hogy statisztikailag releváns szinten tartsuk a védettséget?
Köszönöm.

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.04.04. 16:35:12

@zotyabacsi: Köszönöm szépen! Ami a kérdéseket illeti:

"A statisztikában folyamatosan csökkenő trendet mutattak a megbetegedések az oltás bevezetése előtt is, mi lehet ennek az oka? Ha ez így folytatódna tovább, akkor azokban az országokban ahol eddig is a legalacsonyabb volt az arány, mennyire releváns egyáltalán a védőoltás?"

Igen, ez így van, a meningococcus B előfordulása egyértelműen csökkent a védőoltástól függetlenül - bevezetését megelőzően - is Angliában. (Pont ezért volt fontos, hogy a védőoltás hatásosságának a számításakor ezt is figyelembe vették!) Ennek okai legjobb tudomásom szerint nem ismertek bizonyosan. (Ld. pl. www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0264410X17303134 .)
Ami a kérdés második felét illeti, igen, ez egy abszolút jogos okfejtés: minél ritkább és minél enyhébb egy betegség, annál biztonságosabbnak kell lennie egy oltásnak (vagy egyáltalán, bármilyen megelőző eljárásnak), hogy legyen értelme használni. A MenB esetében - bármilyen ritka is - a súlyosság természetesen fontos faktor. Hozzá kell még annyit tennem, hogy az Angliában látott csökkenő tendencia hazánkban nem igaz ( www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/Meningococcus/Meningococcus.html ).

"Jól értem, hogy eddig nem volt olyan tanulmány ami alapján kimutatható volt, hogy serdülőkorban hatásos lenne az oltás a vírushordozás ellen (bár ez gondolom nem érinti az oltottat magát, inkább stratégiai kérdés)?"

Az azért nem igaz, hogy "nem volt", egy-kettő azért készült, de elég sok limitációval. Jellemzően nem is azért, mert bénák voltak a szerzők: ez tipikusan az a dolog, ami csak a gyakorlatban derül ki igazán, arra meg várni kell. (Megjegyzem, az eddigiek sem azt mondták, hogy nincs ilyen, inkább azt, hogy nagymérvű hatás - de erős védelem a hordozás ellen is - nem várható.) Teljesen jó a megállapítás, ez nem is az oltottaknak, hanem inkább a társadalom egészének fontos, pl. hogy közösségi immunitás kialakítása ( vedooltas.blog.hu/2012/09/05/miert_oltunk_avagy_mire_jok_a_vedooltasok ) várható-e.

"És ami engem közvetlenül érint, jól látom, hogy az eddigi (limitált) tapasztalatok alapján akár évente meg kellene ismételni az oltást serdülőkorban, hogy statisztikailag releváns szinten tartsuk a védettséget?"

Erre a legőszintébb válaszom az, hogy nem tudjuk. Lehetne persze rá mit mondani, de az eléggé spekuláció lenne, lévén, hogy ez megint olyan dolog, ami csak idővel fog bizonyosan elválni - a mostani követési adatokból is lehetne extrapolálni, de az nagyon bizonytalan lenne, egész egyszerűen azért, mert még rövidek ezek a követési idők. Az nagyon valószínű, hogy a csecsemőkorban adott oltás a serdülőknek nem ad védettséget (de ez persze nem is célja, hiszen a csecsemők vannak a fölényesen legnagyobb kockázatnak kitéve, tehát már az ő megvédésük önmagában - ha később nem is ad védettséget - akkor is nagy eredmény).

LegyenEgészség 2018.04.05. 23:33:14

Tisztelt Ferenci Tamás!

Szeretnék gratulálni munkásságához, nagy tisztelője vagyok! Köszönöm, hogy olvashatom Önt!

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.04.06. 01:36:16

@LegyenEgészség: Köszönöm szépen!

"Érdeklődnék, hogy Bexsero ügyben mikor várható újabb fejlemény?"

Erre nehéz lenne konkrét választ adni, különösen, mert ez nem egy adott dátumnál következik be, hanem egy folyamatos dolog, mármint, ahogy gyűlnek a tapasztalatok. Az persze konkrét esemény, ha valaki publikál róla, az angolok esetében ez nagyon érdekes is lenne, hogy mikor történik meg, ezt sajnos én sem tudom.

"Mik a magyar tapasztalatok eddig? Gondolok itt arra, hogy 2014-óta az oltóanyag súlyosabb mellékhatásainak (Kawasaki, lázgörcs stb.) előfordulási gyakoriságát illetően van-e magyar statisztikánk? Mik a jelenlegi tapasztalatok?

Fordult-e elő hazánkban Kawasaki-s eset, ami összefüggésbe volt hozható a Bexsero-val?"

Kezdeném a végével. Egy adott eseménynél ritkán lehet (akár pro, akár kontra) eldönteni, hogy az adott konkrét megbetegedés összefüggésbe hozható-e a védőoltással. Nagyon ritka, hogy létezik laborvizsgálat, mérés, akármi, ami kimutatja, hogy "biztosan az oltástól volt" vagy hogy "biztosan nem az oltástól volt". Ezt most nem a Kawasaki-ra mondom csak, hanem általában is. Egyes esetekre vonatkozóan ilyet tehát nehéz mondani, a dolog inkább csak összességét tekintve értelmezhető: példának okáért, gyakoribb-e az oltottak körében a betegség, mint az oltatlanok körében? (Kiszűrve az oltottak és oltatlanok közötti esetleges egyéb, betegség előfordulását is befolyásoló tényezőket.) Ilyen jellegű eredményekre számíthatunk, olyanra, hogy az utolsó kérdésre választ lehessen adni ("itt egy eset ami összefüggésbe hozható"), nem.

Ami az ilyen jellegű, tehát elvileg elérhető bizonyítékok magyarországi gyűjtését illeti: személy szerint nem tudok ilyen folyamatban levő kutatásról. (És ismerve - ezt most nem csak, hogy nem a Bexsero, de nem is a védőoltások terén szerzett tapasztalataim, hanem általában a biostatisztikusi munkám alapján mondom - a különféle epidemiológiai adatgyűjtésekkel kapcsolatos magyar viszonyokat, erősen kétlem, hogy létezne.)

"Ön szerint a védőoltások mellékhatásainak kivizsgálása, bejelentése mennyire valósul meg hazánkban?"

Véleményem szerint a rossz hír, hogy nem túl jól, a jó hír, hogy ennek szinte semmi oltásbiztonsági jelentősége. Az mellékhatások bejelentése (az ún. passzív adatgyűjtés) ugyanis lényegében alkalmatlan oltásbiztonsági következtetések levonására (nem is ez a célja). Elég hosszú, de itt leírtam részletesen is, hogy mi a helyzet ezzel kapcsolatban: vedooltas.blog.hu/2014/03/22/a_vedooltasok_biztonsagossaganak_valos_vizsgalati_modszerei .

"Mit jelent az amikor azt mondja egy szakember: "a hosszú távú hatásaira még várnunk kell?""

Elvileg két dolgot jelenthet, gyakorlatilag inkább egyet. Az egyik, hogy *időben* nincs elég hosszú utánkövetés: ha csak 2 év múlva jelentkezik egy hatás, azt nyilván nem vesszük észre, ha még csak egy éve oltunk. Erre mondtam, hogy ez inkább elvi jelentőségű, nem valószínű, hogy 2 év késleltetéssel okozzon Kawasaki-t... (Egy szempontból számít ez inkább, és ez nem is a biztonság, hanem a hatásosság, annak is az ún. másodlagos hatásosság része: az oltás adta védelem hogyan gyengül időben. Ehhez tényleg sok éves utánkövetés is kellhet, ami még fizikailag nincs meg.) Amit gyakorlatilag valószínűbb, hogy értenek alatta, hogy a kevés eltelt idő azért gond, mert még nem sok gyereket oltottunk be. Ez azért számít, mert minél ritkább egy mellékhatás, annál több gyerek esetén vehető észre megbízhatóan: ha csak minden 10 ezredik esetben lép fel, akkor minden matematika nélkül is érezhető, hogy 5 ezer oltás beadása még kevés ahhoz, hogy feltűnjön. Valószínűleg erre értették a fenti mondatot: nem is szó szerint az idő maga a baj, hanem az, hogy még kevés az oltott. De, ahogy a fenti cikkben is írtam, ez napról-napra változik (és az a tény, hogy még nem publikáltak az angolok sem semmit a Kawasaki-ról, önmagában is megnyugtató - mert azért nagy gikszer nem történt e szerint).

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.04.26. 12:03:19

@blcd: Például a Bexsero esetén tényleg leírták, hogy együttadás esetén gyakoribbak bizonyos mellékhatások. Ez empirikus adat, klinikai kísérletben kipróbálták, és így volt. Hasonló adatról nem tudok Nimenrix/FSME kombinációban (és őszintén szólva meg is lepődnek, ha bárki konkrétan pont ezt a kombinációt tesztelte volna). Ilyen értelemben tehát biztos (=gyakorlatban, szisztematikus vizsgálattal kipróbált) választ nem tudok adni.

Mivel mind a Nimenrix, mind az FSME inaktivált oltóanyag (tehát élő kórokozót nem tartalmaznak), így a hatályos módszertani levél szerint nincs akadálya az együttadásuknak. Hozzá kell azt is tenni, hogy egyik sem tűnik olyannak, ahol drámai kockázatot vetne fel némi elcsúsztatás, tehát ha úgy nyugodtabbak vagytok, akkor az se várható, hogy bajt okozna, ha külön kapja (szintén a hatályos módszertani levél értelmében ezen kombináció esetén nincs ún. tartandó időköz, tehát, ha nem egyszerre kapja meg, akkor is bármikor megkaphatja a másodikat).

szerafin 2018.11.21. 04:37:07

Tisztelt Ferenci Tamás!

Érdeklődöm, hogy a Kawasaki betegséggel kapcsolatban jelent-e meg újabb statisztika, vagy van-e egyéb erdmény erre vonatkozóan az oltás biztonságosságáról.
2,5 éves gyermekemet tervezem beoltatni, de ez a viszonylag komoly lehetséges mellékhatás elbizonytalanított, érdemes-e inkább várni az oltással, ameddig erre vonatkozóan is lesz újabb eredmény.
Előre is köszönöm a választ!

Ferenci Tamás (vedooltas.blog.hu) · http://vedooltas.blog.hu/ 2018.12.05. 17:46:16

@szerafin: Nagyon sajnálom, hogy csak most tudtam erre egyáltalán válaszolni (iszonyú sok dolog volt az egyetemen); a jó hír viszont, hogy cserében egy komplett cikket tudok ajánlani:
vedooltas.blog.hu/2018/12/05/bexsero_jo_hirek_es_hianyzo_hirek

Röviden: a konkrét kérdésre vonatkozóan igen, vannak új hírek, és jók!
blank
süti beállítások módosítása